Minimization of Total Industry Costs of Production

This section connects several ideas covered in previous videos about the price system and profit maximization. In this video, we begin to understand two basic functions of the Invisible Hand. In competitive markets, the market price (with the help of the Invisible Hand) balances production across firms so that total industry costs are minimized. Competitive markets also connect different industries. By balancing production, the Invisible Hand of the market ensures that the total value of production is maximized across different industries. We’ll use the example of minimizing total costs of corn production, and demonstrate our findings through several charts.

Microeconomics Course: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics

Ask a question about the video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/minimizing-industry-costs-production-invisible-hand#QandA

Next video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/creative-destruction-definition-elimination-principle

♪ [zene] ♪

- [Alex] Ebben a fejezetben visszatérünk a láthatatlan kézhez. Megmutatjuk néhány

figyelemreméltó tulajdonságát a versenyképes piacoknak, azon tulajdonságokat, amelyek termékei

az emberi cselekvésnek, de nem az emberi tervezésnek. Ezen tulajdonságok egyike sem

nem kivitelezett, sem nem szándékos, talán nem is érthető a piac résztvevői számára. És még

a láthatatlan kézen keresztül is spontán kialakul végül egy spontán rend, melyben ezek

a kívánatos tulajdonságok az eredmények. Vessünk egy pillantást.

Tehát, a kontextushoz, hívjuk vissza a korábbi fejezetből tanultakat a piacokról, melyek összekötnek

és koordinálják a cselekvéseket az egész világon. Gondolj a rózsára és azokra a koordináló

tevékenységekre, amelyek szükségesek voltak a friss rózsa kiszállításához az ajtódig Valentin

napra. Azt is megtanultunk, hogy az ár egy jelzés, mely ösztönzésbe van csomagolva. Ami azt jelenti

hogy az ár jelzés arról, hogy mely felhasználásokban van az erőforrásoknak magasabb értéke és gondoskodik

egy ösztönzésről az erőforrások mozgósításához ezen nagyobb értékű felhasználása érdekében. Szintén tanultunk arról, hogy a cégek,

maximálják nyereségüket azáltal, hogy két dolgot tesznek: elsősorban olyan mennyiséget termelnek,

ahol az ár egyenlő a határköltséggel. Másodsorban: belépve az iparágba, amikor

az nyereséget termel, amikor az ár magasabb, mint az átlagköltség, és kilépni az iparágból mikor

az veszteséges, amikor az ár alacsonyabb az átlagköltségnél. Ez a fejezet arról szól, hogy

összekapcsolja, összehozza ezeket a gondolatokat. Megmutatjuk,

hogy a versenypiacoknak két számottevő láthatatlan kéz-tulajdonsága van.

Először: a versenypiacok kiegyensúlyozzák a termelést a cégeken keresztül egy iparágban, tehát

a teljes ipari költség minimalizált minden adott megtermelt mennyiségében.

Másodszor: a belépési és kilépési döntések kiegyensúlyozzák a termelést a különböző iparágakon át,

hogy a termelés teljes értéke maximalizálódik. És elmagyarázni mindezeket

sorra. Hogy megmutassuk, hogyan minimalizálja a láthatatlan kéz a teljes iparág költségeit,

azzal kezdjük, amivel egy teljesen különböző problémának tűnik. Tegyük fel, hogy neked van

két farmod és termelni szeretnél 200 véka kukoricát a lehető legkisebb

költséggel. Hogyan csinálod? Nos, nézve ezt a két határköltség-görbét, talán azzal

érvelsz, hogy mióta a termelés költsége minden kukoricamennyiségnél alacsonyabb a 2-es farmon,

mint az 1-es farmon, akkor talán a legjobb, amit tehetsz, hogy mind a 200 egységet

a 2-es farmon termeled meg. Megmutatom, hogy ez miért hibás. Nos, emlékezzünk, hogy

leolvashattuk az N-edik egység kukoricatermelési költségét, mint a határköltség-görbe magasságát

az adott egységnél. Tehát itt a termelési költsége a 200-adik egység kukoricának.

Most képzeld el, hogy mind a 200 egységet a 2-es farmon termelted. Most mutassunk egy alacsonyabb költségű

utat a 200 egység megtermeléséhez. Például, tegyük fel termeltél 25-el kevesebb egységet

a 2-es farmon, a költséged le fog esni az A-tartományban. Most persze 25 egységgel

kevesebbet termelsz, tehát, hogy csökkentsd a termeléskiesést, 25 egységgel többet

kell termelned az 1-es farmon. Jegyezd meg, hogy azért, hogy 25

egységet termelj az 1-es farmon, a költségeid felmennek a B-tartományba. Most itt a kulcspont. Az A-terület

nagyobb, mint a B. Más szóval átváltva a költségeket az egyik farm magas határköltségéről

a másik farm alacsony határköltségére, nagyobb mértékben csökkentetted a költségeidet

mint amilyen mértékben növelted. Valójában megtakarításokat hoztál létre a C-területen,

