Jarrett J. Krosoczka: Hogyan lett egy kisfiúból művész
-
0:01 - 0:03Helló! Jarrett Krosoczka vagyok,
-
0:03 - 0:08gyerekkönyvek írásából és illusztrálásából élek.
-
0:08 - 0:12Főállásban a képzeletemet használom.
-
0:12 - 0:15Mielőtt a képzeletem a hivatásommá vált volna,
-
0:15 - 0:18megmentette az életemet.
-
0:18 - 0:20Mikor gyerek voltam, imádtam rajzolni,
-
0:20 - 0:23és a legtehetségesebb művész, akit ismertem,
-
0:23 - 0:25az anyám,
-
0:25 - 0:28de az anyám heroinfüggő volt.
-
0:28 - 0:32Amikor egy szülő drogfüggő,
-
0:32 - 0:35az olyan, mintha Charlie Brown bele akarna rúgni egy focilabdába,
-
0:35 - 0:38mert minél inkább szeretünk valakit,
-
0:38 - 0:40annál inkább akarjuk, hogy az viszont szeressen bennünket.
-
0:40 - 0:43Minden alkalommal, mikor kitárjuk a szívünket, pofára esünk.
-
0:43 - 0:47Az anyám egész gyerekkorom alatt börtönben volt,
-
0:47 - 0:49és apám sem volt velem,
-
0:49 - 0:53még a keresztnevét sem tudtam 6. osztályos koromig.
-
0:53 - 0:55De ott voltak nekem a nagyszüleim,
-
0:55 - 0:57az anyai nagyszüleim, Joseph és Shirley,
-
0:57 - 1:01akik nem sokkal a harmadik születésnapom előtt fogadtak örökbe,
-
1:01 - 1:02és sajátjuknak tekintettek.
-
1:02 - 1:04Azután, hogy már öt gyereket felneveltek.
-
1:04 - 1:07Tehát két ember, aki a nagy gazdasági világválság idején nőtt fel,
-
1:07 - 1:12akkor a 80-as évek elején bevállalt még egy gyereket.
-
1:12 - 1:14A Krosoczka család helyzetkomédiájában
-
1:14 - 1:17én voltam Oliver unokatestvér,
-
1:17 - 1:19az új gyerek, aki megjelent a semmiből.
-
1:19 - 1:23Szívesen mondanám, hogy az élet nagyon könnyű volt velük.
-
1:23 - 1:26Naponta két csomag cigarettát szívtak el, egyenként, füstszűrő nélkülit,
-
1:26 - 1:29és mire hat éves lettem,
-
1:29 - 1:31már tudtam rendelni egy Southern Comfort Manhattant,
-
1:31 - 1:33szárazon, citromhéjjal, extra jéggel.
-
1:33 - 1:37A jeget külön, hogy több alkohol férjen az italba.
-
1:37 - 1:40De ők őrülten szerettek. Annyira szerettek.
-
1:40 - 1:42Támogatták az alkotói hajlamaimat,
-
1:42 - 1:45mivel a nagyapám is önmegvalósító figura volt.
-
1:45 - 1:47A saját maga vezetett gyárban dolgozott.
-
1:47 - 1:49A nagyanyám háztartásbeli volt.
-
1:49 - 1:52De itt volt ez a gyerek, aki imádta a Transformerst,
-
1:52 - 1:56Snoopyt és a Tini Nindzsa Teknőcöket.
-
1:56 - 2:01Beleszerettem a rajzfilmfigurákba, akikről olvastam,
-
2:01 - 2:04és a barátaimmá váltak.
-
2:04 - 2:06A legjobb barátaim azok a rajzfilmfigurák voltak,
-
2:06 - 2:08akiket a könyvekből ismertem.
-
2:08 - 2:12Worcester, Massachusettsben lévő Gates Lane Általános Iskolába jártam,
-
2:12 - 2:14ahol csodálatos tanáraim voltak,
-
2:14 - 2:18különösen Mrs. Alisch az 1. osztályban.
-
2:18 - 2:21Még mindig, még mindig emlékszem arra a szeretetre,
-
2:21 - 2:24amit diákként tőle kaptunk.
-
2:24 - 2:27Mikor 3. osztályos lettem,
-
2:27 - 2:29hatalmas dolog történt.
