Return to Video

Maximizing Profit under Competition

  • 0:00 - 0:03
    ♪ [zene] ♪
  • 0:10 - 0:12
    [Alex] A legutóbbi alkalommal láttuk,
  • 0:12 - 0:14
    hogy egy versenypiaci vállalatnak
  • 0:14 - 0:17
    nincs sok befolyása az árra.
  • 0:17 - 0:19
    El kell fogadnia a piaci árat.
  • 0:19 - 0:22
    A nyereség maximalizálását célzó döntései
  • 0:22 - 0:26
    a mennyiség meghatározására
    korlátozódnak.
  • 0:26 - 0:29
    Erről lesz most szó.
  • 0:34 - 0:36
    Mi is a nyereség?
  • 0:36 - 0:38
    A nyereség a teljes bevétel,
    mínusz a teljes költség,
  • 0:39 - 0:43
    míg a teljes bevétel csak az ár
    és az eladott mennyiség szorzata.
  • 0:43 - 0:45
    Az teljes költségnek két része van.
  • 0:45 - 0:47
    Az egyik az állandó költségek.
  • 0:47 - 0:51
    Ezek azok a költségek, amik nem
    változnak a termeléssel.
  • 0:51 - 0:56
    Tegyük fel pl.,
    hogy van egy kis olajkutunk,
  • 0:56 - 0:59
    és bérleti díjat kell fizetni a földért,
  • 0:59 - 1:01
    ahol az olajkút van.
  • 1:01 - 1:03
    A bérleti díjakat fizetni kell
  • 1:03 - 1:08
    függetlenül attól,
    hogy mennyit termel az olajkút.
  • 1:08 - 1:11
    Minden hónapban ki kell fizetni
    a bérleti díjat,
  • 1:11 - 1:13
    akár 1 hordó olajat,
  • 1:13 - 1:18
    akár 10 vagy 11 hordó olajat
    termelünk havonta.
  • 1:18 - 1:19
    Nem számít,
  • 1:19 - 1:21
    ugyanazt a bérleti díjat kell fizetni.
  • 1:21 - 1:25
    Valójában ha egyáltalán nem
    termelünk ki olajat az adott hónapban,
  • 1:25 - 1:27
    vagy ha az olajkút tönkremegy,
  • 1:27 - 1:29
    a bérleti díjat akkor is ki kell fizetni.
  • 1:29 - 1:32
    Tehát a bérleti költségek
    állandó költségek.
  • 1:32 - 1:35
    Nem változnak az előállított mennyiséggel.
  • 1:35 - 1:38
    Vegyük észre, hogy ha a föld
    a miénk lett volna,
  • 1:38 - 1:42
    vagy ha valakinek
    bérbe tudtuk volna adni,
  • 1:42 - 1:45
    akkor az alternatív költség lenne.
  • 1:45 - 1:48
    Tehát a nyereség kiszámításakor
  • 1:48 - 1:52
    az alternatív költségeket is
    figyelembe kell venni.
  • 1:52 - 1:55
    Ez különbözteti meg a nyereség
    közgazdasági kiszámítását
  • 1:55 - 1:59
    a nyereség számviteli definíciójától.
  • 1:59 - 2:03
    A közgazdasági fogalom
    tartalmazza az alternatív költségeket is.
  • 2:05 - 2:06
    A változó költségek azok,
  • 2:06 - 2:10
    amik változnak a termelés változásával.
  • 2:10 - 2:14
    Ilyen pl. az olajszivattyúzás
    villamos energia költsége.
  • 2:14 - 2:16
    Minél több olajat szivattyúzunk ki,
  • 2:16 - 2:17
    annál jobban termel a torony,
  • 2:17 - 2:21
    annál több energiát használunk fel.
  • 2:21 - 2:22
    Ha napi 24 órát működik,
  • 2:22 - 2:24
    akkor több energiát fogyaszt,
  • 2:24 - 2:27
    mint ha csak napi 12 órát.
