Who Pays the Tax?

Who bears the burden of a tax? Buyers or sellers? Why is it that the more elastic side of the market will pay a smaller share of a tax. Again, we’ll apply what we know to the example of Social Security taxes and also look at the health insurance mandate as a part of the Affordable Care Act. Who pays for the mandate? The employers or the workers? We’ll also look at supply and demand of labor. Is the demand for labor more elastic than the supply?
Microeconomics Course: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics

Ask a question about the video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/tax-burden-elasticity-affordable-care-act-health-insurance-mandate#QandA

Next video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/deadweight-loss-definition-yacht-tax

♪ [zene] ♪

- A legutolsó adásunkban, megmutattuk, hogy a az adó törvényes előfordulása

nem határozza meg a gazdasági tendenciát. Ebben az előadásban arról fogunk beszélni, hogy

az adók tényleges gazdasági előfordulása hogyan határozható meg. Ki viseli az

adó terhét valójában?

Itt van az a gazdasági szabály, amely az előforduló adózási szabályokkal foglalkozik. Minél rugalmasabbak

a piac szereplői, annál kisebb részt kell vállalniuk az adó fizetéséből, így csökkennek a terheik.

Összehasonlításképpen, a piac kevésbé rugalmas oldaláról nézve, vagy inkább a rugalmatlan oldalon,

az adó nagyobb részét a piac adja. Így a rugalmasabb oldal kisebb részarányt fizet,

mint a kevésbé rugalmasabb rész, ami többet. Ezeket a tényeket ezek a diagrammok remekül szemléltetik.

Miért ez a helyzet? Tegyük fel,

hogy nem emlékszünk erre a szabályra. A rugalmasabb oldal az, amely a kisebb részarányt viseli az adóból

vagy pedig a nagyobb részt vállalja az adóból? Mondjuk, nem emlékszünk rá. Nos, nem

probléma. Csak vegyük elő a diagrammunkat, és olvassuk le, mi történik. Például,

húzzuk meg a diagramot, amelyen szép rugalmas kereseti görbét és

viszonylag szép rugalmatlan kínálati görbét látunk. Itt van az ár, ha nincs adó. Most

nézzük meg, mi történik, ha van adó és mi használjuk az ékelési módszerünket. Itt van

az adó és az az adó összegének magassága. Mit csináljunk?

Ezt az éket az ábrán egészen addig vezessük le a tetejéről, amíg eléri a keresleti görbét,

és az alsó része eléri a kínálati görbét, és akkor, csak olvassuk le a választ a

diagramról. A B pont az, ami megmondja nekünk az árat, és amit a vevő fizet. A D pont, pedig, elmondja

az eladó által meghatározott árat. Nézzük összehasonlításképpen. Amikor nem volt adó, az ár

a vevő által fizetett összeg az A-ban és az adó része

a vevő felé megy egy kicsit, egészen a B. pontig. A vevő nem fizet magasabb

árat. Másrészről az eladó sokkal kevesebbet kap. Ebben az esetben, mikor

a kereslet rugalmasabb, mint a kínálat, a vásárlók kevesebb adót fizetnek

és a beszállítók nagyobb arányban fizetnek. Ezért le tudjuk olvasni a diagrammról

mi történik, ha a kereslet rugalmasabb, mint a kínálat. Nem kell emlékezni

a szabályra, nem kell megjegyezned, mert adok neked valami

intuíciót, hogy egyszerűen csak egy pillanat legyen megjegyezni. Egyszerűen meg kell rajzolnod

a diagrammot és képes leszel leolvasni a választ a görbékről. Nézzünk egy másik esetet. Ebben

az esetben egy kínálati görbét rajzolunk, amely nagyon rugalmatlan és egy kereslet görbét,

amely kevésbé rugalmas, mint a kínálati ív. Ismét megfogjuk az adó éket,

azt tesszük a diagramra és mi történik? Itt

láthatod. Csak le kell olvasnunk a diagrammot. Most láthatjuk összehasonlítva

amikor nem volt adó, az árból a vevő sokkal többet kapott és az árból

az eladók csak egy kicsit vesztettek. Amikor a kínálat rugalmasabb, mint

a kereslet, a vevők nagyobb részarányt fizetnek az adóból, azaz az ár a vásárlónak