-
2:29 - 2:31Egy író, Jack Gantos ellátogatott az iskolánkba.
-
2:31 - 2:35Egy publikáló író eljött hozzánk, és beszélt arról,
-
2:35 - 2:37amivel foglalkozott.
-
2:37 - 2:40Azután mindannyian visszamentünk az osztályterembe,
-
2:40 - 2:43és lerajzoltuk a fő karaktert, Rosszcsont Ralphot,
-
2:43 - 2:45a saját interpretációnkban.
-
2:45 - 2:47Az író hirtelen megjelent az ajtónkban,
-
2:47 - 2:50emlékszem, ahogy ballagott a padsorok között,
-
2:50 - 2:54egyik gyerektől a másikig, ránézett a padokra, de nem szólt egy szót sem.
-
2:54 - 2:57Mellettem megállt,
-
2:57 - 3:00rákoppintott a padomra, és azt mondta:
-
3:00 - 3:02"Helyes macska." (Nevetés)
-
3:02 - 3:05Azzal tovább ballagott.
-
3:05 - 3:10Két szó, ami óriási hatással volt az életemre.
-
3:10 - 3:133. osztályos koromban írtam először könyvet,
-
3:13 - 3:17"A bagoly, aki azt gondolta, a legjobban repül." (Nevetés)
-
3:17 - 3:19Meg kellett írnunk a saját görög mítoszunkat,
-
3:19 - 3:22a saját készítésű történetünket, így egy bagolyról írtam,
-
3:22 - 3:26aki repülőversenyre hívta Hermészt.
-
3:26 - 3:28A bagoly csalt,
-
3:28 - 3:31és Hermész, mint görög isten, irdatlan haragra gerjedt,
-
3:31 - 3:33és a baglyot holddá változtatta,
-
3:33 - 3:35így a bagolynak holdként kellett leélnie a hátralévő életét,
-
3:35 - 3:38míg éjszaka a családját és a barátait nézte játék közben. (Nevetés)
-
3:38 - 3:42Igen. (Nevetés)
-
3:42 - 3:44A könyvemnek címlapja is volt.
-
3:44 - 3:488 évesen nyilvánvalóan aggódtam a szellemi tulajdonom miatt.
-
3:48 - 3:51(Nevetés)
-
3:51 - 3:55Ez egy képekkel és szavakkal elmesélt történet volt,
-
3:55 - 3:57ugyanúgy, mint, amivel most is foglalkozom,
-
3:57 - 4:00néha engedem, hogy a szavak kerüljenek előtérbe,
-
4:00 - 4:04néha pedig hagyom, hogy a képek vigyék a maguk
-
4:04 - 4:06útján a történetet.
-
4:06 - 4:09A kedvencem "A szerzőről" oldal.
-
4:09 - 4:11(Nevetés)
-
4:11 - 4:14Így már fiatal korban megtanultam, hogy harmadik személyben
-
4:14 - 4:17írjak magamról.
-
4:17 - 4:21Szeretem azt az utolsó mondatot: "Örömét lelte e könyv írásában."
-
4:21 - 4:25Szívesen írtam a könyvet, mert imádtam a képzeletemet használni,
-
4:25 - 4:26és az írás erről szól.
-
4:26 - 4:28Az írás az, amikor papírra veted a fantáziádat.
-
4:28 - 4:31Egészen megrémülök, mert mostanában sok iskolába ellátogatok,
-
4:31 - 4:34és úgy tűnik, hogy a gyerekeknek ismeretlen fogalom
-
4:34 - 4:38az, hogy papíron használják a képzeletüket,
-
4:38 - 4:42ha egyáltalán szabad nekik tanítási idő alatt rajzolni.
-
4:42 - 4:45Annyira szerettem írni, hogy, amikor csak hazaértem az iskolából,
-
4:45 - 4:47papírlapokat vettem elő,
-
4:47 - 4:49összefűztem őket,
-
4:49 - 4:52hogy teleírjam őket szavakkal, és telerajzoljam őket képekkel,
-
4:52 - 4:56csak azért, mert szerettem a képzeletemet használni.
-
4:56 - 4:58Így váltak ezek a karakterek a barátaimmá.
