1 00:00:00,000 --> 00:00:02,900 ♪ [zene] ♪ 2 00:00:10,000 --> 00:00:11,905 [Alex] A legutóbbi alkalommal láttuk, 3 00:00:11,905 --> 00:00:13,930 hogy egy versenypiaci vállalatnak 4 00:00:13,930 --> 00:00:16,680 nincs sok befolyása az árra. 5 00:00:16,680 --> 00:00:19,140 El kell fogadnia a piaci árat. 6 00:00:19,140 --> 00:00:21,860 A nyereség maximalizálását célzó döntései 7 00:00:21,860 --> 00:00:25,835 a mennyiség meghatározására korlátozódnak. 8 00:00:25,835 --> 00:00:28,660 Erről lesz most szó. 9 00:00:34,000 --> 00:00:35,532 Mi is a nyereség? 10 00:00:35,532 --> 00:00:38,315 A nyereség a teljes bevétel, mínusz a teljes költség, 11 00:00:38,792 --> 00:00:42,730 míg a teljes bevétel csak az ár és az eladott mennyiség szorzata. 12 00:00:42,730 --> 00:00:45,305 Az teljes költségnek két része van. 13 00:00:45,305 --> 00:00:47,362 Az egyik az állandó költségek. 14 00:00:47,362 --> 00:00:50,770 Ezek azok a költségek, amik nem változnak a termeléssel. 15 00:00:50,770 --> 00:00:56,120 Tegyük fel pl., hogy van egy kis olajkutunk, 16 00:00:56,120 --> 00:00:59,370 és bérleti díjat kell fizetni a földért, 17 00:00:59,370 --> 00:01:00,910 ahol az olajkút van. 18 00:01:00,910 --> 00:01:03,390 A bérleti díjakat fizetni kell 19 00:01:03,390 --> 00:01:07,975 függetlenül attól, hogy mennyit termel az olajkút. 20 00:01:07,975 --> 00:01:10,670 Minden hónapban ki kell fizetni a bérleti díjat, 21 00:01:10,670 --> 00:01:13,070 akár 1 hordó olajat, 22 00:01:13,070 --> 00:01:17,710 akár 10 vagy 11 hordó olajat termelünk havonta. 23 00:01:17,760 --> 00:01:19,010 Nem számít, 24 00:01:19,010 --> 00:01:21,340 ugyanazt a bérleti díjat kell fizetni. 25 00:01:21,340 --> 00:01:24,870 Valójában ha egyáltalán nem termelünk ki olajat az adott hónapban, 26 00:01:24,870 --> 00:01:26,622 vagy ha az olajkút tönkremegy, 27 00:01:26,622 --> 00:01:28,785 a bérleti díjat akkor is ki kell fizetni. 28 00:01:29,060 --> 00:01:31,915 Tehát a bérleti költségek állandó költségek. 29 00:01:31,915 --> 00:01:34,870 Nem változnak az előállított mennyiséggel. 30 00:01:34,870 --> 00:01:37,855 Vegyük észre, hogy ha a föld a miénk lett volna, 31 00:01:37,855 --> 00:01:41,840 vagy ha valakinek bérbe tudtuk volna adni, 32 00:01:41,840 --> 00:01:44,870 akkor az alternatív költség lenne. 33 00:01:44,870 --> 00:01:47,830 Tehát a nyereség kiszámításakor 34 00:01:47,830 --> 00:01:51,555 az alternatív költségeket is figyelembe kell venni. 35 00:01:51,555 --> 00:01:54,960 Ez különbözteti meg a nyereség közgazdasági kiszámítását 36 00:01:54,960 --> 00:01:59,100 a nyereség számviteli definíciójától. 37 00:01:59,180 --> 00:02:02,630 A közgazdasági fogalom tartalmazza az alternatív költségeket is. 38 00:02:04,780 --> 00:02:06,350 A változó költségek azok, 39 00:02:06,350 --> 00:02:09,840 amik változnak a termelés változásával. 40 00:02:10,020 --> 00:02:13,540 Ilyen pl. az olajszivattyúzás villamos energia költsége. 41 00:02:13,540 --> 00:02:15,535 Minél több olajat szivattyúzunk ki, 42 00:02:15,535 --> 00:02:17,260 annál jobban termel a torony, 43 00:02:17,260 --> 00:02:20,640 annál több energiát használunk fel. 44 00:02:20,640 --> 00:02:22,470 Ha napi 24 órát működik, 45 00:02:22,470 --> 00:02:24,035 akkor több energiát fogyaszt, 46 00:02:24,035 --> 00:02:26,990 mint ha csak napi 12 órát. 47 00:02:26,990 --> 00:02:30,400 Szállítási költség - el kell menni a toronyig, 48 00:02:30,400 --> 00:02:32,660 szállítani kell, mozgatni és így tovább. 