Kreatív problémamegoldás szűkös korlátok között

Navi Radjou éveket töltött a "jugaad" tanulmányozásával, amelyet másként takarékos innovációnak is neveznek. Ez a gyakorlat - amelyet fejlődő országok vállalakozói kezdek el, akik rájöttek hogyan lehet jelentős értékre szert tenni korlátozott erőforrások mellett - világszerte kezd terjedni. Sok példával gazdagítva beszédét, Radjou három elvet is megoszt velünk arról, hogyan csinálhatunk a kevesebből többet mi magunk is.

Ha egy fejlődő országban nősz fel, ahogy
például én Indiában, hamar megtanulod,

hogyan tegyél szert minél több értékre
korlátozott erőforrásokból,

és hogyan hasznosítsd újra
kreatív módon azt, amid már megvan.

Vegyük például Mansukh Prajapati
indiai fazekast.

Pusztán agyagból készített
egy hűtőszekrényt,

amely nem fogyaszt áramot.

Napokig frissen tudja tartani a
gyümölcsöket és zöldségeket.

Ez a találmány szó szerint "cool".

Afrikában, ha lemerül a mobiltelefonod
akkumulátora, nem kell aggódni.

Ugyanis akad néhány találékony vállalkozó,

akik kerékpár használatával
fel tudják tölteni a telefonod.

És mivel Dél-Amerikában vagyunk most,

menjünk Limába, Peruba,

ahol magas a páratartalom,

de mindössze 25 milliméternyi
eső esik évente.

Limában egy mérnöki iskola egy
hatalmas hirdetőtáblát tervezett,

amely elnyeli a levegő páratartalmát,
és tiszta vízzé alakítja azt,

90 liternyi vizet nyerve naponta.

A peruiak lenyűgözőek.

Szó szerint vizet tudnak
fakasztani a levegőből.

Az utóbbi hét évben több száz feltalálóval

találkoztam és vizsgáltam őket Indiában,

Kínában, Afrikában és Dél-Amerikában,
és lenyűgöztek.

Sokan közülük nem jártak iskolába

és nem kutató-fejlesztő laboratóriumokban
találták fel a dolgaikat.

Számukra az utca a laboratórium.

Miért is?

Mert számukra nem állnak rendelkezésre
olyan alapvető források,

mint a tőke vagy az energia,

és az olyan szolgáltatások, mint
az egészségügy vagy az oktatás,

szintén ritkák ezekben a térségekben.

Amikor a külső források hiányosak, saját
magadtól kell kiaknázni a legbőségesebb

erőforrást: az emberi találékonyságot,
és minél jobban fel kell használnod,

hogy korlátos erőforrások mellett is
okosan megoldd a problémákat.

Indiában ezt Jugaadnak hívjuk.

A jugaad egy hindi szó,

amely rögtönzött orvoslást jelent,
okos megoldást a viszontagságban.

A jugaad megoldások nem kifinomultak
és nem tökéletesek,

de több értéket adnak kisebb költségen.

Számomra azok, akik
jugaad megoldásokat találnak,

olyanok, mint az alkimisták.

Szinte varázslatszerűen alakítják át
a nyomort lehetőséggé,

és csinálnak az értéktelenből értékeset.

Másképp mondva mesteri szinten csinálnak
többet a kevesebből,

ami az takarékos feltalálás lényege.
A takarékos feltalálás annak a képessége,

hogy több gazdasági és társadalmi
értéket állítsunk elő

kevesebb erőforrást felhasználva.

Ez nem a szükségmegoldásról szól,
hanem a dolgok jobbá tételéről.

Most szeretném bemutatni önöknek
a fejlődő piacok példáján,

hogyan alkalmazzák a takarékos újításokat
vállalakozók és vállalatok nagy léptékben,

hogy költséghatékony egészségügyet és
energiaellátást biztosítsanak millióknak,

akinek nincs sok bevételük,
de annál nagyobbak a törekvéseik.

Vegyük először Kínát,

ahol az ország legnagyobb
IT-szolgáltatója, a Neusoft

kifejlesztett egy távorvosló alkalmazást,
hogy segítse a városi orvosokat

az idős és szegény páciensek
távgyógyításában

a kínai falvakban.

Ez a megoldás egyszerű orvosi eszközökön
alapszik, amelyeket kevésbé képzett

egészségügyi dolgozók, például nővérek
is használhatnak a vidéki klinikákon.

