Return to Video

The Social Welfare of Price Discrimination

  • 0:00 - 0:06
    ♪ [zene] ♪
  • 0:09 - 0:11
    - [Tyler] A legutóbbi videóban
  • 0:11 - 0:14
    láttuk, hogy az árdiszkrimináció
    jó a monopolistának.
  • 0:14 - 0:15
    Növeli a nyereséget,
  • 0:15 - 0:18
    de mi a helyzet a társadalom egészével,
  • 0:18 - 0:21
    az árdiszkrimináció vajon növeli
    a társadalmi jólétet?
  • 0:21 - 0:23
    Ez lesz a mai előadásunk témája.
  • 0:28 - 0:30
    Ez bonyolult, de íme az ökölszabály:
  • 0:30 - 0:33
    ha az árdiszkrimináció növeli a termelést,
  • 0:33 - 0:35
    akkor valószínűleg jótékony,
  • 0:35 - 0:37
    és növeli a társadalmi jólétet is.
  • 0:37 - 0:39
    Ha viszont nem növeli a termelést,
  • 0:39 - 0:42
    a társadalmi jólét valószínűleg csökken.
  • 0:42 - 0:43
    Nézzünk egy intuitív példát arról,
  • 0:43 - 0:46
    amikor az árdiszkrimináció
    növeli a jólétet.
  • 0:46 - 0:48
    Gondoljon az előző példánkra
  • 0:48 - 0:50
    a GSK gyógyszerészeti cégről,
  • 0:50 - 0:53
    amelyik magas gyógyszerárat
    határozott meg Európában,
  • 0:53 - 0:55
    és alacsonyabbat Afrikában.
  • 0:55 - 0:59
    Tegyük fel, hogy a GSK-t arra
    kényszerítik, hogy egyetlen árat szabjon.
  • 0:59 - 1:02
    Mit gondol, a megszabott ár
    az európai árhoz,
  • 1:02 - 1:04
    a tablettánkénti $12,50-hez
  • 1:04 - 1:08
    vagy az afrikai tablettánkénti
    50 centhez lesz közelebb?
  • 1:08 - 1:10
    Melyik a valószínűbb, hogy megtörténik,
  • 1:10 - 1:13
    ha a GSK kénytelen egytlen árat megadni?
  • 1:13 - 1:15
    Ha nem tudna árat diszkriminálni,
  • 1:15 - 1:20
    a GSK valószínűleg egyszerűen
    elhagyná az afrikai piacot,
  • 1:20 - 1:22
    ami egyébként sem hozott nagy nyereséget,
  • 1:22 - 1:24
    és meghatározna egyetlen globális árat,
  • 1:24 - 1:26
    elég közel az európai szinthez.
  • 1:27 - 1:30
    Az emberek néha azt gondolják,
    hogy bárcsak mindenki
  • 1:30 - 1:33
    importálhatna gyógyszereket az USA-ba
  • 1:33 - 1:36
    Kanadából, Mexikóból vagy Afrikából,
    ahol olcsóbbak,
  • 1:36 - 1:39
    és akkor mind élvezhetnénk
    az alacsonyabb árakat.
  • 1:39 - 1:40
    Valószínűleg nem.
  • 1:40 - 1:43
    Ha a gyógyszerek csempészete
    vagy legális újraimportálása
  • 1:43 - 1:45
    jobban elterjedne,
  • 1:45 - 1:49
    akkor a gyógyszergyártók felhagynának
    az árdiszkrimációval,
  • 1:49 - 1:51
    és mindenkinek magasabb árakat szabnának.
  • 1:52 - 1:55
    Kinek lenne jobb az
    így megvalósuló egyenár?
  • 1:55 - 1:57
    Az európaiaknak nem,
  • 1:57 - 1:59
    mert ők még mindig magas árat fizetnek
  • 1:59 - 2:01
    az egyenár miatt,
  • 2:01 - 2:03
    az afrikaiaknak viszont rosszabb lenne,
  • 2:03 - 2:05
    mert számukra már nem lenne lehetséges
  • 2:05 - 2:08
    olcsón hozzájutni fontos gyógyszerekhez.
  • 2:09 - 2:12
    Ebben az esetben az árdiszkrimináció
    jótékony,
  • 2:12 - 2:14
    mert növeli a termelést.
  • 2:14 - 2:17
    Megadja néhány afrikainak a lehetőséget,
    hogy olcsón vásároljanak,
  • 2:17 - 2:19
    míg erre esélyük sem lett volna
  • 2:19 - 2:22
