-
Nézzük át mit is tudunk eddig
-
a kivonásról
-
Ha azt mondom 5 mínusz 3, akkor az mit jelent?
-
Van néhány módja ahogy erről gondolkodhatunk.
-
Mondjuk van 5 - mondjuk van 5 málnám.
-
Tehát 1,2,3,4,5
-
Tehát van 5 málnám, és mikor azt mondom mínusz 3, akkor
-
ki kell vonnom belőle 3-at
-
Erre úgy is tekinthetek, mint ha elvennék
-
3 málnát ezekből
-
Tehát ha elveszem, ezt, meg ezt, meg ezt.
-
Tehát elvettem 3 málnát.
-
Hány málnám maradt?
-
Hát ami megmaradt az itt van. 1, 2,
-
Tehát két málnám maradt, ilyen egyszerű.
-
A másik módszer ami szerint ábrázolhatom ezt
-
vagy ahogy gondolkodhatok az 5 mínusz 3-ról azt itt ide rajzolom,
-
5 mínusz 3 - az az hogy megpróbálom kitalálni a különbséget
-
5 és 3 között.
-
Hadd rajzoljam le mire gondolok.
-
Mondjuk van 5 málnám
-
1,2,3,4,5.
-
És neked van 3 ribizlid.
-
Rajzoljuk ezt más színnel
-
Tehát van 3 ribizlid.
-
Egy másik módszer ha az 5 mínusz 3-at ki akarjuk találni,
-
hogy hány gyümölccsel van többem, mint neked?
-
És ha idenézel, akkor láthatod, hogy itt van nekem egy
-
de ott van neked is egy.
-
Itt is van egy ami mindkettőnknek megvan, meg itt is.
-
De nekem még van itt kettő, ami neked viszont nincs.
-
Tehát mégegyszer, nekem 2-vel több gyümölcsöm van mint neked.
-
Ezt szintén átgondolhatjuk a számegyenes
-
szemszögéből.
-
Szóval hadd rajzoljak ide egy számegyenest, csak így.
-
Itt a számegyenesem.
-
És láttuk az összeadás videókon, hogy
-
akármeddig elmehetünk ezen.
-
Jobbra, de akár a nullától balra is
-
a negatív számok irányába, amit majd későbbi videókon látni fogunk.
-
De egyelőre kezdjük itt a nullánál.
-
0,1,2,3,4,5,6, csak hétig megyek most.
-
tehát ha nézzük az 5 mínusz 3-at. A 3-mat el akarjuk venni az 5-ből
-
5 mínusz 3 azt jelenti, hogy 5 nél kezdünk, és
-
ha hozzáadnék 3-mat az 5-höz akkor jobbra ugranék 3-mat, mert
-
azzal növelném a dolgaim számát.
-
De mivel most kivonunk 3-at, ezért csökkentenem kell 3-mal,
-
tehát csökkentem 1-gyel, 2-vel, 3-mal, és a 2-höz jutok, ennyi az egész.
-
Ha most a másik módszer szerint gondolkodom...
-
hadd rajzoljak még egy számegyenest.
-
hadd mutassam meg
-
mire gondolok, 3-at elveszek és itt azt mondom
-
mennyivel több az 5 mint a 3.
-
Bár a válasz mind a két kérdésre ugyanaz, de mégis van
-
két módja hogy erről gondolkozzunk.
-
Na hadd rajzolom le ide is a számegyenest.
-
Ugyanazt mint az előbb
-
tehát itt van a 0,1,2,3,4,5,6,7.
-
Ha berajzoljuk az 5-öst, erre a vonalra
-
így pontosan ide...
-
Bekarikázom egy kis rózsaszín négyzettel,
-
tehát itt az ötösünk
-
most a 3-as, ezt a 3-ast hadd rajzoljam sárgával.
-
a 3-as az itt van a számegyenesen.
-
Tehát eszerint a módszer szerint az 5 mínusz 3-nál azt mondom:
-
mennyi a különbség - hadd írjam ezt le betűkkel....
-
tehát mennyi a különbség 5 és 3 között? ezt le is írom "különbség"
-
és hogy ezt kitaláljuk ahhoz gyakorlatilag azt kell kérdeznünk
-
mennyit kell hozzáadnunk 3-hoz, hogy 5-öt kapjunk?
-
Tehát mennyi köztük, 5 és 3 között a különbség vagyis a távolság?
-
Ehhez először ugranunk kell 1-gyet, meg mégegyet hogy az 5-ösre érkezzünk.
-
Tehát a távolság különbség az 5-ös között, ami itt van
-
meg a 3-as között ami csak ilyen távol van az 2, így zölddel. Ilyen egyszerű
-
Ez a távolság 2.
-
Hadd rajzoljam ezt körbe zölddel.
-
Ez itt a kettes.