49 00:02:32,660 --> 00:02:37,030 Ezek a költségek mind a termeléstől függően változnak, 50 00:02:37,030 --> 00:02:41,030 és jellemzően növekedni fognak, ha többet termelünk. 51 00:02:41,030 --> 00:02:42,945 Ezek a változó költségek. 52 00:02:42,945 --> 00:02:44,652 Összegezzük a költségeket: 53 00:02:44,652 --> 00:02:49,710 teljes költség = állandó költség + változó költség, 54 00:02:49,710 --> 00:02:53,034 és ezek függnek a termelés mértékétől . 55 00:02:54,194 --> 00:02:56,289 Hogyan maximalizáljuk a nyereséget? 56 00:02:56,289 --> 00:02:59,320 Nem fogunk belemenni a függvénytanba, 57 00:02:59,320 --> 00:03:01,535 de azok kedvéért, akik tanultak analízist, 58 00:03:01,535 --> 00:03:02,817 röviden kitérünk rá, 59 00:03:02,817 --> 00:03:05,120 megmutatom, mennyire hasznos az analízis, 60 00:03:05,120 --> 00:03:07,535 és megmutatom a feladat egy egyszerű megoldását. 61 00:03:07,535 --> 00:03:11,470 Tudjuk, hogy a nyereség a teljes bevétel mínusz a teljes költség, 62 00:03:11,470 --> 00:03:15,179 és mindkettő az előállított mennyiség függvénye. 63 00:03:15,179 --> 00:03:18,720 Hogyan állapítjuk meg egy függvény maximumát? 64 00:03:18,720 --> 00:03:20,630 Gondoljunk az analízisórákra. 65 00:03:20,630 --> 00:03:23,300 Vesszük a függvény deriváltját 66 00:03:23,300 --> 00:03:26,330 és egyenlővé tesszük nullával. 67 00:03:26,330 --> 00:03:29,675 Ebben az esetben vesszük a nyereség deriváltját 68 00:03:29,675 --> 00:03:30,960 a mennyiség függvényében, 69 00:03:30,960 --> 00:03:32,700 és megnézzük, hol lesz 0. 70 00:03:32,700 --> 00:03:35,390 A nyereség mennyiség szerinti deriváltja, 71 00:03:35,570 --> 00:03:38,270 ami egyenlő a teljes bevétel 72 00:03:38,270 --> 00:03:40,176 és a teljes költség 73 00:03:40,176 --> 00:03:44,082 mennyiség szerinti deriváltjainak különbségével. 74 00:03:44,082 --> 00:03:45,780 A közgazdaságtanban 75 00:03:45,780 --> 00:03:48,040 ennek a két deriváltnak saját neve van. 76 00:03:48,040 --> 00:03:50,950 A teljes bevétel mennyiség szerinti deriváltja 77 00:03:50,950 --> 00:03:53,535 a határbevétel. 78 00:03:53,535 --> 00:03:57,430 A teljes költség mennyiség szerinti deriváltja 79 00:03:57,430 --> 00:03:59,240 pedig a határköltség. 80 00:03:59,240 --> 00:04:01,710 Azt a mennyiséget keressük, 81 00:04:01,710 --> 00:04:05,480 melynél a határbevétel mínusz a határköltség 0, 82 00:04:05,660 --> 00:04:09,159 vagyis azt a mennyiséget, ahol a határbevétel 83 00:04:09,159 --> 00:04:12,287 megegyezik a határköltséggel. 84 00:04:12,287 --> 00:04:16,275 Más szóval, a nyereséget maximalizáló mennyiség az, 85 00:04:16,275 --> 00:04:21,342 amelynél a határbevétel megegyezik a határköltséggel. 86 00:04:21,342 --> 00:04:24,770 Egy még intuitívabb magyarázatot szeretnék most adni, 87 00:04:24,770 --> 00:04:27,940 különösen azoknak, akik még nem tanultak analízist. 