    árdiszkrimináció nélkül.
  • 2:22 - 2:25
    A magas állandó kiadású iparágak számára
  • 2:25 - 2:27
    az árdiszkriminációnak
    egy másik előnye is van:
  • 2:27 - 2:31
    az árdiszkriminációval generált
    extra nyereség
  • 2:31 - 2:33
    azt jelenti, hogy nyereségesebb
    a vállalatnak
  • 2:33 - 2:35
    kutatásba és fejlesztésbe befektetnie,
  • 2:35 - 2:38
    például új gyógyszerek gyártásába.
  • 2:38 - 2:41
    Ha például az afrikai értékesítésből
    származó extra nyereség
  • 2:41 - 2:44
    azt jelenti, hogy nyereségesebb
    a kutatás és fejlesztés,
  • 2:44 - 2:46
    az az európaiaknak is előnyös.
  • 2:46 - 2:48
    Amikor új gyógyszerekről beszélünk,
  • 2:48 - 2:50
    mondhatja, hogy a szenvedés
    szereti a társaságot.
  • 2:51 - 2:54
    Vagyis minél nagyobb egy lehetséges
    gyógyszer piaca,
  • 2:54 - 2:56
    annál több kutatást és fejlesztést
    fognak rászánni.
  • 2:57 - 3:00
    Hasonlóan az árdiszkrimináció azt is
    jelenti, hogy a légitársaságok
  • 3:00 - 3:03
    több járatot tudnak kínálni
    több helyre és jobb időben,
  • 3:03 - 3:06
    és ez az üzletembereket is segíti.
  • 3:06 - 3:08
    Még ha magasabb árakat fizetnek is,
  • 3:08 - 3:10
    nagyobb esélyük van odaérni
  • 3:10 - 3:12
    időben és első osztályon.
  • 3:13 - 3:16
    Amikor szoftverről beszélünk,
    a diákoknak szánt alacsony árak
  • 3:16 - 3:19
    szintén támogatni fogják a szoftver K+F-t.
  • 3:20 - 3:22
    Ha a diákok egyáltalán nem vásárolnák
    meg a szoftvert
  • 3:22 - 3:25
    a magasabb áron, akkor az árdiszkrimináció
  • 3:25 - 3:28
    egy nettó előnyt jelent
    nagyjából mindenkinek.
  • 3:28 - 3:32
    Még általánosabban, az árdiszkrimináció
    segít abban, hogy
  • 3:32 - 3:36
    a kutatás és fejlesztés fix költségeit
    egy nagyobb pouláció viselje,
  • 3:36 - 3:37
    ami több innovációt jelent,
  • 3:37 - 3:40
    ami tulajdonképpen mindenki hasznára van.
  • 3:40 - 3:42
    Az árdiszkrimináció végső formája az,
  • 3:42 - 3:44
    amikor minden személynek
  • 3:44 - 3:47
    a saját fizetési hajlandóságához
    képest szabnak árat.
  • 3:47 - 3:51
    A közgazdászok ezt "tökéletes
    árdiszkriminációnak" hívják.
  • 3:51 - 3:53
    A tökéletes árdiszkrimináció esetén
  • 3:53 - 3:56
    a fogyasztók fogyasztói többlete nulla.
  • 3:56 - 3:59
    Minden kereskedelmi nyereség
    a monopolistához kerül,
  • 3:59 - 4:01
    de a hatékony mennyiség kerül legyártásra.
  • 4:01 - 4:03
    Nincs holtteher-veszteség.
  • 4:03 - 4:05
    Vizsgáljuk meg ezt egy diagram
    segítségével.
  • 4:05 - 4:09
    Gondoljunk a keresleti görbére úgy,
    mint ami a maximum fizetési hajlandóságot
  • 4:09 - 4:13
    mutatja különböző egyéneknél,
    hogy egy egységnyi árut vásároljanak.
  • 4:14 - 4:17
    Itt van például Alex
    fizetési hajlandósága.
  • 4:17 - 4:20
    Itt van Tyler fizetési hajlandósága,
    Robiné, stb.,
  • 4:20 - 4:24
    egészen Brian fizetési
    hajlandóságáig az áruért.
  • 4:24 - 4:27
    Ha a monopolista minden egyes fogyasztót
  • 4:27 - 4:30
    a saját maximum fizetési hajlandóságának
