Return to Video

The Marginal Product of Labor

  • 0:00 - 0:03
    ♪ [zene] ♪
  • 0:08 - 0:11
    - [Alex] A munkaerőpiacról szóló
    előadássorozatunkban
  • 0:11 - 0:13
    olyan kérdéseket vizsgálunk,
  • 0:13 - 0:15
    mint hogy hogyan határozzák meg a béreket,
  • 0:15 - 0:18
    miért keresnek az amerikaiak
    olyan jól világviszonylatban,
  • 0:18 - 0:22
    mi a humán tőke, és hogyan segíti elő
    a bérek növelését,
  • 0:22 - 0:24
    segítik-e a szakszervezetek
    a munkavállalót,
  • 0:24 - 0:27
    és ha igen, akkor milyen mértékben,
  • 0:27 - 0:30
    hogyan befolyásolja a diszkrimináció
    a munkaerőpiacot.
  • 0:30 - 0:34
    Előadásunkat a bérek
    meghatározásával kezdjük.
  • 0:39 - 0:41
    A munkaerőpiacról szóló előadásainkban
  • 0:41 - 0:43
    a következő kérdéseket vizsgáljuk meg:
  • 0:43 - 0:45
    Hogyan alakulnak ki a bérek?
  • 0:45 - 0:48
    Miért keresnek az amerikaiak olyan jól
    világviszonylatban?
  • 0:48 - 0:49
    Mi a humán tőke,
  • 0:49 - 0:52
    és hogyan segíti elő a bérek növelését?
  • 0:52 - 0:54
    Segítik-e a szakszervezetek
    a munkavállalót?
  • 0:54 - 0:56
    Ha igen, milyen mértékben?
  • 0:56 - 0:58
    Mennyire befolyásolja a diszkrimináció
    a munkaerőpiacot?
  • 0:58 - 1:00
    Az előadást
  • 1:00 - 1:03
    a bérek meghatározásával kezdjük.
  • 1:03 - 1:06
    A munkaerő iránti keresletet
    az különbözteti meg
  • 1:06 - 1:09
    az alma iránti kereslettől,
    hogy a munkaerő iránti kereslet
  • 1:09 - 1:11
    származtatott kereslet.
  • 1:11 - 1:15
    Egy cég azért alkalmaz dolgozókat,
    mert ők növelik a bevételét.
  • 1:15 - 1:19
    A munkaerő iránti kereslet
    mögötti alapgondolat nem más,
  • 1:19 - 1:21
    mint a munka határtermelékenysége,
  • 1:21 - 1:23
    azaz a cég bevételének növelése
  • 1:23 - 1:26
    egy további dolgozó alkalmazása által.
  • 1:26 - 1:28
    Látni fogunk néhány érdekes dolgot
  • 1:28 - 1:30
    a határtermelékenységgel kapcsolatban.
  • 1:30 - 1:34
    Először is, egyre több munkaerő
    alkalmazásával csökenni fog,
  • 1:34 - 1:38
    mert az első munkás a legfontosabb
    feladat elvégzését kapja,
  • 1:38 - 1:41
    a második munkás
    a második legfontosabb feladatot kapja,
  • 1:41 - 1:42
    és így tovább.
  • 1:42 - 1:47
    Ráadásul, a cégek addig alkalmaznak
    további munkaerőt,
  • 1:47 - 1:52
    míg a bér kevesebb,
    mint a munka határtermelékenysége.
  • 1:52 - 1:54
    Nézzük meg mindezt ebben a táblázatban.
  • 1:54 - 1:57
    Azt látjuk, hogy egy étterem,
    mint pl. a McDonald's
  • 1:57 - 2:00
    hogyan dönt takarítók felvételéről.
  • 2:00 - 2:03
    Az első takarító
    a legfontosabb feladatot kapja,
  • 2:03 - 2:05
    ami a WC-k takarítása, naponta egyszer.
  • 2:05 - 2:10
    Ez a feladat óránként 35 $-ral
    növeli a cég bevételét.
  • 2:10 - 2:13
    A vendégek szeretik, ha tiszták
    egy étteremben a WC-k.
