Baktériumok borítanak bennünket. Tervezzünk ennek tudatában.

A testünket és az otthonunkat egyaránt mikróbák borítják -- némelyikük jó, más káros a hatását tekintve. Ahogy egyre többet megtudunk a baktériumokról és a mikróbákról, amikkel megosztjuk a lakókörnyezetünket, Jessica Greens felteszi a kérdést: képesek vagyunk-e olyan épületeket tervezni, melyek boldog és egészséges mikrobiális környezetek?

Mindent láthatatlan ökoszisztémák borítanak be

amik apró élőlényekből állnak:

baktériumokból, vírusokból és gombákból.

Az íróasztalaink, a számítógépeink,

a tollaink, az épületeink

mind menedéket nyújtó mikrobiális tájak.

Amikor megtervezzük ezeket a tárgyakat,

gondolhatnánk ezekre a láthatatlan világokra is,

és arra, hogy lépnek kölcsönhatásba

a személyes ökoszisztémánkkal.

A testünk mikróbák trillióinak ad otthont,

és ezek meghatározzák, hogy kik vagyunk.

A bélrendszer mikrobái

befolyásolják a súlyod és a hangulatod.

A bőrön található mikrobák segítik az immunrendszered.

A mikróbák a szájban frissítik a lehelleted,

vagy nem,

és a legfontosabb az, hogy ezek a személyes ökoszisztémák,

kapcsolatba lépnek ökoszisztémákkal

az általunk megérintett tárgyakon.

Például, ha megérintesz egy ceruzát,

mikrobiális csere történik.

Ha meg tudjuk tervezni a láthatatlan ökoszisztémákat,
amelyek körülvesznek minket,

az új módot adna, hogy soha nem látott módon

tudjuk befolyásolni az egészségünket.

Mindig megkérdezik tőlem az emberek,

Tényleg lehetséges
a mikrobiológiai ökoszisztémák megtervezése?

Én azt hiszem, a válasz igen.

Azt gondolom, hogy most is ezt csináljuk,

csak öntudatlanul.

Most megosztok néhány adatot önökkel.

A kutatásom egyik része az építészetre koncentrál

és bemutatja, hogy mind tudatos

mind öntudatlan tervezéssel

befolyásoljuk ezeket a láthatatlan világokat.

Ez az épület az Oregoni Egyetem
Lillis Business komplexuma

és együtt dolgoztam
egy építész és biológus csapattal

hogy mintát vegyünk
több mint 300 szobából az épületben.

Valami olyasmit akartunk megszerezni,
mint az épület foszilis lenyomata,

ehhez mintát vettünk a porból.

A porból baktérium mintákat vettünk,

feltörtük őket
és összehasonlítottuk a génszekvenciájukat.

Ez azt is jelenti, hogy a csapatom tagjai

rengeteget porszívoztak a projekt során.

Itt Tim képét láthatjátok,

aki éppen emlékeztetett rá,

"Jessica, a legutóbbi labor csoportban egy

Costa Rica-i esőerdőben voltunk terepmunkán,

drasztikusan megváltoztak a dolgok számomra."

Először megmutom, mit találtunk az irodákban,

és mindezt egy vizualizációs eszköz segítségével,

melyet az Autodesk-kel együtt fejlesztettünk ki.

Úgy kell nézni ezeket az adatokat,

hogy először körülnézel a körön kívül.

Látni fognak széles baktériumcsoportokat,

és ha megnézik a formáját
ennek a rózsaszín pacának,

az elmond valamit
az egyes csoportok relatív sokaságáról.

12 óránál láthatják, hogy az irodákban nagyon sok

az alfaproteobaktérium, és egy óránál láthatják,

hogy a bacilli relatíve ritkák.

Nézzük meg, hogy mi zajlik
az épület különféle típusú tereiben.

Ha benéznek a mosdókba,

mindegyiknek hasonló az ökoszisztémája,

és ha benéznek az osztálytermekbe,

azoknak is egymáshoz hasonló az ökoszisztémája.

Ha azonban egymáshoz hasonlítjuk őket,

láthatják, hogy alapvetően különböznek

egymástól.

Szeretek úgy gondolni a fürdőszobákra,
mint a trópusi esőerdőkre.

Azt mondtam Timnek:
"Ha tudnád csak a mikrobákat figyelni,

majdnem olyan,
mintha Costa Ricában lennénk. Majdnem."

És szeretek úgy gondolni az irodákra,
mint a mérsékelt gyepre.

Ez egy nagyon hatásos perspektíva
a designerek számára,

mert behozhatók az ökológiai alapelvek,

márpedig a az ökológia
egyik igen fontos alapelve a terjedés,

ahogy az organizmusok mozognak.

A mikróbákat az emberek szórják szét

és a levegő.

Szóval az első dolog,
amit meg akartunk vizsgálni az épületben

az a szellőzőrendszer.

