WEBVTT

00:00:00.000 --> 00:00:02.503
♪ [zene] ♪

00:00:08.160 --> 00:00:10.740
- [Alex] A munkaerőpiacról szóló 
előadássorozatunkban

00:00:10.740 --> 00:00:12.730
olyan kérdéseket vizsgálunk,

00:00:12.730 --> 00:00:15.198
mint hogy hogyan határozzák meg a béreket,

00:00:15.198 --> 00:00:18.416
miért keresnek az amerikaiak 
olyan jól világviszonylatban,

00:00:18.416 --> 00:00:21.976
mi a humán tőke, és hogyan segíti elő 
a bérek növelését,

00:00:21.976 --> 00:00:24.455
segítik-e a szakszervezetek 
a munkavállalót,

00:00:24.455 --> 00:00:26.675
és ha igen, akkor milyen mértékben,

00:00:26.675 --> 00:00:29.769
hogyan befolyásolja a diszkrimináció 
a munkaerőpiacot.

00:00:29.769 --> 00:00:34.404
Előadásunkat a bérek 
meghatározásával kezdjük.

00:00:38.650 --> 00:00:41.001
A munkaerőpiacról szóló előadásainkban

00:00:41.001 --> 00:00:42.843
a következő kérdéseket vizsgáljuk meg:

00:00:42.843 --> 00:00:44.791
Hogyan alakulnak ki a bérek?

00:00:44.791 --> 00:00:48.150
Miért keresnek az amerikaiak olyan jól 
világviszonylatban?

00:00:48.150 --> 00:00:49.495
Mi a humán tőke,

00:00:49.495 --> 00:00:51.840
és hogyan segíti elő a bérek növelését?

00:00:51.840 --> 00:00:53.955
Segítik-e a szakszervezetek 
a munkavállalót?

00:00:53.955 --> 00:00:55.562
Ha igen, milyen mértékben?

00:00:55.562 --> 00:00:58.330
Mennyire befolyásolja a diszkrimináció 
a munkaerőpiacot?

00:00:58.330 --> 00:01:00.308
Az előadást

00:01:00.308 --> 00:01:03.475
a bérek meghatározásával kezdjük.

00:01:03.475 --> 00:01:05.888
A munkaerő iránti keresletet 
az különbözteti meg

00:01:05.888 --> 00:01:08.920
az alma iránti kereslettől, 
hogy a munkaerő iránti kereslet

00:01:08.920 --> 00:01:10.572
származtatott kereslet.

00:01:10.572 --> 00:01:15.262
Egy cég azért alkalmaz dolgozókat, 
mert ők növelik a bevételét.

00:01:15.262 --> 00:01:19.363
A munkaerő iránti kereslet 
mögötti alapgondolat nem más,

00:01:19.363 --> 00:01:21.354
mint a munka határtermelékenysége,

00:01:21.354 --> 00:01:23.122
azaz a cég bevételének növelése

00:01:23.122 --> 00:01:25.820
egy további dolgozó alkalmazása által.

00:01:25.820 --> 00:01:27.680
Látni fogunk néhány érdekes dolgot

00:01:27.680 --> 00:01:29.510
a határtermelékenységgel kapcsolatban.

00:01:29.510 --> 00:01:34.190
Először is, egyre több munkaerő 
alkalmazásával csökenni fog,

00:01:34.190 --> 00:01:37.740
mert az első munkás a legfontosabb 
feladat elvégzését kapja,

00:01:37.740 --> 00:01:40.954
a második munkás 
a második legfontosabb feladatot kapja,

00:01:40.954 --> 00:01:42.336
és így tovább.

00:01:42.336 --> 00:01:46.669
Ráadásul, a cégek addig alkalmaznak 
további munkaerőt,

00:01:46.669 --> 00:01:51.730
míg a bér kevesebb, 
mint a munka határtermelékenysége.

00:01:51.730 --> 00:01:54.205
Nézzük meg mindezt ebben a táblázatban.

00:01:54.205 --> 00:01:57.070
Azt látjuk, hogy egy étterem, 
mint pl. a McDonald's

00:01:57.090 --> 00:01:59.515
hogyan dönt takarítók felvételéről.

00:01:59.515 --> 00:02:02.730
Az első takarító 
a legfontosabb feladatot kapja,

00:02:02.730 --> 00:02:05.070
ami a WC-k takarítása, naponta egyszer.

