Milyen lesz az emberiség 100 év múlva?
-
0:03 - 0:04Fölvetek egy fontos kérdést:
-
0:04 - 0:06[Erkölcsös-e tökéletesíteni
az emberi testet?] -
0:06 - 0:10Hiszen már szinte megvannak
a fejlesztésünkhöz kellő eszközök. -
0:10 - 0:13Képesek vagyunk
a baktériumokat, a növényeket -
0:13 - 0:14és az állatokat tökéletesíteni,
-
0:14 - 0:17és arra a pontra jutunk,
hogy föl kell tennünk a kérdést: -
0:17 - 0:20erkölcsös-e és akarjuk-e
tökéletesíteni az emberi lényeket? -
0:21 - 0:23Miközben ezen töprengenek,
-
0:23 - 0:27én a protetika szempontjából szólok erről,
-
0:27 - 0:30a protetika múltját, jelenét
és jövőjét értelmezve. -
0:31 - 0:32Ez egy vasból készült kéz,
-
0:33 - 0:35amely az egyik német grófé volt.
-
0:35 - 0:39Szeretett harcolni, s az egyik csatában
elvesztette a karját. -
0:39 - 0:42Sebaj, páncélzatot csináltatott,
-
0:42 - 0:43felöltötte,
-
0:43 - 0:44tökéletes művégtag.
-
0:44 - 0:48Innen ered a "vaskézzel
kormányozni" fogalma. -
0:50 - 0:53A pótlások persze egyre
hasznosabbá váltak -
0:53 - 0:54és modernizálódtak.
-
0:54 - 0:57Lágytojást is foghatunk velük.
-
0:57 - 1:00Bármely szóba jöhető szabályozást
beléjük építhetünk. -
1:00 - 1:02Kiváló emberek, pl. Hugh Herr
-
1:02 - 1:05hihetetlenül remek pótlásokat építenek.
-
1:06 - 1:09Az elragadó Aimee Mullins
egyszer csak megkérdi: -
1:09 - 1:10milyen magas legyek ma este?
-
1:11 - 1:14Vagy Hugh Herr megkérdi:
miféle sziklát másszak meg? -
1:14 - 1:18Vagy valaki maratonon akar indulni,
vagy bálban készül táncolni? -
1:18 - 1:20Ha alkalmazzuk eme eszközöket,
-
1:20 - 1:25érdekes dolgot vehetünk észre:
bekerülnek a testünkbe. -
1:25 - 1:28E külső pótlásokból műtérdek
-
1:28 - 1:30és műcsípők váltak.
-
1:30 - 1:32Sőt, tovább is fejlődtek:
-
1:32 - 1:34nemcsak kényelmesek,
-
1:34 - 1:35hanem nélkülözhetetlenek is.
-
1:36 - 1:40Ha pészmékerről van szó,
nem úgy beszélünk róla: -
1:40 - 1:43"Nincs lábam",
-
1:44 - 1:46hanem "Nélküle meghalnék."
-
1:46 - 1:50A protézis itt kerül
szimbiotikus kapcsolatba -
1:50 - 1:51az emberi testtel.
-
1:53 - 1:55Az általam ismert négy legokosabb ember:
-
1:55 - 2:00Ed Boyden, Hugh Herr,
Joe Jacobson, Bob Lander -
2:00 - 2:03a Különleges Bionikai Központban dolgozik.
-
2:03 - 2:06Érdekes, hogy e protézisek
-
2:06 - 2:08bekerültek a csontba,
-
2:08 - 2:10a bőrbe
-
2:10 - 2:11és az izomba.
-
2:12 - 2:15Ed azzal is foglalkozik,
-
2:15 - 2:18hogyan lehet az agyat összekapcsolni
-
2:18 - 2:21fény vagy más mechanizmus révén
-
2:21 - 2:23közvetlenül e protézisekkel.
-
2:25 - 2:26Ha ez sikerül,
-
2:26 - 2:29hozzáláthatunk az emberiség
alapvető jellemzőinek megváltoztatásához. -
2:30 - 2:34A reakciónk sebessége
az idegátmérőtől függ. -
2:35 - 2:39Ha külső vagy műidegünk lenne,
-
2:40 - 2:41mondjuk, fényből vagy folyékony fémből,
-
2:42 - 2:44akkor elméletileg
-
2:44 - 2:47annyira megnövelhetnénk az átmérőjét,
-
2:47 - 2:51hogy fegyver torkolattüzének láttán
elléphetnénk a golyó útjából. -
2:52 - 2:55Ilyen léptékű változásokról beszélek.