  • 2:13 - 2:15
    A második takarító kiüríti a szemetest,
  • 2:15 - 2:19
    a harmadiknak is
    a WC-ket kell takarítania,
  • 2:19 - 2:21
    ami mostmár napi kétszer történik,
  • 2:21 - 2:25
    de ettől a bevétel már kevesebbel,
    csak 24 $-ral nő.
  • 2:25 - 2:27
    A munkaerő keresetgörbéjét
  • 2:27 - 2:30
    a munka határtermelékenységéből
    származtatjuk.
  • 2:30 - 2:33
    Figyeljük meg, hogy amint a bér lemegy,
  • 2:33 - 2:37
    a cég egyre több és több takarítót
    szeretne alkalmazni,
  • 2:37 - 2:40
    és ahogy a cég
    egyre több takarítót alkalmaz,
  • 2:40 - 2:42
    a munka határtermelékenysége csökken.
  • 2:42 - 2:46
    Nézzük meg közelebbről,
    hogy ez hogy jön ki.
  • 2:48 - 2:50
    Itt van a munka határtermelékenységének
    ütemterve,
  • 2:50 - 2:54
    itt pedig az ebből származó
    munkaerő iránti kereslet.
  • 2:54 - 2:57
    Látható, hogy ha az órabérek magasabbak
    volnának 35 $-nál,
  • 2:57 - 3:00
    a cég nem venne fel új takarítót,
  • 3:00 - 3:03
    mert a legelső takarító 35 $-t
  • 3:03 - 3:07
    tesz hozzá óránként a cég bevételéhez.
  • 3:07 - 3:11
    Ha a bér magasabb ennél, akkor már
    nem éri meg azt a takarítót is alkalmazni.
  • 3:11 - 3:13
    De amint a bér csökken,
  • 3:13 - 3:16
    érdemes lesz
    egyre több takarítót alkalmazni.
  • 3:16 - 3:20
    Ha a piaci bér 10 $ lenne,
    7 takarítót alkalmaznának.
  • 3:20 - 3:25
    Ha a piaci bér 30 $ lenne,
    csak 1 takarítót vennének fel.
  • 3:25 - 3:28
    Ez egyetlen cég
    takarítók iránti kereslete.
  • 3:28 - 3:32
    Most összesítsük, hogy a piacon lévő
    összes cégnek együtt
  • 3:32 - 3:36
    hány takarítóra van kereslete,
    a különböző órabérek esetén.
  • 3:36 - 3:40
    Így kapjuk meg a takarítók iránti
    piaci keresletet.
  • 3:40 - 3:43
    Térjünk át tehát a piaci keresletre.
  • 3:43 - 3:45
    Íme a takarítók piaca az USA-ban.
  • 3:45 - 3:48
    Van egy keresleti görbénk,
    amit a munka határtermelékenysége
  • 3:48 - 3:50
    és a kínálati görbe határoz meg.
  • 3:50 - 3:53
    A kínálati görbe megmutatja,
    hogy ahogy a bér növekszik,
  • 3:53 - 3:56
    a kínált takarítók száma is nő.
  • 3:56 - 3:58
    Ezt ösztönösen is így gondolnánk,
  • 3:58 - 4:00
    de a kínálati görbére még visszatérek,
  • 4:00 - 4:02
    mert van egy bonyolultabb eset is,
  • 4:02 - 4:04
    amit érdemes megnézni.
  • 4:04 - 4:07
    Egyelőre azonban fókuszáljunk a lényegre,
  • 4:07 - 4:10
    arra, hogy a bért a szokásos módon
    határozzuk meg
  • 4:10 - 4:13
    addig a pontig, amíg a keresett
    és a kínált mennyiség
  • 4:13 - 4:14
    megegyezik,
  • 4:14 - 4:16
    ami a keresleti és kínálati görbe
    metszéspontja.
  • 4:16 - 4:17
    Az USA-ban
  • 4:17 - 4:21
    a takarítók órabére kb. 10 $,
  • 4:21 - 4:24
    a kínált mennyiség kb. heti
    168 millió óra.