00:02:05.070 --> 00:02:09.500
Ez a feladat óránként 35 $-ral 
növeli a cég bevételét.

00:02:09.520 --> 00:02:12.840
A vendégek szeretik, ha tiszták 
egy étteremben a WC-k.

00:02:12.840 --> 00:02:15.190
A második takarító kiüríti a szemetest,

00:02:15.190 --> 00:02:18.770
a harmadiknak is 
a WC-ket kell takarítania,

00:02:18.770 --> 00:02:20.770
ami mostmár napi kétszer történik,

00:02:20.790 --> 00:02:24.700
de ettől a bevétel már kevesebbel, 
csak 24 $-ral nő.

00:02:24.700 --> 00:02:27.330
A munkaerő keresetgörbéjét

00:02:27.330 --> 00:02:30.295
a munka határtermelékenységéből 
származtatjuk.

00:02:30.295 --> 00:02:33.060
Figyeljük meg, hogy amint a bér lemegy,

00:02:33.060 --> 00:02:36.665
a cég egyre több és több takarítót 
szeretne alkalmazni,

00:02:36.665 --> 00:02:39.630
és ahogy a cég 
egyre több takarítót alkalmaz,

00:02:39.630 --> 00:02:42.330
a munka határtermelékenysége csökken.

00:02:42.330 --> 00:02:45.890
Nézzük meg közelebbről, 
hogy ez hogy jön ki.

00:02:47.600 --> 00:02:50.190
Itt van a munka határtermelékenységének 
ütemterve,

00:02:50.190 --> 00:02:53.535
itt pedig az ebből származó 
munkaerő iránti kereslet.

00:02:53.535 --> 00:02:57.422
Látható, hogy ha az órabérek magasabbak 
volnának 35 $-nál,

00:02:57.422 --> 00:03:00.400
a cég nem venne fel új takarítót,

00:03:00.430 --> 00:03:03.120
mert a legelső takarító 35 $-t

00:03:03.120 --> 00:03:06.610
tesz hozzá óránként a cég bevételéhez.

00:03:06.650 --> 00:03:11.060
Ha a bér magasabb ennél, akkor már 
nem éri meg azt a takarítót is alkalmazni.

00:03:11.060 --> 00:03:13.410
De amint a bér csökken,

00:03:13.430 --> 00:03:16.140
érdemes lesz 
egyre több takarítót alkalmazni.

00:03:16.140 --> 00:03:20.380
Ha a piaci bér 10 $ lenne, 
7 takarítót alkalmaznának.

00:03:20.380 --> 00:03:24.590
Ha a piaci bér 30 $ lenne, 
csak 1 takarítót vennének fel.

00:03:24.590 --> 00:03:27.840
Ez egyetlen cég 
takarítók iránti kereslete.

00:03:27.840 --> 00:03:32.390
Most összesítsük, hogy a piacon lévő 
összes cégnek együtt

00:03:32.390 --> 00:03:36.390
hány takarítóra van kereslete, 
a különböző órabérek esetén.

00:03:36.390 --> 00:03:39.926
Így kapjuk meg a takarítók iránti 
piaci keresletet.

00:03:39.926 --> 00:03:42.562
Térjünk át tehát a piaci keresletre.

00:03:42.562 --> 00:03:45.101
Íme a takarítók piaca az USA-ban.

00:03:45.101 --> 00:03:47.920
Van egy keresleti görbénk, 
amit a munka határtermelékenysége

00:03:47.920 --> 00:03:50.030
és a kínálati görbe határoz meg.

00:03:50.030 --> 00:03:52.810
A kínálati görbe megmutatja, 
hogy ahogy a bér növekszik,

00:03:52.810 --> 00:03:55.640
a kínált takarítók száma is nő.

00:03:55.640 --> 00:03:57.665
Ezt ösztönösen is így gondolnánk,

00:03:57.665 --> 00:04:00.140
de a kínálati görbére még visszatérek,

00:04:00.140 --> 00:04:02.196
mert van egy bonyolultabb eset is,

00:04:02.196 --> 00:04:03.803
amit érdemes megnézni.

00:04:03.803 --> 00:04:06.506
Egyelőre azonban fókuszáljunk a lényegre,

00:04:06.506 --> 00:04:09.999
arra, hogy a bért a szokásos módon 
határozzuk meg

00:04:09.999 --> 00:04:13.024
addig a pontig, amíg a keresett 
és a kínált mennyiség

00:04:13.024 --> 00:04:13.960
megegyezik,

00:04:13.960 --> 00:04:16.260
ami a keresleti és kínálati görbe 
metszéspontja.