  • 2:27 - 2:30
    Szállítási költség -
    el kell menni a toronyig,
  • 2:30 - 2:33
    szállítani kell, mozgatni és így tovább.
  • 2:33 - 2:37
    Ezek a költségek mind
    a termeléstől függően változnak,
  • 2:37 - 2:41
    és jellemzően növekedni fognak,
    ha többet termelünk.
  • 2:41 - 2:43
    Ezek a változó költségek.
  • 2:43 - 2:45
    Összegezzük a költségeket:
  • 2:45 - 2:50
    teljes költség =
    állandó költség + változó költség,
  • 2:50 - 2:53
    és ezek függnek a termelés mértékétől .
  • 2:54 - 2:56
    Hogyan maximalizáljuk a nyereséget?
  • 2:56 - 2:59
    Nem fogunk belemenni a függvénytanba,
  • 2:59 - 3:02
    de azok kedvéért, akik tanultak analízist,
  • 3:02 - 3:03
    röviden kitérünk rá,
  • 3:03 - 3:05
    megmutatom, mennyire hasznos az analízis,
  • 3:05 - 3:08
    és megmutatom a feladat
    egy egyszerű megoldását.
  • 3:08 - 3:11
    Tudjuk, hogy a nyereség
    a teljes bevétel mínusz a teljes költség,
  • 3:11 - 3:15
    és mindkettő
    az előállított mennyiség függvénye.
  • 3:15 - 3:19
    Hogyan állapítjuk meg
    egy függvény maximumát?
  • 3:19 - 3:21
    Gondoljunk az analízisórákra.
  • 3:21 - 3:23
    Vesszük a függvény deriváltját
  • 3:23 - 3:26
    és egyenlővé tesszük nullával.
  • 3:26 - 3:30
    Ebben az esetben vesszük
    a nyereség deriváltját
  • 3:30 - 3:31
    a mennyiség függvényében,
  • 3:31 - 3:33
    és megnézzük, hol lesz 0.
  • 3:33 - 3:35
    A nyereség mennyiség szerinti deriváltja,
  • 3:36 - 3:38
    ami egyenlő a teljes bevétel
  • 3:38 - 3:40
    és a teljes költség
  • 3:40 - 3:44
    mennyiség szerinti
    deriváltjainak különbségével.
  • 3:44 - 3:46
    A közgazdaságtanban
  • 3:46 - 3:48
    ennek a két deriváltnak saját neve van.
  • 3:48 - 3:51
    A teljes bevétel
    mennyiség szerinti deriváltja
  • 3:51 - 3:54
    a határbevétel.
  • 3:54 - 3:57
    A teljes költség
    mennyiség szerinti deriváltja
  • 3:57 - 3:59
    pedig a határköltség.
  • 3:59 - 4:02
    Azt a mennyiséget keressük,
  • 4:02 - 4:05
    melynél a határbevétel
    mínusz a határköltség 0,
  • 4:06 - 4:09
    vagyis azt a mennyiséget,
    ahol a határbevétel
  • 4:09 - 4:12
    megegyezik a határköltséggel.
  • 4:12 - 4:16
    Más szóval, a nyereséget
    maximalizáló mennyiség az,
  • 4:16 - 4:21
    amelynél a határbevétel
    megegyezik a határköltséggel.
  • 4:21 - 4:25
    Egy még intuitívabb magyarázatot
    szeretnék most adni,
  • 4:25 - 4:28
    különösen azoknak,
    akik még nem tanultak analízist.
  • 4:28 - 4:30
    akik tanultak, azok látják,
  • 4:30 - 4:33
    hogy pontosan ezt csináljuk analízisen:
  • 4:33 - 4:35
    a deriváltat egyenlővé tesszük 0-val.
