Magányos társadalmunk megnehezíti a háborúból való hazatérést
-
0:02 - 0:05Már 15 éve dolgoztam haditudósítóként,
-
0:05 - 0:09amikor fölfogtam, hogy gondom van.
-
0:09 - 0:11Valami nem volt rendben velem.
-
0:11 - 0:15Ez kb. egy évvel a 9/11 előtt történt,
s az USA még nem állt háborúban. -
0:15 - 0:18Nem beszéltünk a PTSD-ről.
-
0:18 - 0:21Még nem beszéltünk arról,
hogyan hat a trauma -
0:21 - 0:24és a háború az emberi pszichére.
-
0:25 - 0:27Több hónapja voltam Afganisztánban
-
0:27 - 0:30a tálibok ellen harcoló NATO-val,
-
0:30 - 0:33Akkoriban a táliboknak légierejük volt,
-
0:33 - 0:37vadászgépeik, tankjaik, tüzérségük,
-
0:37 - 0:40és egy párszor csúnyán
elpáholtak bennünket. -
0:40 - 0:42Láttunk egy pár ocsmány dolgot.
-
0:43 - 0:45De ezek aligha hatottak komolyan rám.
-
0:45 - 0:47Nemigen gondoltam rájuk.
-
0:47 - 0:49Hazatértem New Yorkba.
-
0:49 - 0:52Aztán egyszer lementem a földalattiba,
-
0:52 - 0:55s életemben először megtudtam,
-
0:55 - 0:57mi az igazi félelem.
-
0:57 - 0:59Súlyos pánikrohamom volt.
-
1:00 - 1:03Jobban meg voltam ijedve,
mint bármikor Afganisztánban. -
1:04 - 1:07Bármire néztem, úgy tűnt,
hogy az életemre tör. -
1:08 - 1:10De nem tudtam megmagyarázni, miért.
-
1:10 - 1:12A szerelvények túl gyorsan mentek.
-
1:12 - 1:13Túl nagy volt a tömeg.
-
1:13 - 1:15A lámpák túl fényesen égtek.
-
1:15 - 1:18Minden túl hangos, túl gyors volt.
-
1:18 - 1:21Nekidőltem egy tartóoszlopnak,
és csak vártam. -
1:23 - 1:26Amikor már nem bírtam tovább,
kifutottam a földalattiból, -
1:26 - 1:28és mentem, amerre a szemem látott.
-
1:30 - 1:34Később rájöttem, hogy PTSD-m,
-
1:34 - 1:36poszttraumatikus stressz szindrómám volt.
-
1:37 - 1:40Állatok, főemlősök módjára fejlődtünk,
hogy túléljük a veszélyt, -
1:40 - 1:43és ha létünk veszélyben van,
-
1:43 - 1:46reagálunk az ismeretlen zajokra.
-
1:47 - 1:50Éberen alszunk, könnyen fölriadunk.
-
1:50 - 1:52Rémálmaink és visszatérő képeink vannak
-
1:52 - 1:54arról, ami majdnem megölt minket.
-
1:55 - 1:57Dühödtek vagyunk,
mert készen állunk a harcra, -
1:57 - 2:01vagy letörtek, mert ettől egy kissé
kizökkenünk a gondolatainkból. -
2:02 - 2:03Ez tart biztonságban.
-
2:04 - 2:06Ez nem valami kellemes, de jobb,
mintha emésztenénk magunkat. -
2:08 - 2:11A legtöbben elég gyorsan
kigyógyulnak belőle. -
2:11 - 2:13Eltart egy pár hétig, hónapig.
-
2:13 - 2:16Egy ideig eltartottak a pánikrohamok,
de végül elmúltak. -
2:16 - 2:19Sejtelmem sem volt, hogy ennek
az átélt háborúhoz van köze. -
2:19 - 2:20Az hittem, elment az eszem,
-
2:20 - 2:24aztán meg azt, hogy már nem őrülök meg.
-
2:25 - 2:28De az emberek kb. 20%-a krónikus,
-
2:28 - 2:31tartós PTSD-ben betegszik meg.