00:04:16.260 --> 00:04:17.450
Az USA-ban

00:04:17.460 --> 00:04:20.765
a takarítók órabére kb. 10 $,

00:04:20.765 --> 00:04:24.461
a kínált mennyiség kb. heti 
168 millió óra.

00:04:24.461 --> 00:04:28.742
Összesen kb. 4,2 millió takarító 
van az USA-ban.

00:04:28.742 --> 00:04:33.720
Fontos, hogy használhatjuk 
a keresletet és kínálatot mint eszközöket,

00:04:33.720 --> 00:04:36.095
hogy megértsük a munkaerőpiacot.

00:04:36.095 --> 00:04:39.710
Meg tudjuk jósolni, hogy mi fog történni,
ha növekszik a munkaerő kereslet,

00:04:39.710 --> 00:04:41.344
vagy ha csökken a kínálat.

00:04:41.344 --> 00:04:45.227
Más, a keresletet és munkaerő kínálatot 
befolyásoló tényezők esetén is

00:04:45.227 --> 00:04:48.128
tudjuk már, hogyan kell elemezni a piacot.

00:04:48.128 --> 00:04:51.670
Vegyünk a munkaerő kínálathoz 
még egy jellemzőt.

00:04:51.724 --> 00:04:54.047
Különbséget kell tennünk a munka

00:04:54.047 --> 00:04:56.260
egyén kínálati görbéje

00:04:56.290 --> 00:04:58.880
és a munka piaci kínálati görbéje között.

00:04:58.880 --> 00:05:02.515
Tegyük fel, hogy van egy takarítónk,
nevezzük Joe-nak,

00:05:02.515 --> 00:05:07.865
és képzeljük el, hogy az órabére 
jelenleg 16 $,

00:05:07.865 --> 00:05:10.332
és 40 órát dolgozik egy héten.

00:05:10.332 --> 00:05:12.990
Ha az órabére 20 $-ra emelkedne,

00:05:12.990 --> 00:05:17.110
Joe úgy döntene, hogy többet dolgozik, 
50 órát egy héten,

00:05:17.110 --> 00:05:19.645
hogy kihasználja ezt a magasabb bért.

00:05:19.645 --> 00:05:24.700
Most tegyük fel, hogy az órabére 
még tovább emelkedik, 28 $-ra.

00:05:24.700 --> 00:05:30.249
Vajon Joe többet fog dolgozni 28 $-ért, 
mint amennyit 20 $-ért dolgozott?

00:05:30.249 --> 00:05:31.670
Nem feltétlenül.

00:05:31.670 --> 00:05:34.545
Végtére is, egy héten csak adott óra van.

00:05:34.550 --> 00:05:37.165
És Joe-nak egy csomó más dolga is van.

00:05:37.165 --> 00:05:39.350
Most, hogy magasabb a bére,

00:05:39.350 --> 00:05:41.675
elvihetné a családját nyaralni.

00:05:41.675 --> 00:05:44.310
A jövedelme is elég magas,

00:05:44.310 --> 00:05:47.655
28 $ óránként, 40 óra egy héten.

00:05:47.655 --> 00:05:51.060
Valójában még úgy is dönthet, 
hogy kicsivel kevesebbet fog dolgozni.

00:05:51.060 --> 00:05:55.100
Több kikapcsolódást szeretne

00:05:55.100 --> 00:05:58.545
vásárolni azon a pénzen, 
amit jelenleg a munkájával megkeres.

00:05:58.545 --> 00:06:02.650
Tehát az egyén munkakínálati 
görbéjének lehet

00:06:02.650 --> 00:06:05.330
visszahajló része.

00:06:05.330 --> 00:06:08.150
Nincs ebben semmi irracionális 
vagy különös.

00:06:08.180 --> 00:06:10.845
Míg az egyéni munka kínálati görbéjének

00:06:10.845 --> 00:06:12.850
lehet visszahajló része,

00:06:12.850 --> 00:06:15.930
ez sokkal kevésbé valószínű, 
ha a teljes piacot tekintjük.