88 00:04:27,940 --> 00:04:30,134 akik tanultak, azok látják, 89 00:04:30,134 --> 00:04:32,619 hogy pontosan ezt csináljuk analízisen: 90 00:04:32,619 --> 00:04:35,470 a deriváltat egyenlővé tesszük 0-val. 91 00:04:35,650 --> 00:04:37,830 Tehát az intuíció: 92 00:04:37,830 --> 00:04:41,000 Amikor egy cég egy újabb egységnyi terméket állít elő, 93 00:04:41,000 --> 00:04:44,715 akkor további bevételek és költségek jelentkeznek. 94 00:04:44,715 --> 00:04:46,780 A nyereség maximalizálása 95 00:04:46,780 --> 00:04:51,240 a újonnan fellépő bevételek és költségek összehasonlítását jelenti. 96 00:04:51,240 --> 00:04:52,850 Ezeknek neve is van. 97 00:04:52,850 --> 00:04:56,650 A határbevétel az, amennyivel a teljes bevétel növekszik 98 00:04:56,650 --> 00:04:59,630 egy további egység eladása során. 99 00:04:59,630 --> 00:05:03,904 A határköltség az, amennyivel a teljes költség növekszik 100 00:05:03,904 --> 00:05:06,759 egy további egység termelése során. 101 00:05:06,759 --> 00:05:09,720 A nyereség a termelés azon szintjén maximalizálódik, 102 00:05:09,720 --> 00:05:12,700 ahol a határbevétel megegyezik a határköltséggel. 103 00:05:12,700 --> 00:05:14,060 Miért van ez így? 104 00:05:14,240 --> 00:05:18,060 Tegyük fel, hogy a határbevétel nem egyenlő a határköltséggel, 105 00:05:18,060 --> 00:05:19,340 és mutassuk meg, 106 00:05:19,340 --> 00:05:22,320 hogy ebben az esetben a nyereség nem lehet maximális. 107 00:05:22,320 --> 00:05:26,215 Például, ha a határbevétel nagyobb, mint a határköltség, 108 00:05:26,215 --> 00:05:28,107 akkor nem maximális a nyereség, 109 00:05:28,107 --> 00:05:30,440 ha többet termelnénk, magasabb lenne a nyereség. 110 00:05:30,440 --> 00:05:34,622 Miért? A határbevétel 111 00:05:34,662 --> 00:05:38,613 egy tovább egység termeléséből származó bevétel. 112 00:05:38,613 --> 00:05:42,145 A határköltség egy további egység gyártásának hozzájárulása 113 00:05:42,165 --> 00:05:43,130 az összköltséghez. 114 00:05:43,170 --> 00:05:46,030 Ha a határbevétel nagyobb, mint a határköltség, 115 00:05:46,210 --> 00:05:49,684 akkor ennek az egységnek a megtermelése jobban növeli a bevételeket, 116 00:05:49,684 --> 00:05:52,099 mint a költségeket. 117 00:05:52,160 --> 00:05:54,132 Azaz további termeléssel 118 00:05:54,132 --> 00:05:56,235 növelhető a nyereség. 119 00:05:56,235 --> 00:05:59,040 Tehát mindaddig, míg a határbevétel magasabb, 120 00:05:59,040 --> 00:06:02,209 mint a határköltség, többet akarunk termelni. 121 00:06:02,209 --> 00:06:07,510 Most tegyük fel, hogy a határbevétel kisebb, mint a határköltség, 122 00:06:07,510 --> 00:06:09,270 vagy fordítva, 123 00:06:09,270 --> 00:06:13,300 tegyük fel, hogy a határköltség meghaladja a határbevételt. 124 00:06:13,300 --> 00:06:15,795 Ekkor sem maximális a nyereség, 125 00:06:15,795 --> 00:06:19,670 mert a kevesebb termelés növeli a nyereséget. 126 00:06:19,850 --> 00:06:21,300 Miért? 127 00:06:21,300 --> 00:06:24,100 Nézzük a határköltséget. 128 00:06:24,100 --> 00:06:27,610 Ha eggyel kevesebb egységet termelnénk, 129 00:06:27,790 --> 00:06:31,950 az összköltség a határköltség értékével csökkenne, 130 00:06:31,950 --> 00:06:35,800 a bevétel is csökkenne a határbevétellel, 131 00:06:35,800 --> 00:06:39,760 de mivel a határköltség magasabb, mint a határbevétel, 132 00:06:39,760 --> 00:06:43,330 egy egységgel kevesebb megtermelésének költsége 133 00:06:43,330 --> 00:06:46,120 jobban csökken, mint a bevétel. 