Comparative Advantage

What is comparative advantage? And why is it important to trade? This video guides us through a specific example surrounding Tasmania — an island off the coast of Australia that experienced the miracle of growth in reverse. Through this example we show what can happen when a civilization is deprived of trade, and show why trade is essential to economic growth.
In an economy with a greater number of participants trading goods and services, there are more ways to find a comparative advantage and earn more by creating the most value for others. Let’s dive right in with an example from our new friends, Bob and Ann.
Microeconomics Course: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics

Ask a question about the video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/comparative-advantage-definition-tasmania#QandA

Next video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/comparative-advantage-definition-opportunity-cost

♪ [zene] ♪

- [Don] Engedjék meg, hogy meséljek
önöknek Tasmania szigetéről.

Megközelítőleg 130 mérföldre helyezkedik
el Ausztrália délkeleti partjaitól.

Régesrég, amikor a tengerszint alacsony
volt, Tasmania Ausztrália része volt.

Abban a korban, a régészeti leletek

igazolták, hogy a tazmánok halásztak
és csontszerszámokat használtak.

Megközelítőleg tízezer évvel ezelőtt

az emelkedő vízszint elválasztotta
Tasmaniát Ausztráliától.

Legalább három kisebb szigeten

az elszigetelt emberi népesség
teljesen kihalt.

Tasmaniában a négyezer
vadász-gyűjtögető teljesen

elvesztette a kapcsolatot
az emberiség többi részével.

Elvesztették a technológiákat,
amit egykor birtokoltak,

nem volt több halászat,
sem csontszerszámok.

Lemaradtak az új találmányokról is,

mint a kőszerszámok,
a halászháló és a tűz,

amelyeket alkalmaztak Ausztráliában.

Amikor az európaiak 1642-ben
"felfedezték" a tazmánokat,

úgy vélték, hogy ez a
szélsőséges elszigeteltség

a legegyszerűbb "anyagi kultúrát"
hozta létre

az egész modern világban.

Emberi kapcsolatok nélkül

néhány sziget népessége lecsökken,
mások el is tűnnek.

Legtöbbünk szerencséjére

az emberi együttműködés idővel elterjedt.

Ahogyan azt az előző videókból láttuk,

óriási haszonra teszünk szert
a specializációból és a kereskedelemből.

Egyik oka ennek az előnyös
együttműködésnek

a közgazdászok által "viszonylagos
versenyelőnynek" nevezett dolog.

Két dolog meglepő a viszonylagos előnyben.

Először is már csupán azzal,
hogy átrendezzük, ki mit csinál,

több terméket tudunk készíteni
a kereskedelmi specializáció révén

még akkor is, ha senki sem lesz jobb
az egyes munkafázisokban.

De a második meglátás a kedvencem.

Ha valamiben jobbá válik, az nyilván
előnyös az ön számára is,

de előnyös számomra is,

még akkor is, ha a termelőképességem
egyáltalán nem változott.

Hadd mutassam meg, hogyan működik!

Ez legjobban egy egyszerű
példával látható át:

két ember példáján, Bob és Ann,

akik csak két árut termelnek,
banánt és halat.

Itt van mindaz, amit Bob termelni tud,
ha teljes idejét arra szánja,

hogy csak egy árut termeljen.

Bob vagy 10 banánt tud összegyűjteni
vagy 10 halat tud fogni.

Ann vagy 10 banánt tud összegyűjteni
vagy 30 halat tud fogni.

Tehát mondjuk mindketten
megosztják az időt

a banántermesztés és a halászat között.

Bob és Ann öt-öt banánt szüretel,

Bob 5 halat, Ann pedig 15 halat fog ki,

összességében ezáltal 10 banánt
és 20 halat termelnek.

Önök matekvarázslók biztosan

látnak egy nyilvánvaló utat ennek
az összesnek a növelésére.

Ha Bob csak banánt, Ann pedig
csak halat termel,

akkor a végösszeg 10 banánra
és 30 halra emelkedik.

Tehát csak azáltal, hogy újrarendezzük,
ki mit csinál,

több végterméket kapunk.

Azt gondolhatná, hogy ez a kimenetel

egyszerűen a munkamegosztás eredménye,

amit előzőleg vettünk, de tévedne.

Kulcsfontosságú a munkamegosztásban az,

hogy a dolgozók egyénileg
termelékenyebbek,

amikor specializálódnak.

Mégis ebben a forgatókönyvben

sem Bob, sem Ann nem lett jobb

a banán vagy hal termelésében.

Csak az, hogy újrarendeztük,
hogy ki milyen feladatot végez,

megnövelte az össztermelést.

