The Social Welfare of Price Discrimination
-
0:02 - 0:05♪ [zene] ♪
-
0:09 - 0:14- [Tyler] A legutóbbi videóban láthattuk, hogy az árdiszkrimináció jó a monopolistának.
-
0:14 - 0:18Növeli a nyereséget, de mi a helyzet a társadalom egészével, az árdiszkrimináció vajon növeli
-
0:18 - 0:24a társadalmi jólétet? Ez lesz a mai előadásunk témája.
-
0:28 - 0:32Ez bonyolult, de íme az ökölszabály - ha az árdiszkrimináció növeli a
-
0:32 - 0:37termelést, akkor valószínűleg jótékony és növeli a társadalmi jólétet is. Ha viszont nem
-
0:37 - 0:42növeli a termelést, akkor a társadalmi jólét valószínűleg csökken. Nézzünk egy általános
-
0:42 - 0:46példát arról, amikor az árdiszkrimináció növeli a közjólétet. Gondolj az
-
0:46 - 0:51előző példánkra a gyógyszerészeti cégről, a GSK-ról, aki magas árat határozott meg
-
0:51 - 0:56a gyógyszerért Európában és alacsonyabbat Afrikában. Feltételezzük, hogy a GSK-t arra
-
0:56 - 1:01kényszerítik, hogy csak egyetlen árat szabhat mindenkinek. Mit gondolsz, az európai árhoz, a $12.50-es
-
1:01 - 1:07pirulánkénti árhoz közelebb fogja megszabni, vagy az afrikai 50 centes pirulánkénti
-
1:07 - 1:14árhoz közelebb? Melyik a valószínűbb, hogy megtörténik, ha a GSK-tól ezt várnák el? Ha nem
-
1:14 - 1:19tudna árdiszkriminálni, a GSK valószínűleg egyszerűen elhagyná az afrikai piacot
-
1:19 - 1:24ami egyébként sem hozott nagy nyereséget és meghatározna egyetlen globális árat,
-
1:24 - 1:29ami közel állna az európai szinthez. Az emberek néha azt gondolják, hogy bárcsak mindenki
-
1:30 - 1:35importálhatna gyógyszereket az USA-ba Kanadából, Mexikóból vagy Afrikából,
-
1:35 - 1:40ahol olcsóbbak és akkor mindenki élvezhetné az alacsonyabb árakat, de valószínűleg ez nem így lenne.
-
1:40 - 1:45Ha a gyógyszerek csempészete vagy az illegális újra-importálása még jobban elterjedne,
-
1:45 - 1:50akkor a gyógyszergyártók felhagynának az árdiszkrimációval és mindenkinek magasabb
-
1:50 - 1:56árakat szabnának. Kinek lenne jobb az így megvalósuló egyenár? Nos,
-
1:56 - 2:00a európaiaknak nem, mert ők még mindig magas árat fizetnek az egyenár
-
2:00 - 2:03miatt, az afrikaiaknak viszont sokkal rosszabb lenne, mert
-
2:03 - 2:07számukra már nem állna fent az olcsó hozzájutás lehetősége a fontos
-
2:07 - 2:12gyógyszerekhez. Ebben az esetben az árdiszkrimináció jótékony, mert növeli
-
2:12 - 2:17a termelést. Megadja néhány afrikainak a lehetőséget, hogy olcsón vásároljanak,
-
2:17 - 2:21míg árdiszkrimináció nélkül erre esélyük sem lett volna.
-
2:21 - 2:27A magas állandó kiadásokkal rendelkező gyárak számára az árdiszkrimináció egy másik előnnyel is bír.
-
2:27 - 2:31az extra nyereség, amelyet az árdiszkrimináció biztosít számukra azt jelenti, hogy
-
2:32 - 2:36nyereségesebb a vállalatnak kutatásba és fejlesztésbe befektetnie, például új
-
2:36 - 2:42gyógyszerek gyártásába. Ha az extra nyereség az afrikai piacról nyereségesebbé teszi
-
2:42 - 2:46a kutatás-fejlesztést, az az európaiaknak is előnyös.