    megfelelőe
  • 4:30 - 4:33
    tudna terhelni, akkor a monopolista
    végigsétálna a keresleti görbén,
  • 4:33 - 4:36
    minden egységnyi árut úgy gyártva le,
    hogy a fizetési hajlandóság
  • 4:36 - 4:38
    éppen csak túlmenjen a határköltségen.
  • 4:39 - 4:42
    Más szóval a monopolista
    minden egységnyi árut
  • 4:42 - 4:45
    a hatékony termelési mennyiségig gyárt,
  • 4:45 - 4:48
    ugyanabban a mennyiségben, amennyiben
    egy versengő iparág gyártaná.
  • 4:48 - 4:52
    A különbség az, hogy a versengő iparban
  • 4:52 - 4:54
    a haszon a fogyasztóké.
  • 4:54 - 4:57
    A tökéletes árdiszkrimináció esetében
  • 4:57 - 4:59
    minden haszon a monopolistáé.
  • 4:59 - 5:03
    Ez a fajta árdiszkrimináció megkívánja,
    hogy a monopolista
  • 5:03 - 5:05
    sok információval rendelkezzen
    minden fogyasztóról.
  • 5:06 - 5:08
    Van erre példa a gyakorlatban?
  • 5:08 - 5:10
    Valójában van néhány,
  • 5:10 - 5:12
    és még nagyon ismerős is lehet az egyik.
  • 5:13 - 5:16
    Az egyetemek mesés árdiszkriminátorok.
  • 5:16 - 5:18
    Még a légitársaságoknál is jobbak,
  • 5:18 - 5:22
    főleg, hogy csak kevés embernek tűnik fel,
    mi is folyik valójában.
  • 5:22 - 5:25
    Az egyetemek sok diáknak
    anyagi segítséget nyújtanak,
  • 5:25 - 5:27
    másképp mondva néhány diákjuknak
  • 5:27 - 5:30
    többet kell fizetniük, mint a többieknek.
  • 5:30 - 5:33
    Az anyagi segély egy módja annak, hogy
    jól teljesítsenek, és jót is tegyenek,
  • 5:33 - 5:36
    mert ez egy formája
    az árdiszkriminációnak.
  • 5:36 - 5:38
    Növeli az egyetemek nyereségét.
  • 5:38 - 5:40
    Sőt, hogy megkapják a segélyt,
  • 5:40 - 5:43
    a diákok és a szüleik kénytelenek
    megadni az egyetemnek
  • 5:43 - 5:45
    hihetetlen mennyiségű
    pénzügyi információt,
  • 5:45 - 5:49
    többek között az adópapírjaikat,
    az adóbevallásukat,
  • 5:49 - 5:51
    információt bankszámlákról,
  • 5:51 - 5:52
    a tulajdonukban lévő otthonról, stb.
  • 5:53 - 5:56
    Mindez az információ azt jelenti,
    hogy az egyetemek
  • 5:56 - 5:58
    sok-sok különböző árat tudnak
  • 5:58 - 6:01
    megállapítani úgy, hogy az már megközelíti
    a tökéletes árdiszkriminációt.
  • 6:02 - 6:04
    A Williams főiskolán például
  • 6:04 - 6:06
    a diákok fele teljes árat fizet,
  • 6:06 - 6:09
    ami kb. $32 000 évente.
  • 6:09 - 6:11
    A másik fele valamilyen
    pénzügyi segélyt kap,
  • 6:11 - 6:14
    de ennek a mértéke borzasztóan változó.
  • 6:14 - 6:19
    Azoknak a diákoknak, akiknek a szülei
    kb. $91 000-t vagy többet keresnek évente,
  • 6:19 - 6:24
    átlagosan $22 000 tandíjat
    fizetnek évente.
  • 6:24 - 6:26
    Nagyon szegény családból származó diákok
  • 6:26 - 6:30
    lehet, hogy csupán $1600-t
    fizetnek évente.
  • 6:30 - 6:31
    Ez azt jelenti, hogy az egyik ár
  • 6:31 - 6:34
    akár hússzorosa lehet a másiknak.
  • 6:34 - 6:36
    Ez bizony jelentős árdiszkrimináció.
  • 6:37 - 6:40
    Az árdiszkrimináció nagyon
    megéri az egyetemeknek,
  • 6:40 - 6:42
    mert a határköltségük alacsony,
  • 6:42 - 6:44