  • 4:36 - 4:38
    Tehát az intuíció:
  • 4:38 - 4:41
    Amikor egy cég
    egy újabb egységnyi terméket állít elő,
  • 4:41 - 4:45
    akkor további bevételek
    és költségek jelentkeznek.
  • 4:45 - 4:47
    A nyereség maximalizálása
  • 4:47 - 4:51
    a újonnan fellépő bevételek
    és költségek összehasonlítását jelenti.
  • 4:51 - 4:53
    Ezeknek neve is van.
  • 4:53 - 4:57
    A határbevétel az, amennyivel
    a teljes bevétel növekszik
  • 4:57 - 5:00
    egy további egység eladása során.
  • 5:00 - 5:04
    A határköltség az, amennyivel
    a teljes költség növekszik
  • 5:04 - 5:07
    egy további egység termelése során.
  • 5:07 - 5:10
    A nyereség a termelés azon szintjén
    maximalizálódik,
  • 5:10 - 5:13
    ahol a határbevétel megegyezik
    a határköltséggel.
  • 5:13 - 5:14
    Miért van ez így?
  • 5:14 - 5:18
    Tegyük fel, hogy a határbevétel
    nem egyenlő a határköltséggel,
  • 5:18 - 5:19
    és mutassuk meg,
  • 5:19 - 5:22
    hogy ebben az esetben
    a nyereség nem lehet maximális.
  • 5:22 - 5:26
    Például, ha a határbevétel
    nagyobb, mint a határköltség,
  • 5:26 - 5:28
    akkor nem maximális a nyereség,
  • 5:28 - 5:30
    ha többet termelnénk,
    magasabb lenne a nyereség.
  • 5:30 - 5:35
    Miért? A határbevétel
  • 5:35 - 5:39
    egy tovább egység
    termeléséből származó bevétel.
  • 5:39 - 5:42
    A határköltség egy további egység
    gyártásának hozzájárulása
  • 5:42 - 5:43
    az összköltséghez.
  • 5:43 - 5:46
    Ha a határbevétel nagyobb,
    mint a határköltség,
  • 5:46 - 5:50
    akkor ennek az egységnek a megtermelése
    jobban növeli a bevételeket,
  • 5:50 - 5:52
    mint a költségeket.
  • 5:52 - 5:54
    Azaz további termeléssel
  • 5:54 - 5:56
    növelhető a nyereség.
  • 5:56 - 5:59
    Tehát mindaddig,
    míg a határbevétel magasabb,
  • 5:59 - 6:02
    mint a határköltség,
    többet akarunk termelni.
  • 6:02 - 6:08
    Most tegyük fel, hogy a határbevétel
    kisebb, mint a határköltség,
  • 6:08 - 6:09
    vagy fordítva,
  • 6:09 - 6:13
    tegyük fel, hogy a határköltség
    meghaladja a határbevételt.
  • 6:13 - 6:16
    Ekkor sem maximális a nyereség,
  • 6:16 - 6:20
    mert a kevesebb termelés
    növeli a nyereséget.
  • 6:20 - 6:21
    Miért?
  • 6:21 - 6:24
    Nézzük a határköltséget.
  • 6:24 - 6:28
    Ha eggyel kevesebb egységet termelnénk,
  • 6:28 - 6:32
    az összköltség a határköltség értékével
    csökkenne,
  • 6:32 - 6:36
    a bevétel is csökkenne a határbevétellel,
  • 6:36 - 6:40
    de mivel a határköltség magasabb,
    mint a határbevétel,
  • 6:40 - 6:43
    egy egységgel kevesebb
    megtermelésének költsége
  • 6:43 - 6:46
    jobban csökken, mint a bevétel.
  • 6:46 - 6:51
    Tehát ha a költségek nagyobb mértékben
    csökkenek, mint a bevételek,
  • 6:51 - 6:54
    akkor a nyereség ismét növekedni fog.
