0:00:00.130,0:00:05.801
♪ [zene] ♪

0:00:08.820,0:00:11.811
- [Alex] Ebben a fejezetben visszatérünk[br]a láthatatlan kézhez.

0:00:12.144,0:00:14.308
Megmutatjuk a versenyképes piacok

0:00:14.308,0:00:17.656
néhány figyelemreméltó tulajdonságát,[br]olyan tulajdonságokat,

0:00:17.656,0:00:20.970
amelyek emberi cselekvés termékei,[br]de amiket nem ember tervezett.

0:00:21.330,0:00:24.876
E tulajdonságok nem tervezettek,[br]nem szándékoltak,

0:00:24.876,0:00:28.685
és talán a piac résztvevői számára[br]nem is ismertek.

0:00:29.028,0:00:32.110
És mégis, a láthatatlan kéz révén

0:00:32.110,0:00:34.488
spontán kialakul egy rend,

0:00:34.488,0:00:37.868
mely ezekhez a kívánatos [br]tulajdonságokhoz vezet.

0:00:38.272,0:00:40.409
Nézzük, miről is van szó!

0:00:43.247,0:00:46.420
Kezdetnek emlékezzünk,[br]hogy a korábbi fejezetekben megtanultuk,

0:00:46.420,0:00:48.487
hogy a piacok összekötik

0:00:48.487,0:00:51.010
és összehangolják a cselekvéseket[br]az egész világon.

0:00:51.360,0:00:54.380
Gondoljunk csak a rózsára,[br]és az összehangolt tevékenységekre,

0:00:54.380,0:00:57.124
melyek lehetővé tették,[br]hogy a friss rózsa

0:00:57.124,0:00:59.560
eljusson a címzetthez Valentin-napon.

0:01:00.055,0:01:02.319
Azt is megtanultunk,[br]hogy az ár egy jelzés,

0:01:02.319,0:01:04.051
mely ösztönzésbe van csomagolva.

0:01:04.299,0:01:08.079
Tehát az ár jelzi, mely felhasználásokban [br]legmagasabb az erőforrások értéke,

0:01:08.590,0:01:11.536
és ösztönzi az erőforrások áthelyezését

0:01:11.536,0:01:13.589
e nagyobb értékű[br]felhasználási területekre.

0:01:13.951,0:01:16.814
Tanultunk arról is, hogy a cégek

0:01:16.814,0:01:18.237
két dolog révén maximálják nyereségüket.

0:01:18.490,0:01:20.420
Először: olyan mennyiséget termelnek,

0:01:20.420,0:01:22.650
amelynél az ár egyenlő a határköltséggel.

0:01:22.781,0:01:26.100
Másodszor: akkor lépnek be az iparágba,[br]amikor az nyereséget termel,

0:01:26.100,0:01:28.400
amikor az ár magasabb,[br]mint az átlagköltség,

0:01:28.752,0:01:31.420
és akkor lépnek ki az iparágból,[br]amikor az veszteséges,

0:01:31.437,0:01:33.621
amikor az ár alacsonyabb[br]az átlagköltségnél.

0:01:33.953,0:01:37.314
Ez a fejezet e gondolatok[br]összekapcsolásáról,

0:01:37.314,0:01:39.261
ezek összehozásáról szól.

0:01:39.877,0:01:41.913
Megmutatjuk, hogy a versenypiacoknak

0:01:41.913,0:01:44.937
két számottevő láthatatlankéz-[br]tulajdonsága van.

0:01:44.937,0:01:48.294
Először: a versenypiacok[br]egy iparágon belül,

0:01:48.294,0:01:51.971
a cégeken keresztül[br]kiegyensúlyozzák a termelést,

0:01:51.971,0:01:55.524
tehát a teljes iparági költség[br]minimalizált

0:01:55.524,0:01:57.733
bármely megtermelt mennyiség esetén.

0:01:58.185,0:02:02.060
Másodszor: a be- és kilépési döntések [br]kiegyensúlyozzák a termelést

0:02:02.060,0:02:04.498
különböző iparágak között,

0:02:04.498,0:02:08.450
hogy a termelés teljes értéke[br]maximális legyen.