jobban felmegy, mint amennyire az ár az eladóknak csökken. A vevők több adót fizetnek, amikor

ha a kínálati görbe rugalmasabb. Adjunk némi ráértést. Mindig

a megfelelő választ kapjuk, ha megrajzoljuk a görbét. És fontoljuk meg az intiució szerepét,

vajon miért ez a helyzet. Tehát itt van a ráérzés, hogy emlékezz a szabályra. Gondolj

a rugalmasságra, mint egyfajta menekülési lehetőségre. A piac azon oldala, amelyik

rugalmasabb, könnyebben elkerüli az adót. Miért van ennek értelme? Ne feledd

mit jelent a rugalmas kereslet. Ez azt jelenti, hogy a vásárlók jó helyettesítőkkel rendelkeznek

az adóztatott javakkal szemben és így elkerülhetik az adót. Mikor az adó magas, a vásárlók

azt mondják, "Megyünk megvesszük a helyettesítőjét. Nagyon sok jó

alternatív lehetőségünk van." Másrészt, gondoljunk bele, mit jelent, mikor a kereslet

rugalmatlan. Azt jelenti, hogy ha nincsennek jó alternatíváink, akkor nehéz elkerülni az adózást.

Mit mond a kínálati oldal, rugalmas kínálat? Nos, ez azt jelenti, az erőforrásokat

amelyeket arra használnak, hogy létrehozzák ezeket a megadóztatott javakat, könnyedén átvihetik

más iparágakra. Az erőforrások könnyen átvihetők. Ha próbálod megadóztatni jobban az iparágat

mint a földet, a tőke, és a munkások abban az iparban melyeket felhasználtak

arra, hogy ezeket az árukat elkészítsék, egy másik iparágba fognak átszivárogni és így

az eladók könnyen megússzák az adót. Másrészt, ha a kínálat

rugalmatlan, az azt jelenti, hogy a forrásokat, melyeket ezen áruknak elkészítésére fordítottak csak

arra használhatók fel, hogy ezt az árut elkészítsék belőle. Ezek lekötött források, nehezen továbbvihetők, és ezek

a tényezők nem hasznosak más áruk előállítására és ez megnehezíti

az eladók helyzetét, ha az ellátási görbe rugalmatlan. Ez azt jelenti, hogy nehézzé teszi

az eladóknak az adó elkerülését. Mi van akkor, ha a vevők és az eladók mindketten

meglehetősen rugalmasak? Nos, a helyzet az, hogy valakinek fizetnie kell az adót, mindkét fél

nem tudja megúszni az adót, főként, ha az árú meg lesz vásárolva, és el lesz adva, ezért

a terhet a relatív rugalmasság határozza meg. Itt arról van szó, hogy melyik fél

tudja könnyebben kikerülni az adózást és ez a fél kevesebbet fog fizetni az adóból. A kevésbé

rugalmas fél az, amely többet fog fizetni az adóból, mert az a fél nehezebben tudja

megkerülni az adózást. Tehát csináljunk egy alkalmazást, mondjuk társadalombiztosítási adókat.

Legutóbb megmutattuk, hogy a jogi a szociális biztonsági adók előfordulása nincs hatással

a gazdasági előfordulásra, de nem nem mondtuk, hogy mi a gazdasági előfordulás

manapság. Tehát tegyük most azt. Itt lesz fent a munkának az ára,

itt a munkások bére, és a munkának a mennyisége itt lent. Az egész kérdés arra hegyeződik ki, hogy

a munkára való kereslet rugalmasabb-e, mint a munka kínálata és viszont? Gondoljunk

a munkaerő-keresletre, a vállalkozásokra, milyen munka-helyettesítőkkel rendelkeznek?

Ha megnő a munkaerő ára, akkor mi tehetnek ezek a vállalkozások?

