Maximizing Profit under Competition

A company in a competitive environment does not control prices. So the key to maximizing profit is choosing how much to produce. To do that, we need to factor in the costs involved in production. So what exactly are the costs? How do these costs influence how you maximize profit? And, remember, if you want to think like an economist, you must factor in opportunity cost!
In this video, we define profit, including how to calculate total revenue and total cost. We also go over fixed costs, variable costs, marginal revenue, and marginal cost
Microeconomics Course: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics

Ask a question about the video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/profit-maximization-marginal-cost-marginal-revenue#QandA

Next video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/profit-maximization-average-cost

♪ [zene] ♪

-A legutóbbi alkalommal megtanultuk, hogy egy versenypiaci vállalatnak nincs

sok befolyása az árra. El kell fogadnia a piaci árat. Tehát a döntései a

nyereség maximalizálásáról, leegyszerűsödnek a döntésre arról, hogy mekkora mennyiséget válasszon, és

ez az, amire most fókuszálni fogunk.

- Tehát, mi a nyereség? A nyereség az összes bevétel,

mínusz a teljes költség. A teljes bevétel csak az az ár és eladott mennyiség szorzata. Az összköltségnek

két része van. Első a fix költségek. Ezek olyan költségek, amik nem változnak a

termeléssel. Tehát, például, tegyük fel, hogy egy kis olajkútnak a tulajdonosa vagy, és

ki kell fizetned a bérleti díjat a földért, ahol az olajkút van. A bérleti díjakat, fizetni kell,

függetlenül attól, hogy mennyit termel az olajkút. Minden hónapban valamennyi bérleti

díjat kell fizetned, akár 1 hordó olajat termelsz, akár 10 hordó olajat havonta,

akár 11 hordó olajat havonta...nem számít. Még mindig

fizetned kell ugyanazt a bérleti díjat. Valójában, még ha nem termelsz semmilyen olajat

sem abban a hónapban, ha az olajkutad tönkremegy is, még mindig fizetned kell ezeket a bérleti költségeket. Tehát,

a bérleti költségek fix költségek. Nem változnak az előállított mennyiséggel.

Mellesleg, figyeld meg, hogy ha a föld a tiéd lett volna, vagy ha valakinek kiadhatnád,

akkor az egy lehetőségköltség lenne. Tehát, a nyereség kiszámításának

tartalmaznia kell a haszonáldozati költségeket is. Ez az, ami a nyereség

gazdasági számítását, megkülönbözteti a nyereség számviteli fogalmától.

Oké, mi van még? Nos, változó költségek, ezek azok, amik változnak a termelési kimenettel. Tehát

például, a villamosenergia költsége az olajszivattyúzáshoz- minél több olajat szivattyúzol, annál

gyorsabban megy a fúrótornyod, és annál több villamosenergiát fogsz felhasználni. Ha

naponta 24 órán át működik, akkor több villamosenergiát fogsz használni, mintha csak

napi 12 órán át használod a szivattyút. A szállítási költség - el kell menned és be kell szerezned az olajat,

a kiszállítani, mozgatni és így tovább. Így ezek a költségek mind olyan költségek, amelyek változnak a

termelési kimenettel, ami általában növekedni fog, amint többet termelsz. Ezek a

változó költségeid. Tehát, hogy összegezzük a költségeket, a teljes költség egyenlő a fix

költségeid plusz a változó költségeid és mindezek a termelés mértékétől függnek. Oké, akkor hogyan

maximalizáljuk a nyereséget? Nos, nem fogjuk használni a számításokat ezen az órán, de azok kedvéért

akik tudják a számítást, gyorsan kitérünk rá - megmutatom mennyire hasznos a számítás

és mutatok neked egy egyszerű módot e probléma megválaszolására. Tehát tudjuk, hogy a

nyereség a teljes bevétel mínusz a teljes költség, és mindkettő az előállított mennyiség

függvénye. Most a számításban hogyan maximalizáljuk a függvényt? Gondolj vissza a

matematika órára. Veszed a függvény deriváltját és nullával egyenlőre állítod.

Tehát ebben az esetben a szeretnénk venni a nyereség deriváltját a mennyiséghez

viszonyítva és a nulla értékre állítjuk. Tehát a nyereség mennyiség szerinti

deriváltja, ami egyenlő a teljesbevétel mennyiség szerinti deriváltja és

a teljesköltség mennyiség szerinti deriváltjának különbségével. Most közgazdaságtanban

specifikus nevek vannak erre a két deriválásra. A teljes bevétel deriváltját a

mennyiség tekintetében egyszerűen határbevételnek nevezik. A teljes költség

deriváltját a mennyiségi vonatkozásban határköltségnek nevezzük. Tehát azt a mennyiséget

szeretnénk megtalálni, melynél a határbevétel mínusz a határköltség nulla, más szóval