-
2:31 - 2:34Nem alkalmazkodnak
az ideiglenes veszélyhez. -
2:34 - 2:36Rosszul alkalmazkodnak
a mindennapi élethez, -
2:36 - 2:38ha nem kapnak segítséget.
-
2:38 - 2:42Tudjuk, hogy az hajlamos tartós PTSD-re,
-
2:42 - 2:44akivel rosszul bántak gyerekkorában,
-
2:44 - 2:46akit korán ért trauma,
-
2:46 - 2:49akinek alacsony az iskolázottsága,
-
2:49 - 2:51akinek a családjában előfordult
pszichiátriai betegség. -
2:51 - 2:53Aki Vietnamban szolgált,
-
2:53 - 2:55és a testvére szkizofrén, valószínű,
-
2:55 - 2:59hogy PTSD-vel tér haza Vietnamból.
-
3:01 - 3:03Ezért újságíróként nekiláttam
ezt tanulmányozni. -
3:04 - 3:07Rádöbbentem, hogy valami
nagyon furcsa dolog történik. -
3:07 - 3:10A számok széttartanak.
-
3:11 - 3:13Minden háborúnkban,
amelyet mint ország vívtunk, -
3:13 - 3:15a polgárháborútól kezdve,
-
3:15 - 3:18a harcok hevessége csökkent.
-
3:19 - 3:22Következésképpen,
az áldozatok száma is csökkent. -
3:23 - 3:25De a rokkantak száma megnőtt.
-
3:25 - 3:27A tendenciáknak
hasonlónak kellene lenniük, -
3:28 - 3:30de pont ellentétesek.
-
3:32 - 3:37Az iraki és afganisztáni háborúkban,
hála Istennek, -
3:37 - 3:42az áldozatok száma harmada volt
a vietnami háborúéinak. -
3:44 - 3:46Ám ezzel egyidejűleg e háborúkban
-
3:47 - 3:50háromszor annyian rokkantak meg.
-
3:52 - 3:57Az USA hadseregének mintegy 10%-a
vesz részt aktív harci cselekményekben, -
3:58 - 4:0010%-a, vagy ennél kevesebb.
-
4:00 - 4:02Emberekre lőnek, embert ölnek,
-
4:02 - 4:04lőnek rájuk, szemtanúi,
hogy barátjuk elesik. -
4:04 - 4:06Ez elképesztően traumatikus.
-
4:06 - 4:09De ez csak hadseregünk 10%-a.
-
4:09 - 4:11Ám hadseregünk mintegy fele PTSD miatt
-
4:11 - 4:15rokkantsági járadékot igényel az államtól.
-
4:17 - 4:22Az öngyilkosság logikus módon
nem illik ide. -
4:22 - 4:28Mindannyian ismerjük a tragikus
statisztikát, hogy hazánkban naponta -
4:28 - 4:31átlagosan 22 veterán vet véget életének.
-
4:32 - 4:33A legtöbben nem tudják,
-
4:33 - 4:39hogy az öngyilkosságok zömét
vietnami veteránok követik el, -
4:39 - 4:41az a nemzedék,
-
4:41 - 4:45és ez a döntésük talán nem kapcsolódik
-
4:45 - 4:48az 50 évvel ezelőtti háborújukhoz.
-
4:49 - 4:53Statisztikailag nincs összefüggés
a harcok és az öngyilkosság között. -
4:53 - 4:56Ha valaki katonaként gyakran
harci cselekményben vesz részt, -
4:56 - 4:59ettől még nem valószínűbb,
hogy eldobja az életét. -
5:00 - 5:01Egy tanulmányból kiderül,
-
5:01 - 5:03hogy akiket Irakban vagy Afganisztánban
-
5:03 - 5:06vetettek be, kevésbé valószínű,
hogy később öngyilkosok lesznek. -
5:09 - 5:11A főiskolán antropológiát tanultam.
-
5:11 - 5:14Terepmunkámat a navahó
rezervátumban végeztem. -
5:14 - 5:17Szakdolgozatomat
navahó hosszútávfutókról írtam. -
5:18 - 5:22Nemrég, a PTSD kutatása közben
-
5:24 - 5:26valami eszembe jutott.
