Return to Video

Minimization of Total Industry Costs of Production

  • 0:00 - 0:06
    ♪ [zene] ♪
  • 0:09 - 0:12
    - [Alex] Ebben a fejezetben visszatérünk
    a láthatatlan kézhez.
  • 0:12 - 0:14
    Megmutatjuk a versenyképes piacok
  • 0:14 - 0:18
    néhány figyelemreméltó tulajdonságát,
    olyan tulajdonságokat,
  • 0:18 - 0:21
    amelyek emberi cselekvés termékei,
    de amiket nem ember tervezett.
  • 0:21 - 0:25
    E tulajdonságok nem tervezettek,
    nem szándékoltak,
  • 0:25 - 0:29
    és talán a piac résztvevői számára
    nem is ismertek.
  • 0:29 - 0:32
    És mégis, a láthatatlan kéz révén
  • 0:32 - 0:34
    spontán kialakul egy rend,
  • 0:34 - 0:38
    mely ezekhez a kívánatos
    tulajdonságokhoz vezet.
  • 0:38 - 0:40
    Nézzük, miről is van szó!
  • 0:43 - 0:46
    Kezdetnek emlékezzünk,
    hogy a korábbi fejezetekben megtanultuk,
  • 0:46 - 0:48
    hogy a piacok összekötik
  • 0:48 - 0:51
    és összehangolják a cselekvéseket
    az egész világon.
  • 0:51 - 0:54
    Gondoljunk csak a rózsára,
    és az összehangolt tevékenységekre,
  • 0:54 - 0:57
    melyek lehetővé tették,
    hogy a friss rózsa
  • 0:57 - 1:00
    eljusson a címzetthez Valentin-napon.
  • 1:00 - 1:02
    Azt is megtanultunk,
    hogy az ár egy jelzés,
  • 1:02 - 1:04
    mely ösztönzésbe van csomagolva.
  • 1:04 - 1:08
    Tehát az ár jelzi, mely felhasználásokban
    legmagasabb az erőforrások értéke,
  • 1:09 - 1:12
    és ösztönzi az erőforrások áthelyezését
  • 1:12 - 1:14
    e nagyobb értékű
    felhasználási területekre.
  • 1:14 - 1:17
    Tanultunk arról is, hogy a cégek
  • 1:17 - 1:18
    két dolog révén maximálják nyereségüket.
  • 1:18 - 1:20
    Először: olyan mennyiséget termelnek,
  • 1:20 - 1:23
    amelynél az ár egyenlő a határköltséggel.
  • 1:23 - 1:26
    Másodszor: akkor lépnek be az iparágba,
    amikor az nyereséget termel,
  • 1:26 - 1:28
    amikor az ár magasabb,
    mint az átlagköltség,
  • 1:29 - 1:31
    és akkor lépnek ki az iparágból,
    amikor az veszteséges,
  • 1:31 - 1:34
    amikor az ár alacsonyabb
    az átlagköltségnél.
  • 1:34 - 1:37
    Ez a fejezet e gondolatok
    összekapcsolásáról,
  • 1:37 - 1:39
    ezek összehozásáról szól.
  • 1:40 - 1:42
    Megmutatjuk, hogy a versenypiacoknak
  • 1:42 - 1:45
    két számottevő láthatatlankéz-
    tulajdonsága van.
  • 1:45 - 1:48
    Először: a versenypiacok
    egy iparágon belül,
  • 1:48 - 1:52
    a cégeken keresztül
    kiegyensúlyozzák a termelést,
  • 1:52 - 1:56
    tehát a teljes iparági költség
    minimalizált
  • 1:56 - 1:58
    bármely megtermelt mennyiség esetén.
  • 1:58 - 2:02
    Másodszor: a be- és kilépési döntések
    kiegyensúlyozzák a termelést
  • 2:02 - 2:04
    különböző iparágak között,
  • 2:04 - 2:08
    hogy a termelés teljes értéke
    maximális legyen.
  • 2:09 - 2:11
    Ezeket fogjuk most elmagyarázni.
  • 2:12 - 2:16
    Hogy lássuk, hogyan minimalizálja
    a láthatatlan kéz az iparág összköltségét.
  • 2:16 - 2:19
    egy egész más jellegűnek tűnő