134 00:06:46,120 --> 00:06:50,980 Tehát ha a költségek nagyobb mértékben csökkenek, mint a bevételek, 135 00:06:50,980 --> 00:06:54,099 akkor a nyereség ismét növekedni fog. 136 00:06:54,099 --> 00:06:57,765 Tehát mindaddig, míg a határbevétel kisebb, mint a határköltség, 137 00:06:57,765 --> 00:07:00,270 kevesebbet érdemes termelni. 138 00:07:00,270 --> 00:07:04,327 A nyereség kevesebb termelés során fog nőni. 139 00:07:04,327 --> 00:07:08,460 Tehát ha a határbevétel nagyobb, mint a határköltség 140 00:07:08,460 --> 00:07:10,199 akkor a nyereség nem maximális. 141 00:07:10,199 --> 00:07:13,090 Ha a határbevétel kisebb, mint a határköltség 142 00:07:13,090 --> 00:07:15,230 akkor a nyereség nem maximális. 143 00:07:15,230 --> 00:07:18,070 A nyereség csak akkor maximális, 144 00:07:18,070 --> 00:07:21,610 ha a határbevétel megegyezik a határköltséggel. 145 00:07:23,040 --> 00:07:27,115 Ábrázoljuk ezt egy grafikonon. Kezdjük a határbevétellel. 146 00:07:27,115 --> 00:07:29,750 Egy versenyképes cég számára ez könnyű lesz, 147 00:07:29,750 --> 00:07:30,970 mert ha emlékszünk, 148 00:07:30,970 --> 00:07:35,300 a teljes piachoz képest a cég kicsi. 149 00:07:35,300 --> 00:07:39,855 Ez azt jelenti, hogy egyszerűen megduplázhatja termelését anélkül, 150 00:07:39,855 --> 00:07:43,090 hogy ezzel csökkentené a piaci árat. 151 00:07:44,040 --> 00:07:45,890 Így egy versenyképes cég számára 152 00:07:45,890 --> 00:07:49,140 a határbevétel megegyezik a piaci árral. 153 00:07:49,140 --> 00:07:53,720 Tegyük fel pl., hogy a cég két egységet termel, 154 00:07:53,720 --> 00:07:56,135 és úgy dönt, hogy előállít egy harmadik egységet, 155 00:07:56,135 --> 00:07:58,990 mi a többletbevétele ebből a harmadik egységből? 156 00:07:58,990 --> 00:08:00,625 Az ára. 157 00:08:00,625 --> 00:08:03,270 Annak a hordó olajnak az ára. 158 00:08:03,450 --> 00:08:06,215 Mi van, ha termel egy negyedik hordó olajat? 159 00:08:06,215 --> 00:08:08,370 Mit kap belőle? Mennyivel nő a bevétel? 160 00:08:08,370 --> 00:08:10,680 A hordó olaj árával. 161 00:08:10,680 --> 00:08:12,350 Mi van az ötödik egységgel? 162 00:08:12,350 --> 00:08:17,505 Ismét, a hordó ára a plusz bevétel, ez a határbevétel. 163 00:08:17,505 --> 00:08:20,450 Tehát egy versenyképes cég számára 164 00:08:20,450 --> 00:08:22,290 a határbevétel megegyezik az árral, 165 00:08:22,290 --> 00:08:26,280 és nem változik a termelés változtatásával, 166 00:08:26,280 --> 00:08:28,960 mert a piachoz képest a cég relatíve kicsi. 167 00:08:29,440 --> 00:08:31,485 Hogyan alakul a határköltség? 168 00:08:31,485 --> 00:08:35,320 A tipikus határköltség-görbe növekvő, mint ez. 169 00:08:36,030 --> 00:08:38,590 Gondoljunk egy kimerülő olajkútra. 170 00:08:38,590 --> 00:08:42,690 Tudjuk még növelni a kitermelést, 171 00:08:42,690 --> 00:08:44,195 de ennek már van egy határa. 172 00:08:44,195 --> 00:08:46,400 Gyorsan kell működtetnünk. 173 00:08:46,400 --> 00:08:48,660 A kútnak gyorsabban kell pumpálnia, 174 00:08:48,660 --> 00:08:50,580 amikor többet kezdünk kitermelni. 