  • 6:54 - 6:58
    Tehát mindaddig, míg a határbevétel
    kisebb, mint a határköltség,
  • 6:58 - 7:00
    kevesebbet érdemes termelni.
  • 7:00 - 7:04
    A nyereség kevesebb termelés
    során fog nőni.
  • 7:04 - 7:08
    Tehát ha a határbevétel nagyobb,
    mint a határköltség
  • 7:08 - 7:10
    akkor a nyereség nem maximális.
  • 7:10 - 7:13
    Ha a határbevétel kisebb,
    mint a határköltség
  • 7:13 - 7:15
    akkor a nyereség nem maximális.
  • 7:15 - 7:18
    A nyereség csak akkor maximális,
  • 7:18 - 7:22
    ha a határbevétel megegyezik
    a határköltséggel.
  • 7:23 - 7:27
    Ábrázoljuk ezt egy grafikonon.
    Kezdjük a határbevétellel.
  • 7:27 - 7:30
    Egy versenyképes cég számára
    ez könnyű lesz,
  • 7:30 - 7:31
    mert ha emlékszünk,
  • 7:31 - 7:35
    a teljes piachoz képest a cég kicsi.
  • 7:35 - 7:40
    Ez azt jelenti, hogy egyszerűen
    megduplázhatja termelését anélkül,
  • 7:40 - 7:43
    hogy ezzel csökkentené a piaci árat.
  • 7:44 - 7:46
    Így egy versenyképes cég számára
  • 7:46 - 7:49
    a határbevétel megegyezik a piaci árral.
  • 7:49 - 7:54
    Tegyük fel pl., hogy a cég
    két egységet termel,
  • 7:54 - 7:56
    és úgy dönt, hogy előállít
    egy harmadik egységet,
  • 7:56 - 7:59
    mi a többletbevétele ebből
    a harmadik egységből?
  • 7:59 - 8:01
    Az ára.
  • 8:01 - 8:03
    Annak a hordó olajnak az ára.
  • 8:03 - 8:06
    Mi van, ha termel
    egy negyedik hordó olajat?
  • 8:06 - 8:08
    Mit kap belőle? Mennyivel nő a bevétel?
  • 8:08 - 8:11
    A hordó olaj árával.
  • 8:11 - 8:12
    Mi van az ötödik egységgel?
  • 8:12 - 8:18
    Ismét, a hordó ára a plusz bevétel,
    ez a határbevétel.
  • 8:18 - 8:20
    Tehát egy versenyképes cég számára
  • 8:20 - 8:22
    a határbevétel megegyezik az árral,
  • 8:22 - 8:26
    és nem változik
    a termelés változtatásával,
  • 8:26 - 8:29
    mert a piachoz képest a cég
    relatíve kicsi.
  • 8:29 - 8:31
    Hogyan alakul a határköltség?
  • 8:31 - 8:35
    A tipikus határköltség-görbe növekvő,
    mint ez.
  • 8:36 - 8:39
    Gondoljunk egy kimerülő olajkútra.
  • 8:39 - 8:43
    Tudjuk még növelni a kitermelést,
  • 8:43 - 8:44
    de ennek már van egy határa.
  • 8:44 - 8:46
    Gyorsan kell működtetnünk.
  • 8:46 - 8:49
    A kútnak gyorsabban kell pumpálnia,
  • 8:49 - 8:51
    amikor többet kezdünk kitermelni.
  • 8:51 - 8:53
    Ki tudunk termelni 3 vagy 4 egységet,
  • 8:54 - 8:57
    de hogy 7, 8 vagy 9 hordót termeljünk ki,
  • 8:57 - 9:01
    ahhoz nagyon gyorsan kell szivattyúzni,
  • 9:01 - 9:03
    rengeteg elektromos áramot
    kell felhasználni,
  • 9:03 - 9:07
    sokkal több
    karbantartási munka is lesz, stb.
  • 9:07 - 9:10
    Tehát a költségeink növekedni fognak.
