Who Pays the Tax?
-
0:03 - 0:05♪ [zene] ♪
-
0:09 - 0:13- A legutolsó adásunkban, megmutattuk, hogy a az adó törvényes előfordulása
-
0:13 - 0:17nem határozza meg a gazdasági tendenciát. Ebben az előadásban arról fogunk beszélni, hogy
-
0:18 - 0:22az adók tényleges gazdasági előfordulása hogyan határozható meg. Ki viseli az
-
0:22 - 0:23adó terhét valójában?
-
0:28 - 0:33Itt van az a gazdasági szabály, amely az előforduló adózási szabályokkal foglalkozik. Minél rugalmasabbak
-
0:33 - 0:38a piac szereplői, annál kisebb részt kell vállalniuk az adó fizetéséből, így csökkennek a terheik.
-
0:38 - 0:43Összehasonlításképpen, a piac kevésbé rugalmas oldaláról nézve, vagy inkább a rugalmatlan oldalon,
-
0:43 - 0:49az adó nagyobb részét a piac adja. Így a rugalmasabb oldal kisebb részarányt fizet,
-
0:49 - 0:54mint a kevésbé rugalmasabb rész, ami többet. Ezeket a tényeket ezek a diagrammok remekül szemléltetik.
-
0:55 - 0:59Miért ez a helyzet? Tegyük fel,
-
0:59 - 1:04hogy nem emlékszünk erre a szabályra. A rugalmasabb oldal az, amely a kisebb részarányt viseli az adóból
-
1:04 - 1:08vagy pedig a nagyobb részt vállalja az adóból? Mondjuk, nem emlékszünk rá. Nos, nem
-
1:08 - 1:14probléma. Csak vegyük elő a diagrammunkat, és olvassuk le, mi történik. Például,
-
1:14 - 1:18húzzuk meg a diagramot, amelyen szép rugalmas kereseti görbét és
-
1:18 - 1:24viszonylag szép rugalmatlan kínálati görbét látunk. Itt van az ár, ha nincs adó. Most
-
1:24 - 1:29nézzük meg, mi történik, ha van adó és mi használjuk az ékelési módszerünket. Itt van
-
1:29 - 1:34az adó és az az adó összegének magassága. Mit csináljunk?
-
1:34 - 1:39Ezt az éket az ábrán egészen addig vezessük le a tetejéről, amíg eléri a keresleti görbét,
-
1:39 - 1:43és az alsó része eléri a kínálati görbét, és akkor, csak olvassuk le a választ a
-
1:43 - 1:49diagramról. A B pont az, ami megmondja nekünk az árat, és amit a vevő fizet. A D pont, pedig, elmondja
-
1:49 - 1:55az eladó által meghatározott árat. Nézzük összehasonlításképpen. Amikor nem volt adó, az ár
-
1:55 - 1:59a vevő által fizetett összeg az A-ban és az adó része
-
1:59 - 2:03a vevő felé megy egy kicsit, egészen a B. pontig. A vevő nem fizet magasabb
-
2:03 - 2:08árat. Másrészről az eladó sokkal kevesebbet kap. Ebben az esetben, mikor
-
2:08 - 2:13a kereslet rugalmasabb, mint a kínálat, a vásárlók kevesebb adót fizetnek
-
2:14 - 2:19és a beszállítók nagyobb arányban fizetnek. Ezért le tudjuk olvasni a diagrammról
-
2:19 - 2:23mi történik, ha a kereslet rugalmasabb, mint a kínálat. Nem kell emlékezni
-
2:24 - 2:27a szabályra, nem kell megjegyezned, mert adok neked valami
-
2:27 - 2:31intuíciót, hogy egyszerűen csak egy pillanat legyen megjegyezni. Egyszerűen meg kell rajzolnod
-
2:31 - 2:37a diagrammot és képes leszel leolvasni a választ a görbékről. Nézzünk egy másik esetet. Ebben
-
2:37 - 2:41az esetben egy kínálati görbét rajzolunk, amely nagyon rugalmatlan és egy kereslet görbét,
-
2:41 - 2:45amely kevésbé rugalmas, mint a kínálati ív. Ismét megfogjuk az adó éket,
-
2:46 - 2:50azt tesszük a diagramra és mi történik? Itt
-