0:02:08.715,0:02:10.930
Ezeket fogjuk most elmagyarázni.

0:02:11.607,0:02:15.565
Hogy lássuk, hogyan minimalizálja [br]a láthatatlan kéz az iparág összköltségét.

0:02:15.565,0:02:18.563
egy egész más jellegűnek tűnő[br]problémával kezdjük.

0:02:18.856,0:02:21.139
Tegyük fel, hogy van két farmunk,

0:02:21.139,0:02:23.572
és 200 véka kukoricát akarunk termelni,

0:02:23.572,0:02:25.813
a lehető legkisebb költséggel.

0:02:25.813,0:02:27.083
Hogyan csináljuk?

0:02:27.467,0:02:30.124
Nos, a két határköltség-görbét látva,

0:02:30.124,0:02:36.041
azt mondhatnánk, hogy mivel a termelés [br]költsége minden kukoricamennyiségnél

0:02:36.041,0:02:40.507
alacsonyabb a 2-es farmon, mint az 1-esen,

0:02:40.507,0:02:42.095
akkor talán a legjobb,

0:02:42.095,0:02:45.741
ha mind a 200 egységet[br]a 2-es farmon termeljük meg.

0:02:46.186,0:02:47.882
Megmutatom, hogy ez miért hibás.

0:02:47.882,0:02:51.872
Emlékezzünk, az N-edik egység[br]kukorica termelési költségét

0:02:51.872,0:02:54.530
megkaphattuk, hogy leolvastuk

0:02:54.530,0:02:58.446
a határköltség-görbe magasságát[br]az adott egységnél.

0:02:58.446,0:03:02.117
Tehát ez itt a 200-adik egység kukorica[br]termelési költsége.

0:03:02.845,0:03:06.775
Most képzeljük, hogy mind a 200 egységet [br]a 2-es farmon termeljük meg.

0:03:07.472,0:03:12.756
Most nézünk egy alacsonyabb költségű [br]módot a 200 egység megtermeléséhez.

0:03:13.110,0:03:15.230
Például tegyük fel,

0:03:15.230,0:03:18.374
hogy 25-tel kevesebb egységet[br]termeltünk a 2-es farmon.

0:03:18.873,0:03:23.913
A költség ekkor le fog esni[br]az A tartományba.

0:03:24.168,0:03:27.629
Most persze 25 egységgel[br]kevesebbet termelünk,

0:03:27.629,0:03:31.254
ezért, hogy csökkentsük a termeléskiesést,

0:03:31.254,0:03:35.345
25 egységgel többet kell[br]termelnünk az 1-es farmon.

0:03:36.048,0:03:39.907
Vegyük észre, hogy ha ezt a 25 egységet[br]az 1-es farmon termeljük meg,

0:03:39.907,0:03:43.522
költségeink felmennek a B tartományba.

0:03:43.868,0:03:45.601
És ez itt a kulcspont:

0:03:46.168,0:03:49.600
az A terület nagyobb, mint a B.

0:03:50.080,0:03:55.330
Más szóval: ha átterheljük a költségeket[br]a magas határköltségű farmról

0:03:55.330,0:04:00.389
az alacsony határköltségű farmra,[br]akkor a költség nagyobb mértékben csökken,

0:04:00.389,0:04:03.378
mint amilyen mértékben[br]a költséget növeltük.

0:04:03.378,0:04:07.330
Valójában megtakarítás keletkezett[br]a különbséget jelző C területen.

0:04:08.544,0:04:11.210
E logikát követve azt látjuk,

0:04:11.210,0:04:16.432
hogy amikor a határköltség[br]az egyik farmon magasabb,

0:04:16.432,0:04:19.877
mint a másik farmon,

0:04:20.330,0:04:24.060
pénzt, erőforrásokat takaríthatunk meg

0:04:24.060,0:04:28.808
a termelés átirányításával

0:04:28.808,0:04:31.594
a magasabb határköltségű farmról[br]az alacsonyabb határköltségűre.