-
2:46 - 2:51Amikor új gyógyszerekről beszélünk, esetleg mondhatod, hogy a szenvedés szereti a társaságot. Tehát, minél
-
2:51 - 2:55nagyobb egy lehetséges gyógyszer piaca, annál több kutatást és fejlesztést fognak
-
2:56 - 3:01rászánni. Az árdiszkrimináció ehhez hasonlóan azt is eredményezi, hogy a légitársaságok több járatot
-
3:01 - 3:06több helyre és jobb időben tudnak kínálni és ez segíti az üzletembereket. Még ha magasabb
-
3:06 - 3:10összeget fizetnek is, nagyobb esélyük van odaérni
-
3:10 - 3:15időben és első osztályon. Amikor szoftverről beszélünk, a diákoknak szánt alacsony árak szintén
-
3:15 - 3:21támogatják a szoftver kutatás és fejlesztés részlegét. Ha a diákok egyáltalán
-
3:21 - 3:25nem vásárolnák meg a szoftvert a magasabb áron, akkor az árdiszkrimináció
-
3:26 - 3:30egy nettó előnyt jelentene nagyjából mindenkinek. Még általánosabban, az árdiszkrimináció segít
abban, hogy -
3:31 - 3:36a kutatás-fejlesztés állandó költségeit egy szélesebb körű csoport viselje,
-
3:36 - 3:41ami több innovációt jelent, ami tulajdonképpen mindenki hasznára van. Az árdiszkrimináció
-
3:41 - 3:45végső formája az, amikor minden személynek a saját fizetési hajlandóságához képest
-
3:46 - 3:51van az ár megszabva. A közgazdászok ezt a "tökéletes árdiszkriminációnak" hívják. A tökéletes
-
3:51 - 3:57árdiszkrimináció folyamán a fogyasztók fogyasztói többlete nulla. Minden nyereség
-
3:57 - 4:01a kereskedelemből a monopolistához kerül, de az optimális mennyiség kerül legyártásra.
-
4:01 - 4:06Nincs holtteher veszteség. Vizsgáljuk meg ezt egy diagram segítségével. Gondoljunk a keresleti
-
4:06 - 4:11görbére úgy, mint ami a maximum fizetési hajlandóságot mutatja különböző egyének szempontjából hogy egy
-
4:11 - 4:17egységnyi árut vásároljanak. Itt van, például, Alex fizetési hajlandósága. Itt van
-
4:17 - 4:22Tyler fizetési hajlandósága, Robiné és így tovább, egészen Brian fizetési
-
4:22 - 4:28hajlandóságáig. Ha a monopolista mindenkit a saját maximum fizetési hajlandóságának megfelelően tudna
-
4:28 - 4:33terhelni, akkor a monopolista végig-sétálna a keresleti görbén úgy, hogy
-
4:33 - 4:39minden egység árut úgy gyárt le, hogy a fizetési hajlandóság éppen csak túlmenjen a határköltségen.
-
4:39 - 4:44Más szóval, a monopolista minden egység árut a hatékony termelési mennyiségig gyárt,
-
4:44 - 4:49ugyanabban a mennyiségben, amennyiben egy versengő iparág gyártaná. A különbség az,
-
4:49 - 4:53hogy a versengő iparban a haszon
-
4:53 - 4:58a fogyasztóké. A tökéletes árdiszkrimináció esetében minden haszon a
-
4:58 - 5:02monopolistáé. Ez a fajta árdiszkrimináció megkívánja, hogy
-
5:02 - 5:07a monopolista sok információval rendelkezzen minden fogyasztóról. Van erre példa
-
5:07 - 5:13a gyakorlatban? Valójában van néhány és még ismerős is lehet a egyik.
-
5:13 - 5:17Az egyetemek mesés árdiszkriminátorok. Még a légitársaságoknál is jobbak,
-
5:17 - 5:22főleg, hogy csak kevés embernek tűnik fel, mi is folyik ténylegesen.
-
5:22 - 5:27Az egyetemek sok diáknak anyagi segítséget nyújtanak, másképp mondva néhány diákjuknak
-
5:27 - 5:31többet kell fizetniük, mint a többieknek. Az anyagi segély egy módja annak, hogy jól
-
5:32 - 5:36teljesítsenek, miközben jót tesznek, mert ez egy formája az árdiszkriminációnak. Növeli
-
5:36 - 5:42az egyetemek nyereségét. Sőt, hogy megkapják a segélyt, a diákok és a szüleik kénytelenek
-
5:42 - 5:46megadni hihetetlen mennyiségű pénzügyi információt, többek között az adó
-
5:46 - 5:52papírjaikat, az adóbevallásukat, információt bankszámlákról, az otthonukról satöbbi.