00:06:15.930 --> 00:06:19.581
Mert még akkor is, 
ha a takarítók bére növekszik

00:06:19.581 --> 00:06:21.672
és Joe egy kicsivel kevesebbet dolgozik,

00:06:21.672 --> 00:06:25.351
rengeteg más ember van,
Mary, Jose és Rita,

00:06:25.351 --> 00:06:29.270
akik jelenleg is alkalmazottak,
pl. felszolgálók, vagy eladók,

00:06:29.270 --> 00:06:32.190
és akik hajlandók lennének 
takarítóként is dolgozni,

00:06:32.190 --> 00:06:34.140
ha a bér magasabb lenne.

00:06:34.140 --> 00:06:36.850
Tehát vegyük a 20 $-os órabért,

00:06:36.850 --> 00:06:41.319
a piac kínálata pedig 
320 millió óra takarítói feladat.

00:06:41.319 --> 00:06:44.169
Ahogy a bér 28 $-ra emelkedik,

00:06:44.169 --> 00:06:46.589
ugyan Joe egy kicsit kevesebbet dolgozik,

00:06:46.589 --> 00:06:48.809
és ebben az iparágban talán még néhányan

00:06:48.809 --> 00:06:50.360
kevesebbet dolgoznak majd,

00:06:50.360 --> 00:06:52.620
olyanok, akik már 
ebben az iparágban vannak,

00:06:52.620 --> 00:06:56.415
de több ember lép be a piacra 
és vállal takarítói feladatokat,

00:06:56.415 --> 00:07:00.500
amikor a bér 28 $, mint mikor 20 $ volt.

00:07:00.500 --> 00:07:05.655
Tehát a bér emelkedésével
a takarítói tevékenység mint kínálat

00:07:05.655 --> 00:07:08.777
mennyisége két okból kifolyólag is nő.

00:07:08.825 --> 00:07:11.027
Azok, akik már eddig is takarítók voltak,

00:07:11.027 --> 00:07:12.500
lehet, hogy többet dolgoznak,

00:07:12.530 --> 00:07:14.560
de még ennél is fontosabb,

00:07:14.560 --> 00:07:16.895
hogy amint a takarítók bére emelkedik,

00:07:16.895 --> 00:07:20.270
egyre több ember lép be 
a takarító iparágba.

00:07:20.270 --> 00:07:25.020
Mindez azt jelenti, 
hogy a munkaerő-kínálat görbénknek

00:07:25.020 --> 00:07:27.555
szokásos formája lesz,

00:07:27.555 --> 00:07:29.912
felfelé emelkedő munkaerő-kínálati görbe.

00:07:29.962 --> 00:07:31.896
Ha néhány egyéni görbe egy része

00:07:31.896 --> 00:07:34.420
esetleg visszahajlik,

00:07:34.420 --> 00:07:37.380
a piaci görbe alakja a szokásos lesz.

00:07:38.330 --> 00:07:41.030
Miért keresnek többet 
a takarítók az USA-ban,

00:07:41.030 --> 00:07:42.634
mint Indiában?

00:07:42.634 --> 00:07:44.569
Hiszen nagyjából ugyanazt csinálják,

00:07:44.569 --> 00:07:46.490
padlót söpörnek, stb.

00:07:46.490 --> 00:07:49.690
Biztosan nem arról van szó, 
hogy az amerikai takarítók

00:07:49.690 --> 00:07:54.250
több padlót söpörnének óránként, 
vagy több órát dolgoznának.

00:07:54.250 --> 00:07:57.615
A válasz "kereslet és kínálat"? Fél pont.

00:07:57.615 --> 00:07:59.720
Ássunk egy kicsit mélyebbre.

00:07:59.720 --> 00:08:03.340
A takarítók iránti kereslet 
magasabb az USA-ban,

00:08:03.340 --> 00:08:06.914
mert a gazdasága sokkal termelékenyebb,

00:08:06.914 --> 00:08:08.399
mint India gazdasága.

00:08:08.399 --> 00:08:10.445
Több és jobb tőkével dolgoznak,

00:08:10.445 --> 00:08:12.480
az irodai dolgozók sokkal 
termelékenyebbek

00:08:12.480 --> 00:08:17.180
és az amerikai iroda értékesebb 
terméket hoz létre.

00:08:17.180 --> 00:08:20.425
Ezért sokkal értékesebb munka

00:08:20.425 --> 00:08:22.540
az amerikai irodaépületet tisztán tartani.

00:08:22.540 --> 00:08:25.349
Ez az egyik oka, hogy 
az amerikai takarító többet keres.

00:08:25.349 --> 00:08:27.589
A szolgálataik iránti kereslet magasabb.