    problémával kezdjük.
  • 2:19 - 2:21
    Tegyük fel, hogy van két farmunk,
  • 2:21 - 2:24
    és 200 véka kukoricát akarunk termelni,
  • 2:24 - 2:26
    a lehető legkisebb költséggel.
  • 2:26 - 2:27
    Hogyan csináljuk?
  • 2:27 - 2:30
    Nos, a két határköltség-görbét látva,
  • 2:30 - 2:36
    azt mondhatnánk, hogy mivel a termelés
    költsége minden kukoricamennyiségnél
  • 2:36 - 2:41
    alacsonyabb a 2-es farmon, mint az 1-esen,
  • 2:41 - 2:42
    akkor talán a legjobb,
  • 2:42 - 2:46
    ha mind a 200 egységet
    a 2-es farmon termeljük meg.
  • 2:46 - 2:48
    Megmutatom, hogy ez miért hibás.
  • 2:48 - 2:52
    Emlékezzünk, az N-edik egység
    kukorica termelési költségét
  • 2:52 - 2:55
    megkaphattuk, hogy leolvastuk
  • 2:55 - 2:58
    a határköltség-görbe magasságát
    az adott egységnél.
  • 2:58 - 3:02
    Tehát ez itt a 200-adik egység kukorica
    termelési költsége.
  • 3:03 - 3:07
    Most képzeljük, hogy mind a 200 egységet
    a 2-es farmon termeljük meg.
  • 3:07 - 3:13
    Most nézünk egy alacsonyabb költségű
    módot a 200 egység megtermeléséhez.
  • 3:13 - 3:15
    Például tegyük fel,
  • 3:15 - 3:18
    hogy 25-tel kevesebb egységet
    termeltünk a 2-es farmon.
  • 3:19 - 3:24
    A költség ekkor le fog esni
    az A tartományba.
  • 3:24 - 3:28
    Most persze 25 egységgel
    kevesebbet termelünk,
  • 3:28 - 3:31
    ezért, hogy csökkentsük a termeléskiesést,
  • 3:31 - 3:35
    25 egységgel többet kell
    termelnünk az 1-es farmon.
  • 3:36 - 3:40
    Vegyük észre, hogy ha ezt a 25 egységet
    az 1-es farmon termeljük meg,
  • 3:40 - 3:44
    költségeink felmennek a B tartományba.
  • 3:44 - 3:46
    És ez itt a kulcspont:
  • 3:46 - 3:50
    az A terület nagyobb, mint a B.
  • 3:50 - 3:55
    Más szóval: ha átterheljük a költségeket
    a magas határköltségű farmról
  • 3:55 - 4:00
    az alacsony határköltségű farmra,
    akkor a költség nagyobb mértékben csökken,
  • 4:00 - 4:03
    mint amilyen mértékben
    a költséget növeltük.
  • 4:03 - 4:07
    Valójában megtakarítás keletkezett
    a különbséget jelző C területen.
  • 4:09 - 4:11
    E logikát követve azt látjuk,
  • 4:11 - 4:16
    hogy amikor a határköltség
    az egyik farmon magasabb,
  • 4:16 - 4:20
    mint a másik farmon,
  • 4:20 - 4:24
    pénzt, erőforrásokat takaríthatunk meg
  • 4:24 - 4:29
    a termelés átirányításával
  • 4:29 - 4:32
    a magasabb határköltségű farmról
    az alacsonyabb határköltségűre.
  • 4:32 - 4:36
    Nos mit jelent ez,
    ha minimalizálni akarjuk
  • 4:36 - 4:38
    a teljes termelési költséget?
  • 4:39 - 4:42
    Az előző logikából következik,
  • 4:42 - 4:45
    hogy ha minimalizálni akarjuk
    a teljes termelési költséget,
  • 4:45 - 4:49
    a két farmon ki kell
    egyensúlyoznunk a termelést,
  • 4:49 - 4:53
    hogy a két határköltség egyenlő legyen.
  • 4:53 - 4:56
    Ebben az esetben
    160 egység a 2-es farmról,
  • 4:56 - 4:59
    és 40 egység az 1-es farmról.
  • 4:59 - 5:02
    Gondoljunk ismét arra,
    ha ez nem így lenne.