0:04:32.481,0:04:36.121
Nos mit jelent ez,[br]ha minimalizálni akarjuk

0:04:36.121,0:04:38.402
a teljes termelési költséget?

0:04:39.112,0:04:41.752
Az előző logikából következik,

0:04:41.752,0:04:45.217
hogy ha minimalizálni akarjuk[br]a teljes termelési költséget,

0:04:45.217,0:04:48.680
a két farmon ki kell[br]egyensúlyoznunk a termelést,

0:04:49.154,0:04:53.001
hogy a két határköltség egyenlő legyen.

0:04:53.001,0:04:56.009
Ebben az esetben[br]160 egység a 2-es farmról,

0:04:56.009,0:04:58.567
és 40 egység az 1-es farmról.

0:04:59.084,0:05:01.804
Gondoljunk ismét arra,[br]ha ez nem így lenne.

0:05:02.116,0:05:06.453
Ha a 2-es farmon a határköltség[br]magasabb lenne, mint az 1-esen,

0:05:06.453,0:05:10.343
akkor mindig tudnánk[br]csökkenteni a költséget

0:05:10.343,0:05:14.982
kevesebb termék előállításával [br]a 2-es farmon és többel az 1-esen.

0:05:15.363,0:05:17.695
De természetesen a fordítottja is igaz.

0:05:17.695,0:05:22.996
Ha a határköltség az 1-es farmon [br]magasabb lenne, mint a 2-esen,

0:05:22.996,0:05:25.892
kevesebbet akarnánk termelni az 1-esen,

0:05:25.892,0:05:27.990
és többet a 2-esen.

0:05:27.990,0:05:31.581
Tehát a teljes termelési költség[br]minimalizálásának módja,

0:05:31.926,0:05:37.810
hogy úgy termelünk,[br]hogy a termelési határköltség

0:05:37.810,0:05:40.678
a két farmon egyenlő legyen.

0:05:41.462,0:05:44.759
Most nézzünk egy bonyolultabb problémát!

0:05:45.046,0:05:47.652
Tegyük fel, hogy Pat farmja[br]a nyugati partvidéken van,

0:05:47.652,0:05:50.813
Alex farmja pedig több ezer mérföldnyire,

0:05:50.813,0:05:52.412
a keleti partvidéken.

0:05:52.412,0:05:55.470
Tegyük fel, hogy egyikük sem ismeri

0:05:55.470,0:05:58.259
mindkét farm határköltségét.

0:05:59.178,0:06:01.653
Most a probléma[br]majdnem lehetetlennek tűnik.

0:06:01.653,0:06:04.140
Hogyan tudnánk elosztani a termelést

0:06:04.140,0:06:07.780
a két farm között úgy, [br]hogy minimalizáljuk a teljes költséget,

0:06:08.094,0:06:11.951
mikor senki sem ismeri[br]mindkét farm határköltségét?

0:06:12.497,0:06:16.518
Nyilván egy központi tervezőnek[br]sem lenne elegendő információja

0:06:16.518,0:06:18.535
megoldani ezt a problémát.

0:06:18.535,0:06:22.060
Ám a piac mégis megoldja a problémát.

0:06:22.060,0:06:24.739
Mert akkor is, ha senki sem ismeri

0:06:24.739,0:06:26.784
mindkét farm határköltségét,

0:06:26.784,0:06:30.232
Pat ismeri a saját farmjáét,

0:06:30.611,0:06:33.999
Alex pedig a sajátjáét.

0:06:34.235,0:06:37.383
És mindketten tudják a kukorica árát.

0:06:38.046,0:06:41.509
Most gondoljuk át, mit tesz Pat[br]a nyereség maximalizálása érdekében.

0:06:41.910,0:06:46.670
Pat úgy maximalizálja nyereségét,[br]hogy olyan mennyiséget termel,

0:06:46.670,0:06:50.972
amelynek ára egyenlő Pat határköltségével.

