The Big Ideas of Trade

♪ [zene] ♪

- A kurzusnak ebben a részében a kereskedelmet vesszük, egyik

kedvenc közgazdasági témámat és a közgazdaságtan egyik legalapvetőbb

részét. Először beszélünk a kereskedelem nagy elméleteiről. Miért kereskedünk? Melyek

a kereskedelem előnyei? Mi a viszonylagos versenyelőny? Később ebben a

részben, leásunk a kereskedelem mikroökonómiájához. Hogyan elemezzük

a kereskedelmet a kereslet-kínálattal, megszokott eszközeinkkel? Most megnézzünk

a kereskedelem főbb okait.
Fókuszáljunk a kereskedelem három előnyére.

Először is, a kereskedelem növeli az emberek jólétét, amikor eltérő az ízlésük. Másodszor,

a kereskedelem növeli a termelékenységet a specializáció és a tudásmegosztás

révén. Harmadszor, a kereskedelem növeli a termelékenységet a specializáció révén

a komparatív versenyelőny szerint. Ebből az első kettőt tárgyaljuk ebben a videóban

és a viszonylagos versenyelőnyt a következőkben. Az első pont, a kereskedelem

hozzájárul az emberek jóllétéhez, amikor eltérő az ízlésük. Egyszerű és ösztönös

ugyanakkor mély és alapvető. Vessünk egy pillantás egy cégre, mint az eBay. eBay kiemelkedő abban,

vett alacsonyan értékelt javakat és átalakította magasan értékelt javakká,

csupán azáltal, hogy összekapcsolata a vásárlókat az eladókkal. Szinte a semmiből, eBay

értéket hozott létre. Tehát, azáltal, hogy vette a javakat, amikre az eladó szemétként tekintett és

melyek a pincében hevertek, és aztán azáltal, hogy talált vásárlót, aki szeretné ezeket a javakat és

átruházta ezeket a javakat a vásárlóra, ezááktal mind a vásárlót, mind az eladót

jobb helyzetbe hozta. Ismét, mi átruházunk javakat emberektől

akik alacsonyra értékelik, emberekre, akik magasan, ezáltal nettó nyereséget létrehozva.

Mind az eladó, mind a vásárló jobb helyzetbe került. Az első pont az, hogy a kereskedelem

lehetővé teszi, hogy kivegyük a legnagyobb értéket azokból a javakból, melyekkel rendelkezünk. De a

második pont még ennél is fontosabb, mert azt mondja, hogy kereskedelemmel

teljesen új javakat hozhatunk létre, javakat, melyeket kereskedelem nélkül lehetetlen lenne.

Az elgondolás itt az, hogy a kereskedelem fejlődéshez és tudásnövekedéshez

vezet és ez fellendíti a termelékenységet.
Gondoljunk például az orvosokra.

Az orvosok specializálódnak. Egyik a fülekre, orra és torokra, másik

a szívbetegségekre, harmadik a mellrákra és így tovább és így tovább. Ha mind

ezen orvosok közül meg kellene tanulja mindazt, amit a másikok tudnak, a teljes

összeadott tudás sokkal kevesebb lenne. Specializációval az összes orvos többet tanul,

és az összesített tudásuk is sokkal több. Sokkal jobb egészségügyi ellátást

kapunk azáltal, hogy ezek a specialistáink vannak. Hasonlóan, ha nekem kellene megtermelnem

az ételem és megvarrni a ruháim, elkészíteni a cipőm, éheznék, rosszul

öltözött lennék és nem lennének jó cipőim. Bizonyára nem tudnék sokat a

közgazdaságtanról. Egyszerűe nem lehetséges egy személy számára, hogy mindent

tudjon. Még az sem lehetséges egy ember számára, hogy mindent tudjon egyetlenegy

témáról sem. Akárhogy is, a secializáció, lehetővé teszi, hogy egy teljes embercsoport tudásának

összefésülése sokkal széleskörűbb legyen, mint bármely agyé önmagában. Kereskedelem nélkül

nem lehetséges specializáció. Nem tudtam volna közgazdaságtanban szakosodni

ha nem tudtam volna, hogy el tudom adni a közgazdasági szolgáltatásaim, a

közgazdasági oktató szolgáltatásaim és a fizetésem fejében ételt, javakat és cipőt vásárolni.