  • 5:02 - 5:06
    Ha a 2-es farmon a határköltség
    magasabb lenne, mint az 1-esen,
  • 5:06 - 5:10
    akkor mindig tudnánk
    csökkenteni a költséget
  • 5:10 - 5:15
    kevesebb termék előállításával
    a 2-es farmon és többel az 1-esen.
  • 5:15 - 5:18
    De természetesen a fordítottja is igaz.
  • 5:18 - 5:23
    Ha a határköltség az 1-es farmon
    magasabb lenne, mint a 2-esen,
  • 5:23 - 5:26
    kevesebbet akarnánk termelni az 1-esen,
  • 5:26 - 5:28
    és többet a 2-esen.
  • 5:28 - 5:32
    Tehát a teljes termelési költség
    minimalizálásának módja,
  • 5:32 - 5:38
    hogy úgy termelünk,
    hogy a termelési határköltség
  • 5:38 - 5:41
    a két farmon egyenlő legyen.
  • 5:41 - 5:45
    Most nézzünk egy bonyolultabb problémát!
  • 5:45 - 5:48
    Tegyük fel, hogy Pat farmja
    a nyugati partvidéken van,
  • 5:48 - 5:51
    Alex farmja pedig több ezer mérföldnyire,
  • 5:51 - 5:52
    a keleti partvidéken.
  • 5:52 - 5:55
    Tegyük fel, hogy egyikük sem ismeri
  • 5:55 - 5:58
    mindkét farm határköltségét.
  • 5:59 - 6:02
    Most a probléma
    majdnem lehetetlennek tűnik.
  • 6:02 - 6:04
    Hogyan tudnánk elosztani a termelést
  • 6:04 - 6:08
    a két farm között úgy,
    hogy minimalizáljuk a teljes költséget,
  • 6:08 - 6:12
    mikor senki sem ismeri
    mindkét farm határköltségét?
  • 6:12 - 6:17
    Nyilván egy központi tervezőnek
    sem lenne elegendő információja
  • 6:17 - 6:19
    megoldani ezt a problémát.
  • 6:19 - 6:22
    Ám a piac mégis megoldja a problémát.
  • 6:22 - 6:25
    Mert akkor is, ha senki sem ismeri
  • 6:25 - 6:27
    mindkét farm határköltségét,
  • 6:27 - 6:30
    Pat ismeri a saját farmjáét,
  • 6:31 - 6:34
    Alex pedig a sajátjáét.
  • 6:34 - 6:37
    És mindketten tudják a kukorica árát.
  • 6:38 - 6:42
    Most gondoljuk át, mit tesz Pat
    a nyereség maximalizálása érdekében.
  • 6:42 - 6:47
    Pat úgy maximalizálja nyereségét,
    hogy olyan mennyiséget termel,
  • 6:47 - 6:51
    amelynek ára egyenlő Pat határköltségével.
  • 6:51 - 6:57
    Alex azt választja hogy nyereséget olyan
    mennyiség előállításával maximalizálja,
  • 6:57 - 7:01
    melynek ára egyenlő Alex határköltségével.
  • 7:01 - 7:05
    És mivel a kukorica ára
    ugyanannyi mindkettőjüknek,
  • 7:05 - 7:08
    automatikusan azt választják,
    hogy úgy osztják el a termelést
  • 7:08 - 7:13
    a két farmjukon,
    hogy a határköltség Pat farmján
  • 7:13 - 7:17
    egyenlő legyen Alex farmjának
    határköltségével.
  • 7:17 - 7:20
    A termelés elosztása
    automatikusan olyan lesz,
  • 7:20 - 7:22
    hogy minimalizálja a teljes költségeket.
  • 7:23 - 7:26
    Vegyük észre, hogy sem Pat, sem Alex
  • 7:26 - 7:30
    nem szándékosan cselekedett így,
    és talán nem is érti, hogyan történik ez.
  • 7:30 - 7:33
    Csak a piac működése által,
  • 7:33 - 7:35
    a láthatatlan kézen keresztül történik,
  • 7:36 - 7:40
    hogy a termelés automatikusan
    eloszlik a két farm között úgy,
  • 7:40 - 7:43
    hogy minimalizálja a teljes