Gépészmérnökök tervezik a légkezelő egységeket

úgy, hogy az emberek számára
a lehető legkényelmesebb legyen

a légáramlás és hőmérséklet egyaránt.

Mindez a fizika és a kémia alapelveinek
felhasználásával történik,

de a biológiát is felhasználhatnák.

Ha megnézik a mikróbákat

a légkezelő egységekben az épületben,

nagyon hasonlítanak egymáshoz.

Ha ezeket összehasonlítjuk

a különböző egységekben található mikróbákkal,

akkor észrevesszük, hogy alapvetően különböznek.

A szobák az épületben olyanok,
mint a szigetek egy szigetvilágban,

ez azt jelenti, hogy a gépésznérnökök

olyanok lehetnek,
mint a környezetmérnökök,

akik az élőhelyeket úgy alakítják,
ahogy akarják.

A mikróbák emberek által is terjednek,

és a tervezők gyakran úgy csoportosítják a szobákat,

hogy segítsék az emberek közötti kölcsönhatásokat,

vagy az ötletek megosztását, a laborokban és irodákban.

Tudva, hogy a mikróbák az embereken utaznak,

azt várhatnánk, hogy az egymás közelében levő szobákban

hasonló életközösségek lesznek.

És pontosan ezt is találtuk.

Ha megnézünk egymás mellett lévő osztálytermeket,

nagyon hasonló ökoszisztémájuk van,

de ha elmegyünk egy irodába

ami jóval messzebb van,

az ökoszisztéma alapvetően különbözik.

És ha megnézem a szétszórtság mértékét

ezekben a biogeografikus mintákban,

azt gondolom, hogy lehetséges

megragadni nagyon nagy kihívást jelentő problémákat,

mint például a kórházban szerzett fertőzéseket.

Azt hiszem, ez legalábbis részben

az épület ökológiai problémájának tudható be.

Még egy történetet fogok elmondani erről az épületről.

Charlie Brown-al dolgozom együtt.

Charlie építész, és mélyen aggódik

a globális éghajlatváltozás miatt.

Az egész életét a fenntatható tervezésnek szentelte.

Amikor találkozott velem, és felismerte, hogy lehetséges

számszerűen tanulmányozni

hogy a tervrajz döntései hogyan befolyásolják

az épület ökológiáját és biológiáját,

nagyon izgalomba jött,
mert egy új dimenziót adott a munkájához.

Most már nem csak az energiára gondolt,

hanem elkezdett gondolkodni az emberi egészségről is.

Segített a légkezelő rendszerek egy részének tervezésében

és a légáramlás útjának meghatározásában.

Először megmutatom a levegőmintát,

amit az épületen kívül vettünk.

Amit látnak, az a baktérium közösségek aláírása

a külső levegőben, és ahogy változnak az időben.

Ezután meg fogom mutatni mi történt,

amikor a mesterségesen manipuláltuk az osztálytermeket.

Lezártuk őket éjszakára

hogy ne legyen bennük légáramlás.

Sok épületet így üzemeltetnek,

valószínűleg ott is ahol önök dolgoznak,

azért mert a cégek takarékoskodni akarnak
az energiaszámlájukon.

Azt találtuk, hogy ezek a szobák
relatíve változatlanok maradtak

szombatig, amíg újra nem nyitották a szellőzőket.

Amikor beléptek ezekbe a szobákba,

nagyon rossz volt a szaguk,

és a mi adataink azt sugallják,

hogy mindez azoknak baktériumoknak köszönhető,

amit az előző nap hagytak hátra az emberek a levgőben.

Hasonlítsuk ezt olyan szobákhoz

amelyeket passzívan fenntartható
tervezési stratégiával terveztek,

ahol a levegő közvetlenül kívülről jön
lamellákon keresztül.

Ezekben a szobákban a levegő
relatíve jól követte a külső levegőt,

és amikor Charlie szembesült ezzel, nagyon örült.

Úgy érezte, jó döntést hozott

a tervezési folyamat során,

mert ez energiatakarékos is volt egyben, ugyanakkor

kisöpörte az épületben található mikrobiális struktúrákat.

Építészeti példákat hoztam fel,

de ezek alkalmazhatók bármilyen tervezés során.

Képzeljük el, hogy megtervezzük milyen mikróbákat akarunk

egy repülőben

vagy egy telefonon.

Itt egy új mikróba, amit nemrég fedeztem fel.

BLIS a neve, és ügy tűnik

egyrészt távol tartja a kórokozókat,

másrészt jó lehelletet is ad.

Nem lenne nagyszerű,
ha BLIS lenne mindannyiunk telefonján?

A tervezésnek egy tudatos megközelítése,

amit bioinformált tervezésnek hívok,

úgy vélem lehetséges.

Köszönöm.

(Taps)