Ismét a kereskedelem az, ami lehetővé teszi a szakosodás működését. Nézzük

ezeknek a farmereknek a képeit Vietnamban, ahol a munkaerő 60%-a még mindig a mezőgazdaságban

dolgozik. Ezek a farmerek valójában, sokat tudnak a gazdálkodásról. A probléma az

hogy a tudás ezeknek a farmereknek a fejében nagyon gyakran ugyanaz a tudás

ami más farmerek fejében is megvan. Most egyik oka annak, hogy

a fejlődő országok szegények, az, hogy kevésbé szakosodottak. Tehát

az össztudásnak csak egy kisebb hányadát képesek mozgósítani. Ami azt jelenti, hogy

hogy az agyi kapacitások ezekben a gazdaságokban nincsenek kihasználva a legteljesebb mértékben. Hasonlítsd

ezt egy jobban fejlett gazdasághoz, ahol a szakosodás magasabb. Azt jelenti,

hogy az együttes tudás a fejlettebb gazdaságokban magasabb.

Tehét a specializáció révén az emberek termelékenyebbek lesznek és többet tanulnak és

többet növelnek és termelnek. Van egy epizódja a klasszikus TV shownak a "Star

Trek"-nek, ahol az űrlények elrabolják Mr.
Spockot, hogy átültessék az agyát és

egy számítógépbe és ezen keresztül irányítsák a gazdaságukat. Most az brutális közgazdaságtan. Még Vulcan

agya is korlátozott és egyszerűen annyi minden van, amit tudni lehet egy gazdaságról. Több értelme van

felosztani a tudást sok-sok agyra és aztán kereskedelmet létrehozni. Ezzel a feladat-

megosztással, szakosodással, ahol minden ember valami mást tud, a

társadalom együttes agyi teljesítménye hatalmas és sokkal-sokkal több, mint ami beleférne

egyetlen agyba, akár Mr. Spock's
agyába. Tehát ismét, sokkal jobb

egy társadalom minden agyát kihasználni, megosztani a tudást, specializálódni

aztán kereskedni. Az egyetlen oka, hogy az emberek ezen a módon specializálódjanak, hogy

tudják, hogy elcserélhetik a tudásuk eredményét más javakra. Képes vagyok

specializálódni a közgazdaság tanítására és tanulására és kell, hogy tanítsam

Mert tudom, hogy eladhatom az óráimat fizetésért, amit arra használok, hogy ételt,

cipőt és más ruhákat vegyek. Ezt a specializációt a kereskedelem tette lehetővé.

Ez az egyik oka annak, hogy a globalizációnak haszna van. A globalizáció azt jelenti, hogy

világ mint egész még specializáltabbá képes válni és ezért a mi világ-

tudásunk nő. Több tudósunk és mérnökünk lesz, például és

ezek a tudósok és mérnökök többet tudnak.
Adam Smith, a közgazdaság atyja, még

egy elbűvölő érvrendszert is felállított, melyben összeköti a kereskedelmet, a földrajzot, a civilizációt és a növekedést.

Smith körbenézett a világban, és észrevette, hogy a civilizációk gyakran a

tengerek partján vagy a nagy folyók mentén létesültek. Miért van ez? Smith szerint, mert a víz mindig

segíti a kereskedelem létrejöttét, ami növeli a munkamegosztást és

a specializációt és így fellendíti a gazdasági fejlődést. Smith-et idézve "vízi szállítás

révén", amin ő hajókat és csónakokat ért, "egy sokkal kiterjedtebb piac

nyílik meg mindenféle ipar számára, mint amit a szárazföldi szállítás lehetővé tesz, tehát

ezért a tengerpartokon és a hajózató folyók partjának mentén kezd mindenféle ipar

osztódni és fejlődni, " idézet bezárva. Az emberek, akik

a hajózható folyók mentén vagy a tengerparton élnek kiterjedtebb piacokkal rendelkeznek. Több

emberrel tudnak kereskedni, könnyebben tudnak kereskedni, könnyebben tudnak specializálódni.

Ahogy specializálódnak, úgy kezdenek tanulni.
Bármely típusú ipar természetesen kezd

osztódni és javulni. A specializáció megnöveli a tudást. Ez növeli a fejlődést,

és az emberi civilizáció alapjainak letételét. Következőben megnézzük a

viszonylagos versenyelőnyt, az egyik legismertebb közgazdasági elméletet. Egy vicces

videóval kezdünk, amit kolléganőm, Donna
Budall készített, majd Alex visz bennebb a

a viszonylagos versenyelőnybe és ad számotokra fel néhány otthoni megoldandó problémát,

amivel tesztelhetitek magatokat.

- Ha szeretnéd tesztelni magad, klikkeljetek a kvízekre,

ha tovább szeretnél lépni, klikkelj a következő videóra.
Fordította: Mandel Kinga Magdolna
Ellenőrizte, lektorálta: Mandel Kinga Magdolna