-
4:58 - 5:01Volt egy tojás, egy paradicsom, egy fejes saláta és egy tök,
-
5:01 - 5:03ők mindannyian a Hűtőszekrényvárosban laktak.
-
5:03 - 5:06Egyik kalandjuk során egy kísértetházban jártak,
-
5:06 - 5:07ami tele volt veszélyekkel,
-
5:07 - 5:12mint egy gonosz turmixgép, aki megpróbálta felaprítani őket,
-
5:12 - 5:18egy gonosz kenyérpirító, aki megpróbálta elrabolni a kenyérpárt,
-
5:18 - 5:20és egy gonosz mikrohullámú sütő, aki megpróbálta felolvasztani a barátjukat,
-
5:20 - 5:24a darab vajat. (Nevetés)
-
5:24 - 5:26Saját képregényeket is készítettem,
-
5:26 - 5:28ez volt a másik módja annak, hogy történetek meséljek el
-
5:28 - 5:31szavak és képek segítségével.
-
5:31 - 5:33Mikor 6. osztályos voltam,
-
5:33 - 5:36a közfinanszírozás szinte teljesen megszüntette a worcesteri
-
5:36 - 5:38állami iskolarendszer művészeti költségvetését.
-
5:38 - 5:41Először hetente egyszer volt művészetórám,
-
5:41 - 5:43majd havonta kétszer,
-
5:43 - 5:46aztán egyszer, és végül teljesen megszűnt.
-
5:46 - 5:48A nagyapám, aki bölcs ember volt,
-
5:48 - 5:50ezt problémának tartotta, mert tudta,
-
5:50 - 5:53hogy az volt az egyetlen dolog, amit szerettem. Nem sportoltam.
-
5:53 - 5:56A művészet volt a nekem való.
-
5:56 - 5:58Egyik este besétált a szobámba,
-
5:58 - 6:00leült az ágyam szélére,
-
6:00 - 6:02és azt mondta: "Jarrett, ha te is szeretnéd,
-
6:02 - 6:05akkor beíratunk a Worcester Művészeti Múzeum óráira."
-
6:05 - 6:06Annyira izgatott voltam.
-
6:06 - 6:08Így a 6. osztálytól a 12-ig
-
6:08 - 6:10hetente egyszer, kétszer, néha háromszor
-
6:10 - 6:12a Művészeti Múzeumban vettem órákat,
-
6:12 - 6:15és olyan gyerekekkel voltam körülvéve, akik imádtak rajzolni,
-
6:15 - 6:18olyan gyerekekkel, akikkel közös volt a szenvedélyünk.
-
6:18 - 6:21A kiadói karrierem akkor indult el, mikor megterveztem
-
6:21 - 6:24a nyolcadikos évkönyvem borítóját.
-
6:24 - 6:27Ha a ruha stílusán csodálkoznak, amibe a kabalánkat öltöztettem,
-
6:27 - 6:30abban az időben nagyon odavoltam Bell Biv DeVoe-ért, MC Hammerért
-
6:30 - 6:33és Vanilla Ice-ért. (Nevetés)
-
6:33 - 6:37A mai napig tudok karaokézni az "Ice, Ice Baby"-re
-
6:37 - 6:40anélkül, hogy a kivetítőre néznék.
-
6:40 - 6:43Ne kísértsenek, mert megteszem.
-
6:43 - 6:45Magániskolába kerültem.
-
6:45 - 6:47Óvodától 8. osztályig, állami iskola, de valamilyen oknál fogva
-
6:47 - 6:50a nagyapám ideges lett, mert
-
6:50 - 6:52a helyi középiskolában leszúrtak valakit, aki meg is halt,
-
6:52 - 6:55és nem akarta, hogy oda járjak.
-
6:55 - 6:58Azt akarta, hogy magániskolába járjak, és választhattam.
-
6:58 - 6:59"Mehetsz a Holy Name-be, ami koedukált,
-
6:59 - 7:02vagy a St. John's-ba, ami fiúiskola."
-
7:02 - 7:04Nagyon bölcs ember, mert úgy éreztem,
-
7:04 - 7:07én hozom a döntést,
-
7:07 - 7:09de ő tudta, hogy nem fogom a St. John's-t választani.