A kulcs annak megértéséhez,
hogy ez hogyan működik,

az alternatív költség.

Bobnak választania kell, hogy
banánt gyűjt vagy halat fog.

Amikor a banángyűjtést választja,
lényegében felad egy halat.

Lényegében Bob magával kereskedik.

Használhatja az idejét banángyűjtésre
vagy eladhatja azt az időt halászatra,

és az ügylet költsége banánonként egy hal.

Ez Bob alternatív költsége.

Ugyanez vonatkozik Annre is,

de Ann termelési költsége
banánonként három hal.

Annyi idő alatt, míg Ann gyűjt egy banánt,

három halat foghatott volna.

Saját magával elcserélt egy banánt
három halért.

Tehát Bob csak egy haltól esik el azért,
hogy termeljen egy banánt,

de Ann elmulaszt három halat,
hogy egy banánt termeljen.

Ann alternatív költsége egy banán
gyűjtése esetén

magasabb, mint Bobé.

Ann javíthat a saját helyzetén,

ha a banánokat kevesebb,
mint 3 halért tudja megszerezni,

és Bob javíthat a helyzetén,

ha halat tud szerezni kevesebb,
mint 1 banánért.

Tegyük fel, hogy Ann elad 2 halat
Bobnak 1 banánért.

Mindketten nyernek,

és ha Ann akar egy banánt,

akkor vagy saját maga begyűjti,
és elmulaszt három halat,

vagy fog csak 2 halat,
és elcseréli Bobbal.

Ann előnyben részesíti az alacsony
költségű opciót, és így cserél.

Bob is az alacsony költségű
opciót preferálja.

Ahelyett, hogy feladna egy egész banánt,
hogy fogjon egy halat,

el tudja cserélni a banánt 2 halra.

Így most csak egy fél banánt ad fel
egy halért cserébe.

Láthatjuk, hogy ha Ann jobb is mindenben,

az a történeten semmit nem változtat.

Ann-nek még mindig haszna van
a cseréből,

mert a halak száma, amiről Ann lemond,

hogy saját maga szedjen egy banánt,

nagyobb, mint a halak száma,
amit ki kell fognia és Bobnak adni

annak érdekében, hogy Bobtól
szerezzen egy banánt.

Most jön egy meglátás, ami
ellentmond az ösztöneinknek:

mi történik, ha Ann jobb halász lesz?

Mondjuk most már 40 halat tud fogni.

Nyilvánvalóan ez jó Ann-nek,

de ez azt is jelenti, hogy a banán
termelése saját részre

most már többe kerül.

Most négy halat kell beáldoznia
minden egyes begyűjtött banánért.

Azáltal, hogy jobb halásszá vált,

Ann viszonylag rosszabb banángyűjtő lett,

és ez a tény segít Bobnak.

Ez az oka, hogy Ann hajlandó
több halat cserélni

minden egyes banánért, amit Bobtól kap.

Tehát, bár Bob termelői képessége
nem változott,

most már több halat kap a banánjaiért.

A viszonylagos versenyelőny
gyönyörű dolog.

Nem számítanak a képességeim,

még mindig tudok neked segíteni,
még ha te jobb is vagy mindenben.

Minél jobban különbözünk egymástól,

annál több az előnye
az egymással való cserének.

Térjünk vissza a való világba.

A legtöbb ember számára
a viszonylagos előny azt jelenti,

hogy mindannyian a munkaidőnk nagyobb
részét olyan munkával töltjük,

ami hasznosítja mindannyiunk
viszonylagos tehetségét.

Honnan tudjuk, hogy mi az,
amiben viszonylag jók vagyunk?

Amiért megfizetik a munkánkat,
az elmondja nekünk.

A viszonylagos előny a fő erő,
ami arra hajt minket,

hogy olyan munkákban használjuk a tehet-
ségünket, amelyekben a legjobbak vagyunk.

Ezért van, hogy a jó matekesek
hajlamosak mérnökké válni,

és aki jó grafikai
érzékkel rendelkezik,

hajlamosak művészekké válni.

A specializáció és a kereskedelem
kulcsszerepet játszanak

az elmozdulásban a szegénységből
a jólétbe.

Szörnyen szegények lennénk nélkülük,

de ez önmagában nem magyarázza meg
jólétünk teljes mértékét.

A modern világ másik fontos vonása

az "innovacionizmus".

Társadalmunkban tobzódnak az innovációk.

Ez az innovacionizmus lehetetlen lenne

specializáció és kereskedelem nélkül,

de a specializáció és a kereskedelem
nem garantálja az innovaciókat.

Ez a témája a következő videónak.

♪ [zene] ♪