Return to Video

The Marginal Product of Labor

  • 0:00 - 0:03
    ♪ [zene] ♪
  • 0:08 - 0:13
    - [Alex] A munkaerőpiacról szóló előadássorozatunkban olyan kérdéseket vizsgálunk,
  • 0:13 - 0:18
    mint például: Hogyan határozzák meg a béreket? Miért keresnek az amerikaiak ennyire jól a globális
  • 0:18 - 0:22
    szabványok szintjén? Mi a humán tőke, és hogyan segít nekünk a bérek növelésében?
  • 0:22 - 0:28
    Segítenek-e a szakszervezetek a munkavállalóknak? És ha igen, akkor milyen mértékben? És a diszkrimináció
  • 0:28 - 0:33
    mennyire befolyásolja a munkaerőpiacokat? Az előadássorozatnak ebben a részében a
  • 0:33 - 0:34
    a bérek meghatározásával kezdünk.
  • 0:39 - 0:42
    A munkaerőpiacról szóló előadássorozatunkban olyan kérdéseket vizsgálunk meg,
  • 0:42 - 0:47
    Hogyan határozzák meg a béreket? Miért keresnek az amerikaiak ennyire jól a globális
  • 0:47 - 0:52
    szabványok szintjén? Mi a humán tőke, és hogyan segít nekünk a bérek növelésében?
  • 0:52 - 0:57
    Segítenek-e a szakszervezetek a munkavállalóknak? És ha igen, akkor milyen mértékben? És a diszkrimináció
  • 0:57 - 1:01
    mennyire befolyásolja a munkaerőpiacokat? Az előadássorozatnak ebben a részében a
  • 1:01 - 1:06
    a bérek meghatározásával kezdünk. Ami különbözővé teszi a munkaerő iránti keresletet az
  • 1:06 - 1:11
    alma iránti kereslettel szemben, az az tény, hogy a munkaerő iránti kereslet származtatott kereslet. Cégek
  • 1:11 - 1:18
    azért alkalmaznak dolgozókat, mert a dolgozók növelik a bevételüket. A kulcsfontosságú gondolat
  • 1:18 - 1:20
    a munkaerő iránti kereslet mögött nem más, mint a munka határtermelékenysége,
  • 1:20 - 1:24
    egy cég bevételeinek növekedése egy további dolgozó
  • 1:25 - 1:28
    alkalmazásával. És nézzünk meg néhány érdekes dolgot a munka határtermelékenységével
  • 1:28 - 1:34
    kapcsolatban. Először is csökken, ha több munkát adnak hozzá. És ez
  • 1:34 - 1:39
    azért van, mert az első munkás a legfontosabb feladat elvégzéséhez kezd, a második
  • 1:39 - 1:46
    a második legfontosabb feladat elvégzéséhez és így tovább. Ráadásul, a cégek munkavállalókat,
  • 1:46 - 1:52
    munkásokat alkalmaznak addig, amíg a bér kevesebb, mint a munka határtermelékenysége. Vessünk egy
  • 1:52 - 1:57
    pillantást erre ebben a táblázatban. Ez a táblázat megmutatja, hogy a McDonald's-hoz hasonló éttermek
  • 1:57 - 2:02
    hogyan gondolkozhatnak a takarítók felvételéről. Az első takarító a legfontosabb feladatra
  • 2:02 - 2:05
    van kijelölve: a WC-k naponta történő kitakarítása. Ez a
  • 2:05 - 2:11
    feladat óránként 35 dollárral növeli a cég bevételét. A vendégek szeretik az olyan éttermeket, ahol
  • 2:11 - 2:17
    tiszták a mellékhelyiségek. A második takarító kiüríti a szemetest, a harmadik számára is kijelölik
  • 2:17 - 2:21
    az illemhelyiségek kitakarítását, most már napi kétszer- és ez a
  • 2:21 - 2:27
    használat kevesebb, mint 24 dollárral növeli a bevételt. A munkaerő keresetgörbéje
  • 2:28 - 2:33
    a munka határtermelékenységéből származik. Figyeljük meg, hogy amint a bér lemegy,
  • 2:33 - 2:39
    a cég egyre több és több takarítót szeretne alkalmazni, és ahogy a cég egyre több
  • 2:39 - 2:45
    takarítót alkalmaz, a munka határtermelékenysége csökken. Vessünk tehát egy közelebbi pillantást
  • 2:45 - 2:50
    erre a származtatásra. Itt látható a munka határtermelékenységének ütemterve és itt pedig
  • 2:51 - 2:55
    az ebből származó munkaerő iránti kereslet. Észrevehető, hogy ha a bérek
  • 2:55 - 3:02
    magasabbak voltak óránkénti 35 dollárnál, a cég nem igényelt takarítókat. Ez azért van, mert