2:50 - 2:55láthatod. Csak le kell olvasnunk a diagrammot. Most láthatjuk összehasonlítva
-
2:55 - 2:59amikor nem volt adó, az árból a vevő sokkal többet kapott és az árból
-
3:00 - 3:05az eladók csak egy kicsit vesztettek. Amikor a kínálat rugalmasabb, mint
-
3:05 - 3:09a kereslet, a vevők nagyobb részarányt fizetnek az adóból, azaz az ár a vásárlónak
-
3:10 - 3:15jobban felmegy, mint amennyire az ár az eladóknak csökken. A vevők több adót fizetnek, amikor
-
3:15 - 3:19ha a kínálati görbe rugalmasabb. Adjunk némi ráértést. Mindig
-
3:20 - 3:23a megfelelő választ kapjuk, ha megrajzoljuk a görbét. És fontoljuk meg az intiució szerepét,
-
3:23 - 3:28vajon miért ez a helyzet. Tehát itt van a ráérzés, hogy emlékezz a szabályra. Gondolj
-
3:28 - 3:33a rugalmasságra, mint egyfajta menekülési lehetőségre. A piac azon oldala, amelyik
-
3:33 - 3:39rugalmasabb, könnyebben elkerüli az adót. Miért van ennek értelme? Ne feledd
-
3:39 - 3:43mit jelent a rugalmas kereslet. Ez azt jelenti, hogy a vásárlók jó helyettesítőkkel rendelkeznek
-
3:43 - 3:48az adóztatott javakkal szemben és így elkerülhetik az adót. Mikor az adó magas, a vásárlók
-
3:48 - 3:52azt mondják, "Megyünk megvesszük a helyettesítőjét. Nagyon sok jó
-
3:52 - 3:56alternatív lehetőségünk van." Másrészt, gondoljunk bele, mit jelent, mikor a kereslet
-
3:56 - 4:02rugalmatlan. Azt jelenti, hogy ha nincsennek jó alternatíváink, akkor nehéz elkerülni az adózást.
-
4:02 - 4:07Mit mond a kínálati oldal, rugalmas kínálat? Nos, ez azt jelenti, az erőforrásokat
-
4:07 - 4:10amelyeket arra használnak, hogy létrehozzák ezeket a megadóztatott javakat, könnyedén átvihetik
-
4:11 - 4:16más iparágakra. Az erőforrások könnyen átvihetők. Ha próbálod megadóztatni jobban az iparágat
-
4:16 - 4:20mint a földet, a tőke, és a munkások abban az iparban melyeket felhasználtak
-
4:20 - 4:24arra, hogy ezeket az árukat elkészítsék, egy másik iparágba fognak átszivárogni és így
-
4:24 - 4:29az eladók könnyen megússzák az adót. Másrészt, ha a kínálat
-
4:30 - 4:34rugalmatlan, az azt jelenti, hogy a forrásokat, melyeket ezen áruknak elkészítésére fordítottak csak
-
4:35 - 4:39arra használhatók fel, hogy ezt az árut elkészítsék belőle. Ezek lekötött források, nehezen továbbvihetők, és ezek
-
4:39 - 4:43a tényezők nem hasznosak más áruk előállítására és ez megnehezíti
-
4:44 - 4:48az eladók helyzetét, ha az ellátási görbe rugalmatlan. Ez azt jelenti, hogy nehézzé teszi
-
4:48 - 4:53az eladóknak az adó elkerülését. Mi van akkor, ha a vevők és az eladók mindketten
-
4:54 - 4:58meglehetősen rugalmasak? Nos, a helyzet az, hogy valakinek fizetnie kell az adót, mindkét fél
-
4:59 - 5:03nem tudja megúszni az adót, főként, ha az árú meg lesz vásárolva, és el lesz adva, ezért
-
5:03 - 5:09a terhet a relatív rugalmasság határozza meg. Itt arról van szó, hogy melyik fél
-
5:09 - 5:14tudja könnyebben kikerülni az adózást és ez a fél kevesebbet fog fizetni az adóból. A kevésbé
-
5:14 - 5:19rugalmas fél az, amely többet fog fizetni az adóból, mert az a fél nehezebben tudja
-
5:19 - 5:26megkerülni az adózást. Tehát csináljunk egy alkalmazást, mondjuk társadalombiztosítási adókat.