-
2:56 - 2:59Ez a protézisek negyedik szintje.
-
2:59 - 3:01Ezek a Phonak hallókészülékek,
-
3:01 - 3:03amelyek azért érdekesek.
mert átlépik a küszöböt, -
3:03 - 3:07amelynek innenső felén vannak
-
3:07 - 3:08a rászoruló "rokkantak";
-
3:10 - 3:14a túlsó felén viszont a "normálisak",
-
3:14 - 3:15akik igényt tartanak rá,
-
3:15 - 3:18mert az a protézis arról nevezetes,
-
3:18 - 3:20hogy nemcsak a hallást javítja,
-
3:20 - 3:22hanem "hegyezhetjük a fülünket",
-
3:22 - 3:24s hallhatjuk a távolabb
folyó beszélgetést is. -
3:24 - 3:25Nagyon éles hallásunk lesz.
-
3:25 - 3:28Körös-körül mindent hallunk,
a fehérzajt is. -
3:29 - 3:32Hangrögzítésre is alkalmas,
és telefonnal is összekötötték. -
3:32 - 3:35Hallókészülék és egyben telefon.
-
3:36 - 3:41Aki akarja, beszerezheti.
-
3:42 - 3:45A lazán kapcsolódó ezernyi darabka
-
3:45 - 3:46lassan összeáll,
-
3:47 - 3:49ezért ideje föltenni a kérdést:
-
3:49 - 3:52mivé akarjuk fejleszteni
a jövő 1-2 században az emberi lényeket? -
3:54 - 3:56A választ megleljük
az egyik remek filozófusnál, -
3:57 - 4:00aki igen okos volt,
noha a Yankee-nek szurkolt. -
4:00 - 4:02(Nevetés)
-
4:03 - 4:07Yogi Berra persze megmondta,
hogy elég nehéz jósolgatni, -
4:07 - 4:08különösen a jövőt illetően.
-
4:08 - 4:09(Nevetés)
-
4:09 - 4:12De ahelyett, hogy a jövőről
jóslásokba bocsátkoznánk, -
4:12 - 4:15nézzük inkább a jelent,
s abban is Tony Atalát, -
4:15 - 4:18aki több mint 30 szerv
újratervezésével foglalkozik. -
4:19 - 4:23Lehet, hogy végül a protézisben
nem lesznek külső titánium részek. -
4:23 - 4:25Lehet, hogy végül a protézis
saját genetikai kódunk alapján -
4:26 - 4:27gyártja majd újra a testrészeinket,
-
4:28 - 4:32mert az sokkalta hatékonyabb
bármiféle protézisnél. -
4:32 - 4:36Vagy nézzük Craig Venter
és Ham Smith munkáját! -
4:36 - 4:39Egy ideje azon ügyködünk, hogy rájöjjünk
-
4:39 - 4:41a sejtek újraprogramozásának mikéntjére.
-
4:42 - 4:44Ha újra tudnánk programozni őket,
-
4:44 - 4:46akkor a szervek sejtjeit
meg tudnánk változtatni. -
4:47 - 4:50Ha az sikerülne, lehet, hogy a sejtek
-
4:50 - 4:52jobban ellenállnának a radioaktivitásnak.
-
4:52 - 4:54Talán több oxigént tudnának fölvenni.
-
4:54 - 4:56Talán jobban ki tudnák szűrni
-
4:56 - 4:58szervezetünkből a káros anyagokat.
-
4:59 - 5:03Nemrég George Church
szerepelt gyakran a hírekben, -
5:03 - 5:06mert arról beszélt, hogy egy sejtbe
-
5:06 - 5:08bele lehetne juttatni
-
5:08 - 5:09egy teljes humán genomot.
-
5:10 - 5:14Ha ezt valaha megteszik,
-
5:14 - 5:16akkor már adódik a kérdés:
-
5:16 - 5:19akarjuk-e javítani
a genom valamelyik részét? -
5:21 - 5:24Föl akarjuk-e javítani az emberi testet?
-
5:24 - 5:26Ha igen, miképpen?