-
7:09 - 7:10Így a Holy Name Középiskolába mentem,
-
7:10 - 7:13a váltás nehéz volt, mert ahogy már mondtam,
-
7:13 - 7:15nem sportoltam,
-
7:15 - 7:17és az iskola nagyon a sportokra koncentrált,
-
7:17 - 7:21de Mr. Shilale művészetóráin megnyugvást találtam.
-
7:21 - 7:24Kivirultam itt.
-
7:24 - 7:27Egyszerűen mindennap alig vártam , hogy beérjek az osztályterembe.
-
7:27 - 7:29Hogy szereztem barátokat?
-
7:29 - 7:33Vicces képeket rajzoltam a tanáraimról, -- (Nevetés) --
-
7:33 - 7:36és körbeadtam.
-
7:36 - 7:40Nos, 9. osztályban, angolórán,
-
7:40 - 7:42a barátom, John, aki mellettem ült,
-
7:42 - 7:45egy kicsit túlzásba vitte a nevetést.
-
7:45 - 7:47Mr. Greenwood nem örült. (Nevetés)
-
7:47 - 7:51(Nevetés)
-
7:51 - 7:54Rögtön észrevette, hogy én voltam a felfordulás okozója,
-
7:54 - 7:58és életemben először kiküldtek a folyosóra.
-
7:58 - 8:00Azt gondoltam: "Ó, ne, végem.
-
8:00 - 8:04A nagyapám meg fog ölni."
-
8:04 - 8:05Kijött a folyosóra, és azt mondta:
-
8:05 - 8:06"Hadd nézzem a papírt!"
-
8:06 - 8:11Azt gondoltam: "Jaj, ne! Biztos, azt gondolja, hogy levél."
-
8:11 - 8:14Fogtam ezt a képet, és odaadtam neki.
-
8:14 - 8:17Egy ideig csendben ültünk,
-
8:17 - 8:20majd azt mondta:
-
8:20 - 8:23"Nagyon tehetséges vagy." (Nevetés)
-
8:23 - 8:26"Nagyon jó vagy! Az iskolaújságnak
-
8:26 - 8:28szüksége van egy új karikaturistára, ennek neked kell lenned.
-
8:28 - 8:32Csak hagyd abba az óráimon való rajzolást!"
-
8:32 - 8:34Így a szüleim sosem tudták meg.
-
8:34 - 8:37Nem kerültem bajba. Bemutattak Mrs. Casey-nek,
-
8:37 - 8:39aki az iskolaújságot vezette.
-
8:39 - 8:43Három és fél évig én voltam
-
8:43 - 8:46az iskolaújság karikaturistája,
-
8:46 - 8:48és olyan komoly témákkal foglalkoztam, mint
-
8:48 - 8:51a végzősök közönségesek,
-
8:51 - 8:54az elsősök stréberek,
-
8:54 - 8:59a szalagavató nagyon költséges. Nem is gondoltam volna, hogy egy szalagavató ennyibe kerül.
-
8:59 - 9:03Majd az igazgató lett a témám,
-
9:03 - 9:07azután pedig írtam egy folytatásos történetet egy Wesley nevű fiúról,
-
9:07 - 9:10akinek nem volt szerencséje a szerelemben, össze-vissza esküdöztem,
-
9:10 - 9:12hogy ez nem rólam szól.
-
9:12 - 9:16Pár évvel később azonban teljesen én voltam.
-
9:16 - 9:18De annyira klassz volt, hogy megírhattam ezeket a történeteket,
-
9:18 - 9:19előjöhettem ezekkel a gondolatokkal,
-
9:19 - 9:22és megjelenhettek az iskolaújságban.
-
9:22 - 9:24Olyan emberek is olvashatták, akiket nem is ismertem.
-
9:24 - 9:27Szerettem azt a gondolatot, hogy megoszthatom az elképzeléseimet
-
9:27 - 9:30nyomtatott formában.
-
9:30 - 9:33A 14. születésnapomra a nagyapám és a nagyanyám
-
9:33 - 9:35minden idők legjobb ajándékát adták:
-
9:35 - 9:40egy rajzasztalt, azóta is azon dolgozom.
-
9:40 - 9:41Itt vagyok, 20 évvel később,
-
9:41 - 9:46és még mindig ezen az asztalon dolgozom minden nap.