175 00:08:50,580 --> 00:08:53,135 Ki tudunk termelni 3 vagy 4 egységet, 176 00:08:53,935 --> 00:08:57,410 de hogy 7, 8 vagy 9 hordót termeljünk ki, 177 00:08:57,410 --> 00:09:01,032 ahhoz nagyon gyorsan kell szivattyúzni, 178 00:09:01,032 --> 00:09:03,240 rengeteg elektromos áramot kell felhasználni, 179 00:09:03,240 --> 00:09:06,530 sokkal több karbantartási munka is lesz, stb. 180 00:09:06,530 --> 00:09:10,460 Tehát a költségeink növekedni fognak. 181 00:09:10,460 --> 00:09:13,877 Ebből a kútból nem termelhetünk ki korlátlan mennyiségű olajat 182 00:09:13,877 --> 00:09:15,961 ugyanakkora költség mellett. 183 00:09:15,961 --> 00:09:17,735 A költségeink emelkedni fognak, 184 00:09:17,735 --> 00:09:22,323 a többletkiadásaink annál jobban emelkednek, 185 00:09:22,323 --> 00:09:25,040 minél többet akarunk kitermelni. 186 00:09:25,040 --> 00:09:28,502 Ilyen egy tipikus határköltség-görbe. 187 00:09:30,421 --> 00:09:32,907 Hol maximális a nyereség? 188 00:09:32,907 --> 00:09:34,414 A nyereség ott maximális, 189 00:09:34,414 --> 00:09:37,047 ahol a határbevétel megegyezik a határköltséggel. 190 00:09:37,047 --> 00:09:39,068 Ebben az esetben, egy versenyképes cégnél, 191 00:09:39,068 --> 00:09:40,700 a határbevétel egyenlő az árral. 192 00:09:40,700 --> 00:09:43,919 A nyereség ott maximális, ahol az ár megegyezik 193 00:09:43,919 --> 00:09:46,870 a határköltséggel, vagyis itt. 194 00:09:48,001 --> 00:09:50,261 Mit súg a megérzésünk? 195 00:09:50,261 --> 00:09:55,790 A bal oldalon ez a többletbevétel, 196 00:09:55,790 --> 00:09:57,950 ami egy hordó olaj eladásából származik. 197 00:09:57,950 --> 00:10:00,970 Ezek a többletköltségek, amik a hordó eladásából származnak. 198 00:10:01,150 --> 00:10:04,930 Összehasonlítva, a bevétel több, mint a költségek, 199 00:10:04,930 --> 00:10:06,580 tehát adjunk el többet. 200 00:10:06,580 --> 00:10:09,170 Ha a bevétel több, mint a költségek, adjunk el többet. 201 00:10:09,170 --> 00:10:10,950 Bevétel nagyobb, mint költség. 202 00:10:10,950 --> 00:10:14,139 Egészen addig érdemes többet eladni, míg el nem érjük ezt a pontot. 203 00:10:14,139 --> 00:10:16,269 Érdemes túllépni? Nem. 204 00:10:16,269 --> 00:10:18,689 Itt a költségek magasabbak, mint a bevételek. 205 00:10:18,689 --> 00:10:22,898 Kisebb mennyiség eladásával lehet csökkenteni a költségeket, 206 00:10:22,898 --> 00:10:25,504 jobban, mint amennyivel a bevétel csökken, 207 00:10:25,504 --> 00:10:27,330 ezért a nyereség nő. 208 00:10:27,330 --> 00:10:30,169 Ennél az értéknél, 209 00:10:30,169 --> 00:10:32,656 ahol a határbevétel megegyezik a határköltséggel, 210 00:10:32,656 --> 00:10:37,813 vagy az ár a határköltséggel, ittl maximális a haszon. 211 00:10:39,120 --> 00:10:41,300 Az első videóban 212 00:10:41,300 --> 00:10:44,220 egy cég viselkedését vizsgáltuk. 213 00:10:44,220 --> 00:10:49,054 Nézzük, hogy magyarázza a cég működését a nyereség-maximalizálás. 214 00:10:49,054 --> 00:10:52,604 Legyen a piaci ár 50 $/hordó. 