-
Tehát csak szeretném hogy meg tudd különböztetni a kivonást, meg a különbséget
-
szeretném hogy elég érthető legyen számodra, hogy
-
bár két módon számolhatjuk, vagy tekinthetjük a kivonást
-
ez végül is mindig ugyanaz a művelet lesz.
-
Ugyanazt az eredményt kapjuk, mindegy melyik módszer alapján
-
gondolkodunk róla
-
Nos, hadd dolgozzunk most más számokkal.
-
Számoljuk ki mennyi 7 mínusz 4.
-
Ezt úgy is tekinthetem, mintha lenne egy...
-
7 centis fadarabom.
-
7 centis fadarab.
-
Ez 7 centi hosszú.
-
Ha lemérném egy vonalzóval, akkor lenne 0,
-
1,2,3,4,5,6,7.
-
Tehát itt egy 7 centis fadarab.
-
És ebből most levágnék 4 centit.
-
Tehát ha le vágok belőle 4 centit....
-
Tehát levágok 1, 2,3,4 centit
-
Milyen hosszú fadarabom maradt?
-
Tehát ezt a részt itt eltüntetem.
-
Lefűrészelem
-
Lefűrészelem a fadarabot
-
talán ezt sötétebb színnel kellene csinálnom hogy megmutassam
-
hogy ezt valójában lefűrészelem.
-
Ez itt mind eltűnik,
-
fűrészpor lesz belőle.
-
mert a fűrésszel lenyírbálom.
-
Tehát akkor mikor levágtam a 4 centit mekkora lesz
-
a fadarab? 1,2,3 centi hosszú lesz.
-
Tehát ez itt 3.
-
Azaz 7 mínusz 4 az egyenlő 3.
-
Ez amikor a kivonásra úgy tekintünk, hogy elveszünk valamiből valamit.
-
Lefűrészeltem a fát, tehát elvettem a fát.
-
Most van egy másik módszer is
-
ami alapján gondolkodhatunk, de az eredményünk ugyanaz lesz.
-
Mondjuk legyen megint 7 mínusz 4.
-
Megint veszünk egy 7 centis fadarabot
-
így szépen.
-
ha lemérjük a vonalzóval, akkor az 1,2,3,4,5,6,7 lesz.
-
Ismét van egy 7 centis fadarabunk,
-
És most ahelyett hogy levágnék belőle, inkább összehasonlítom
-
ez itt a 7-es - és most összehasonlítom egy 4 centis.
-
fadarabbal.
-
Tehát itt egy 4 cm hosszú fadarabom
-
Ez a 4 centis fadarabom. Itt a 7 centis, itt a 4 centis.
-
Tehát tekinthatünk a problémára úgy hogy a 7 centis fadarabból
-
elveszünk egy 4 centiset.
-
Vagy tekinthetünk rá úgy hogy mennyi a különbség a 4 centis
-
és a 7 centis fadarab között.
-
Tehát ebben az esetben mennyi a különbség?
-
Hogy a 4 centisből 7 centis legyen
-
meg kellene növelni 3 centivel, vagy hozzá kellene
-
tennem egy 3 centis fadarabot valahogyan.
-
Szóval ennek a fának meg kéne nőnie 3 centivel
-
hogy 7 centis legyen.
-
ez 2 teljesen egyforma módszer
-
ami szerint a kivonásról gondolkodhatunk.
-
Ez mindössze az előző videó ismétlése volt.
-
Most amit szeretnék az az, hogy
-
kicsit nagyobb problémákkal is megküzdjünk.
-
De majd meglátod a számegyenes ugyanúgy használható lesz
-
mint az egyszerűbb problémák esetében
-
amiket már vettünk.
-
Nézzük mennyi 17 mínusz 9.
-
Mint mindig, most is 2 módon
-
tudunk gondolkodni
-
Az egyik, a lassabb módszer, hogy ha rajzolunk 17 tárgyat.
-
Legyen mondjuk most 17 zsetonunk.
-
1,2,3,4,5,6,7,8,9,10,11,12,13,14,15,16,17.
-
És ezekből elveszünk 9-et,
-
tehát elveszek 1,2,3,4,5,6,7,8,9.
-
Mennyi marad?
-
Nézzük csak: 1,2,3,4,5,6,7,8.
-
Tehát 17 mínusz 9 az 8.
-
de ez azért elég sokáig tartott, és ha elképzeled
-
mondjuk egy még nagyobb szám esetén, ez örök időkig tartott volna
-
hogy lerajzoljam mindegyiket, és aztán áthúzogassam őket...
-
Sok időbe meg papírba került volna.
-
és ugye más dolgunk is van...
-
Tehát egy másik módszer, és ez talán egyszerűbb,
-
hogy ha lerajzoljuk a számegyenest
-
nem mindig kell nullánál kezdeni.