-
5:26 - 5:28Hol etikus a tökéletesítés,
-
5:28 - 5:31és hol nem etikus?
-
5:32 - 5:33De hát máris azt tesszük,
-
5:33 - 5:36hogy a többdimenziós sakktáblán
-
5:36 - 5:40vírusokkal módosíthatjuk a humángenetikát
-
5:40 - 5:41pl. az AIDS legyőzésére,
-
5:42 - 5:45vagy génterápiával módosíthatjuk
a genetikus kódot, -
5:45 - 5:47hogy megszabaduljunk valamely
örökletes betegségtől, -
5:48 - 5:49vagy módosíthatjuk a környezetet,
-
5:49 - 5:52s így módosítva az epigenomban
ama gének kifejeződését, -
5:52 - 5:54továbbadhatjuk őket
a következő nemzedéknek. -
5:55 - 5:58Aztán egyszer csak, nem csupán
egy-egy részletből, -
5:58 - 6:00hanem a fölgyűlt részletek összességéből,
-
6:00 - 6:02amelyből szemelgetni lehet,
-
6:03 - 6:05amíg a részletek össze nem állnak,
-
6:06 - 6:08valami igen sajátságos adódik.
-
6:10 - 6:12Sokan megrettennek tőle.
-
6:12 - 6:15Nem hangzik ugyan ijesztőnek,
de megvan a kockázata. -
6:16 - 6:19Mi szükségünk van rá?
-
6:19 - 6:22Voltaképpen miért akarjuk
alapvetően megváltoztatni -
6:22 - 6:23az emberi testet?
-
6:25 - 6:27A választ erre Lord Rees,
-
6:27 - 6:29Nagy-Britannia királyi csillagásza
-
6:29 - 6:31adja meg.
-
6:33 - 6:36Kedvenc mondása: a Világegyetem
100%-osan rosszindulatú. -
6:36 - 6:38Hogy értsük ezt?
-
6:38 - 6:41Úgy, hogy ha véletlenszerűen bárki testét
-
6:41 - 6:42kivetjük az univerzumba
-
6:42 - 6:44vagy a világűrbe: meghalunk.
-
6:45 - 6:46Ha a Napba jutunk, akkor is.
-
6:46 - 6:48Ha a Merkúrra, akkor is meghalunk.
-
6:48 - 6:50Ha szupernóva közelébe: meghalunk.
-
6:50 - 6:53Szerencsére, a mondás csak 80%-ban igaz.
-
6:55 - 6:57Az egyik nagy fizikus egyszer azt mondta,
-
6:58 - 7:02hogy ezek az ár elleni
apró biológiai örvények -
7:02 - 7:07teremtenek rendet
az entrópia áradatában. -
7:08 - 7:11Miközben az univerzum
szétszórja az energiát, -
7:11 - 7:15ezek az ár elleni örvények
teremtik meg a biológiai rendet. -
7:16 - 7:18Az velük a bökkenő,
-
7:18 - 7:20hogy hajlamosak eltűnni.
-
7:20 - 7:22Elmozdulnak. Mozognak az áradatban.
-
7:23 - 7:25Ezért amikor egy örvény elmozdul,
-
7:25 - 7:28amikor a Föld hógolyóvá válik,
amikor a Föld fölhevül, -
7:28 - 7:31amikor a Földbe egy kisbolygó csapódik,
amikor óriási vulkánok törnek ki, -
7:32 - 7:33amikor napkitörések kezdődnek,
-
7:33 - 7:37amikor kihalásszintű események történnek,
-
7:37 - 7:38pl. a következő választás...
-
7:38 - 7:40(Nevetés)
-
7:41 - 7:45akkor egyszer csak itt
a periodikus kihalás. -
7:45 - 7:48Így történt ez már ötször a Földön,
-
7:48 - 7:50és ezért nagyon valószínű,
-
7:50 - 7:54hogy az emberi faj valamikor
ki fog halni a Földről. -
7:54 - 7:56Nem a jövő héten,
-
7:56 - 7:58nem a jövő hónapban,
-
7:58 - 8:01lehet, hogy novemberben,
de lehet, hogy 10 ezer év múlva. -
8:02 - 8:05Ha ennek következményeire gondolunk,
-
8:05 - 8:08ha elhisszük, hogy a kihalás
szokásos és természetes jelenség, -
8:08 - 8:10normális, és rendszeresen előfordul,
-
8:10 - 8:13akkor erkölcsi kötelességünk
fajunk változatossá tétele. -
8:15 - 8:16Erkölcsi kötelességünk,
-
8:16 - 8:19mert viszonylag nehéz lesz élni a Marson,
-
8:19 - 8:22ha alapvetően nem változtatjuk
meg az emberi testet. -
8:23 - 8:24Igaz?