    36
    00:03:01,900 --> 00:03:07,660
    a legelső takarító 35 dollárt tesz hozzá óránként a cég bevételeihez. Ha a bér magasabb
  • 3:08 - 3:13
    annál, nem éri meg takarítót alkalmazni. Azonban amint a bér csökken, egyre több és
  • 3:13 - 3:19
    több takarítót lesz érdemes alkalmazni. Ha a piaci bér 10 dollár, 7
  • 3:19 - 3:24
    takarítót vesznek fel. Ha a piaci bér 30 dollár, csupán 1 takarítót vennének
  • 3:24 - 3:29
    fel. Tehát ez volt egyetlen cég takarítók iránti igénye. Most összesítsük a takarítók
  • 3:30 - 3:36
    összbérét, amit az egyes béreknél a piac különböző cégeinél elértek.
  • 3:37 - 3:41
    És így jutunk el a takarítók iránti piaci kereslethez. Térjünk át tehát a piaci
  • 3:41 - 3:46
    keresletre. Itt van tehát a takarítókat érintő piac az Egyesült Államokban. Van egy keresleti
  • 3:46 - 3:50
    görbénk, amely a munka határtermelékenységéből és a kínálati görbéből származtatható. A kínálati görbe
  • 3:50 - 3:55
    megmondja, hogy ahogy a bér növekszik, a kínált takarítók mennyisége is
  • 3:55 - 3:58
    növekszik. Ez ösztönös, viszont szeretnék pár perc múlva egy kicsit többet mondani a kínálati
  • 3:58 - 4:03
    görbéről, mert van egy esetleges szövődménye, amit meg kellene
  • 4:03 - 4:08
    beszélnünk. Egyelőre azonban fókuszáljunk a lényegre, vagyis arra, hogy a bér
  • 4:08 - 4:14
    a szokásos módon van meghatározva azon a ponton, ahol az keresett mennyiség megegyezik a kínált
  • 4:14 - 4:17
    mennyiséggel - a kereslet és kínálati görbe metszéspontjánál. Az Egyesült Államokban
  • 4:18 - 4:22
    a takarítók bére 10 dollár óránként és a kínált mennyiség körülbelül
  • 4:22 - 4:28
    168 millió per év. Összességében, körülbelül 4.2 millió takarító
  • 4:28 - 4:34
    van az Egyesült Államokban. Tehát itt az a legfontosabb, hogy használhatjuk a kereslet és kínálat eszközeit
  • 4:34 - 4:38
    a munkaerőpiac megértéséhez. Tehát meg tudjuk jósolni, hogy mi fog történni egy
  • 4:38 - 4:42
    megnövekedett munkaerő kereslettel, vagy egy csökkentett kínálattal, egyéb tényezők, melyek befolyásolhatják a
  • 4:42 - 4:45
    keresletet és munkaerő kínálatot,
  • 4:45 - 4:49
    most már tudjuk, hogyan kell elemezni ezt a piacot. Adjunk hozzá egy
  • 4:49 - 4:54
    képesítést/minősítést a munkaerő kínálathoz. Különbséget kell tennünk az
  • 4:54 - 4:59
    az egyén kínálati görbéje és a piac kínálati görbéje között. Tegyük fel,
  • 5:00 - 5:05
    hogy van egy takarítónk - nevezzük el Joe-nak- és képzeljük el, hogy a bére
  • 5:05 - 5:12
    jelenleg 16 dollár óránként és 40 órát dolgozik egy héten. Ha a bére óránkénti 20 dollárra
  • 5:12 - 5:17
    emelkedne, Joe úgy döntene, hogy többet dolgozna, 50 órát egy héten, azért, hogy
  • 5:18 - 5:23
    kihasználja ezt a magasabb bért. De most tegyük fel, hogy a bér még többet emelkedik,
  • 5:23 - 5:29
    28 dollárra óránként. Nos, vajon Joe többet fog-e dolgozni 28 dollárért óránként, mint amennyit 20 dollárért
  • 5:30 - 5:35
    dolgozott? Nem feltétlenül. Végtére is, elég sok óra van egy hétben. Különben is,
  • 5:35 - 5:40
    Joe egy csomó más dologgal el tudja tölteni az idejét. Most, hogy magasabb a bére, talán Joe is
  • 5:40 - 5:44
    el szeretné vinni a családját nyaralni. A jövedelme is elég magas jelenleg.
  • 5:44 - 5:49
    28 dollár egy órára, 40 óra egy héten, Joe valójában még úgy is dönthet, hogy
  • 5:49 - 5:55
    egy kicsivel kevesebbet szeretne dolgozni. Tulajdonképpen több szabadidőt szeretne a
  • 5:55 - 6:02
    jövedelme jogán, amit jelenleg munkájával megkeres. Tehát az egyén munkakínálati görbéjének is lehet
  • 6:02 - 6:07
    egy hátrafele hajló összetevője. Nincs semmi irracionális vagy
  • 6:07 - 6:10
    különös ebben. Annak ellenére, hogy lehetséges egy egyén számára,
  • 6:10 - 6:15
    hogy egy hátrafele hajló munkaerő kínálati összetevője legyen, ez kevésbé valószínű a teljes
  • 6:15 - 6:21
    piac esetében. Mert még akkor is, hogy ha a takarítók bére növekszik és Joe egy kicsivel kevesebbet
  • 6:21 - 6:26
    dolgozik, rengeteg más ember van - Mary, és Jose és Rita - akik jelenleg is
  • 6:26 - 6:31
    alkalmazottak, mondjuk felszolgálóként, vagy mint eladók, akik hajlandók lennének takarítói
  • 6:31 - 6:37
    pozícióban dolgozni, ha a bér magasabb lenne. Tehát gondoljunk egy óránkénti 20 dolláros bérezésre -
  • 6:37 - 6:43
    a piac kínálata 320 millió óra takarítói szolgálatot foglal magában. Ahogy a bér 28 dollárra