Kínának különösen nagy szüksége van
ezekre a takarékos orvosi megoldásokra,

mert 2050-re több mint félmilliárd idős
polgárnak lesz az otthona.

Most térjünk át Kenyára,
ahol a lakosság fele használ

M-Pesa-t, amely egy mobil
fizetési alkalmazás.

Ez egy nagyszerű megoldás Afrika számára,

mert az afrikaiak 80%-ának
nincs bankszámlája,

de ami miatt ez érdekes, hogy az M-Pesa
kezd más forradalmi üzleti modellek

forrásává válni olyan szektorokban,
mint például az energiaipar.

Vegyük az M-KOPA-t, a házi napenergetikai
megoldást, amely tényleg egy dobozból áll,

melynek van egy napelemes tetőpanelje,
három LED égője,

egy napelemes rádiója és
egy mobiltelefon-töltője.

A teljes felszerelés 200 dollár értékű,
amely túl drága a legtöbb kenyai számára,

és ezen a ponton teheti a mobiltelefonálás
elérhetőbbe ezt a megoldást.

Ma már megvehető a felszerelés
mindössze 35 dollár letétellel,

és a maradék kifizethető napi
45 centes mikrorészletekben,

mobiltelefon használatával.

Miután 365 mikrorészletet visszafizettél,
a rendszer felold és tiéd a termék,

és elkezded kapni a tiszta
és ingyenes áramot.

Ez egy fantasztikus megoldás Kenyában,

ahol az emberek 70%-a nem fér
hozzá az elektromos hálózathoz.

Ez azt mutatja, hogy a takarékos újítás
lényege, hogy veszed azt,

amiből sok van -- a mobilkapcsolatot --,

hogy megoldd annak a problémáját,
amiből kevés van -- ami az energia.

Az takarékos innováció útján
a globális Dél felzárkózik,

és egyes esetekben
túl is szárnyalja Északot.

Drága kórházak építése helyett
Kínában a távorvoslást használják,

hogy költséghatékonyan kezeljenek
több millió pácienst,

Afrikában pedig ahelyett, hogy bankokat
és elektromos hálózatokat építenének,

mobilfizetést valósítanak meg
és elosztott tiszta energiát juttatnak.

A takarékos innováció épp ellenkezője
a mi északi innovációnknak.

Én a Szilícium-völgyben élek,

ahol folyamatosan a következő nagy
technológiai dobást hajhásszuk.

Gondoljanak csak az iPhone 5-ös, 6-os,
majd a 7-es és 8-as készülékekre.

Nyugaton a vállalatok dollármilliárdokat
költenek kutatás-fejlesztésre,

és több tonna természetes erőforrást
használnak a minél komplexebb termékekhez,

hogy megkülönböztessék
márkáikat a konkurenciáétól,

és többet fizettetnek a fogyasztókkal
az új képességekért.

Az elfogadott üzleti modell
nyugaton tehát a többet többért.

De sajnos ez a többet többért modell
kifulladóban van, három okból:

Először is nyugaton a fogyasztók
egy nagy része,

a csökkenő vásárlóerő miatt,

többé nem engedheti meg magának
ezeket a drága termékeket.

Másodszor fogyatkoznak a természetes
víz- és olajkészletek.

Kaliforniában, ahol élek, a vízhiány
egyre inkább problémává válik.

Harmadszor pedig, ami a legfontosabb,

a növekvő jövedelemkülönbségek
következtében nyugaton,

a gazdagok és a középosztály közt,

nagy az eltérés a meglévő
termékek és szolgáltatások,

valamint az alapvető fogyasztói
szükségletek között.

Tudták azt, hogy ma

több, mint 70 millió amerikai számára
nincs megfelelő banki szolgáltatás,

mert a meglévő banki szolgáltatások

nem az ő igényeikhez lettek szabva?

Az elnyúló gazdasági válság nyugaton
ráébreszti az embereket,

hogy el fogják veszíteni a
magas életszínvonalukat

és nélkülözés elé néznek.

Úgy vélem az egyetlen mód, hogy megtartsuk
a növekedést és jólétet nyugaton az,

ha megtanulunk többet tenni kevesebből.

A jó hír, hogy ez már elkezdődött.

Több nyugati vállalat már alkalmazza
a takarékos innováció elvét,

hogy elérhető terméket állítson elő
nyugati fogyasztók számára.

