The Big Ideas of Trade

♪ [zene] ♪

- [Tyler] A tanfolyamnak ebben a részében

a kereskedelmet fogjuk venni,
egyik kedvenc közgazdasági

témámat és a közgazdaságtan egyik

legalapvetőbb részét.

Először vesszük a kereskedelem
nagy elméleteit.

Miért kereskedünk?
Mik a kereskedelem előnyei?

Mi a viszonylagos versenyelőny?

Később ebben a részben leásunk
a kereskedelem mikroökonómiájához.

Hogyan elemezzük a kereskedelmet
a kereslet-kínálattal,

megszokott eszközeinkkel?

Most meg fogjuk nézni

a kereskedelem főbb okait.

Fókuszáljunk a kereskedelem
három előnyére.

Először is, a kereskedelem
növeli az emberek jólétét,

amikor eltérő az ízlésük.

Másodszor, a kereskedelem növeli
a termelékenységet a specializáció

és a tudásmegosztás révén.

Harmadszor, a kereskedelem növeli
a termelékenységet a specializáció révén

a viszonylagos versenyelőny szerint.

Ebből az első kettőt tárgyaljuk
ebben az előadásban,

és a viszonylagos versenyelőnyt
a következőkben.

Az első pont, hogy a kereskedelem
növeli az emberek jólétét,

amikor eltérő az ízlésük,

egyszerű és intuitív, ugyanakkor
mély és alapvető.

Vessünk egy pillantás egy
olyan cégre, mint az eBay.

Az eBay kiemelkedő abban,
hogy alacsonyra értékelt javakat vett,

és átalakította magasra értékelt javakká,

csupán azáltal, hogy jobban párosítja
a vevőket az eladókkal.

Szinte a semmiből az eBay
értéket hozott létre.

Tehát azáltal, hogy veszi a javakat,
amikre egy eladó szemétként tekinthet,

és a padlásán hevernek,
majd talál egy vevőt,

aki szeretné ezeket a javakat,
és átruházza ezeket a javakat

arra a vevőre, ezáltal mind a vevőt,

mind az eladót jobb helyzetbe hozza.

Még egyszer: átruházunk
javakat emberektől, akik

alacsonyra értékelik, olyan emberekre,
akik magasra értékelik,

ezáltal nettó nyereséget létrehozva.

Mind az eladó, mind a vevő
jobb helyzetbe került.

Első pont: a kereskedelem lehetővé teszi,
hogy a legnagyobb értéket hozzuk ki

azokból a javakból,
amelyekkel rendelkezünk.

De a második pont még fontosabb,

mert azt mondja, hogy kereskedelemmel
teljesen új javakat hozhatunk létre,

olyan javakat, amelyek kereskedelem
nélkül lehetetlenek lennének.

Az elgondolás itt az, hogy a specializáció

javuláshoz és tudásnövekedéshez vezet,

és ez fellendíti a termelékenységet.

Gondoljunk például az orvosokra.

Az orvosok specializálódnak.

Van fül-orr-gége specialista,

szívspecialista, mellrák-specialista,

és így tovább.

Ha ezen orvosok közül mindegyiknek
meg kellene tanulnia mindazt,

amit a többiek tudnak,
a teljes összesített tudás

sokkal kevesebb lenne.

Specializációval mindegyik orvos
többet tanul,

és a teljes összesített tudásuk is
sokkal több.

Sokkal jobb egészségügyi ellátást kapunk
azáltal, hogy specialistáink vannak.

Hasonlóan, ha nekem kellene megtermelnem

a saját ételem, és megvarrni
a saját ruháimat,

elkészíteni a saját cipőmet,
éheznék, rosszul öltözött lennék,

és nem lennének nagyon jó cipőim.

Bizonyára nem tudnék sokat
a közgazdaságtanról.

Egyszerűen nem lehetséges,
hogy egy személy

mindent tudjon.

Még az sem lehetséges,
hogy egy ember mindent tudjon

egyetlenegy témáról.

A specializáció azonban lehetővé teszi,
hogy egy teljes

embercsoport összesített tudása
sokkal nagyobb legyen,

mint bármely agy tudása.

Kereskedelem nélkül
nem lehetséges specializáció.

Nem tudtam volna
közgazdaságtanban szakosodni,

ha nem tudtam volna, hogy el tudom adni
a közgazdaságtani szolgáltatásaimat,

mivel közgazdaságtant oktatok,
és a fizetésem fejében

ételt, ruhát és cipőt vehetek.

Ismét a kereskedelem az, ami lehetővé
teszi a szakosodás működését.

Vegyük ezt a vietnami farmereket
ábrázoló képet,

ott a munkaerő 60%-a még mindig
a mezőgazdaságban dolgozik.