-
8:24 - 8:25Egyetlen sejtből eredünk;
-
8:25 - 8:28anya és apa találkozásából
létrejön egy sejt, -
8:28 - 8:30majd ebből tízbillió sejt.
-
8:30 - 8:34Nem tudjuk, hogy a gravitáció
lényeges módosulásakor -
8:34 - 8:37testünk ugyanúgy alakul-e ki.
-
8:38 - 8:41Viszont tudjuk,
hogy ha jelenlegi testünket -
8:41 - 8:43nagymértékű sugárzásnak tesszük ki,
akkor meghalunk. -
8:45 - 8:48Ha erre gondolunk,
tényleg át kell alakulnunk, -
8:48 - 8:49ha a Marsra akarunk jutni.
-
8:49 - 8:52Ne foglalkozzunk a Neptun
vagy a Jupiter holdjaival. -
8:53 - 8:55Nyikolaj Kardasev nyomán
-
8:55 - 8:58gondoljuk végig az életet
fokozatok szerint. -
8:58 - 9:00Az 1-es típusú civilizáció
-
9:00 - 9:03kezdi változtatni a jellegét.
-
9:04 - 9:06Mi több ezer éve ezt tesszük.
-
9:06 - 9:10Föltaláltuk a hasplasztikát meg ezt-azt.
-
9:10 - 9:13Megváltoztatjuk az alakunkat, és tudom,
-
9:13 - 9:16hogy nem mindegyik változás
magyarázható orvosi indokkal. -
9:17 - 9:19(Nevetés)
-
9:19 - 9:20Különös.
-
9:20 - 9:23A 2-es típusú civilizáció már másfajta.
-
9:24 - 9:29A 2-es típusú a test alapvető
jellemzőit változtatja meg. -
9:30 - 9:33Humán növekedéshormont juttatunk
be, s az illető magasabbra nő, -
9:33 - 9:37vagy valami mást, és kövérebb lesz,
vagy megszűnik az anyagcseréje, -
9:37 - 9:38vagy valami más történik vele;
-
9:38 - 9:41de mindenképp az életfunkciókat
alapvetően módosítjuk. -
9:41 - 9:44A Naprendszeren belüli terjeszkedéshez
-
9:44 - 9:46a 3-as típusú civilizáció
megalkotására van szükség. -
9:48 - 9:50Ez pedig egészen más jellegű.
-
9:51 - 9:54Talán a Deinococcus radioduransszal
adjuk össze magunkat, -
9:54 - 9:57hogy a sejtek erős radioaktív
sugárzás után újjáalakulhassanak. -
9:58 - 10:01Lehet, hogy tüdő helyett vérünkből
-
10:01 - 10:03lélegezzük be az oxigént.
-
10:04 - 10:06De gyökeres átalakulásokról van szó,
-
10:07 - 10:11és az utóbbi évtizedben
érdekes dolog történt: -
10:11 - 10:13rengeteg távoli bolygót fedeztünk fel.
-
10:13 - 10:15Némelyikük Föld-szerű.
-
10:17 - 10:21A gond az, hogy ha el akarunk jutni
azokra a bolygókra, -
10:21 - 10:23még az ember alkotta
leggyorsabb járművek is - -
10:23 - 10:25a Juno és a Voyager meg a többiek -
-
10:25 - 10:28több tízezer év alatt jutnának el
-
10:28 - 10:30a legközelebbi naprendszerbe.
-
10:31 - 10:34Ha idegen tengerpartokat
szeretnénk fölfedezni, -
10:34 - 10:37vagy gyönyörködni
a kettős napos alkonyatban, -
10:38 - 10:41akkor egészen másról beszélünk,
-
10:41 - 10:46amihez úgy kéne megváltoztatnunk
az időléptéket és az emberi testet, -
10:46 - 10:49hogy az utóbbira rá sem ismernénk.
-
10:50 - 10:52Ez a 4-es típusú civilizáció.