0:06:51.456,0:06:56.668
Alex azt választja hogy nyereséget olyan [br]mennyiség előállításával maximalizálja,

0:06:56.668,0:07:01.180
melynek ára egyenlő Alex határköltségével.

0:07:01.180,0:07:04.684
És mivel a kukorica ára[br]ugyanannyi mindkettőjüknek,

0:07:04.684,0:07:08.269
automatikusan azt választják,[br]hogy úgy osztják el a termelést

0:07:08.269,0:07:13.090
a két farmjukon,[br]hogy a határköltség Pat farmján

0:07:13.090,0:07:16.622
egyenlő legyen Alex farmjának[br]határköltségével.

0:07:16.622,0:07:19.666
A termelés elosztása[br]automatikusan olyan lesz,

0:07:19.666,0:07:22.358
hogy minimalizálja a teljes költségeket.

0:07:23.287,0:07:26.006
Vegyük észre, hogy sem Pat, sem Alex

0:07:26.006,0:07:29.583
nem szándékosan cselekedett így,[br]és talán nem is érti, hogyan történik ez.

0:07:29.583,0:07:32.610
Csak a piac működése által,

0:07:32.610,0:07:35.265
a láthatatlan kézen keresztül történik,

0:07:35.790,0:07:39.990
hogy a termelés automatikusan[br]eloszlik a két farm között úgy,

0:07:39.990,0:07:42.710
hogy minimalizálja a teljes[br]termékelőállítási költséget.

0:07:43.320,0:07:45.759
Nézzük, mi történik, ha az ár változik.

0:07:46.479,0:07:49.543
Ahogy az ár változik, úgy változik[br]a termelés megoszlása is

0:07:49.543,0:07:52.328
a két farm között oly módon,

0:07:52.722,0:07:55.233
hogy a teljes költséget minimalizálja.

0:07:55.547,0:07:57.816
Ez egy igazán figyelemre méltó eredmény,

0:07:57.816,0:08:00.582
mégpedig olyan, melyet az ember[br]talán nem is sejtett

0:08:00.582,0:08:03.326
a közgazdaság kifejlődése

0:08:03.326,0:08:06.285
és a láthatatlan kéz megfigyelésének [br]képessége előtt.

0:08:07.091,0:08:10.452
Tehát összegezzük[br]a láthatatlan kéz első tulajdonságát!

0:08:10.452,0:08:12.844
Egy versenypiacon, ahol N számú cég van,

0:08:12.844,0:08:16.238
minden cég ugyanazokkal[br]a piaci árakkal szembesül.

0:08:16.501,0:08:20.380
Ahhoz, hogy maximalizálja a profitot,[br]minden cég igazítja a termelését

0:08:20.380,0:08:21.725
és kibocsátását,

0:08:21.725,0:08:25.612
míg az ár egyenlő nem lesz[br]annak a cégnek a határköltségével.

0:08:26.512,0:08:29.161
Ezért, a következő állítás igazzá válik.

0:08:29.161,0:08:31.630
Az ár egyenlő[br]az első cég határköltségével,

0:08:31.630,0:08:34.010
ami egyenlő[br]a második cég határköltségével,

0:08:34.010,0:08:36.227
ami egyenlő az N-edik cég[br]határköltségével.

0:08:36.445,0:08:39.379
Mivel ezek a határköltségek mind azonosak,

0:08:40.246,0:08:44.600
a teljes termelés ágazati[br]költségei minimalizáltak -

0:08:45.000,0:08:48.515
figyelemre méltó eredmény,[br]amit a láthatatlan kéz okoz.

0:08:48.935,0:08:52.540
Következőben a láthatatlan kéz[br]kettes számú tulajdonságát nézzük.

0:08:52.886,0:08:54.741
- [Narrátor] Ha tesztelnéd magad,

0:08:54.741,0:08:56.042
kattints a kvízkérdésekre,

0:08:56.729,0:09:00.068
vagy ha kész vagy továbblépni,[br]kattints a következő videóra.

0:09:00.386,0:09:04.190
♪ [zene] ♪