Hogyan hatnak a gyógyszerek az agyra? - Sara Garofalo

A teljes lecke angol nyelven itt található: http://ed.ted.com/lessons/how-do-drugs-affect-the-brain-sara-garofalo

Sokan vesznek be tablettát, kapnak injekciót vagy szednek más módon valamilyen gyógyszert életük során. De a legtöbben nem tudjuk ezek pontosan hogyan működnek. Milyen hatása van a különböző vegyületeknek a közérzetünkre, a gondolkodásunkra és a viselkedésünkre? Sara Garofalo elmagyarázza, hogyan befolyásolhatják a gyógyszerek a sejtek közötti kommunikációt az agyban.

Lecke: Sara Garofalo
Animáció: Adriatic Animation

Sokan vesznek be tablettát,

kapnak injekciót

vagy más formában szednek
valamilyen gyógyszert életük során,

de a legtöbben nem tudjuk,
hogyan működnek ezek pontosan.

Milyen hatása van a különböző
vegyületeknek a közérzetünkre,

a gondolkodásunkra

és a viselkedésünkre?

Ez nagyrészt attól függ,
hogyan változtatja meg a gyógyszer

a sejtek és az agy közötti kommunikációt.

Ez többféleképpen történhet.

Mielőtt eljutna az agyba,

minden gyógyszer először a véráramba kerül

pár másodperc vagy óra alatt

attól függően, hogyan adják be.

A leglassabb, ha szájon át vesszük be,

mivel fel kell szívódnia
az emésztőrendszerben

mielőtt hatna.

A belélegzés gyorsabban juttatja
a gyógyszert a véráramba.

És az intravénás injekció is gyorsan hat,

mivel így a vegyületek
közvetlenül a vérbe kerülnek.

Mikor bekerül, a gyógyszer gyorsan eléri
célállomásának, az agynak kapuját.

Az agy bejáratát az ún. vér-agy gát védi,

mely elválasztja
a vért az idegrendszertől,

hogy megakadályozza lehetséges
veszélyes anyagok bejutását.

Így minden gyógyszerben
van egy speciális kémiai alkotóelem,

mely kulcs a gát kinyitásához,
és lehetővé teszi az átkelést.

Mikor bekerülnek, a gyógyszerek
befolyásolják az agy normál működését

megcélozva az idegsejtek
és szinapszisok hálózatát.

Az idegsejtek sejtmaggal, dendritekkel
és axonnal rendelkező agysejtek.

A szinapszisok a dendritek vagy az axon
mentén elhelyezkedő szerkezetek,

melyek lehetővé teszik elektrokémiai
jelek cseréjét az idegsejtek között.

Ezek a jelek az úgynevezett
neurotranszmitter vegyületek.

Minden neurotranszmitter
más szerepet játszik viselkedésünk,

érzéseink

és észlelésünk szabályozásában.

Kétféleképpen működhetnek.

Vagy gátolják a fogadó idegsejtet,

ezzel korlátozva aktivitását,

vagy serkentik az idegsejtet úgy,
hogy új elektrokémiai jelet hoznak létre,

mely szétterjed a hálózatban.

A megmaradt neurotranszmitterek
általában lebomlanak,

vagy újra beolvadnak az átvivő idegsejtbe.

Egy adott gyógyszer
hatékonysága azon múlik,

hogyan képes befolyásolni a szinaptikus
átvitelt a folyamat különböző fázisaiban.

Ennek eredményeként növekszik vagy csökken

az átadott neurotranszmitterek mennyisége.

Például a leggyakoribb
antidepresszánsok, mint az SSRI-k,

megakadályozzák
a szerotonin visszavételét,

amely egy hangulatszabályozó
neurotranszmitter.

Ezáltal több marad belőle
a neurális hálózatban.

Másrészről a morfiumhoz
hasonló fájdalomcsillapítók

megnövelik a szerotonin
és a noradrenalin szintjét,

mely az energiát,

az éberséget,

a figyelmet

és az örömöt szabályozza.

Ugyanezek a neurotranszmitterek
az endorfin receptorokra is hatnak,

és csökkentik a fájdalomérzetet.

A nyugtatók megnövelik a GABA termelését,

hogy gátolják az idegi aktivitást,

amitől ellazult vagy kábult
állapotba kerülünk.

Mi a helyzet a kábítószerekkel?

Ezeknek erőteljes hatása van agyunkra,
melyet még próbálunk megérteni.

A kristálymet nevű amfetamin

a dopamin hosszan tartó
felszabadulását okozza,

amely a jutalom és az öröm
érzetéhez kapcsolódó neurotranszmitter.

A noradrenalin receptorokat
is bekapcsolja,

mely gyorsítja a szívverést,

kitágítja a pupillákat,

és beindítja a test
üss vagy fuss reakcióját.

A kokain gátolja a dopamin
és a szerotonin visszavételét,

ettől több kerül a hálózatba,

így növeli az energiaszintet,

eufórikus érzetet kelt,

és elnyomja az éhségérzetet.

A hallucinogén drogok
hatása a legfurcsább.

Az LSD-hez,

a meszkalinhoz

és a DMT-hez hasonló anyagok

gátolják a szerotonin felszabadulását,

mely befolyásolja a hangulatot
és a lobbanékonyságot.

Az érzékelésért, tanulásért

és viselkedésszabályozásért felelős
idegpályákra is hatással vannak,

ami megmagyarázza,
miért olyan erős a hatásuk.

Még ha néhány hatás izgalmasnak is tűnik,

ezek közül pár szer nem véletlenül
szigorúan szabályozott és illegális.

A kábítószerek megváltoztathatják
az agy kémiáját,

és az ismétlődő használat
maradandóan újrahuzalozhatja

a gondolkodásban,

a döntéshozatalban,

a tanulásban

és az emlékezésben szerepet
játszó idegi hálózatokat.

Sok mindent nem tudunk még
a különböző szerekről és hatásaikról,

legyenek ezek jók vagy rosszak.

De azokat, amelyeket már ismerünk,
alaposan megvizsgáltuk,

és hatásos gyógyszereket
készítettünk belőlük.

Ahogy egyre többet tudunk
a gyógyszerekről és az agyról,

egyre több lehetőségünk lesz kezelni
sok olyan orvosi problémát,

melyek ma még fejtörést okoznak
a kutatóknak.