  • 4:24 - 4:29
    Összesen kb. 4,2 millió takarító
    van az USA-ban.
  • 4:29 - 4:34
    Fontos, hogy használhatjuk
    a keresletet és kínálatot mint eszközöket,
  • 4:34 - 4:36
    hogy megértsük a munkaerőpiacot.
  • 4:36 - 4:40
    Meg tudjuk jósolni, hogy mi fog történni,
    ha növekszik a munkaerő kereslet,
  • 4:40 - 4:41
    vagy ha csökken a kínálat.
  • 4:41 - 4:45
    Más, a keresletet és munkaerő kínálatot
    befolyásoló tényezők esetén is
  • 4:45 - 4:48
    tudjuk már, hogyan kell elemezni a piacot.
  • 4:48 - 4:52
    Vegyünk a munkaerő kínálathoz
    még egy jellemzőt.
  • 4:52 - 4:54
    Különbséget kell tennünk a munka
  • 4:54 - 4:56
    egyén kínálati görbéje
  • 4:56 - 4:59
    és a munka piaci kínálati görbéje között.
  • 4:59 - 5:03
    Tegyük fel, hogy van egy takarítónk,
    nevezzük Joe-nak,
  • 5:03 - 5:08
    és képzeljük el, hogy az órabére
    jelenleg 16 $,
  • 5:08 - 5:10
    és 40 órát dolgozik egy héten.
  • 5:10 - 5:13
    Ha az órabére 20 $-ra emelkedne,
  • 5:13 - 5:17
    Joe úgy döntene, hogy többet dolgozik,
    50 órát egy héten,
  • 5:17 - 5:20
    hogy kihasználja ezt a magasabb bért.
  • 5:20 - 5:25
    Most tegyük fel, hogy az órabére
    még tovább emelkedik, 28 $-ra.
  • 5:25 - 5:30
    Vajon Joe többet fog dolgozni 28 $-ért,
    mint amennyit 20 $-ért dolgozott?
  • 5:30 - 5:32
    Nem feltétlenül.
  • 5:32 - 5:35
    Végtére is, egy héten csak adott óra van.
  • 5:35 - 5:37
    És Joe-nak egy csomó más dolga is van.
  • 5:37 - 5:39
    Most, hogy magasabb a bére,
  • 5:39 - 5:42
    elvihetné a családját nyaralni.
  • 5:42 - 5:44
    A jövedelme is elég magas,
  • 5:44 - 5:48
    28 $ óránként, 40 óra egy héten.
  • 5:48 - 5:51
    Valójában még úgy is dönthet,
    hogy kicsivel kevesebbet fog dolgozni.
  • 5:51 - 5:55
    Több kikapcsolódást szeretne
  • 5:55 - 5:59
    vásárolni azon a pénzen,
    amit jelenleg a munkájával megkeres.
  • 5:59 - 6:03
    Tehát az egyén munkakínálati
    görbéjének lehet
  • 6:03 - 6:05
    visszahajló része.
  • 6:05 - 6:08
    Nincs ebben semmi irracionális
    vagy különös.
  • 6:08 - 6:11
    Míg az egyéni munka kínálati görbéjének
  • 6:11 - 6:13
    lehet visszahajló része,
  • 6:13 - 6:16
    ez sokkal kevésbé valószínű,
    ha a teljes piacot tekintjük.
  • 6:16 - 6:20
    Mert még akkor is,
    ha a takarítók bére növekszik
  • 6:20 - 6:22
    és Joe egy kicsivel kevesebbet dolgozik,
  • 6:22 - 6:25
    rengeteg más ember van,
    Mary, Jose és Rita,
  • 6:25 - 6:29
    akik jelenleg is alkalmazottak,
    pl. felszolgálók, vagy eladók,
  • 6:29 - 6:32
    és akik hajlandók lennének
    takarítóként is dolgozni,
  • 6:32 - 6:34
    ha a bér magasabb lenne.
  • 6:34 - 6:37
    Tehát vegyük a 20 $-os órabért,
  • 6:37 - 6:41
    a piac kínálata pedig
    320 millió óra takarítói feladat.