00:08:27.589 --> 00:08:29.985
Ez egy hasznos figyelemfelhívás,

00:08:29.985 --> 00:08:32.500
lehet, hogy számos értékes 
készséggel rendelkezünk,

00:08:32.500 --> 00:08:33.925
pl. tudunk programozni,

00:08:33.925 --> 00:08:36.330
vagy jelentést írni, 
vagy eladókat motiválni,

00:08:36.330 --> 00:08:37.668
és így tovább.

00:08:37.668 --> 00:08:41.127
De ezek a készségek 
csak adott kontextusban értékesek.

00:08:41.127 --> 00:08:43.397
Ha áthelyeznének egy másik gazdaságba,

00:08:43.397 --> 00:08:45.720
a készségeink lehet, 
hogy ott kevésbé értékesek.

00:08:45.720 --> 00:08:47.826
Esetleg mert ott kevésbé hasznosak,

00:08:47.826 --> 00:08:51.172
vagy mert másoknak nincs elég pénzük,

00:08:51.172 --> 00:08:53.496
hogy fizessenek a képességeinkért.

00:08:53.496 --> 00:08:55.810
Jobb fodrásznak lenni 
egy gazdag országban,

00:08:55.810 --> 00:08:57.740
mint egy szegényben,

00:08:57.740 --> 00:09:00.670
még akkor is, ha ugyanannyi embernek 
van szüksége hajvágásra.

00:09:00.680 --> 00:09:02.850
Tehát ez az egyik oka,

00:09:02.850 --> 00:09:05.250
hogy a takarítók 
többet keresnek az USA-ban.

00:09:05.250 --> 00:09:07.254
A szolgálataik iránti kereslet magasabb,

00:09:07.254 --> 00:09:09.759
mert az USA gazdasága 
sokkal termelékenyebb.

00:09:09.759 --> 00:09:13.739
A béreket persze a kereslet 
és a kínálat határozza meg,

00:09:13.739 --> 00:09:15.130
Nézzük a másik oldalt.

00:09:15.130 --> 00:09:18.435
Indiában sokkal több a dolgozó, 
mint az USA-ban.

00:09:18.460 --> 00:09:22.790
Indiában több az alacsonyan 
képzett munkaerő,

00:09:22.790 --> 00:09:26.250
akik a takarítói állásokért küzdenek.

00:09:26.250 --> 00:09:28.705
A takarítás magasan fizetett,

00:09:28.705 --> 00:09:32.000
megbecsült állás Indiában,

00:09:32.000 --> 00:09:34.250
Az indiai takarítók 
azért keresnek kevesebbet,

00:09:34.250 --> 00:09:36.130
mert az amerikai cégek produktívabbak,

00:09:36.130 --> 00:09:37.930
a munkaerő iránti kereslet magasabb,

00:09:37.930 --> 00:09:40.614
és azért is, mert az alacsonyan képzett 
munkaerő-kínálat

00:09:40.614 --> 00:09:42.680
nagyobb Indiában.

00:09:43.250 --> 00:09:45.640
Ez a grafikon összegzi az elhangzottakat.

00:09:45.640 --> 00:09:49.090
Itt van a takarítók iránti 
kereslet és kínálat az USA-ban,

00:09:49.090 --> 00:09:50.995
10 $ órabér esetén.

00:09:50.995 --> 00:09:53.780
És itt van ugyanez Indiában.

00:09:53.780 --> 00:09:56.325
A kereslet alacsonyabb, 
a kínálat magasabb,

00:09:56.325 --> 00:09:58.670
tehát a bér alacsonyabb.

00:09:59.290 --> 00:10:01.850
Következő alkalommal megnézzük 
azokat a tényezőket,

00:10:01.850 --> 00:10:03.580
amelyek növelhetik a béreket,

00:10:03.580 --> 00:10:05.414
különös tekintettel az emberi tőkére,

00:10:05.414 --> 00:10:06.996
majd áttérünk a diszkriminációra,

00:10:06.996 --> 00:10:08.188
és egyéb témákra.

00:10:08.852 --> 00:10:10.731
[Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni,

00:10:10.731 --> 00:10:12.351
kattintson a kérdésekre.

00:10:13.280 --> 00:10:16.510
Ha pedig készen áll a folytatásra,
kattintson a következő videóra.

00:10:16.510 --> 00:10:19.500
♪ [zene] ♪