    79
    00:06:42,730 --> 00:06:48,010
    emelkedik, Joe egy kicsivel kevesebbet dolgozik, és talán néhány más ember is az iparból
  • 6:48 - 6:53
    egy kicsivel kevesebbet dolgozik - olyan emberek, akik már az iparágban vannak - de több
  • 6:53 - 6:59
    ember lép be a piacra a takarítói szolgálatokra, amikor a bér 28 dollár, mint amikor
  • 6:59 - 7:06
    20 dollár volt. Tehát ahogyan a bér emelkedik, a takarítói szolgálatokból származó mennyiség
  • 7:07 - 7:12
    két okból kifolyólag nő. Azok az emberek, akik már egy ideje takarítók, lehet többet dolgoznak, de
  • 7:13 - 7:18
    még ennél is fontosabb, hogy amint a takarítók bére emelkedik, egyre több ember lép be
  • 7:18 - 7:24
    a takarítói iparba. Tehát mindez azt jelenti, hogy a mi munkaerő-kínálat görbénknek a
  • 7:25 - 7:30
    szokásos formája lesz, egy felfele lejtős munkaerő-kínálati görbe, még akkor is, ha néhány
  • 7:31 - 7:35
    egyénnél hátrafele hajló lejtők jelenhetnek meg a görbe bizonyos részeinél. A piaci
  • 7:35 - 7:40
    lejtő a szokásos alakot veszi fel. Tehát miért keresnek az amerikai takarítók többet,
  • 7:40 - 7:44
    mint az indiaiak? Végül is, nagyjából ugyanazt teszik -
  • 7:44 - 7:49
    padlót söpörnek és így tovább. Biztosan nem arról van szó, hogy az amerikai takarítók
  • 7:49 - 7:55
    több padlót söpörnének óránként, vagy sokkal több órát dolgoznának. Ha az
  • 7:55 - 7:58
    Ön válasza a kereslet vagy kínálat volt, adjon magának fél pontot. Ássunk egy kicsit
  • 7:59 - 8:04
    mélyebbre. A takarítók iránti kereslet magasabb az Egyesült Államokban, mert az
  • 8:04 - 8:08
    egy sokkal termelékenyebb gazdasági rendszer, mint az indiai.
  • 8:08 - 8:11
    Több és jobb tőkével dolgozhatnak, az irodai dolgozók sokkal
  • 8:12 - 8:17
    termelékenyebbek és az amerikai iroda sokkal értékesebb terméket hoz létre. Az
  • 8:17 - 8:23
    eredmény az, hogy sokkal jobban megéri egy amerikai irodaépületet tisztán tartani - ez az egyik
  • 8:23 - 8:27
    ok, amiért az amerikai takarító többet keresnek. A szolgálataik iránti kereslet
  • 8:27 - 8:32
    magasabb. Ez egy hasznos emlékeztető - lehet, hogy számos értékes készséggel rendelkezel. Talán
  • 8:32 - 8:36
    képes vagy programozni, vagy jelentést írni, vagy eladókat motiválni,
  • 8:36 - 8:42
    és így tovább, de a készségeid csak egy adott kontextusban értékesek. Ha áthelyeznének
  • 8:42 - 8:45
    egy eltérő gazdaságba, a készségeid kevésbé lesznek értékesek.
  • 8:45 - 8:50
    Talán azért, mert a készségeid kevésbé lennének hasznosak, de azért is, mert másoknak
  • 8:50 - 8:55
    talán nincs annyi pénzük, hogy fizessenek a készségeidért. Jobb fodrásznak lenni egy gazdag
  • 8:55 - 9:01
    országban, mint egy szegényben, még akkor is, ha ugyanannyi embernek van szüksége hajvágásra.
  • 9:01 - 9:05
    Oké. Tehát ez az egyik oka annak, hogy a takarítók az Egyesült Államokban többet keresnek. A szolgálataik
  • 9:06 - 9:09