-
10:54 - 10:57Halvány fogalmunk sincs,
hogy az milyen lehet, -
10:57 - 10:59de pillantásokat vethetünk
-
10:59 - 11:02azokra az eszközökre,
amelyekkel odáig juthatunk. -
11:03 - 11:05Két példát említek.
-
11:05 - 11:07Egyik a kiváló Floyd Romesberg,
-
11:07 - 11:09aki többek között
-
11:09 - 11:12az élet alapkémiájával játszadozik.
-
11:12 - 11:17Bolygónkon az élet az ATCG-ből,
a DNS négy betűjéből áll. -
11:17 - 11:20Minden baktérium, növény, állat, ember,
-
11:20 - 11:21tehén és minden más.
-
11:22 - 11:27Floyd két alappárt közülük kicserélt,
-
11:27 - 11:28így lett ATXY.
-
11:30 - 11:35Így párhuzamos rendszerben is
lehet életet létrehozni, -
11:35 - 11:40gyereket nemzeni, szaporodni, fejlődni.
-
11:40 - 11:42Ez nem párosodik a Földön lévő
-
11:42 - 11:44legtöbb dologgal, vagy talán egyikkel sem.
-
11:45 - 11:47Talán baktériumálló növényeket
hozhatunk létre. -
11:47 - 11:50Talán vírusálló növényeket
hozhatunk létre. -
11:50 - 11:51Ugyan miért olyan érdekes ez?
-
11:52 - 11:55Mert ez azt jelenti, hogy nem mi
vagyunk az egyedüli megoldás. -
11:55 - 11:59Azt jelenti, hogy alternatív vegyi
összetételt lehet létrehozni, -
11:59 - 12:04amelyek alkalmazkodhatnak
egészen más bolygókhoz, -
12:04 - 12:06amelyeken életet és átöröklést
valósíthatnak meg. -
12:08 - 12:09A második kísérlet,
-
12:10 - 12:13avagy e kísérlet másik következménye,
-
12:13 - 12:18hogy mindannyiunk, az egész élet
20 aminosavon alapszik. -
12:18 - 12:20Ha nem helyettesítünk két aminosavat,
-
12:20 - 12:26ha nem ATXY-t, hanem ATCG + XY-t mondunk,
-
12:26 - 12:28akkor 20 helyett 172 építőkövünk lesz,
-
12:30 - 12:33és egyszer csak
172 aminosav-építőkövünk lesz -
12:33 - 12:35különböző életformák kialakítására.
-
12:37 - 12:41A másik kísérlet elég zavarba ejtő.
-
12:41 - 12:43Kínában végezték.
-
12:44 - 12:48Ez a pasi több száz egérfejet ültetett át.
-
12:49 - 12:50Jó, mi?
-
12:50 - 12:52Mitől érdekes a kísérlet?
-
12:53 - 12:55Emlékezzünk vissza
az első szívátültetésekre. -
12:56 - 12:57Akkoriban az volt a szokás,
-
12:57 - 13:01hogy a donor feleségét vagy lányát
behívták az újszíveshez, -
13:01 - 13:05hogy az orvosoknak erre feleljen:
-
13:05 - 13:07"Fölismeri ezt a személyt?"
"Szereti ezt a személyt?" -
13:07 - 13:09"Érez valamit iránta?"
-
13:09 - 13:11Ma jót nevetünk ezen,
-
13:12 - 13:14mert tudjuk, hogy a szív
nem más, mint izom. -
13:14 - 13:17de több százezer vagy több
tízezer évig így gondolkoztunk: -
13:17 - 13:20"Övé lett a szívem. Elrabolta
a szívemet. Összetörte a szívemet." -
13:20 - 13:22Azt hittük, hogy a szívvel
-
13:22 - 13:25az érzelmeket is átültettük. Dehogyis!
-
13:26 - 13:28Mi a helyzet az aggyal?
-
13:29 - 13:31A kísérlet kétféleképpen végződhet.
-
13:32 - 13:34Ha az egér életképes,
-
13:34 - 13:36akkor azt látjuk,
-
13:36 - 13:37hogy az új agy
-
13:38 - 13:40olyan, mint egy tiszta lap?
-
13:41 - 13:43Ennek jelentősége van.
-
13:45 - 13:46A másik lehetőség:
-
13:47 - 13:49az új egér fölismeri Minnie egeret.
