Hogyan gyakoroljunk hatékonyan... szinte bármit - Annie Bosler és Don Greene

A teljes lecke megtekinthető itt: http://ed.ted.com/lessons/how-to-practice-effectively-for-just-about-anything-annie-bosler-and-don-greene

Kiemelkedő szinten űzni bármilyen fizikai készséget csak gyakorlás útján lehet. A gyakorlás egy adott tevékenység ismétlése annak fejlesztése céljából, ami segít minket abban, hogy azt ezután gyorsabban, könnyebben és magabiztosabban hajthassuk végre. De tulajdonképpen mit is tesz a gyakorlás, amitől jobbak leszünk? Annie Bosler és Don Greene elmagyarázza, hogyan hat a gyakorlás agyunk belső működésére.

A leckét Annie Bosler és Don Greene készítette, az animáció Martina Meštrović munkája.

Kiemelkedni bármely fizikai készségben,

akár piruettezni,

hangszeren játszani,

vagy eldobni egy baseball-labdát,

gyakorlást igényel.

A gyakorlás egy adott tevékenység
ismétlése azért, hogy fejlődjünk,

ami segít abban, hogy jobban, gyorsabban
és magabiztosabban teljesíthessünk.

Szóval mit tesz a gyakorlás az agyunkban,
hogy jobbá váljunk abban, amit csinálunk?

Agyunkban kétfajta idegszövet található:

a szürkeállomány

és a fehérállomány.

A szürkeállomány információkat
dolgoz fel az agyban,

jeleket és érzékszervi ingereket
továbbítva az idegsejteknek,

míg a fehérállomány többnyire
zsírszövetekből és idegrostokból áll.

Ahhoz, hogy a testünket mozgatni tudjuk,

az információnak el kell jutnia
az agy szürkeállományából,

a gerincvelőn keresztül,

idegrostok láncolatán át,
amelyeket axonoknak hívunk,

az izmainkba.

Tehát hogyan hat a gyakorlás és ismétlés
agyunk belső működésére?

A fehérállományban lévő axonokat

egy zsíros anyag borítja,
aminek a neve myelin.

És ez a myelinborítás vagy -hüvely az,
ami a gyakorlás által látszólag változik.

A mielyn hasonló az elektromos
vezetékek szigeteléséhez.

Megakadályozza az energiavesztést
az agy által használt elektromos jelekből,

mivel hatékonyabban továbbítja
őket a neurális útvonalakon.

Néhány egereken végzett friss kutatás
arra utal, hogy a fizikai mozgás ismétlése

növeli a myelinhüvely rétegeit,
amelyek az axonokat szigetelik.

És minél több a réteg, annál jobb
a szigetelés az axonláncok körül,

amely egyfajta információs
szupersztrádát kialakítva

összekapcsolja az agyat az izmokkal.

Míg sok sportoló és előadóművész

izmaik memóriájának tulajdonítja sikerét,

az izmoknak maguknak valójában
nincs is memóriájuk.

Sokkal inkább
az idegpályák myelinációja az,

ami a sportolók és művészek
versenyelőnyét adja

gyorsabb és hatékonyabb idegpályák által.

Rengeteg elmélet próbálja meghatározni

órákban, napokban vagy években
a gyakorlás mértékét,

mely egy készség mesterfokon
történő elsajátításához szükséges.

Bár még nem sikerült
a varázsszámot megtalálnunk,

de azt tudjuk, hogy a kiválóság
nem csak a gyakorlás óraszámától függ.

Ugyanúgy fontos a gyakorlás
minősége és hatékonysága.

A hatékony gyakorlás következetes,

erőteljesen fókuszált,

és annak a tartalmát vagy hiányát célozza,

ami jelenlegi képességeink
határán található.

Ha tehát a hatékony gyakorlás a kulcs,

hogyan tudjuk a legtöbbet kihozni
a gyakorlásra szánt időnkből?

Próbáljuk ki a következő tanácsokat!

Koncentráljunk az adott feladatra!

Csökkentsük a zavaró tényezőket:
kapcsoljuk ki a számítógépet, tévét,

állítsuk a telefonunkat
repülőgép-üzemmódra!

Az egyik kutatásban 260 diákot
figyeltek meg tanulás közben.

A diákok átlagosan

mindössze hat percet tudtak egyszerre
az adott feladatra fókuszálni.

Laptopok, okostelefonok
és legfőképpen a Facebook

vonta el leginkább a figyelmüket.

Kezdjünk lassan vagy lassítva!

A koordinációt az ismétlés fejleszti
attól függetlenül, hogy jól csináljuk-e.

Ha fokozatosan növeljük
a minőségi ismétlések sebességét,

nagyobb eséllyel csináljuk
majd őket helyesen.

Gyakori ismétlések, tervezett szünetekkel,
bevett gyakorlatnak számítanak

a kiemelkedő előadóknál.

Kutatások kimutatták, hogy sok kimagasló
sportoló, zenész és táncos

heti 50-60 órát tölt el sportága
vagy művészete gyakorlásával.

Sokan osztják fel a hatékony
gyakorlásra szánt időt

napi több, megszabott idejű alkalomra.

És végül: gyakoroljunk az elménkben
élethű részletességgel!

Bár meglepő, de sok kutatás állítja,

hogy amint a fizikai mozgást létrehoztuk,

azt meg tudjuk erősíteni csupán
azáltal, hogy elképzeljük.

Az egyik kutatásban 144 kosárlabdázót
két csoportra osztottak.

Az "A" csoport fizikailag gyakorolta
az egykezes szabaddobást,

míg a "B" csoport csak
mentálisan gyakorolt.

Amikor összehasonlították őket
a kéthetes kísérlet után,

a középhaladó és a tapasztalt
játékosok mindkét csoportban

ugyanolyan mértékben fejlődtek.

Ahogy a tudósok egyre közelebb
jutnak agyunk titkainak felfedezéséhez,

egyre jobban fogjuk érteni
a hatékony gyakorlás mikéntjét.

Addig is, a hatékony gyakorlás az,
amivel a legtöbbet tehetjük

személyes határaink tágításáért,

jobb eredmények eléréséért,

és a bennünk rejlő potenciál
maximalizálásáért.