  • 6:41 - 6:44
    Ahogy a bér 28 $-ra emelkedik,
  • 6:44 - 6:47
    ugyan Joe egy kicsit kevesebbet dolgozik,
  • 6:47 - 6:49
    és ebben az iparágban talán még néhányan
  • 6:49 - 6:50
    kevesebbet dolgoznak majd,
  • 6:50 - 6:53
    olyanok, akik már
    ebben az iparágban vannak,
  • 6:53 - 6:56
    de több ember lép be a piacra
    és vállal takarítói feladatokat,
  • 6:56 - 7:00
    amikor a bér 28 $, mint mikor 20 $ volt.
  • 7:00 - 7:06
    Tehát a bér emelkedésével
    a takarítói tevékenység mint kínálat
  • 7:06 - 7:09
    mennyisége két okból kifolyólag is nő.
  • 7:09 - 7:11
    Azok, akik már eddig is takarítók voltak,
  • 7:11 - 7:12
    lehet, hogy többet dolgoznak,
  • 7:13 - 7:15
    de még ennél is fontosabb,
  • 7:15 - 7:17
    hogy amint a takarítók bére emelkedik,
  • 7:17 - 7:20
    egyre több ember lép be
    a takarító iparágba.
  • 7:20 - 7:25
    Mindez azt jelenti,
    hogy a munkaerő-kínálat görbénknek
  • 7:25 - 7:28
    szokásos formája lesz,
  • 7:28 - 7:30
    felfelé emelkedő munkaerő-kínálati görbe.
  • 7:30 - 7:32
    Ha néhány egyéni görbe egy része
  • 7:32 - 7:34
    esetleg visszahajlik,
  • 7:34 - 7:37
    a piaci görbe alakja a szokásos lesz.
  • 7:38 - 7:41
    Miért keresnek többet
    a takarítók az USA-ban,
  • 7:41 - 7:43
    mint Indiában?
  • 7:43 - 7:45
    Hiszen nagyjából ugyanazt csinálják,
  • 7:45 - 7:46
    padlót söpörnek, stb.
  • 7:46 - 7:50
    Biztosan nem arról van szó,
    hogy az amerikai takarítók
  • 7:50 - 7:54
    több padlót söpörnének óránként,
    vagy több órát dolgoznának.
  • 7:54 - 7:58
    A válasz "kereslet és kínálat"? Fél pont.
  • 7:58 - 8:00
    Ássunk egy kicsit mélyebbre.
  • 8:00 - 8:03
    A takarítók iránti kereslet
    magasabb az USA-ban,
  • 8:03 - 8:07
    mert a gazdasága sokkal termelékenyebb,
  • 8:07 - 8:08
    mint India gazdasága.
  • 8:08 - 8:10
    Több és jobb tőkével dolgoznak,
  • 8:10 - 8:12
    az irodai dolgozók sokkal
    termelékenyebbek
  • 8:12 - 8:17
    és az amerikai iroda értékesebb
    terméket hoz létre.
  • 8:17 - 8:20
    Ezért sokkal értékesebb munka
  • 8:20 - 8:23
    az amerikai irodaépületet tisztán tartani.
  • 8:23 - 8:25
    Ez az egyik oka, hogy
    az amerikai takarító többet keres.
  • 8:25 - 8:28
    A szolgálataik iránti kereslet magasabb.
  • 8:28 - 8:30
    Ez egy hasznos figyelemfelhívás,
  • 8:30 - 8:32
    lehet, hogy számos értékes
    készséggel rendelkezünk,
  • 8:32 - 8:34
    pl. tudunk programozni,
  • 8:34 - 8:36
    vagy jelentést írni,
    vagy eladókat motiválni,
  • 8:36 - 8:38
    és így tovább.
  • 8:38 - 8:41
    De ezek a készségek
    csak adott kontextusban értékesek.
  • 8:41 - 8:43
    Ha áthelyeznének egy másik gazdaságba,
  • 8:43 - 8:46
    a készségeink lehet,
    hogy ott kevésbé értékesek.