-
5:26 - 5:29Eszembe jutott ifjúkoromban
végzett munkám, -
5:29 - 5:33és biztos voltam benne, hogy a navahók,
az apacsok, a komancsok, -
5:34 - 5:36ezek az igazán harcias népek
-
5:36 - 5:40soha nem kapták meg a PTSD-t.
-
5:41 - 5:44Amikor a harcosaik visszatértek
az USA hadseregével -
5:44 - 5:45vagy az egymással vívott harcból,
-
5:46 - 5:50lefogadom, csupán visszazökkentek
a törzsi életbe. -
5:52 - 5:54Lehet, hogy a tartós PTSD gyakoriságát
-
5:54 - 5:57nem az dönti el,
-
5:57 - 5:59hogy mi történt a harcokban,
-
6:00 - 6:02hanem a visszafogadó társadalom minősége.
-
6:03 - 6:08Lehet, hogyha valaki zárt, összetartó
törzsi társadalomba tér vissza, -
6:09 - 6:11elég gyorsan leküzdi a traumát.
-
6:12 - 6:16Hogyha valaki elidegenítő
modern társadalomba tér vissza, -
6:17 - 6:20lehet, hogy egész életében
traumatizált marad. -
6:20 - 6:23Másként fogalmazva, lehet,
hogy nem a veteránokban van -
6:23 - 6:25a probléma oka, hanem bennünk.
-
6:27 - 6:32Bizonyos, hogy a modern társadalom
minden tekintetben nyomasztó -
6:33 - 6:35az emberi pszichikumra.
-
6:37 - 6:39Minél tehetősebb egy társadalom,
-
6:42 - 6:45annál jobban nő az öngyilkosságok száma,
nem pedig csökken. -
6:46 - 6:48Aki modern társadalomban él,
-
6:48 - 6:50nyolcszor nagyobb az esélye,
-
6:52 - 6:55hogy élete során depressziótól szenved,
-
6:55 - 6:58mintha szegény agrártársadalomban élne.
-
6:59 - 7:02A történelem során valószínűleg
a modern társadalomban a legtöbb -
7:02 - 7:06az öngyilkos, a depressziós,
a szorongásos, a magányos -
7:06 - 7:08és a gyermekekkel komiszul bánó.
-
7:09 - 7:10Olvastam egy tanulmányt,
-
7:10 - 7:13amely nigériai nők helyzetét vetette össze
-
7:13 - 7:16– ez Afrika egyik legzűrösebb,
legkegyetlenebb, -
7:17 - 7:19legszegényebb és legkorruptabb országa –
-
7:19 - 7:21az észak-amerikai nőkével.
-
7:21 - 7:26A legtöbb depressziós az észak-amerikai
városokban élő nők között volt. -
7:26 - 7:28Az volt egyben a legtehetősebb csoport.
-
7:29 - 7:32Térjünk vissza az USA hadseregéhez.
-
7:33 - 7:3610% harcol.
-
7:36 - 7:40Kb. 50%-uk PTSD rokkantjáradékot igényel.
-
7:42 - 7:47A veteránok kb. 40%-a nem került
külföldön traumatizált állapotba, -
7:48 - 7:52de hazaérve azt tapasztalta,
hogy veszélyesen elidegenedett -
7:53 - 7:54és depresszióssá vált.
-
7:56 - 7:59Mi történik velük?
-
7:59 - 8:01Mi történik azzal a 40%-kal,
-
8:02 - 8:07amely bajban van, de nem érti, miért?
-
8:07 - 8:08Valószínűleg ez:
-
8:08 - 8:13valószínűleg tapasztalták egységükben
a törzsi bensőségességet -
8:13 - 8:15amikor külföldön szolgáltak.
-
8:16 - 8:19Együtt étkeztek, együtt aludtak,
-
8:19 - 8:21együtt hajtották végre a parancsot.
-
8:21 - 8:24Egymásra bízták az életüket.
-
8:25 - 8:27Aztán hazatértek,
-
8:27 - 8:29és ennek vége szakadt.