-
13:50 - 13:52Az új egér emlékszik, mitől félt,
-
13:52 - 13:54hogyan tájékozódjon az útvesztőben,
-
13:54 - 13:55és ha ez igaz,
-
13:56 - 13:59át tudjuk ültetni a memóriát és a tudatot.
-
14:01 - 14:03Akkor adódik a valóban érdekes kérdés:
-
14:04 - 14:06ha tényleg át tudjuk ültetni,
-
14:06 - 14:09akkor ez az egyedüli
input-output mechanizmus? -
14:09 - 14:12Vagy át tudjuk ültetni a tudatot
-
14:12 - 14:14valami teljesen másba,
-
14:14 - 14:15ami kitart az űrben,
-
14:15 - 14:17ami kitart több ezer évig,
-
14:18 - 14:20ami egy teljesen újjáalakított test lesz,
-
14:20 - 14:24amely képes a tudatot
igen hosszú ideig hordozni? -
14:26 - 14:28Térjünk vissza az első kérdéshez:
-
14:29 - 14:30Miért szeretnénk ezt megtenni?
-
14:32 - 14:34Megmondom, hogy miért.
-
14:34 - 14:35Mert ez az abszolút szelfi.
-
14:36 - 14:38(Nevetés)
-
14:38 - 14:41Ezt majdnem tízmilliárd
kilométerről fényképezték. -
14:42 - 14:43Ez a Föld.
-
14:45 - 14:46Ezek pedig mi vagyunk,
-
14:47 - 14:51Ha ez a kis dolog működik, akkor az
egész emberiség esetében is működik. -
14:52 - 14:55Azért akarjuk módosítani az emberi testet,
-
14:55 - 14:57hogy végül legyen egy fényképünk,
amelyik azt mondja: -
14:57 - 14:59ezek mi vagyunk, ezek mi vagyunk,
-
14:59 - 15:01ezek mi vagyunk,
-
15:01 - 15:04mert így tudjuk túlélni
a hosszútávú kihalást. -
15:05 - 15:08Ez az oka, hogy miért nem etikus
-
15:08 - 15:12elmulasztani az emberi test fejlesztését,
-
15:12 - 15:15még akkor sem, ha ijesztőnek látszik,
ha megpróbáltatással jár. -
15:15 - 15:18De ez fogja lehetővé tenni
a felfedezéseket, az életet, -
15:18 - 15:21s hogy olyan helyekre jussunk el,
amelyekről ma nem is álmodunk, -
15:22 - 15:25de ahová ük-ük-ük-ükunokáink
valaha eljuthatnak. -
15:26 - 15:27Köszönöm szépen.
-
15:27 - 15:32(Taps)
- Title:
- Milyen lesz az emberiség 100 év múlva?
- Speaker:
- Juan Enriquez
- Description:
-
Képesek vagyunk tökéletesíteni a baktériumokat, növényeket és állatokat. Juan Enriquez futurológus fölteszi a kérdést: vajon etikus-e tökéletesíteni az emberi testet? A középkori protéziseket, a mai idegsebészetet és a mesterséges DNS-ekkel foglalkozó tudományt felölelő látnoki előadásában Enriquez sorra veszi az ember tökéletesítésével kapcsolatos etikai meggondolásokat, és elképzeli, milyen módszerekkel kell átalakítanunk testünket, ha olyan helyeket szeretnénk fölfedezni, és majdan ott élni, amelyek nem a Földön találhatók.
- Video Language:
- English
- Team:
- closed TED
- Project:
- TEDTalks
- Duration:
- 15:45
Csaba Lóki approved Hungarian subtitles for What will humans look like in 100 years? | ||
Csaba Lóki edited Hungarian subtitles for What will humans look like in 100 years? | ||
Zsuzsanna Lőrincz accepted Hungarian subtitles for What will humans look like in 100 years? | ||
Zsuzsanna Lőrincz edited Hungarian subtitles for What will humans look like in 100 years? | ||
Zsuzsanna Lőrincz edited Hungarian subtitles for What will humans look like in 100 years? | ||
Zsuzsanna Lőrincz edited Hungarian subtitles for What will humans look like in 100 years? | ||
Péter Pallós edited Hungarian subtitles for What will humans look like in 100 years? | ||
Péter Pallós edited Hungarian subtitles for What will humans look like in 100 years? |