-
9:46 - 9:48A 14. szülinapom estéjén
-
9:48 - 9:52kaptam meg ezt az asztalt, és kínait ettünk.
-
9:52 - 9:56A jóslatot:
-
9:56 - 9:58"Sikeres leszel a munkádban."
-
9:58 - 10:01Az asztalom bal felső sarkába ragasztottam,
-
10:01 - 10:03és amint látják, még mindig ott van.
-
10:03 - 10:07Nem igazán kértem soha semmit a nagyszüleimtől.
-
10:07 - 10:09Nos, csak két dolgot: Rustyt, 4. osztályban,
-
10:09 - 10:13aki egy nagyszerű hörcsög volt, és szép hosszú életet élt.
-
10:13 - 10:16(Nevetés)
-
10:16 - 10:19És egy videokamerát.
-
10:19 - 10:22Csak egy videokamerát akartam.
-
10:22 - 10:24Kérés és könyörgés után karácsonyra
-
10:24 - 10:27kaptam egy használt videokamerát,
-
10:27 - 10:30és azonnal elkezdtem a saját rajzfilmjeimet
-
10:30 - 10:33készíteni.
-
10:33 - 10:35Egész középiskola alatt saját rajzfilmeket készítettem.
-
10:35 - 10:3810. osztályban meggyőztem az angoltanáromat,
-
10:38 - 10:41hogy könyvismertetőt készíthessek Stephen King "Tortúra" című könyvéről,
-
10:41 - 10:46animációs rövidfilm formájában. (Nevetés)
-
10:46 - 10:48Továbbra is készítettem képregényeket.
-
10:48 - 10:52Továbbra is készítettem képregényeket, és a Worcester Művészeti Múzeumban,
-
10:52 - 10:57a lehető legjobb tanácsot kaptam, amit egy pedagógustól valaha kaphattam.
-
10:57 - 10:59Mark Lynch csodálatos tanár,
-
10:59 - 11:02és most is nagyon jó barátom.
-
11:02 - 11:0414-15 éves voltam,
-
11:04 - 11:07mikor besétáltam az óra közepén a képregény tanfolyamára,
-
11:07 - 11:09és annyira izgatott voltam, hogy majd kicsattantam.
-
11:09 - 11:12Volt egy könyvem, a "Hogyan rajzoljunk képregényt Marvel módra",
-
11:12 - 11:15innen tanultam meg, hogy rajzoljak szuperhőst,
-
11:15 - 11:17nőt, izmokat,
-
11:17 - 11:19úgy, ahogy ki kell nézniük,
-
11:19 - 11:22ha valamikor az X-Menhez vagy Pókemberhez kellene rajzolnom.
-
11:22 - 11:25Elsápadt,
-
11:25 - 11:26rám nézett és ezt mondta:
-
11:26 - 11:29"Felejts el mindent, amit eddig tanultál!"
-
11:29 - 11:33Nem értettem. A következőt mondta: "Nagyszerű stílusod van.
-
11:33 - 11:37Ünnepeld a saját stílusodat! Ne úgy rajzolj, ahogy mondják!
-
11:37 - 11:39Rajzolj továbbra is úgy, mint eddig,
-
11:39 - 11:42mert nagyon jól csinálod!"
-
11:42 - 11:45Tinédzser koromban, szorongó voltam, mint minden más tinédzser,
-
11:45 - 11:49de miután 17 évig az anyám
-
11:49 - 11:51hol megjelent az életemben, hol eltűnt, mint egy jojó,
-
11:51 - 11:55és egy arc nélküli apa, már dühös voltam.
-
11:55 - 11:5717 évesen találkoztam először apámmal,
-
11:57 - 12:01akkor tudtam meg, hogy van egy fiú- és egy lánytestvérem, akik létezéséről addig nem is tudtam.
-
12:01 - 12:03Aznap találkoztam először az apámmal,
-
12:03 - 12:06amikor kiderült, hogy nem nyertem felvételt a Rhode Island Design Iskolába,
-
12:06 - 12:10az egyetlen főiskolára, amit választottam.
-
12:10 - 12:12Akkoriban egy hétig önkénteskedtem a Camp Sunshine-nál,
-
12:12 - 12:15a legcsodálatosabb gyerekekkel dolgoztam,
-
12:15 - 12:18leukémiás gyerekekkel, és egy Eric nevű gyerek megváltoztatta az életemet.