-
8:30 - 8:34Visszatértek egy modern társadalomba,
-
8:34 - 8:37amely mindenkihez kegyetlen,
-
8:37 - 8:39akár szolgált, akár nem.
-
8:39 - 8:43Folyvást a traumával,
a PTSD-vel foglalkozunk. -
8:45 - 8:46De sokaknak talán
-
8:47 - 8:49a trauma nem létezik.
-
8:49 - 8:51Úgy értem: persze,
a katonák traumatizáltak, -
8:51 - 8:54van, akit ezért kezelni kell,
-
8:54 - 8:55de sokak igazi baja
-
8:55 - 8:58az elidegenedés.
-
8:58 - 9:01Úgy értem, hogy talán
a megnevezés nem megfelelő, -
9:01 - 9:04és már a nyelvezet,
a fogalom megváltoztatása is -
9:04 - 9:05segíthet egy kicsit.
-
9:05 - 9:07"Bevetés utáni elidegenedési szindróma".
-
9:07 - 9:10Talán ha így nevezzük, néhányan
-
9:12 - 9:14fölhagynak azzal,
-
9:14 - 9:17hogy nem létező traumát
beszéljenek be maguknak, -
9:18 - 9:20csak azért, hogy állapotukra
magyarázatot találjanak. -
9:21 - 9:23Állapotuk nagyon veszélyes.
-
9:23 - 9:26Az elidegenedés és a depresszió
öngyilkosságot válthat ki. -
9:26 - 9:28Ezek az emberek veszélyben vannak.
-
9:28 - 9:30Igen fontos megértenünk, hogy miért.
-
9:31 - 9:35Az izraeli hadseregben a PTSD-esetek
száma 1% körül van. -
9:36 - 9:41Izraelben elvileg mindenkinek
kötelező a katonai szolgálat. -
9:41 - 9:43Amikor a katonák visszatérnek a frontról,
-
9:43 - 9:48nem civil környezetbe kerülnek
vissza, hanem katonaiba. -
9:49 - 9:52Olyan közösségbe kerülnek,
amelyben mindenki érti, -
9:54 - 9:55mi a katonaság.
-
9:55 - 9:57Mindenki volt már katona,
vagy majd lesz. -
9:57 - 9:59Mindenki érti a helyzetet,
mert mindenki benne él. -
9:59 - 10:02Olyan, mintha mindenki
egy nagy törzsben lenne. -
10:02 - 10:04Ismeretes, hogy ha egy laborpatkányt
-
10:04 - 10:08traumatizálnak, és magányosan
ketrecbe zárják, -
10:08 - 10:11a trauma tünetei esetleg
soha nem múlnak el. -
10:12 - 10:17Ha ugyanazt a laborpatkányt más
patkányokkal közös ketrecbe zárjuk, -
10:18 - 10:21egy pár hét múlva rendbe jönnek.
-
10:24 - 10:25A 9/11 után New York városában
-
10:27 - 10:30a gyilkosságok száma 40%-kal csökkent.
-
10:30 - 10:32Az öngyilkosságok száma is csökkent.
-
10:33 - 10:37New Yorkban a súlyos bűntettek
is csökkentek a 9/11 után. -
10:37 - 10:43Még a korábbi háborúk
PTSD-ben szenvedő veteránjai is -
10:43 - 10:47azt közölték, hogy a 9/11 után
tüneteik enyhültek. -
10:47 - 10:51Az oka: ha az egész társadalom
traumatizálódik, -
10:52 - 10:56akkor nem esik szét,
hanem tagjai támogatják egymást. -
10:56 - 10:58Összetartunk. Eggyé forrunk.
-
10:58 - 11:00Törzzsé alakulunk,
-
11:00 - 11:05és az egyesülés folyamatában
annyira jól érezzük magunkat, -
11:05 - 11:07hogy ez még segít is azokon,
-
11:07 - 11:10akik lelki betegséggel küzdenek.
-
11:10 - 11:12A villámháború idején
a bombázások alatt -
11:12 - 11:17a londoni pszichiátriai osztályokra
fölvettek száma csökkent. -
11:19 - 11:22Egy darabig az USA olyasféle ország volt,
-
11:22 - 11:26amilyenbe az amerikai katonák
hazatértek – összeforrott ország. -
11:26 - 11:28Összetartottunk.