-
ha mondjuk lerajzoljuk a számegyenest, mondjuk ez a 18,17,16
-
15,14,13,12,11,10,9,8,7 akkor el tudod képzelni
-
hogy el tudok menni akár nulláig is visszafelé
-
de most 17-nél kezdek
-
tehát 17-nél kezdek és elveszek belőle 9-et.
-
Tehát megyek balra, 1,2,3,4,5,6,7,8,9.
-
és megint a nyolcashoz értünk.
-
Ez a mód, legalábbis számomra tisztább és
-
gyorsabb volt, mint az előző.
-
De úgy gondolom hogy nem akarod ezt minden alkalommal lerajzoni
-
mikor ki akarsz vonni 9-et a 17-ből, vagy ki akarod számolni a különbséget
-
17 és 9 között
-
Tehát sokkal jobb ha fejből emlékezzünk erre
-
Szóval jó ha fejből tudjuk, hogy 17 mínusz 9?
-
Ja azt tudom hogy 8.
-
És mennyi 17 mínusz 8?
-
Nos mennyi 17 mínusz 8?
-
Nos az 9.
-
És mégis miért van ez így?
-
Azért mert 8 meg 9 az 17.
-
Tehát 17 mínusz 9 az 8.
-
Vagy 17 mínusz 8 az 9.
-
Mikor azt mondom, hogy 17 mínusz 8, akkor valójában azt mondom,
-
Hogy ha valamilyen számot hozzadnék 8-hoz akkor 17-et kapnék.
-
Noz ez a szám a 9.
-
Mikor azt mondom, hogy 17 mínusz 9, akkor az az, mintha azt mondanám,
-
melyik az a szám amihez ha 9-et adok akkor 17-et kapok.
-
Ez pedig a 8.
-
Tehát ezek az állítások, végül is
-
mind ugyanazt mondják.
-
Hogy 8 meg 9 az 17.
-
vagy a különbség 17 és 9 között az 8.
-
vagy a különbség 17 és 8 között az 9.
-
Remélem ezzel nem kavarlak össze.
-
Tehát ezekre a kivonási problémákra
-
az válaszunk mindig egy számjegyű volt, és ezeket
-
jó ha meg tudod jegyezni fejből. De a fejedben el is képzelheted
-
a számegyenest
-
Nos csináljunk még pár ilyet.
-
És ha már ezeket bememorizáltuk, vagy legalábbis el tudjuk képzelni a
-
számegyenest, ha elfelejtenénk, megmutatom
-
hogyan lehet bármilyen kivonási problémát megoldani
-
tetszőlegesen nagy számok esetén is.
-
vegyük mondjuk a 13 mínusz 5-öt.
-
Mégegyszer, nem fogom most lerajzolni a köröket,
-
vagy a málnákat.
-
Most csak a számegyenest rajzolom le.
-
Lerajzolom a számegyenest, így szépen.
-
Kezdjük 14-nél....13,12,11,10,9,8,7,6,5 és mehetsz
-
alacsonyabbra is
-
Lemehetsz a nullához, sőt még az alá is...
-
Erről majd még beszélünk a jövőben.
-
De kezdjük most a 13-nál
-
Kezdjük a 13-nál,
-
és levonunk belőle 5-öt.
-
Tehát ez az "elvétel" módja a kivonásnak
-
mikor elveszünk az eredeti számból.
-
1,2,3,4,5 és megérkezünk a 8-ra,
-
Tehát 13 mínusz 5 -- hadd rajzoljam ezt egy másik színnel.
-
13 mínusz 5 az egyenlő 8.
-
Egy másik mód ahogy megoldhattuk volna
-
az ha felrajzolom a 13-at.
-
meg felrajzolom az 5 öt.
-
És azt mondom, nos ez itt 5
-
az 5-ös itt van a számegyenesen.
-
Mennyit kell hozzáadnom hogy 13-at kapjak?
-
Nézzük.
-
Kellene ugrálnom balra 1-et, 2-t, 3-t, 4-t, 5-t, 6-t, 7-t, 8-at.
-
8-at kellene adnom az 5-höz hogy 13-at kapjak.
-
Tehát 5 meg 8 egyenlő 13.
-
Ami azt mondja nekem, hogy 13 mínusz 5 az 8.
-
Ez azt is jelentim hogy 13 mínusz 8 az egyenlő 5.
-
És ezek mindegyike, valahol,
-
ugyanazt sugallja nekem
-
Hogy a különbség a 13 és az 5 között az 8.
-
És a különbség a 13 és a 8 között az 5.
-
És hogy 5 meg 8 az 13.
-
Remélem hogy a dolog alapját megértetted,
-
és ha még nem tetted volna eddig, akkor jó lenne hogy elkezdj gyakorolni pár példát.
-
Vegyél egy 10 és 20 közötti számot, és vonj ki belőle
-
egy bármilyen egyjegyű számot.
-
Ez szerintem egy nagyon hasznos gyakorlat lehet most számodra.