  • 9:10 - 9:14
    Ebből a kútból nem termelhetünk ki
    korlátlan mennyiségű olajat
  • 9:14 - 9:16
    ugyanakkora költség mellett.
  • 9:16 - 9:18
    A költségeink emelkedni fognak,
  • 9:18 - 9:22
    a többletkiadásaink annál jobban
    emelkednek,
  • 9:22 - 9:25
    minél többet akarunk kitermelni.
  • 9:25 - 9:29
    Ilyen egy tipikus határköltség-görbe.
  • 9:30 - 9:33
    Hol maximális a nyereség?
  • 9:33 - 9:34
    A nyereség ott maximális,
  • 9:34 - 9:37
    ahol a határbevétel
    megegyezik a határköltséggel.
  • 9:37 - 9:39
    Ebben az esetben,
    egy versenyképes cégnél,
  • 9:39 - 9:41
    a határbevétel egyenlő az árral.
  • 9:41 - 9:44
    A nyereség ott maximális,
    ahol az ár megegyezik
  • 9:44 - 9:47
    a határköltséggel, vagyis itt.
  • 9:48 - 9:50
    Mit súg a megérzésünk?
  • 9:50 - 9:56
    A bal oldalon ez a többletbevétel,
  • 9:56 - 9:58
    ami egy hordó olaj eladásából származik.
  • 9:58 - 10:01
    Ezek a többletköltségek,
    amik a hordó eladásából származnak.
  • 10:01 - 10:05
    Összehasonlítva,
    a bevétel több, mint a költségek,
  • 10:05 - 10:07
    tehát adjunk el többet.
  • 10:07 - 10:09
    Ha a bevétel több, mint a költségek,
    adjunk el többet.
  • 10:09 - 10:11
    Bevétel nagyobb, mint költség.
  • 10:11 - 10:14
    Egészen addig érdemes többet eladni,
    míg el nem érjük ezt a pontot.
  • 10:14 - 10:16
    Érdemes túllépni? Nem.
  • 10:16 - 10:19
    Itt a költségek magasabbak,
    mint a bevételek.
  • 10:19 - 10:23
    Kisebb mennyiség eladásával
    lehet csökkenteni a költségeket,
  • 10:23 - 10:26
    jobban, mint amennyivel
    a bevétel csökken,
  • 10:26 - 10:27
    ezért a nyereség nő.
  • 10:27 - 10:30
    Ennél az értéknél,
  • 10:30 - 10:33
    ahol a határbevétel megegyezik
    a határköltséggel,
  • 10:33 - 10:38
    vagy az ár a határköltséggel,
    ittl maximális a haszon.
  • 10:39 - 10:41
    Az első videóban
  • 10:41 - 10:44
    egy cég viselkedését vizsgáltuk.
  • 10:44 - 10:49
    Nézzük, hogy magyarázza a cég
    működését a nyereség-maximalizálás.
  • 10:49 - 10:53
    Legyen a piaci ár 50 $/hordó.
  • 10:53 - 10:55
    A nyereség-maximalizálás érdekében
  • 10:55 - 10:59
    a cég úgy választja meg a mennyiséget
  • 10:59 - 11:01
    (itt nyolc hordó olaj),
  • 11:01 - 11:04
    hogy a határbevétel
    megegyezzen a határköltséggel,
  • 11:04 - 11:06
    szem előtt tartva,
    hogy versenyképes vállalatnál
  • 11:06 - 11:08
    a határbevétel egyenlő az árral.
  • 11:08 - 11:13
    A maximális nyereségért a cég
    kb. 8 hordó olajat termel.
  • 11:14 - 11:18
    Tegyük fel, hogy a piaci ár
    felmegy 100 $-ra.
