Sokan vesznek be tablettát,
kapnak injekciót
vagy más formában szednek
valamilyen gyógyszert életük során,
de a legtöbben nem tudjuk,
hogyan működnek ezek pontosan.
Milyen hatása van a különböző
vegyületeknek a közérzetünkre,
a gondolkodásunkra
és a viselkedésünkre?
Ez nagyrészt attól függ,
hogyan változtatja meg a gyógyszer
a sejtek és az agy közötti kommunikációt.
Ez többféleképpen történhet.
Mielőtt eljutna az agyba,
minden gyógyszer először a véráramba kerül
pár másodperc vagy óra alatt
attól függően, hogyan adják be.
A leglassabb, ha szájon át vesszük be,
mivel fel kell szívódnia
az emésztőrendszerben
mielőtt hatna.
A belélegzés gyorsabban juttatja
a gyógyszert a véráramba.
És az intravénás injekció is gyorsan hat,
mivel így a vegyületek
közvetlenül a vérbe kerülnek.
Mikor bekerül, a gyógyszer gyorsan eléri
célállomásának, az agynak kapuját.
Az agy bejáratát az ún. vér-agy gát védi,
mely elválasztja
a vért az idegrendszertől,
hogy megakadályozza lehetséges
veszélyes anyagok bejutását.
Így minden gyógyszerben
van egy speciális kémiai alkotóelem,
mely kulcs a gát kinyitásához,
és lehetővé teszi az átkelést.
Mikor bekerülnek, a gyógyszerek
befolyásolják az agy normál működését
megcélozva az idegsejtek
és szinapszisok hálózatát.
Az idegsejtek sejtmaggal, dendritekkel
és axonnal rendelkező agysejtek.
A szinapszisok a dendritek vagy az axon
mentén elhelyezkedő szerkezetek,
melyek lehetővé teszik elektrokémiai
jelek cseréjét az idegsejtek között.
Ezek a jelek az úgynevezett
neurotranszmitter vegyületek.
Minden neurotranszmitter
más szerepet játszik viselkedésünk,
érzéseink
és észlelésünk szabályozásában.
Kétféleképpen működhetnek.
Vagy gátolják a fogadó idegsejtet,
ezzel korlátozva aktivitását,
vagy serkentik az idegsejtet úgy,
hogy új elektrokémiai jelet hoznak létre,
mely szétterjed a hálózatban.
A megmaradt neurotranszmitterek
általában lebomlanak,
vagy újra beolvadnak az átvivő idegsejtbe.
Egy adott gyógyszer
hatékonysága azon múlik,
hogyan képes befolyásolni a szinaptikus
átvitelt a folyamat különböző fázisaiban.
Ennek eredményeként növekszik vagy csökken
az átadott neurotranszmitterek mennyisége.
Például a leggyakoribb
antidepresszánsok, mint az SSRI-k,
megakadályozzák
a szerotonin visszavételét,
amely egy hangulatszabályozó
neurotranszmitter.
Ezáltal több marad belőle
a neurális hálózatban.
Másrészről a morfiumhoz
hasonló fájdalomcsillapítók
megnövelik a szerotonin
és a noradrenalin szintjét,
mely az energiát,
az éberséget,
a figyelmet
és az örömöt szabályozza.
Ugyanezek a neurotranszmitterek
az endorfin receptorokra is hatnak,
és csökkentik a fájdalomérzetet.
A nyugtatók megnövelik a GABA termelését,
hogy gátolják az idegi aktivitást,
amitől ellazult vagy kábult
állapotba kerülünk.
Mi a helyzet a kábítószerekkel?
Ezeknek erőteljes hatása van agyunkra,
melyet még próbálunk megérteni.
A kristálymet nevű amfetamin
a dopamin hosszan tartó
felszabadulását okozza,
amely a jutalom és az öröm
érzetéhez kapcsolódó neurotranszmitter.
A noradrenalin receptorokat
is bekapcsolja,
mely gyorsítja a szívverést,
kitágítja a pupillákat,
és beindítja a test
üss vagy fuss reakcióját.
A kokain gátolja a dopamin
és a szerotonin visszavételét,
ettől több kerül a hálózatba,
így növeli az energiaszintet,
eufórikus érzetet kelt,
és elnyomja az éhségérzetet.
A hallucinogén drogok
hatása a legfurcsább.
Az LSD-hez,
a meszkalinhoz
és a DMT-hez hasonló anyagok
gátolják a szerotonin felszabadulását,
mely befolyásolja a hangulatot
és a lobbanékonyságot.
Az érzékelésért, tanulásért
és viselkedésszabályozásért felelős
idegpályákra is hatással vannak,
ami megmagyarázza,
miért olyan erős a hatásuk.
Még ha néhány hatás izgalmasnak is tűnik,
ezek közül pár szer nem véletlenül
szigorúan szabályozott és illegális.
A kábítószerek megváltoztathatják
az agy kémiáját,
és az ismétlődő használat
maradandóan újrahuzalozhatja
a gondolkodásban,
a döntéshozatalban,
a tanulásban
és az emlékezésben szerepet
játszó idegi hálózatokat.
Sok mindent nem tudunk még
a különböző szerekről és hatásaikról,
legyenek ezek jók vagy rosszak.
De azokat, amelyeket már ismerünk,
alaposan megvizsgáltuk,
és hatásos gyógyszereket
készítettünk belőlük.
Ahogy egyre többet tudunk
a gyógyszerekről és az agyról,
egyre több lehetőségünk lesz kezelni
sok olyan orvosi problémát,
melyek ma még fejtörést okoznak
a kutatóknak.