Price Controls and Communism

What happens when the prices of all goods are controlled? Under communism, or a command economy, this is exactly what occurs. As a result, all of the effects of price controls become amplified: there are even more shortages or surpluses of goods, lower product quality, longer lines and more search costs, more losses in gains from trade, and more misallocation of resources. As we have seen, universal price controls destroy market coordination and create a system of planned chaos in which it becomes more difficult for consumers to get the goods and services they want and need.
Microeconomics Course: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics

Ask a question about the video:mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/price-controls-communism-planned-economy#QandA

Next video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/trade-specialization-economics-globalization

Az árszabályozásról való részünk zárásaképpen az árszabályozásáról

és a kommunizmusról vagy megtervezett gazdaságról beszélünk. Ez igencsak rövid lesz, ugyanis az elképzelés

nagyon egyszerű. Már megvizsgáltuk az árellenőrzés hatásait a különböző

piacokon. De a kommunizmusra gondolhatunk úgy, mint bizonyos módon az

egyetemes árellenőrzés rendszerére. Mindent a kormány ellenőriz. Minden termék árát

a kormány ellenőrzi. Szóval ha egyetlen árszabályozásnak is lehetnek rossz hatásai

akkor mi történik, ha minden termék ára szabályozás alatt van? Lássuk.

Emlékezzünk az árszabályozás néhány fontos hatására,

plafonra és küszöbre egyaránt: hiányok és többletek, attól függően, hogy

az ár a piaci ár felett van vagy annak küszöbár a piaci árnál magasabb. A termékminőség

csökkentése vagy néha a túlságosan minőségi, túl pazarló. Pazarló sorok

és más keresési költségek. A kereskedelemből származó nyereségveszteség és az erőforrások téves kihelyezése.

Most a kommunizmus egy irányított gazdaság, gondolhatunk rá úgy, mint egy egyetemes árszabályozási

rendszerre, árszabályozás minden terméken. És pontosan ezt az öt elemet láttuk

előfordulni azokban az országokban, amelyeknek egységes árszabályozása volt, mint pl. a Szovjetunióban.

Gyakran előfordult, hogy egyes árucikkekből hiány volt, míg más árukból többlet.

A többség számára alacsony minőségű termékek, míg másoknak pazarló minőség,

felesleges sorok és egyéb keresési költségek.

A Szovjetunió kommunista időszakában gyakori volt, hogy a nők

átlagosan, hétköznapokon és hétvégéken naponta két órában csak sorban álltak, hogy

fogyasztási cikkeket vásároljanak. Egyértelmű kereskedelmi nyereség-kiesés és az erőforrások

téves kihelyezése. Szóval nagyon gyakori volt a Szovjetunióban

sok erőforrást fordítottak a mezőgazdasági termékek előállítására,

aztán nem volt teherautójuk, hogy ezeket a termékeket piacra szállítsák.

Gyakori volt a rádiók előállítása, mindenük megvolt az előállításához,

kivéve egyetlen részt, amiből hiány volt. Tehát nem tudtál elkészíteni a

rádiókat. Emlékezzetek arra a szituációra, amit leírtunk:

az Egyesült Államokban az 1970-es évekre, a fűtőolajról,

amikor az ország egyes részeiben sok fűtőolaj volt. Volt

elegendő fűtőolaj, hogy az emberek az úszómedencéket is fűtötték, míg

az ország más részein nem volt elég, és az emberek vacogtak az

otthonukban. Az erőforrások ilyen jellegű helytelen elosztása volt a norma, a normális,

mindennapos eseménynek számított Szovjetunióban a kommunista rendszer ideje alatt,

az irányított gazdaságban, vagy univerzális árszabályozás alatt.

Mindezek a kérdések egy egész gazdaságot érintettek. Röviden, maga a kommunizmus

ténylegesen a tervezett káoszt helyettesítette, egy kaotikus gazdasági rendszer volt,

a piaci koordináció helyett. Rendben, nagyon köszönöm.

Ez lezárja előadásainkat az árszabályozásról.

Ha tesztelni szeretné magát, kattintson a kvízkérdésekre,

vagy ha készen áll a továbblépésre, kattintson a következő videó gombra.
Felirat: amara.org közösség
Fordította: Gál Zoltán
Ellenőrizte: Bürger Gyöngyi
Lektorálta: Mandel Kinga Magdolna.