ami a különbség. Most ha követjük ezt a logikát, következik, hogy valahányszor

a határköltség az egyik farmon magasabb, mint a határköltség a másik farmon,

pénzt takaríthatsz meg, erőforrásokat takarítasz meg a termelés átirányításával onnan, ahol a

határköltség magas, oda, ahol a határköltség alacsony. Most mit jelent ez,

ha minimalizálni akarod a teljes termelési költséget? A logikából, amit adtunk,

következik, hogy ha minimalizálni akarod a teljes termelési költséget,

egyensúlyba kell hoznod a termelést a két farmon, úgy, hogy a határoköltség a két

farmon egyenlő legyen. Ebben az esetben 160 egység a 2-es framról és 40 egység az 1-es farmról.

Ismét: csak gondold el, ha ez nem így lenne. Ha a határköltsége

a termelésnek a 2-es farmon magasabb lenne, mint az 1-es farmon, akkor mindig csökkenthetnéd

a költségeid kevesebb termék előállításával a 2-es farmon és többel az 1-es farmon. De természetesen

a fordítottja is igaz. Ha a határköltség az 1-es farmon magasabb lenne, mint a 2-esen,

kevesebbet szeretnél termelni az 1-es farmon és többet a 2-esen. Tehát a

módja, hogy minimalizáld a teljes termelési költséged, hogy úgy termelj, hogy a termelési

határköltséged, mindkét farmon egyenlő legyen. Most vegyünk fontolóra egy bonyolultabb

problémát. Tegyük fel, hogy Pat farmja a nyugati partvidéken van, és Alex farmja

ezer mérföldnyire, a keleti partvidéken. És feltételezhetjük, hogy egyik sem tudja

a határköltségét ennek a két farmnak. Most a probléma majdnem lehetetlennek tűnik.

Hogyan tudnánk elosztani a termelést a két farm között úgy, hogy minimalizáljuk a teljes

költséget, mikor senki sem tudja a határköltségét a két farmnak? Nyilván egy központi

tervezőnek sem lenne elegendő információja megoldani ezt a problémát. És ugyanakkor a piac

megoldja a problémát. Mert akkor is, ha senki sem ismeri a határköltségét

mindkét farmnak, Pat ismeri a saját farmjának a határköltségét. Alex ismeri

a saját farmjának a határköltségét. És mindketten tudják a kukorica árát. Most

gondoljuk át, mit tesz Pat a nyereség maximalizálása érdekében? Pat úgy maximalizálja nyereségét, hogy olyan mennyiséget

termel, amelynek ára egyenlő Pat határköltségével. Alex szintén azt választja

hogy maximalizálja a nyereséget olyan mennyiség előállításával, melynek ára egyenlő Alex

határköltségével.

És mióta a kukorica ára ugyanannyi mindkettőjüknek, automatikusan A

azt választják, hogy úgy helyezik ki a termelést a két farmjukon, hogy a marginális költség

Pat farmján egyenlő Alex farmjának határköltségével. É a termelés

automatikusan kihelyezett úgy, hogy minimalizálja a teljes költségeket. Most jegyezzük meg, hogy sem Pat,

sem Alex nem szándékozik, vagy nem érti ezt az eredményt. Csak a piac

működése által, a láthatatlan kézen keresztül történik, hogy

a gyártás automatikusan feloszlik a két farm között úgy, hogy minimalizálja a teljes

termékelőállítási költséget. Nézzük, mi történik, ha az ár változik. Amint az ár

változik, úgy változik a termelés megosztása is a két farm között

azon módon, amely a teljes ipari költségeket minimalizálja. Ez egy igazán figyelemre méltó

eredmény, éspedig egy olyan, melyet az ember talán nem sejtett a közgazdaság

kifejlődése és a láthatatlan kéz megfigyelésének képessége előtt.

Tehát összegezzük a láthatatlan kéz első tulajdonságát. Egy versenyképes piacon, ahol N

számú cég van, minden cég ugyanazokkal a piaci árakkal szembesül. Ahhoz, hogy maximalizálja a profitot, minden cég

igazítja a termelését és a kimenetet, míg az ár egyenlő nem lesz annak a cégnek

a határköltségével.

Ezért, a következő állítás igazzá válik. Az ár egyenlő az első

cég határköltségével, am egyenlő a második cég határköltségével, ami

egyenlő az N cég határköltségével. Mivel ezek a határköltségek mind ugyanazok, a teljes

termelés ágazati költségei minimalizáltak - figyelemreméltó eredmény, amit a láthatatlan

kéz okoz. Következőben a láthatatlan kéz kettes számú tulajdonságát nézzük.

- [Narrátor] Ha tesztelnéd magad, kattints a kvízkérdésekre, vagy ha

kész vagy továbblépni, kattints a következő videóra.

♪ [zene] ♪
Felirat: amara.org közösség
Fordította: Almási Szilvia
Ellenőrizte, lektorálta: Mandel Kinga Magdolna