Mi a helyzet a munkaerő kínálattal, a dolgozókkal? Ha a bérük csökken, mit tehetnek

ők? Ha gondolkozik, úgy gondolom látni fogja, hogy a legtöbb munkavállaló számára,

főleg a teljes munkaidőben dolgozók, mert nincs sok jó alternatívájuk a munkára.

A legtöbb munkavállalónak valamilyen munkára van szüksége. Még akkor is, ha a bérük csökken,

folytatni fogják a munkát, mert szükségük van rá, hogy kifizetsék a számlákat. Másrészt,

a munkaerő-keresők, ha bér növekszik, fel tudják cserélni a tőkét

munkaerőre, vagy elmozdíthatják a befektetéseiket másik országba. Nagyon kevés a

jó helyettesítőjük. Tehát, ha ez valóban így van, valószínűleg meg kell rajzolnunk

ezt a diagrammot, egy meglehetősen rugalmatlan munkaerő-kínálattal és egy meglehetősen rugalmas

munkaerő-kereslettel. A közgazdászok tanulmányozták ezt és átlagosan

ezt találták. Tehát most gondoljon a saját FICA adókra, ez munkaadó. Mi

ennek a hatása? Nos, ez valahogy így néz ki. Figyeljük meg, hogy a

munkaerő vásárlói által fizetett bér, ami a cégek által fizetett bér, csak ez megy fel

egy kicsit. Másrészt, a bér, amelyet a munkaerő-kínálók kapnak, ami

az a bér amelyet a dolgozók a munka végén kapnak, az sokat csökken. És ez teljesen

így történik, ha nagyon rugalmatlan munkaerő-kínálatunk van. A munkások

nem kerülheti el az adókat, és ezért ők hordozzák az adó terhének nagyrészét.

Ez nem azt jelenti, különben, hogy nekünk nem kellene szociális és biztonsági adóink legyenek.

Valójában jó módja lehet ez annak, hogy arra kényszerítsünk embereket, hogy megmentsék a saját jövőjüket, de

ez nem jelent ingyenes ebédet a munkásoknak. A munkások fizetése

az adó miatt csökkenni fog. Ha nem lennének a társadalombiztosítási adók, a legtöbb

munkavállaló bére magasabb lenne. Itt van még egy terület, a szociális

biztosítási felhatalmazások. Tegyük fel, hogy a kormányzat előírja a munkáltatók számára, hogy biztosítsák

az egészségbiztosítást a munkavállalók számára, ami már most is sok munkáltató esetében így van a

Megengedhető Gondozási Törvény értelmében. Ki fog fizetni ezért? Ki fog fizetni ezeknek?

Elsősorban a munkaadók vagy elsősorban a munkások?

Ez tényleg ugyanolyan elemzés, mint ami korábban volt. Az egészségi biztosítás

nagyon hasonló az adóhoz. Az egészségbiztosítási felhatalmazás egyszerűen azt jelenti, hogy a munkáltatóknak

magasabb fizetést kell fizetniük, de ez ugyanaz, mint az adó. Amit láttunk

az, hogyha a munkaerő-kínálat kevésbé rugalmas, mint a munkaerő iránti kereslet, ami sok esetben

így történik, így ebben az esetben a legtöbb felhatalmazást ténylegesen a munkavállalók fizetik.

A reálbérek esnek. Ez ismét nem feltétlenül jelenti, hogy ezek a felhatalmazások,

rossz ötletek, de azt jelenti, hogy nem ingyen ebéd a dolgozók számára. A dolgozók

végül kifizetik az egészségügyi ellátást az alacsonyabb bérek által. Az adóknak

van még néhány más hatása beleértve a bevétel növekedését és valamennyi

holt-teher veszteséget. Ezeket azonban majd a következő előadásban fogjuk

megnézni.

- [Narrátor] Ha próbára akarja magát tenni, kattintson a kvízkérdésekre.

Vagy ha készen áll a továbblépésre, kattintson a következő videóra.

♪ [zene] ♪

Felirat: amara.org közösség
Fordította: Kiss Károly
Ellenőrizte, lektorálta: Mandel Kinga Magdolna