-
5:26 - 5:31Legutóbb megmutattuk, hogy a jogi a szociális biztonsági adók előfordulása nincs hatással
-
5:31 - 5:35a gazdasági előfordulásra, de nem nem mondtuk, hogy mi a gazdasági előfordulás
-
5:35 - 5:40manapság. Tehát tegyük most azt. Itt lesz fent a munkának az ára,
-
5:40 - 5:46itt a munkások bére, és a munkának a mennyisége itt lent. Az egész kérdés arra hegyeződik ki, hogy
-
5:46 - 5:51a munkára való kereslet rugalmasabb-e, mint a munka kínálata és viszont? Gondoljunk
-
5:51 - 5:56a munkaerő-keresletre, a vállalkozásokra, milyen munka-helyettesítőkkel rendelkeznek?
-
5:56 - 6:00Ha megnő a munkaerő ára, akkor mi tehetnek ezek a vállalkozások?
-
6:00 - 6:04Mi a helyzet a munkaerő kínálattal, a dolgozókkal? Ha a bérük csökken, mit tehetnek
-
6:05 - 6:09ők? Ha gondolkozik, úgy gondolom látni fogja, hogy a legtöbb munkavállaló számára,
-
6:09 - 6:13főleg a teljes munkaidőben dolgozók, mert nincs sok jó alternatívájuk a munkára.
-
6:13 - 6:19A legtöbb munkavállalónak valamilyen munkára van szüksége. Még akkor is, ha a bérük csökken,
-
6:19 - 6:23folytatni fogják a munkát, mert szükségük van rá, hogy kifizetsék a számlákat. Másrészt,
-
6:24 - 6:28a munkaerő-keresők, ha bér növekszik, fel tudják cserélni a tőkét
-
6:29 - 6:33munkaerőre, vagy elmozdíthatják a befektetéseiket másik országba. Nagyon kevés a
-
6:33 - 6:37jó helyettesítőjük. Tehát, ha ez valóban így van, valószínűleg meg kell rajzolnunk
-
6:37 - 6:42ezt a diagrammot, egy meglehetősen rugalmatlan munkaerő-kínálattal és egy meglehetősen rugalmas
-
6:42 - 6:47munkaerő-kereslettel. A közgazdászok tanulmányozták ezt és átlagosan
-
6:47 - 6:53ezt találták. Tehát most gondoljon a saját FICA adókra, ez munkaadó. Mi
-
6:53 - 6:57ennek a hatása? Nos, ez valahogy így néz ki. Figyeljük meg, hogy a
-
6:57 - 7:02munkaerő vásárlói által fizetett bér, ami a cégek által fizetett bér, csak ez megy fel
-
7:02 - 7:07egy kicsit. Másrészt, a bér, amelyet a munkaerő-kínálók kapnak, ami
-
7:07 - 7:12az a bér amelyet a dolgozók a munka végén kapnak, az sokat csökken. És ez teljesen
-
7:12 - 7:17így történik, ha nagyon rugalmatlan munkaerő-kínálatunk van. A munkások
-
7:17 - 7:21nem kerülheti el az adókat, és ezért ők hordozzák az adó terhének nagyrészét.
-
7:21 - 7:27Ez nem azt jelenti, különben, hogy nekünk nem kellene szociális és biztonsági adóink legyenek.