-
11:28 - 11:30Próbáltuk megérteni
a ránk leselkedő veszélyt. -
11:30 - 11:34Igyekeztünk segíteni magunkon s a világon.
-
11:36 - 11:37De a helyzet megváltozott.
-
11:38 - 11:41Most az amerikai katonák,
-
11:41 - 11:45a veteránok egy végletesen
megosztott országba térnek vissza, -
11:46 - 11:49amelyben a két politikai párt
hazaárulással vádolja egymást, -
11:51 - 11:54azt állítva, hogy a másik
az állam ellensége, -
11:54 - 11:59hogy meg akarja ingatni
a tulajdon országa biztonságát és jólétét. -
11:59 - 12:03A gazdagok és a szegények közötti szakadék
még sohasem volt ekkora. -
12:03 - 12:04A helyzet egyre romlik.
-
12:04 - 12:07A faji kérdések szörnyűek.
-
12:07 - 12:10Tüntetések, sőt, utcai zavargások vannak
-
12:10 - 12:12a fajok közötti igazságtalanság miatt.
-
12:13 - 12:17A veteránok tudják, hogy az a törzs,
amelyik így bánik magával, -
12:17 - 12:22az a szakasz, amelyik így bánik
magával, pusztulásra van ítélve. -
12:23 - 12:25Hozzászoktunk.
-
12:25 - 12:29A veteránok megjárták
a háborút, és visszatértek, -
12:29 - 12:33és más szemmel látják az országot.
-
12:33 - 12:35Látják, mi megy végbe.
-
12:36 - 12:38Ezért az országért harcoltak.
-
12:38 - 12:40Nem csoda, ha depressziósak.
-
12:40 - 12:42Nem csoda, ha félnek.
-
12:43 - 12:47Néha azt kérdezzük magunktól,
megmenthetjük-e őket? -
12:48 - 12:51Azt hiszem, az igazi kérdés:
magunkat megmenthetjük-e? -
12:52 - 12:53Ha igen,
-
12:54 - 12:56azt hiszem, a veteránok
is rendben lesznek. -
12:57 - 13:00Legfőbb ideje, hogy az ország egyesüljön,
-
13:02 - 13:07már csak azokért a férfiakért és nőkért,
akik a védelmünkért harcoltak. -
13:07 - 13:08Köszönöm szépen.
-
13:08 - 13:15(Taps)
- Title:
- Magányos társadalmunk megnehezíti a háborúból való hazatérést
- Speaker:
- Sebastian Junger
- Description:
-
Sebastian Junger közelről látta a háborút, és tudja, milyen hatást gyakorol az emberekre a harctéri trauma. De azt állítja, hogy más oka is van, amiért a veteránoknak nehéz visszatérniük a polgári életbe: otthagyják a katonaság törzsi bensőségességét, és elidegenedett, végletekig megosztott modern társadalomba térnek vissza. "Néha azt kérdezzük magunktól, megmenthetjük-e őket?" – emlékeztet Junger. "Azt hiszem, az igazi kérdés: magunkat megmenthetjük-e?" – felel rá.
- Video Language:
- English
- Team:
- closed TED
- Project:
- TEDTalks
- Duration:
- 13:28
Csaba Lóki approved Hungarian subtitles for Our lonely society makes it hard to come home from war | ||
Csaba Lóki edited Hungarian subtitles for Our lonely society makes it hard to come home from war | ||
Zsuzsanna Lőrincz accepted Hungarian subtitles for Our lonely society makes it hard to come home from war | ||
Zsuzsanna Lőrincz edited Hungarian subtitles for Our lonely society makes it hard to come home from war | ||
Péter Pallós edited Hungarian subtitles for Our lonely society makes it hard to come home from war | ||
Péter Pallós edited Hungarian subtitles for Our lonely society makes it hard to come home from war | ||
Péter Pallós edited Hungarian subtitles for Our lonely society makes it hard to come home from war | ||
Péter Pallós edited Hungarian subtitles for Our lonely society makes it hard to come home from war |