    míg a fix költségük elég magas.
  • 6:44 - 6:48
    Ha egy professzor amúgy is
    közgazdaságtant tanít,
  • 6:48 - 6:51
    akkor annak a határköltsége, hogy
    még egy diákot tegyünk az osztályterembe,
  • 6:51 - 6:53
    szinte nulla.
  • 6:53 - 6:57
    Még egy kisebb összegű tandíjat
    fizető diák is
  • 6:57 - 7:00
    valószínűleg több nyereséget jelent,
    mint költséget.
  • 7:00 - 7:03
    Ez segít az egyetemnek a fix
    kiadásaikat fedezni,
  • 7:03 - 7:05
    mint például a fizetések és az épületek,
  • 7:05 - 7:09
    amelyek az egyetem működéséhez
    szükségesek.
  • 7:10 - 7:13
    Tehát még egyszer, az egyetem
    árdiszkriminációja
  • 7:13 - 7:14
    növeli a nyereséget,
  • 7:14 - 7:18
    de valószínűleg növeli a termelést is.
  • 7:18 - 7:22
    Több diák jár így egyetemre,
    mint amennyi egyébként tenné.
  • 7:22 - 7:26
    És még egyszer, az árdiszkrimáció
    segít a fix költségeket
  • 7:26 - 7:28
    nagyobb számú fogyasztóra szétteríeni.
  • 7:29 - 7:32
    Ezen okok miatt az egyetemek
    árdiszkriminációja
  • 7:32 - 7:35
    valószínűleg növeli a társadalmi jólétet.
  • 7:35 - 7:38
    Ennyit az árdiszkrimináció
    nyilvánvalóbb formáiról.
  • 7:38 - 7:40
    A következő előadásban megnézünk
  • 7:40 - 7:42
    néhány gyakori árképzési statégiáti,
    mint például
  • 7:42 - 7:45
    az árukapcsolás
    és a csomagban történő értékesítés,
  • 7:45 - 7:46
    amelyeket az árdiszkrimináció
  • 7:46 - 7:49
    finomabb formáiként is felfoghatunk.
  • 7:51 - 7:53
    - [Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni,
  • 7:53 - 7:54
    kattintson a kérdésekre.
  • 7:55 - 7:58
    Ha pedig készen áll a folytatásra,
    kattintson a következő videóra.
  • 7:58 - 8:02
    ♪ [zene] ♪
Title:
The Social Welfare of Price Discrimination
Description:

Now that we’ve learned a little about price discrimination, we can begin to think about whether or not price discrimination is bad for society. How does price discrimination affect output, and what is this effect on social welfare? If price discrimination increases output, it is likely beneficial for society. If output isn’t increased, social welfare is reduced. What are some examples of perfect price discrimination? Universities practice perfect price discrimination all the time. Students pay different amounts for their education based on many different factors surrounding each student’s ability to pay. This practice increases profits and also increases the number of students able to attend college. For this reason, price discrimination by universities likely increases social welfare.

Microeconomics Course:http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomic

Ask a question about the video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/price-discrimination-social-welfare#QandA

Next video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/tying-economics-example
more » « less
Video Language:
English
Team:
Marginal Revolution University
Project:
Micro
Duration:
08:04

Hungarian subtitles

Revisions Compare revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.