    termékelőállítási költséget.
  • 7:43 - 7:46
    Nézzük, mi történik, ha az ár változik.
  • 7:46 - 7:50
    Ahogy az ár változik, úgy változik
    a termelés megoszlása is
  • 7:50 - 7:52
    a két farm között oly módon,
  • 7:53 - 7:55
    hogy a teljes költséget minimalizálja.
  • 7:56 - 7:58
    Ez egy igazán figyelemre méltó eredmény,
  • 7:58 - 8:01
    mégpedig olyan, melyet az ember
    talán nem is sejtett
  • 8:01 - 8:03
    a közgazdaság kifejlődése
  • 8:03 - 8:06
    és a láthatatlan kéz megfigyelésének
    képessége előtt.
  • 8:07 - 8:10
    Tehát összegezzük
    a láthatatlan kéz első tulajdonságát!
  • 8:10 - 8:13
    Egy versenypiacon, ahol N számú cég van,
  • 8:13 - 8:16
    minden cég ugyanazokkal
    a piaci árakkal szembesül.
  • 8:17 - 8:20
    Ahhoz, hogy maximalizálja a profitot,
    minden cég igazítja a termelését
  • 8:20 - 8:22
    és kibocsátását,
  • 8:22 - 8:26
    míg az ár egyenlő nem lesz
    annak a cégnek a határköltségével.
  • 8:27 - 8:29
    Ezért, a következő állítás igazzá válik.
  • 8:29 - 8:32
    Az ár egyenlő
    az első cég határköltségével,
  • 8:32 - 8:34
    ami egyenlő
    a második cég határköltségével,
  • 8:34 - 8:36
    ami egyenlő az N-edik cég
    határköltségével.
  • 8:36 - 8:39
    Mivel ezek a határköltségek mind azonosak,
  • 8:40 - 8:45
    a teljes termelés ágazati
    költségei minimalizáltak -
  • 8:45 - 8:49
    figyelemre méltó eredmény,
    amit a láthatatlan kéz okoz.
  • 8:49 - 8:53
    Következőben a láthatatlan kéz
    kettes számú tulajdonságát nézzük.
  • 8:53 - 8:55
    - [Narrátor] Ha tesztelnéd magad,
  • 8:55 - 8:56
    kattints a kvízkérdésekre,
  • 8:57 - 9:00
    vagy ha kész vagy továbblépni,
    kattints a következő videóra.
  • 9:00 - 9:04
    ♪ [zene] ♪
Title:
Minimization of Total Industry Costs of Production
Description:

This section connects several ideas covered in previous videos about the price system and profit maximization. In this video, we begin to understand two basic functions of the Invisible Hand. In competitive markets, the market price (with the help of the Invisible Hand) balances production across firms so that total industry costs are minimized. Competitive markets also connect different industries. By balancing production, the Invisible Hand of the market ensures that the total value of production is maximized across different industries. We’ll use the example of minimizing total costs of corn production, and demonstrate our findings through several charts.

Microeconomics Course: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics

Ask a question about the video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/minimizing-industry-costs-production-invisible-hand#QandA

Next video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/creative-destruction-definition-elimination-principle
more » « less
Video Language:
English
Team:
Marginal Revolution University
Project:
Micro
Duration:
09:06

Hungarian subtitles

Revisions Compare revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.