215 00:10:52,604 --> 00:10:54,889 A nyereség-maximalizálás érdekében 216 00:10:54,889 --> 00:10:58,515 a cég úgy választja meg a mennyiséget 217 00:10:58,515 --> 00:11:00,780 (itt nyolc hordó olaj), 218 00:11:00,780 --> 00:11:03,680 hogy a határbevétel megegyezzen a határköltséggel, 219 00:11:03,680 --> 00:11:06,160 szem előtt tartva, hogy versenyképes vállalatnál 220 00:11:06,160 --> 00:11:08,220 a határbevétel egyenlő az árral. 221 00:11:08,220 --> 00:11:13,130 A maximális nyereségért a cég kb. 8 hordó olajat termel. 222 00:11:13,890 --> 00:11:17,950 Tegyük fel, hogy a piaci ár felmegy 100 $-ra. 223 00:11:18,670 --> 00:11:23,300 A nyereség-maximalizáláshoz a cég növeli a kitermelést 224 00:11:23,300 --> 00:11:28,880 a határköltség-görbe mentén, megtartva ezt összefüggést, 225 00:11:28,880 --> 00:11:31,620 azaz az ár és a határköltség egyenlő marad 226 00:11:31,640 --> 00:11:35,990 Az ár 100-ra nőtt, de mivel a cég is növekedett 227 00:11:35,990 --> 00:11:39,930 a határköltség-görbéje mentén, a határköltség is megnőtt. 228 00:11:39,930 --> 00:11:43,730 Most is ez a pont a maximális nyereség helye, 229 00:11:43,730 --> 00:11:46,744 ahol az ár egyenlő 100-zal. 230 00:11:46,744 --> 00:11:47,851 Amikor az ár 100, 231 00:11:47,851 --> 00:11:52,259 a nyereséget maximalizáló mennyiség valamivel 10 hordó alatt van. 232 00:11:52,259 --> 00:11:55,850 A nyereség-maximalizálás megmutatja, 233 00:11:55,850 --> 00:12:00,635 hogy egy cég mit tesz, mikor a piaci ár megváltozik. 234 00:12:01,624 --> 00:12:05,002 Most már meg tudjuk állapítani a nyereséget maximalizáló mennyiséget. 235 00:12:05,012 --> 00:12:06,610 Keressük meg azt a mennyiséget, 236 00:12:06,610 --> 00:12:08,840 ahol a határbevétel egyenlő a határköltséggel, 237 00:12:08,840 --> 00:12:11,485 versenyképes cég esetén ez ugyanaz, 238 00:12:11,485 --> 00:12:13,500 mint ahol az ár és a határköltség egyenlő. 239 00:12:13,500 --> 00:12:17,540 Mekkora a nyereség? 240 00:12:17,540 --> 00:12:19,670 Ez egy nehéz kérdés. 241 00:12:19,670 --> 00:12:23,410 Előfordulhat, hogy maximális a nyereség, de igazából veszteségünk van. 242 00:12:23,410 --> 00:12:27,190 Azaz a legjobb, amit tehetünk, hogy veszteségesek vagyunk. 243 00:12:27,190 --> 00:12:31,185 Látni szeretnénk a grafikonon, hogy maximális nyereség esetén 244 00:12:31,185 --> 00:12:35,670 mekkora a nyereség, vagy éppen a veszteség. 245 00:12:35,670 --> 00:12:38,410 Ehhez be kell vezetni egy új fogalmat 246 00:12:38,410 --> 00:12:40,065 és egy új görbét: 247 00:12:40,065 --> 00:12:41,722 az átlagköltséget. 248 00:12:41,722 --> 00:12:45,256 Az átlagköltség egy egység előállításának költsége. 249 00:12:45,256 --> 00:12:47,530 Ez a teljes költség osztva Q-val, 250 00:12:47,530 --> 00:12:49,540 a termelt mennyiséggel. 251 00:12:49,540 --> 00:12:52,290 Az átlagköltség a teljes költség osztva Q-val. 252 00:12:53,580 --> 00:12:56,116 Berajzoljuk az átlagköltség-görbét a grafikonba, 253 00:12:56,116 --> 00:12:58,652 hogy le tudjuk olvasni a nyereséget. 254 00:12:58,652 --> 00:13:01,251 Erről lesz szó következő videóban. 255 00:13:01,291 --> 00:13:02,740 Köszönöm. 256 00:13:03,900 --> 00:13:07,824 [Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni, kattintson a kérdésekre. 257 00:13:07,824 --> 00:13:11,092 Ha pedig készen áll a folytatásra, kattintson a következő videóra. 258 00:13:11,092 --> 00:13:14,300 ♪ [zene] ♪