    iránti kereslet magasabb, mert az Egyesült Államok egy sokkal termelékenyebb
  • 9:09 - 9:14
    gazdasági rendszer. A bérek természetesen a keresletről és kínálatról szólnak. Na, és akkor nézzük az érme
  • 9:14 - 9:20
    másik oldalát - Indiában sokkal több a dolgozó, mint az Egyesült Államokban, és főleg, hogy Indiában
  • 9:21 - 9:27
    több az alacsonyan képzett munkaerő, akik buzgón szállnak versenybe a takarítói állásért. Egy takarítói állás
  • 9:27 - 9:33
    meglehetősen magasan fizető munka lehet Indiában, egy tiszteletre méltó munkát jelent. Tehát az indiai
  • 9:33 - 9:37
    takarítók kevesebbet keresnek, mert az amerikai cégek produktívabbak, a munkaerő iránti kereslet
  • 9:37 - 9:43
    magasabb, és azért is, mert az alacsonyan képzett munkavállalók kínálata nagyobb Indiában.
  • 9:43 - 9:47
    Íme egy grafikon, amely összegzi, amit eddig elmondtunk. Itt van a takarítók iránti kereslet és
  • 9:48 - 9:52
    kínálat az Egyesült Államokban óránkénti 10 dolláros bérezéssel. És itt látható a kereslet
  • 9:52 - 9:59
    és kínálat Indiában. A kereslet alacsonyabb, a kínálat magasabb, tehát a bér alacsonyabb.
  • 9:59 - 10:03
    Rendben - következő alkalommal megnézzük azokat a tényezőket, amelyek növelhetik a béreket,
  • 10:03 - 10:06
    különösen az emberi tőkét, és aztán áttérünk
  • 10:06 - 10:08
    a diszkriminációra és egyéb témákra.
  • 10:10 - 10:13
    - [Narrátor] Ha szeretné önmagát letesztelni, kattintson a tesztre. Vagy, ha
  • 10:14 - 10:17
    készen áll, és szeretne továbblépni, kattintson a "Következő videó" gombra.
  • 10:17 - 10:20
    ♪ [zene] ♪
  • 10:20 - 10:22
    Felirat: amara.org közösség
    Fordította: Mandel Kinga Magdolna
    Ellenőrizte: Takács Adrienn
    Lektorálta: Mandel Kinga Magdolna
Title:
The Marginal Product of Labor
Description:

In this video on the marginal product of labor, we discuss some commons questions such as: How are wages determined? Why do most Americans earn so much by global standards? What exactly is meant by ‘human capital’? Do labor unions help workers, and if so, by how much? How does discrimination affect labor markets? How is the demand for labor different than the demand for a good? We’ll discuss how to derive the demand for labor based on the marginal product of labor, and use real-world examples — such as the demand for janitors in a fast food restaurant — to illustrate this calculation. We’ll also cover an individual’s labor supply curve vs. market supply of labor.

Microeconomics Course:http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomic

Ask a question about the video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/labor-economics-marginal-product-labor#QandA

Next video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/human-capital-wages-education-globalization

more » « less
Video Language:
English
Team:
Marginal Revolution University
Project:
Micro
Duration:
10:22

Hungarian subtitles

Revisions Compare revisions