  • 8:46 - 8:48
    Esetleg mert ott kevésbé hasznosak,
  • 8:48 - 8:51
    vagy mert másoknak nincs elég pénzük,
  • 8:51 - 8:53
    hogy fizessenek a képességeinkért.
  • 8:53 - 8:56
    Jobb fodrásznak lenni
    egy gazdag országban,
  • 8:56 - 8:58
    mint egy szegényben,
  • 8:58 - 9:01
    még akkor is, ha ugyanannyi embernek
    van szüksége hajvágásra.
  • 9:01 - 9:03
    Tehát ez az egyik oka,
  • 9:03 - 9:05
    hogy a takarítók
    többet keresnek az USA-ban.
  • 9:05 - 9:07
    A szolgálataik iránti kereslet magasabb,
  • 9:07 - 9:10
    mert az USA gazdasága
    sokkal termelékenyebb.
  • 9:10 - 9:14
    A béreket persze a kereslet
    és a kínálat határozza meg,
  • 9:14 - 9:15
    Nézzük a másik oldalt.
  • 9:15 - 9:18
    Indiában sokkal több a dolgozó,
    mint az USA-ban.
  • 9:18 - 9:23
    Indiában több az alacsonyan
    képzett munkaerő,
  • 9:23 - 9:26
    akik a takarítói állásokért küzdenek.
  • 9:26 - 9:29
    A takarítás magasan fizetett,
  • 9:29 - 9:32
    megbecsült állás Indiában,
  • 9:32 - 9:34
    Az indiai takarítók
    azért keresnek kevesebbet,
  • 9:34 - 9:36
    mert az amerikai cégek produktívabbak,
  • 9:36 - 9:38
    a munkaerő iránti kereslet magasabb,
  • 9:38 - 9:41
    és azért is, mert az alacsonyan képzett
    munkaerő-kínálat
  • 9:41 - 9:43
    nagyobb Indiában.
  • 9:43 - 9:46
    Ez a grafikon összegzi az elhangzottakat.
  • 9:46 - 9:49
    Itt van a takarítók iránti
    kereslet és kínálat az USA-ban,
  • 9:49 - 9:51
    10 $ órabér esetén.
  • 9:51 - 9:54
    És itt van ugyanez Indiában.
  • 9:54 - 9:56
    A kereslet alacsonyabb,
    a kínálat magasabb,
  • 9:56 - 9:59
    tehát a bér alacsonyabb.
  • 9:59 - 10:02
    Következő alkalommal megnézzük
    azokat a tényezőket,
  • 10:02 - 10:04
    amelyek növelhetik a béreket,
  • 10:04 - 10:05
    különös tekintettel az emberi tőkére,
  • 10:05 - 10:07
    majd áttérünk a diszkriminációra,
  • 10:07 - 10:08
    és egyéb témákra.
  • 10:09 - 10:11
    [Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni,
  • 10:11 - 10:12
    kattintson a kérdésekre.
  • 10:13 - 10:17
    Ha pedig készen áll a folytatásra,
    kattintson a következő videóra.
  • 10:17 - 10:20
    ♪ [zene] ♪
Title:
The Marginal Product of Labor
Description:

In this video on the marginal product of labor, we discuss some commons questions such as: How are wages determined? Why do most Americans earn so much by global standards? What exactly is meant by ‘human capital’? Do labor unions help workers, and if so, by how much? How does discrimination affect labor markets? How is the demand for labor different than the demand for a good? We’ll discuss how to derive the demand for labor based on the marginal product of labor, and use real-world examples — such as the demand for janitors in a fast food restaurant — to illustrate this calculation. We’ll also cover an individual’s labor supply curve vs. market supply of labor.

Microeconomics Course:http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomic

Ask a question about the video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/labor-economics-marginal-product-labor#QandA

Next video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/human-capital-wages-education-globalization
more » « less
Video Language:
English
Team:
Marginal Revolution University
Project:
Micro
Duration:
10:22

Hungarian subtitles

Revisions Compare revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.