Price Controls and Communism

What happens when the prices of all goods are controlled? Under communism, or a command economy, this is exactly what occurs. As a result, all of the effects of price controls become amplified: there are even more shortages or surpluses of goods, lower product quality, longer lines and more search costs, more losses in gains from trade, and more misallocation of resources. As we have seen, universal price controls destroy market coordination and create a system of planned chaos in which it becomes more difficult for consumers to get the goods and services they want and need.
Microeconomics Course: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics

Ask a question about the video:mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/price-controls-communism-planned-economy#QandA

Next video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/trade-specialization-economics-globalization

♪ [zene] ♪

Az árszabályozásról szóló rész zárásaképp

az árszabályozásáról és a kommunizmusról,

azaz a tervgazdálkodásról lesz szó.

Rövid rész lesz,
mert egyszerű gondolatról van szó.

Már megvizsgáltuk az árszabályozás

különböző piacokra gyakorolt hatását.

A kommunizmust tekinthetjük

az egyetemes árszabályozás
rendszerének is.

Mindent az állam ellenőriz.

Minden termék árát az állam szabja meg.

Ha egyetlen árszabályozásnak
is lehetnek rossz hatásai,

akkor mi történik, ha minden termék ára
szabályozva van?

Nézzük.

Elevenítsük fel az árszabályozás,

az árplafon és árküszöb szabályozásának

főbb hatásait:

Hiány és többlet keletkezik attól függően,

hogy az ár a piaci ár alatt,

vagy a küszöbár a piaci ár felett van-e

Termékminőség-csökkenés,
túl magas minőség,

pazarlás.

Sorban állás,
egyéb keresési költségek.

Nyereség-kiesés a kereskedelemben,
az erőforrások rossz elosztása.

A kommunizmus irányított gazdaság,

tekinthetjük egyetemes
árszabályozási rendszernek,

ami minden egyes terméket érint.

Pontosan a fenti öt elem fordul elő

azokban az országokban,
ahol teljes árszabályozás volt,

mint pl. a Szovjetunióban.

Gyakran előfordult egyes árucikkek hiánya,

míg más árukból felesleg volt.

Leginkább alacsony minőségű termékek,
ritkábban pazarlóan magas minőségűek,

felesleges sorok
és egyéb keresési költségek.

A Szovjetunió kommunista időszakában

gyakori volt, hogy a nők

átlagosan napi két órát álltak sorban,

hétköznapokon és hétvégéken is,

hogy fogyasztási cikkeket vásároljanak.

Ez egyértelmű kereskedelmi nyereségkiesés
és az erőforrások rossz elosztása.

Nagyon gyakori volt a Szovjetunióban,

hogy sok erőforrást fordítottak
a mezőgazdasági termékek előállítására,

de aztán nem volt teherautó,
hogy a termékeket piacra szállítsa.

Gyakori volt, hogy úgy gyártottak rádiót,

hogy minden megvolt a gyártáshoz,

kivéve egyetlen alkatrészt,

s végül nem lehetett legyártani a rádiót.

Gondoljunk az USA-ban a 70-es években

a fűtőolaj körül kialakult helyzetre.

Az ország egyes részein sok fűtőolaj volt.

Annyira sok, hogy az emberek

a medencéiket is fűteni tudták,

míg az ország más részein

nem volt elég, és az emberek
vacogtak az otthonaikban.

Az erőforrások ilyen jellegű

rossz elosztása volt a norma,

mindennapos eset volt

a Szovjetunióban a kommunizmus alatt,

azaz az irányított gazdaságban,
vagy teljes árszabályozás rendszerében.

Ezek a kérdések
az egész gazdaságot érintik.

Röviden, maga a kommunizmus

valójában a tervezett káoszt
helyettesítette,

kaotikus gazdasági rendszer volt,

a piaci koordináció
engedélyezése helyett.

Köszönöm.

Ezzel zárjuk az árszabályozásról
szóló előadásainkat.

[Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni,
kattintson a kérdésekre.

Ha pedig készen áll a folytatásra,
kattintson a következő videóra.