azt a mennyiséget szeretnénk megtalálni, ahol a határbevétel megegyezik

a határköltséggel. Más szóval, a nyereséget maximalizáló mennyiség az,

ahol a határbevétel megegyezik a határköltséggel. Most egy

ösztönöseb magyarázatot szeretnék adni nektek, különösen azoknak

akik nem értik a számítást, de azok akik értik, ez pontosan az, amit a

számvitelen csináltatok - veszitek a deriváltat, ami nullára van állítva. Oké,

jöjjön egy kicsit több ösztön. Amikor egy cég további kimeneti egységet

gyárt, akkor további bevételek és többletköltségek jelentkeznek. A nyereség maximalizálása

azt jelenti, hogy mindezen további bevételeket és költségeket összehasonlítjuk, és ezeknek

nevei vannak. A határbevétel a teljes bevétel kiegészítése egy további egység eladásából

származó bevétellel. A határköltség a teljes költség kiegészítése egy további egység termeléséből

származó költséggel. A nyereség maximalizálódik a kibocsátásnak azon a szintjén, ahol

a határbevétel megegyezik a határköltséggel. Miért van ez így? Nos,

feltételezzük, hogy a határbevétel nem egyenlő a határköltséggel és mutassuk meg, hogy

nem lehet a nyereséget maximalizálni, ha ez a helyzet. Például, ha a határbevétel

nagyobb, mint a határköltség, akkor nem maximalizálod a nyereséget- több termelés növelni fogja

a nyereséget. Miért? Nos, ne felejtsd el, hogy a határbevétel egy tovább egység

62
00:05:36,160 --> 00:05:41,520
termeléséből származó bevétel. A határköltség egy további egység gyártásának

költsége. Ha a határbevétel nagyobb, mint a határköltség, akkor a

Más szavakkal, növelheted a nyereséget, azzal, ha többet termelsz. Tehát, mindaddig, míg a határbevétel

nagyobb lesz, mint a határköltség, többet akarsz termelni.

Másrészt feltételezzük, hogy a határbevétel kisebb, mint a határköltség, vagy

másképpen, tételezzük fel, hogy a határköltség meghaladja a határbevételt. Nos, akkor,

nem maximalizálod a nyereséget, mert a kevesebb termelés növeli a nyereséget.

Miért van ez? Gondolj a határköltségre. Ha eggyel kevesebb egységet hozol létre,

a költségeid kisebbek lesznek a határköltségnél és a bevételeid is csökkennek a határbevétellel,

de, mivel a határköltségek nagyobbak, mint a határbevételek, az egy egységgel kevesebb

termeléssel járó költségeid a bevételeknél nagyobb mértékben esnek. Tehát, ha a költségek

nagyobb mértékben csökkenek, mint a bevételek akkor a nyereség ismét növekedni fog.

Tehát, ha a határbevétel valaha is kisebb, mint a határköltség, akkor kevesebbet

szeretnél termelni- a nyereséged kevesebb termeléssel növeled. Tehát ha a határbevételed

nagyobb, mint a határköltség, akkor nem maximalizálod a nyereséget. Ha a határbevétel

kissebb, mint a határköltség, akkor nem maximalizálod a nyereséged. A nyereség csak akkor

maximalizálható, ha a határbevétel megegyezik a határköltséggel. Most tegyük fel

mindezt egy diagramra, amely a határbevételtől kezdődően. Most egy versenyképes cég számára

ez könnyű lesz, mert emlékezz, hogy egy versenyképes cég kicsi a teljes

piachoz képest. Ez azt jelenti, hogy egyszerűen megduplázhatja termelését, nem csökkentve

ezzel a piaci árat. Ennek eredményeként egy versenyképes cég számára a határbevétel

megegyezik a piaci árral. Tehát például, feltételezzük hogy a cég két kimeneti egységet

termel, és úgy dönt, hogy előállít egy harmadik egységet, mi a többletbevétele ebből

a harmadik egységből? Az ára. Az ár, amit kap, azért a hordó olajért.

Mi van, ha termel egy negyedik hordó olajat? Mit kap belőle? Mi lesz

a plusz a bevételnél? A hordó olaj ára. Mi van az ötödik

egységgel? Ismét, a hordó ára a plusz bevétel, ez a határbevétel. Tehát, a határbevétel

egy versenyképes vállalatnál megegyezik az árral, és ez egyenes - nem változik,

amikor a cég változtat a termelésen, mert a vállalat viszonylag kicsi a piachoz képest.

Most akkor hogyan alakul a határköltség? Nos, egy tipikus határköltség-görbe

felfele irányul, mint ez. Gondoljunk újra az olajkutunkra. Többet tudunk

előállítani, de van egy korlát. Nagyon gyorsan kell futtatnunk.