-
7:27 - 7:31Valójában jó módja lehet ez annak, hogy arra kényszerítsünk embereket, hogy megmentsék a saját jövőjüket, de
-
7:31 - 7:35ez nem jelent ingyenes ebédet a munkásoknak. A munkások fizetése
-
7:35 - 7:40az adó miatt csökkenni fog. Ha nem lennének a társadalombiztosítási adók, a legtöbb
-
7:40 - 7:45munkavállaló bére magasabb lenne. Itt van még egy terület, a szociális
-
7:45 - 7:50biztosítási felhatalmazások. Tegyük fel, hogy a kormányzat előírja a munkáltatók számára, hogy biztosítsák
-
7:50 - 7:54az egészségbiztosítást a munkavállalók számára, ami már most is sok munkáltató esetében így van a
-
7:54 - 7:59Megengedhető Gondozási Törvény értelmében. Ki fog fizetni ezért? Ki fog fizetni ezeknek?
-
7:59 - 8:03Elsősorban a munkaadók vagy elsősorban a munkások?
-
8:03 - 8:08Ez tényleg ugyanolyan elemzés, mint ami korábban volt. Az egészségi biztosítás
-
8:08 - 8:13nagyon hasonló az adóhoz. Az egészségbiztosítási felhatalmazás egyszerűen azt jelenti, hogy a munkáltatóknak
-
8:13 - 8:19magasabb fizetést kell fizetniük, de ez ugyanaz, mint az adó. Amit láttunk
-
8:19 - 8:24az, hogyha a munkaerő-kínálat kevésbé rugalmas, mint a munkaerő iránti kereslet, ami sok esetben
-
8:24 - 8:29így történik, így ebben az esetben a legtöbb felhatalmazást ténylegesen a munkavállalók fizetik.
-
8:29 - 8:35A reálbérek esnek. Ez ismét nem feltétlenül jelenti, hogy ezek a felhatalmazások,
-
8:35 - 8:39rossz ötletek, de azt jelenti, hogy nem ingyen ebéd a dolgozók számára. A dolgozók
-
8:39 - 8:44végül kifizetik az egészségügyi ellátást az alacsonyabb bérek által. Az adóknak
-
8:44 - 8:49van még néhány más hatása beleértve a bevétel növekedését és valamennyi
-
8:49 - 8:52holt-teher veszteséget. Ezeket azonban majd a következő előadásban fogjuk
-
8:53 - 8:53megnézni.
-
8:55 - 8:59- [Narrátor] Ha próbára akarja magát tenni, kattintson a kvízkérdésekre.
-
8:59 - 9:02Vagy ha készen áll a továbblépésre, kattintson a következő videóra.
-
9:03 - 9:05♪ [zene] ♪
-
9:05 - 9:07Felirat: amara.org közösség
Fordította: Kiss Károly
Ellenőrizte, lektorálta: Mandel Kinga Magdolna
- Title:
- Who Pays the Tax?
- Description:
-
Who bears the burden of a tax? Buyers or sellers? Why is it that the more elastic side of the market will pay a smaller share of a tax. Again, we’ll apply what we know to the example of Social Security taxes and also look at the health insurance mandate as a part of the Affordable Care Act. Who pays for the mandate? The employers or the workers? We’ll also look at supply and demand of labor. Is the demand for labor more elastic than the supply?
Microeconomics Course: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomicsAsk a question about the video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/tax-burden-elasticity-affordable-care-act-health-insurance-mandate#QandA
Next video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/deadweight-loss-definition-yacht-tax
- Video Language:
- English
- Team:
- Marginal Revolution University
- Project:
- Micro
- Duration:
- 09:07
Peter Balla edited Hungarian subtitles for Who Pays the Tax? | ||
Peter Balla edited Hungarian subtitles for Who Pays the Tax? | ||
Peter Balla edited Hungarian subtitles for Who Pays the Tax? | ||
Peter Balla edited Hungarian subtitles for Who Pays the Tax? | ||
Peter Balla edited Hungarian subtitles for Who Pays the Tax? | ||
Fran Ontanaya edited Hungarian subtitles for Who Pays the Tax? | ||
Fran Ontanaya edited Hungarian subtitles for Who Pays the Tax? |