Ezek a farmerek valójában sokat tudnak
a gazdálkodásról.

A probléma az, hogy a tudás
mindegyik farmer fejében

nagyon gyakran nagyjából ugyanaz, mint a

más farmerek fejében meglévő tudás.

Egyik oka annak, hogy a fejlődő
gazdaságok szegények, az,

hogy kevésbé szakosodottak.

Tehát a teljes összesített
tudásnak csak egy

kisebb hányadát mozgósítják.

Ez azt jelenti, hogy ezekben
a gazdaságokban az agyi kapacitások

nincsenek a legteljesebb
mértékben kihasználva.

Hasonlítsuk ezt egy fejlettebb
gazdasághoz, ahol a szakosodás

sokkal nagyobb.

Ez azt jelenti, hogy az összesített tudás
teljes mennyisége

a fejlettebb gazdaságokban nagyobb.

Tehát a szakosodás révén az emberek
termelékenyebbé válnak,

és többet tudnak tanulni, és még többet
termesztenek és gyártanak.

Van a "Star Trek" című klasszikus
tévésorozatnak egy epizódja,

ahol az űrlények elrabolják Mr. Spockot,

hogy átültessék az agyát,
és egy számítógépben használják

a gazdaságuk irányítására.

Ez borzasztó közgazdaságtan.

Még egy Vulcan-lakó agya is korlátozott,
és egyszerűen annyi minden tudnivaló van

egy gazdaságról.

Több értelme van felosztani a tudást

sok agyra, és aztán kereskedni.

Ezzel a feladatmegosztással,
szakosodással, ahol minden ember

valami mást tud, a társadalom összesített

agyi kapacitása hatalmas,
és sokkal nagyobb,

mint ami beleférne egyetlen agyba,

akár Mr. Spock agyába.

Tehát ismét, sokkal-sokkal jobb
minden agyat kihasználni

a társadalomban, felosztani a tudást,

szakosodni, aztán kereskedni.

Az egyetlen oka, hogy az emberek
ezen a módon specializálódnak, az,

hogy tudják, hogy elcserélhetik
a tudásuk eredményét

más javakra.

Képes vagyok specializálódni
a közgazdaság tanítására

és tanulására, és tanítanom kell.

Mert tudom, hogy eladhatom
az óráimat fizetésért,

amiért cserében ételt, cipőt
és ruhát szerzek.

Ezt a specializációt
a kereskedelem tette lehetővé.

Ez az egyik oka annak,
hogy a globalizációnak haszna van.

A globalizáció azt jelenti,
hogy a világ mint egész

még specializáltabbá képes válni, és ezért

a mi világtudásunk nő.

Több tudósunk és mérnökünk lesz például,

és ezek a tudósok és mérnökök
többet tudnak.

Adam Smith, a közgazdaságtan atyja,

még egy elbűvölő érvrendszert is
felállított, összekötve a kereskedelmet,

a földrajzot, a civilizációt
és a növekedést.

Smith körbenézett a világban,
és észrevette, milyen gyakran

keletkeznek civilizációk tengerpartok
közelében vagy a nagy folyók mentén.

Miért van ez?

Smith szerint azért, mert a víziutak
segítenek lehetővé tenni a kereskedelmet,

és ez növeli a munkamegosztást
és a specializációt,

így fellendíti a gazdasági fejlődést.

Smith-et idézve: "vízi szállítás révén",

amin ő hajókat és csónakokat ért,
"egy sokkal kiterjedtebb piac

nyílik meg mindenféle ipar számára,
mint amit a szárazföldi szállítás

lehetővé tesz, tehát ezért
a tengerpartokon

és a hajózható folyók partjának mentén

kezd mindenféle ipar
természetesen osztódni

és fejlődni, " idézőjel bezárva.

Az emberek, akik a hajózható folyók mentén

vagy a tengerparton élnek,
nagyobb piaccal rendelkeznek.

Több emberrel tudnak kereskedni,

könnyebben tudnak kereskedni,
könnyebben tudnak specializálódni.

Ahogy specializálódnak,
úgy kezdenek tanulni.

Bármely típusú ipar természetesen kezd

osztódni és fejlődni.

A specializáció megnöveli a tudást.

Ez növeli a fejlődést, és ez az alapja

az emberi civilizációnak.

Legközelebb megnézzük
a viszonylagos versenyelőnyt,

a közgazdaságtan egyik
legismertebb elméletét.

Egy vicces videóval kezdünk,
ami Don Boudreaux kollégám alkotása,

majd Alex visz bennebb
a viszonylagos versenyelőnybe,

és ad fel néhány házi feladatot,
hogy teszteljék magukat.

- [Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni,

kattintson a kérdésekre.

Ha pedig készen áll a folytatásra,
kattintson a következő videóra.

♪ [zene] ♪