Nagyon keményen kell dolgoznunk, amikor elkezdünk nagyobb mennyiséget gyártani. Tehát, könnyen

tudunk előállítani – mint tudod - három vagy négy egységet, de ahhoz, hogy hat, hét,

nyolc, vagy kilenc hordó olajat állítsunk elő abból az olajkútból, nagyon gyorsan kell futtatnunk

a termelést, sok elektromos áramot kell belefektessünk, sok

karbantartásunk lesz, és így tovább. Tehát, a költségeink növekvő tendenciát mutatnak. Nem

állíthatunk elő korlátlan mennyiségű olajat, ugyanolyan költséggel, ebből az olajkútból. A költségeink

felmennek, megnőnek, a többletköltségeink annál inkább emelkednek, minél többet akarunk

előállítani ebből az olajkútból. Tehát ez egy tipikus alakzatú határköltség-görbe.

Most, hol van a nyereség-maximalizálás? Nos, a nyereség ott maximalizálódik, ahol a határbevétel

megegyezik a határköltséggel. Ebben az esetben, egy versenyképes vállalatnál, a határbevétel

egyenlő az árral. Tehát a nyereség ott maximalizálódik, ahol az ár megegyezik a határköltséggel,

vagyis ezen a ponton. Gondolkodjunk erről ösztönösen. A bal

oldalon ez a többletbevétel, ami egy hordó olaj eladásából származik.

Ezek a többletköltségek, amik egy hordó olaj eladásából származnak.

Tehát ha összehasonlítod – a bevétel nagyobb, mint a költség, ezért adj el többet. A bevétel

110
00:10:06,770 --> 00:10:10,860
nagyobb, mint a költség, ezért adj ell többet. A bevétel nagyobb, mint a költség. Addig

adsz el többet, amíg eléred ezt a pontot. Tovább akarsz menni? Nem. Itt a költségek

magasabbak, mint a bevételek. Tehát kevesebb eladással tudod csökkenteni a költségeid,

jobban, mint a bevételed és ezért a nyereség felmegy ezen az úton és

ezért, ennél a pontnál, ahol a határbevétel megegyezik a határköltséggel, vagy az ár

megegyezik a határköltséggel, ez az a pont, ahol a nyereség maximalizálódik. Most

emlékezzünk vissza az első videóra, ahol meg szerettük volna magyarázni egy vállalat viselkedését. Tehát

lássuk, hogy magyarázza a nyereség maximalizálása egy cég működését. Tegyük fel, hogy a piaci ár

50 dollár/hordó. Tehát, hogy maximalizálja a nyereséget, a cég megválasztja

a mennyiséget – esetünkben nyolc hordó olajat - úgy, hogy a határbevétel

megegyezik a határköltséggel, szem előtt tartva,

hogy a versenyképes vállalatnál a határbevétel egyenlő az

árral. Tehát, hogy növelje a nyereséget, a vállalat körülbelül nyolc hordó

olajat termel. Most tegyük fel, hogy a piaci ár felmegy 100 dollárra. Most a nyereség

maximalizálásához, a vállalat növeli a termelést a határköltség görbe mentén, megtartva ezt

az összefüggést ugyanannak, tehát az ár még mindig egyenlő a határköltséggel. Az ár felment

100-ra, de mivel a vállalat a határköltség görbe mentén növekedett, a

határköltség is megemelkedett. Tehát ez újra a nyereség-maximalizáló pont, amikor

az ár egyenlő 100-zal. Amikor az ára 100 dollár a nyereséget maximalizáló

mennyiség éppen 10 hordó alatt van. Tehát a nyereség-maximalizálás megmutatja,

hogy a vállalat mit tesz, amikor a piaci ár változik.

131
00:12:01,310 --> 00:12:05,680
Most már tudjuk, hogy állapítsuk meg a nyereséget maximalizáló mennyiséget – nézzük meg, hogy mi az a mennyiség,

ahol a határbevétel megegyezik a határköltséggel, ami ugyanazt jelenti

a versenyképes vállalatoknál, mint amikor az ár egyenlő a határköltséggel. Most azt kérdeznénk,

mekkora a nyereség? Ez kényes téma. Maximalizálhatod

a nyereséget, úgy, hogy közben veszteséged van. Azaz, a legjobb, amit tehetsz, lehet veszteséges.

Megmutatjuk egy diagramon, hogy mekkora a nyereség és mekkora a

be kell vezessünk egy új fogalmat és egy új görbét – az átlagköltséget. Az átlagköltség

139
00:12:42,570 --> 00:12:47,340
egyszerűen egy termelési egység előállításának költsége. Ez a teljes költség osztva Q-val,

a termelési mennyiséggel. Tehát ismét, az átlagköltség a teljes költség osztva Q-val. Hozzáadva

az átlagköltség görbét a grafikonhoz, megmutatja nekünk a nyereséget a görbén. És ez az,

amit szeretnénk tenni, erről fogunk beszélni következő alkalommal. Köszönöm.

- [Narrátor] Ha tesztelni akarod magadat, akkor klikkelj a kvízkérdésekre, vagy

ha készen állsz továbbhaladni, akkor klikkelj a következő videóra.

♪ [zene] ♪
Felirat: amara.org közösség
Fordította: Gelei Beatrix, Samu Fanni
Ellenőrizte: Réffi Veronika
Lektorálta: Mandel Kinga Magdolna