  • 11:19 - 11:23
    A nyereség-maximalizáláshoz
    a cég növeli a kitermelést
  • 11:23 - 11:29
    a határköltség-görbe mentén,
    megtartva ezt összefüggést,
  • 11:29 - 11:32
    azaz az ár és a határköltség
    egyenlő marad
  • 11:32 - 11:36
    Az ár 100-ra nőtt, de mivel
    a cég is növekedett
  • 11:36 - 11:40
    a határköltség-görbéje mentén,
    a határköltség is megnőtt.
  • 11:40 - 11:44
    Most is ez a pont
    a maximális nyereség helye,
  • 11:44 - 11:47
    ahol az ár egyenlő 100-zal.
  • 11:47 - 11:48
    Amikor az ár 100,
  • 11:48 - 11:52
    a nyereséget maximalizáló
    mennyiség valamivel 10 hordó alatt van.
  • 11:52 - 11:56
    A nyereség-maximalizálás megmutatja,
  • 11:56 - 12:01
    hogy egy cég mit tesz,
    mikor a piaci ár megváltozik.
  • 12:02 - 12:05
    Most már meg tudjuk állapítani
    a nyereséget maximalizáló mennyiséget.
  • 12:05 - 12:07
    Keressük meg azt a mennyiséget,
  • 12:07 - 12:09
    ahol a határbevétel
    egyenlő a határköltséggel,
  • 12:09 - 12:11
    versenyképes cég esetén ez ugyanaz,
  • 12:11 - 12:14
    mint ahol az ár és a határköltség egyenlő.
  • 12:14 - 12:18
    Mekkora a nyereség?
  • 12:18 - 12:20
    Ez egy nehéz kérdés.
  • 12:20 - 12:23
    Előfordulhat, hogy maximális a nyereség,
    de igazából veszteségünk van.
  • 12:23 - 12:27
    Azaz a legjobb, amit tehetünk,
    hogy veszteségesek vagyunk.
  • 12:27 - 12:31
    Látni szeretnénk a grafikonon,
    hogy maximális nyereség esetén
  • 12:31 - 12:36
    mekkora a nyereség,
    vagy éppen a veszteség.
  • 12:36 - 12:38
    Ehhez be kell vezetni egy új fogalmat
  • 12:38 - 12:40
    és egy új görbét:
  • 12:40 - 12:42
    az átlagköltséget.
  • 12:42 - 12:45
    Az átlagköltség
    egy egység előállításának költsége.
  • 12:45 - 12:48
    Ez a teljes költség osztva Q-val,
  • 12:48 - 12:50
    a termelt mennyiséggel.
  • 12:50 - 12:52
    Az átlagköltség a teljes költség
    osztva Q-val.
  • 12:54 - 12:56
    Berajzoljuk az átlagköltség-görbét
    a grafikonba,
  • 12:56 - 12:59
    hogy le tudjuk olvasni a nyereséget.
  • 12:59 - 13:01
    Erről lesz szó következő videóban.
  • 13:01 - 13:03
    Köszönöm.
  • 13:04 - 13:08
    [Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni,
    kattintson a kérdésekre.
  • 13:08 - 13:11
    Ha pedig készen áll a folytatásra,
    kattintson a következő videóra.
  • 13:11 - 13:14
    ♪ [zene] ♪
Title:
Maximizing Profit under Competition
Description:

A company in a competitive environment does not control prices. So the key to maximizing profit is choosing how much to produce. To do that, we need to factor in the costs involved in production. So what exactly are the costs? How do these costs influence how you maximize profit? And, remember, if you want to think like an economist, you must factor in opportunity cost!
In this video, we define profit, including how to calculate total revenue and total cost. We also go over fixed costs, variable costs, marginal revenue, and marginal cost
Microeconomics Course: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics

Ask a question about the video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/profit-maximization-marginal-cost-marginal-revenue#QandA

Next video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/profit-maximization-average-cost
more » « less
Video Language:
English
Team:
Marginal Revolution University
Project:
Micro
Duration:
13:16

Hungarian subtitles

Revisions Compare revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.