Hadd mondjak önöknek két példát.

Amikor először megláttam ezt az épületet,

azt mondtam magamban,
ez egyfajta posztmodern ház.

Valójában ez egy kis gyártóüzem,
melyet a Grameen Danone állított fel

közös vállalkozás keretében a
Grameen Bank of Muhammad Yunus

és a multinacionális élelmiszergyártó
Danone cég között,

hogy jó minőségű joghurtot
állítsanak elő Bangladesben.

Ennek a gyárnak a mérete 10%-a
a meglévő Danone gyárakénak

és sokkal kevesebbe került felépíteni.

Azt hiszem, hívható zsírszegény gyárnak.

Ma ez az üzem, a nagy fokon automatizált
nyugati gyárakkal ellentétben,

nagyrészt kézi munkán alapszik,
hogy munkát adjon a helyieknek.

A Danone-t annyira megihlette ez a modell,

amely ötvözi a gazdasági hatékonyságot
és a társadalmi fenntarthatóságot,

hogy tervezik a kivitelezését
a világ más részein is.

Amikor erre a példára tekintenek,
úgy vélhetik,

a takarékos innováció alacsony
szintű technológiát jelent.

Valójában nem.

A takarékos újítás arról is szól, hogyan
hozzunk létre csúcstechnológiát,

amely jobban hozzáférhető
a legtöbbek számára.

Hadd hozzak még egy példát.

Kínában a Siemens Healthcare
kutató-fejlesztő mérnökei

olyan CT szkennert terveztek,
melyet könnyen használnak

kevésbé képzett egészségügyi dolgozók,
például nővérek és technikusok is.

Ez a készülék több pácienst
tud megvizsgálni naponta

és kevesebb energiát fogyaszt,

ami jó a kórházaknak, de úgyszintén
jó a pácienseknek is,

mert 30%-kal csökkenti a kezelés költségét

és 60%-kal a sugárzás dózisát.

Ezt a megoldást először
a kínai piacra tervezték,

de ma már viszik, mint a cukrot Amerikában
és Európában is, ahol a kórházak

kénytelenek olcsóbban
biztosítani a minőségi ellátást.

A takarékos innováció forradalmában

olyan kreatív vállalkozó szelleműek
járnak az élen nyugaton,

akik nagyszerű megoldásokkal állnak elő

az alapvető szükségletek kielégítésére
Amerikában és Európában.

Hadd említsek röviden három startup-ot,

amelyek személyesen inspirálnak engem.

Az elsőt szilícium-völgybeli
szomszédom indította.

A cég neve gThrive.

Műanyag karó formájú vezeték nélküli
szenzorokat készítenek,

amelyeket a farmerek a földjük
különböző pontjain leszúrhatnak,

és így részletes adatokat kaphatnak
például a talajviszonyokról.

Ez lehetővé teszi a farmereknek
a vízhasználat optimalizálását,

miközben javul a termékek minősége
és a terméshozam,

amely a komoly vízhiánnyal szembenéző
Kalifornia számára nagyszerű megoldás.

Ez egy éven belül kifizetődik.

A másik példa a Be-Bound,
szintén a Szilícium-völgyből,

amely lehetővé teszi az
internetcsatlakozást még ott is,

ahol nincs sávszélesség, nincs
wifi, 3G vagy 4G.

Hogyan lehetséges ez?

Egyszerűen SMS-t használnak,
egy alapszintű technológiát,

amely a legszélesebb körben
elérhető világszerte.

Ma 3 milliárd mobiltelefonnal rendelkező
embernek nincs internet-hozzáférése.

Ezzel a megoldással egyszerűen
csatlakozhatnak az internetre.

Franciaországban pedig van egy
Compte Nickel nevű startup,

amely forradalmasítja a bankszektort.

Több ezer ember számára teszi lehetővé,
hogy betérjen a sarki kisboltba,

és mindössze 5 perc alatt aktiválja a
szolgáltatást, amely 2 terméket nyújt:

egy nemzetközi bankszámlát és egy
nemzetközi bankkártyát.

Mindössze egy 20 eurós éves kezelési
költséget számolnak ezért.

Ez azt jelenti, hogy valamennyi
banki művelet

-- pénz utalása és fogadása,
kártyás fizetés --

bármiféle további költség
nélkül végezhető vele.

Én ezt bank nélküli olcsó
bankolásnak nevezem.