-
12:18 - 12:20Eric nem élte meg a 6. születésnapját,
-
12:20 - 12:23de Eric velem van mindennap.
-
12:23 - 12:27Ezután az élmény után a művészettan tanárom, Mr. Shilale,
-
12:27 - 12:28behozta ezeket a képeskönyveket,
-
12:28 - 12:30ekkor azt gondoltam: "Képeskönyv gyerekeknek!",
-
12:30 - 12:35és elkezdtem fiatal olvasóknak szóló könyveket írni,
-
12:35 - 12:36végzős koromban.
-
12:36 - 12:39Nos, végül bejutottam a Rhode Island Design Iskolába.
-
12:39 - 12:41Másodévesként kerültem a RIDI-be,
-
12:41 - 12:45és ott minden írással kapcsolatos kurzust felvettem, amit csak tudtam.
-
12:45 - 12:49Ott írtam is egy történetet egy óriás, narancssárga, meztelen csigáról,
-
12:49 - 12:51aki össze akart barátkozni ezzel a gyerekkel.
-
12:51 - 12:52A gyerek nem volt türelmes vele.
-
12:52 - 12:55Egy tucat kiadóhoz elküldtem ezt a könyvet,
-
12:55 - 12:58és minden egyes alkalommal elutasították.
-
12:58 - 13:01A Hole in the Wall Gang Camppel is kapcsolatba kerültem,
-
13:01 - 13:04ez egy csodálatos tábor olyan gyereknek, akik különböző, súlyos betegségekben szenvednek.
-
13:04 - 13:07Azok a táborban lévő gyerekek elolvasták a történeteimet,
-
13:07 - 13:11felolvastam nekik. Tőlük kaptam visszajelzéseket a munkámra.
-
13:11 - 13:14Lediplomáztam a RIDI-n. A nagyszüleim nagyon büszkék voltak,
-
13:14 - 13:17Bostonba költöztem, és belevágtam egy üzletbe.
-
13:17 - 13:19Létrehoztam egy műtermet, és próbáltam kiadót találni.
-
13:19 - 13:22Szétküldtem a könyveimet. Százával küldtem szét képeslapokat
-
13:22 - 13:25szerkesztőknek és művészeti vezetőknek,
-
13:25 - 13:26de egyikre sem kaptam választ.
-
13:26 - 13:28A nagyapám minden héten felhívott,
-
13:28 - 13:32és megkérdezte: "Jarrett, mi újság? Van már munkád?"
-
13:32 - 13:35Mert jelentős összeget fektetett
-
13:35 - 13:37a főiskolai tanulmányaimba.
-
13:37 - 13:41Azt mondtam: "Igen, van munkám. Gyerekkönyveket írok, és illusztrálok."
-
13:41 - 13:44Erre ő ezt kérdezte: "És, ki fizet érte?"
-
13:44 - 13:46Azt válaszoltam: "Senki, senki, még senki.
-
13:46 - 13:47De tudom, hogy sikerülni fog."
-
13:47 - 13:51Akkor hétvégenként a Hole in the Wall idényen kívüli programtervezésében vettem részt,
-
13:51 - 13:54hogy keressek egy kis pénzt, és próbáltam talpra állni.
-
13:54 - 13:58Volt egy gyerek, aki nagyon hiperaktív volt,
-
13:58 - 14:00"majomfiúnak" kezdtem nevezni.
-
14:00 - 14:04Majd hazamentem, és írtam egy könyvet: "Jó éjt, Majomfiú" címmel.
-
14:04 - 14:07Még egy utolsó adag képeslapot szétküldtem.
-
14:07 - 14:11A Random House szerkesztőjétől kaptam egy emailt,
-
14:11 - 14:15aminek a tárgya az volt, hogy: "Szép munka!" Felkiáltójel.
-
14:15 - 14:16"Kedves Jarrett, megkaptam a képeslapját.
-
14:16 - 14:19Tetszett a műve, ezért ellátogattam a weboldalára,
-
14:19 - 14:23és azon tűnődtem, hogy próbálkozott-e már saját történetet írni.
-
14:23 - 14:26Igazán tetszik a műve, és úgy látszik, hogy történet is áll mögötte.