-
5:52 - 5:57Mindez az információ azt jelenti, hogy az egyetemek sok-sok különböző árat tudnak megállapítani,
-
5:57 - 6:02olyan módon, hogy az már megközelíti a tökéletes árdiszkriminációt.
-
6:02 - 6:06A William's Főiskolán például a diákok fele teljes árat fizet, ami kb.
-
6:07 - 6:12$32,000 évente. A másik fele valamilyen pénzügyi segélyt kap, de ennek a mértéke
-
6:12 - 6:18nagyon változó. Azoknak a diákoknak, akiknek a szülei kb.$91,000-et keresnek évente, vagy
-
6:18 - 6:24többet, nagyjából $22,000 tandíjat kell fizetniük évente. Ezzel szemben előfordulhat, hogy
-
6:24 - 6:30a nagyon szegény családból jött diákoknak csak $1,600-t kell fizetniük évente. Ez
-
6:30 - 6:35azt jelenti, hogy az egyik ár hússzorosa lehet a másiknak. Ez bizony jelentős
-
6:35 - 6:39árdiszkrimináció. Az árdiszkrimináció nagyon megéri az
-
6:39 - 6:43egyetemeknek, mert a határköltségük alacsony, míg a fix költségük elég
-
6:43 - 6:48magas. Ha egy professzor amúgy is közgazdaságtant tanít, akkor a határköltsége
-
6:48 - 6:54annak, hogy még egy diákot beteszünk az osztályteremben, szinte nulla. Még egy
-
6:54 - 6:59alacsonyabb tandíjat fizető diák is valószínűleg több nyereséget, mint
-
6:59 - 7:05költséget jelent. Ez segít az egyetemnek a fix kiadásaikat fedezni, mint például a fizetések
-
7:05 - 7:10és az épületek, amelyek az egyetem működéséhez szükségesek. Tehát,
-
7:10 - 7:15az egyetem árdiszkriminációja növeli a nyereséget, de valószínűleg növeli
-
7:15 - 7:21a termelést is. Több diák jár így egyetemre, mint amennyi egyébként tenné.
-
7:21 - 7:25Ne feledjük azt sem, hogy az árdiszkrimáció segít a fix
-
7:25 - 7:31költségek viselését a fogyasztók egy nagyobb csoportja között eloszlatni. Mindezek miatt,
-
7:31 - 7:36az egyetemek árdiszkriminációja valószínűleg növeli a társadalmi jólétet. Ennyit az
-
7:36 - 7:40árdiszkrimináció legnyilvánvalóbb formáiról. A következő videóban néhány
-
7:40 - 7:44gyakori árképzési statégiát fogunk megvizsgálni, úgymint az árukapcsolás és a csomagban történő értékesítés,
-
7:44 - 7:49amelyeket az árdiszkrimináció egy kisebb formájának is felfoghatunk.
-
7:51 - 7:55- [Narrátor] Ha szeretnéd magad tesztelni, kattints a kvízkérdésekre.
-
7:55 - 7:58Vagy ha készen állsz továbblépni, csak válaszd a következő videót.
-
7:59 - 8:02♪ [zene] ♪
-
8:02 - 8:04Felirat: amara.org
Fordította: Sipos Petra
Ellenőrizte: Szever Mónika
Lektorálta: Mandel Kinga Magdolna
- Title:
- The Social Welfare of Price Discrimination
- Description:
-
Now that we’ve learned a little about price discrimination, we can begin to think about whether or not price discrimination is bad for society. How does price discrimination affect output, and what is this effect on social welfare? If price discrimination increases output, it is likely beneficial for society. If output isn’t increased, social welfare is reduced. What are some examples of perfect price discrimination? Universities practice perfect price discrimination all the time. Students pay different amounts for their education based on many different factors surrounding each student’s ability to pay. This practice increases profits and also increases the number of students able to attend college. For this reason, price discrimination by universities likely increases social welfare.
Microeconomics Course:http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomic
Ask a question about the video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/price-discrimination-social-welfare#QandA
Next video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/tying-economics-example
- Video Language:
- English
- Team:
- Marginal Revolution University
- Project:
- Micro
- Duration:
- 08:04
Peter Balla edited Hungarian subtitles for The Social Welfare of Price Discrimination | ||
Fran Ontanaya edited Hungarian subtitles for The Social Welfare of Price Discrimination | ||
Fran Ontanaya edited Hungarian subtitles for The Social Welfare of Price Discrimination |