Meglepő módon a szolgáltatást
használó ügyfelek 75%-a

középosztálybeli francia, akik nem
engedhetik meg a magas banki költségeket.

Az imént a takarékos innovációról
beszéltem,

melyet délen találtak fel,
és északon is átvettek.

Végül azt szeretnénk megnézni,

hogy a fejlett és fejlődő országok
hogyan társulnak

és hoznak létre közösen
takarékos újításokat,

amellyel az egész emberiség jól jár.

Ígéretes hír, hogy ez most kezdődik.

Menjünk Nairobiba, hogy lássuk.

Nairobi borzasztó forgalmi dugókkal küzd.

Amikor ezt először megláttam, azt
gondoltam: "Szent tehén!".

Szó szerint, mert teheneket is kell
kerülgetned, mikor Nairobiban vezetsz.

A helyzet enyhítésére az IBM

kenyai laboratóriumának mérnökei csináltak
egy Megaffic nevű megoldást,

melyet először japán mérnökök
terveztek meg.

A nyugati megoldásokkal szemben a Megaffic
nem út menti érzékelőkön alapszik,

amelyeket nagyon drága lenne
Nairobiba telepíteni.

Ehelyett képeket, forgalmi
adatokat használ fel,

amelyeket kis felbontású utcai
kamerákkal gyűjtenek,

majd egy analitikus szoftver segítségével
kiszámítják a torlódási pontokat,

és SMS-ben tudnak a vezetők számára
alternatív útvonalakat javasolni.

Noha a Megaffic nem olyan vonzó,
mint amilyenek az önjáró autók,

de a Nairobiban vezetők
az A-ból a B pontba

legalább 20%-kal hamarabb eljuthatnak.

Az év elején a UCLA Health elindította
a "Global Lab for Innovation"-t,

melynek célja takarékos egészségügyi
megoldások keresése világszerte,

amelyek legalább 20%-kal olcsóbbak az
Amerikában jelenleg létező megoldásoknál,

és ugyanakkor hatékonyabbak is.

Célja továbbá, hogy délről és északról is
összegyűjtsön feltalálókat,

hogy közösen hozzanak létre elérhető
egészségügyi megoldásokat az emberiségnek.

Temérdek példát hoztam elő a takarékos
újítókra vonatkozóan világszerte,

de a kérdés az, önök hogyan tudják
alkalmazni ezt a fajta innovációt.

Nos, három elvet gyűjtöttem az újítóktól
a világ különböző részeiről,

amelyeket szeretnék megosztani önökkel,

és melyeket alkalmazhatnak önök is
saját vállalkozásukban,

hogy többet hozzanak létre kevesebből.

Az első elv: legyünk egyszerűek.

Ne hozzunk létre megoldásokat azért,
hogy lenyűgözzük a fogyasztókat.

Legyenek ezek elég könnyen használhatóak,
és széles körben hozzáférhetőek,

mint pl. a CT szkenner Kínában.

A második elv:
ne fedezzük fel újra a kereket.

Igyekezzünk meglévő forrásokra
támaszkodni, melyek könnyen elérhetőek,

mint amilyen például a mobiltelefonok
használata a tiszta energiához,

vagy a banki szolgáltatásokat áruló
sarki kisboltok.

A harmadik elv: gondolkodjanak
és cselekedjenek horizontálisan.

A vállalatok általában vertikálisan
épülnek fel,

nagy gyárakban és raktárakban
központosítva működésüket,

de ha sokféle fogyasztót
szeretnél kiszolgálni,

horizontálisan kell működnöd
elosztott beszállítói lánccal,

kisebb gyártó és elosztó egységekkel,

mint azt a Grameen Bank példáján láttuk.

A déli félteke puszta szükségből kezdte
el a takarékos újításokat.

Az északi félteke most tanulja, hogyan
csináljon többet és jobbat kevesebből,

mivel erőforráskorlátokkal
kénytelen szembesülni.

Indiai születésű francia állampolgárként,
aki Amerikában él,

remélem, hogy túllépünk ezen a mesterséges
észak-dél megosztottságon,

és kihasználhatjuk a világ újító elméinek

kollektív találékonyságát,

hogy együtt hozzunk létre
takarékos megoldásokat,

melyek mindenki életminőségét
javítani fogják a világban,

miközben megőrizzük értékes bolygónkat.

Köszönöm szépen!

(Taps)