-
14:26 - 14:30Kérem, értesítsen, ha New Yorkban jár!"
-
14:30 - 14:33Ez a Random House Gyerekkönyvek egyik szerkesztőjétől jött.
-
14:33 - 14:35A következő héten "éppen" New Yorkban jártam.
-
14:35 - 14:38(Nevetés)
-
14:38 - 14:41Találkoztam ezzel a szerkesztővel,
-
14:41 - 14:44és az első könyvem, a "Jó éjt, majomfiú" szerződésével
-
14:44 - 14:45hagytam el New Yorkot.
-
14:45 - 14:482001. június 12-én adták ki.
-
14:48 - 14:54A helyi újságunk ünnepelte a hírt.
-
14:54 - 14:58A helyi könyvesbolt nagyot kaszált.
-
14:58 - 15:00Minden könyvet eladtak.
-
15:00 - 15:04A barátom ezt halotti tornak nevezte, de jó értelemben,
-
15:04 - 15:07mert mindenki, akit valaha ismertem sorban ott állt, hogy lásson,
-
15:07 - 15:10és nem voltam halott. Csak könyveket dedikáltam.
-
15:10 - 15:11A nagyszüleim mind ennek a középpontjába kerültek.
-
15:11 - 15:14Annyira boldogok voltak. Büszkébbek már nem is lehettek volna.
-
15:14 - 15:18Ott volt Mrs. Alisch. Ott volt Mr. Shilale. Ott volt Mrs. Casey.
-
15:18 - 15:19Mrs. Alisch előretolakodott a sorban, és azt mondta:
-
15:19 - 15:22"Én tanítottam meg olvasni!" (Nevetés)
-
15:22 - 15:25Ezután olyan dolog történt, ami megváltoztatta az életemet.
-
15:25 - 15:27Megkaptam az első jelentős rajongói e-mailemet,
-
15:27 - 15:30egy gyerektől, aki annyira szerette a Majomfiút,
-
15:30 - 15:34hogy majomfiús születésnapi tortát akart.
-
15:34 - 15:38Egy 2 évesnek ez olyan, mint a tetoválás. (Nevetés)
-
15:38 - 15:41Nem? Csak egy születésnapunk van egy évben.
-
15:41 - 15:44És neki ez csak a második.
-
15:44 - 15:45Elém került egy fénykép, és azt gondoltam:
-
15:45 - 15:47"Ez a kép a tudatában fog élni
-
15:47 - 15:51egész életében. Mindig a családi fotóalbumában
-
15:51 - 15:54lesz ez a kép."
-
15:54 - 15:57Így az a fénykép, attól a pillanattól kezdve
-
15:57 - 16:00bekeretezve ott volt előttem, míg a többi könyvemet írtam.
-
16:00 - 16:0210 képeskönyvet adtam ki.
-
16:02 - 16:06"Punk Farm", "Zacskófej", "Ollie, a lila elefánt".
-
16:06 - 16:08Éppen befejeztem a 9. könyvemet,
-
16:08 - 16:10a "Konyhás néni" sorozatot, ami egy képregény sorozat
-
16:10 - 16:13egy konyhás néniről, aki a bűnözés ellen harcol.
-
16:13 - 16:16Várhatóan kiadásra kerül egy gyermekkönyv
-
16:16 - 16:19"Kacsacsőrű rendőrosztag: A brekegő béka" címmel.
-
16:19 - 16:23Az országot járva számtalan iskolába ellátogatok,
-
16:23 - 16:27sok gyerekkel tudatom, hogy nagyszerű macskákat rajzolnak.
-
16:27 - 16:30Találkoztam Zacskófejekkel.
-
16:30 - 16:35A konyhás nénik igazán jól bánnak velem.
-
16:35 - 16:39Ismert lett a nevem,
-
16:39 - 16:41a gyerekek tették azzá.
-
16:41 - 16:43Most már másodszorra, a "Konyhás néni" sorozat
-
16:43 - 16:463. vagy 4. kategóriában megnyerte a Children's Choice Book of the Yeart,
-
16:46 - 16:48és a győzteseket bemutatták
-
16:48 - 16:52egy kivetítőn a Times Square-en.
-
16:52 - 16:55A "Punk Farm" és a "Konyhás néni" megfilmesítése folyamatban van,
-
16:55 - 16:58így filmproducer is vagyok,
-
16:58 - 17:00és tényleg azt gondolom, hogy ez annak a videokamerának köszönhető,
-
17:00 - 17:03amit 9. osztályos koromban kaptam.
-
17:03 - 17:06Láttam már "Punk Farm" szülinapi bulikat,
-
17:06 - 17:08embereket "Punk Farm"-nak öltözve Halloweenkor,
-
17:08 - 17:10"Punk Farm" gyerekszobát,
-
17:10 - 17:15ami mondjuk egy kicsit aggaszt a gyerek hosszútávú jóléte miatt.
-
17:15 - 17:17A legcsodálatosabb rajongói leveleket kapom,
-
17:17 - 17:20a legcsodálatosabb projekteket,
-
17:20 - 17:23és a legnagyobb dolog tavaly Halloweenkor történt.
-
17:23 - 17:25Megszólalt a csengő, és egy trick-or-treater volt
-
17:25 - 17:29az egyik karakteremnek öltözve. Ez annyira klassz volt.
-
17:29 - 17:33A nagyszüleim már nem élnek,
-
17:33 - 17:36így a tiszteletükre ösztöndíjat indítottam a Worcester Művészeti Múzeumban
-
17:36 - 17:39nehéz helyzetben lévő gyerekek számára,
-
17:39 - 17:42akiknek a gondviselői nem engedhetik meg maguknak az órákat.
-
17:42 - 17:44Az első 10 év kiadói munkámat mutatták be,
-
17:44 - 17:47és tudják ki jött el ünnepelni? Mrs. Alisch.
-
17:47 - 17:49Azt kérdeztem: "Mrs. Alisch, hogy van?"
-
17:49 - 17:52Ő így válaszolt: "Itt vagyok." (Nevetés)
-
17:52 - 17:59Ez igaz. Életben van, és ez nagyon jó hír.
-
17:59 - 18:00A legszebb pillanat számomra.
-
18:00 - 18:02A legfontosabb munkám most az, hogy apa vagyok,
-
18:02 - 18:05két gyönyörű lányom van.
-
18:05 - 18:08A célom, hogy körülvegyem őket inspirációval,
-
18:08 - 18:11a könyvekkel, amik a házunk minden szobájában ott vannak,
-
18:11 - 18:13a falfestményekkel, amiket a szobájukban festettem,
-
18:13 - 18:17a kreatív pillanatokkal, csendes időszakban,
-
18:17 - 18:20arcokat rajzolunk a teraszra,
-
18:20 - 18:23hagyom, hogy ahhoz a bizonyos asztalhoz odaüljenek,
-
18:23 - 18:25aminél az elmúlt 20 évben én ültem.
-
18:25 - 18:28Köszönöm. (Taps)
- Title:
- Jarrett J. Krosoczka: Hogyan lett egy kisfiúból művész
- Speaker:
- Jarrett J. Krosoczka
- Description:
-
Mikor Jarrett J. Krosoczka gyerek volt, nem sportolt, viszont a művészetet szerette. Egy kisfiú vicces és megható történetét meséli el, akinek egy egyszerű szenvedélye volt: történeteket rajzolt és írt. Családi és tanári támogatás segítségével, főszereplőnk felnőve kedvelt gyerekkönyvek karaktereinek sikeres megalkotójává, és a művészeti oktatás szószólójává vált.
- Video Language:
- English
- Team:
- closed TED
- Project:
- TEDTalks
- Duration:
- 18:48
Krisztian Stancz approved Hungarian subtitles for How a boy became an artist | ||
Krisztian Stancz edited Hungarian subtitles for How a boy became an artist | ||
Melissa Csikszentmihályi accepted Hungarian subtitles for How a boy became an artist | ||
Melissa Csikszentmihályi edited Hungarian subtitles for How a boy became an artist | ||
Melissa Csikszentmihályi edited Hungarian subtitles for How a boy became an artist | ||
Melissa Csikszentmihályi edited Hungarian subtitles for How a boy became an artist | ||
Melissa Csikszentmihályi edited Hungarian subtitles for How a boy became an artist | ||
Patricia Takacs-Vadasz edited Hungarian subtitles for How a boy became an artist |