-
- Engedjék meg, hogy meséljek Önöknek a Tazmán szigetről! Megközelítőleg 130 mérföldre helyezkedik el
-
Ausztrália délkeleti partjainál. Sok-sok évvel ezelőtt, amikor a tengerszint alacsony volt, Tazmánia
-
Ausztrália részét képezte. Ebben a korban, a régészeti leletekben feljegyezték, hogy
-
a tazmánok halásztak és csonteszközöket alkalmaztak. Megközelítőleg 10.000 évvel ezelőtt az emelkedő
-
vízszint Tazmániát Ausztráliától elválasztotta és legalább 3 kisebb szigeten az
-
elszigetelt emberi népesség teljesen kihalt. Tazmániában 4.000
-
vadász, gyűjtögető maradt minden kapcsolat nélkül az emberiséggel.
-
Elvesztettek minden technológiát, amit egykor birtokoltak, nem volt több halászat, nem voltak többé csonteszközök. Elvesztették, majd
-
Elmulasztották az új találmányokat is, mint a kőeszközök, halászháló és a tűz, amelyet alkalmaztak
-
Ausztráliában. Amikor az európaiak 1462-ben felfedezték a tazmánokat, úgy vélték, hogy
-
ez a szélsőséges elszigeteltség egy legegyszerűbb "anyagi kultúrát" hozott létre az egész
-
modern világban. Emberi kapcsolatok nélkül néhány sziget népessége lecsökkent, a
-
mások el is tűntek. Legtöbbünk szerencséjére az emberi együttműködés idővel elterjedt.
-
Ahogyan azt a jelen videokból is látjuk, hatalmas haszonhoz jutunk
-
a specializációból és a kereskedelemből. Egyik oka ennek az előnyös együttműködésnek, amit a
-
közgazdászok viszonylagos versenyelőnynek hívnak. Két dolog, ami meglepő a komparatív
-
előnyben: először is, már csupán azzal, hogy átrendezzük, ki mit csinál, több terméket tudunk készíteni
-
a specializáció révén a kereskedelemben, még akkor is, ha senki sem lesz jobb az egyes
-
munkafázisokban. De a második megközelítés a kedvencem. Ha valamiben jobbá válsz, az
-
nyilván előnyös számodra is, de előnyös számomra is, még akkor is, ha a
-
termelőképességem, egyáltalán nem változott. Hadd mutassam meg, hogy működik!
-
Ez legjobban egy egyszerű példával mutatható be két ember példáján, Bobbal és Ann-el, akik csak
-
két terméket termelnek, banánt és halat. Itt van mindaz, amit Bob termelni tud, ha teljes idejét arra szánja,
-
hogy csak egy terméket állítson elő. Bob vagy 10 banánt képes összegyűjteni vagy 10 halat tud fogni.
-
Ann vagy 10 banánt tud termelni vagy 30 halat tud kifogni, tehát mondjuk mindketten megosztják az időt,
-
amit a banán és a hal előállításával töltenek. Bob és Ann öt-öt banánt szüretel
-
Bob 5 halat Ann pedig 15 halat fog ki, összességében ezáltal 10 banánt
-
és 20 halat termelnek. Ti matek-varázslók biztosan láttok egy nyilvánvaló utat
-
ennek az összesnek a növelésére. Ha Bob csak banánt és Ann pedig csak halat termel, akkor
-
az végösszeg 10 banánra és 30 halra emelkedik. Tehát csak az által, hogy újrarendezzük, hogy ki mit csinál
-
több végterméket kapsz, és talán azt gondolod, hogy ez a következtetés az előzőleg bemutatott
-
munkamegosztás eredménye, de tévedsz. Kulcsfontosságú
-
a munkamegosztásba az, hogy a dolgozók egyénileg eredményesebbek, amikor
-
specializálódnak, ugyanakkor ebben a forgatókönyvben sem Bob, sem Ann nem lett jobb
-
a banán vagy hal termelésben. Csak azáltal, hogy újrarendeztük, hogy ki milyen feladatot hajtson végre
-
megnövelte az össztermelést. A kulcs annak megértéséhez, hogy ez hogyan működik,
-
az az ún. lehetőség-költség. Bobnak választania kell, hogy banánt szed, vagy halat fog. Amikor
-
banánszedést választ, lényegében felad egy halat, Bob tehát magával kereskedik.
-
Használhatja az idejét banán szedésre, vagy eladhatja azt az időt halászatra és a
-
kereskedelem költsége halanként egy banán. Ez Bob lehetőség-költsége. Ugyanez
-
vonatkozik Ann esetere is, de Ann előállítási költsége banánonként három hal.
-
Annyi idő alatt míg Ann termel egy banánt, három halat foghatott volna.
-
Saját magával elcserélt egy banánt három halért.
-
Tehát Bob csak egy haltól esik el azért, hogy termeljen egy banánt, de Ann elmulaszt
-
3 halat, azért hogy 1 banánt termeljen. Ann lehetőség-költsége egy banán termelése esetén
-
magasabb, mint Bobé. Ann javíthat a saját helyzetén, ha a banánokat kevesebb,
-
mint 3 halért tudja megszerezni és Bob javíthat a helyzetén, ha halat tud szerezni kevesebb, mint
-
egy banánért. Tegyük fel, hogy Ann elad 2 halat Bobnak 1 banánért. Mindketten nyernek, és ha
-
Ann akar egy banánt, akkor vagy szed saját magának és elmulaszt három halat vagy
-
fog csak 2 halat és elcseréli Bobbal. Ann előnyben részesíti az alacsony-költség opciót és
-
így cserél. Bob is az alacsony-költség opciót preferálja. Ahelyett, hogy feladna egy egész
-
banánt, hogy fogjon egy halat, el tudja cserélni a banánt 2 halra, így most csak
-
egy fél banánt ad fel egy halért cserébe. Láthatod, tehát, hogy ha Anna jobb is mindenben
-
az a történeten semmit nem változtat. Ann még mindig előnyben van a cserét követően, mert
-
a halak száma amiről Ann lemond, hogy szedjen egy banánt saját magának, nagyobb,
-
mint a halak száma, amit ki kell fognia és Bobnak adni annak érdekében, hogy Bobtól szerezzen egy banánt.
-
Most tekintsünk be egy ellentmondásba: mi történik, ha Ann-nek
-
jobban megy a halászás. Tételezzük fel, hogy most már 40 halat képes kifogni. Nyilvánvalóan
-
ez jó Ann-nek, de ez azt is jelenti, hogy egy banán megtermelése saját részre most már többe kerül.
-
Most négy halat kell beáldoznia minden egyes megtermelt banánért.
-
Azáltal, hogy jobb halásszá vált, Ann viszonylag rosszabb banánszedő lett és
-
ez a tény segít Bobnak. Ez az ok az, amiért Ann hajlandó több halat cserélni
-
minden egyes banánért, amit Bobtól kap. Tehát, bár Bob termelői képessége nem változott,
-
most már több halat kap a banánjaiért. A viszonylagos versenyelőny
-
gyönyörű dolog: nem számítanak a képességeim, még mindig tudok neked segíteni, még ha te
-
jobb is vagy mindenben. Minél jobban különbözünk egymástól,
-
annál több az előnye az egymással való cserének. Térjünk vissza a való világba.
-
A legtöbb ember számára a versenyképesség azt jelenti, hogy mi mindannyian
-
a munkaidőnk legnagyobb részét azzal a munkával töltjük, ami hasznosítja mindannyiunk viszonylagos
-
tehetségét. Honnan tudod, hogy mi az, amiben viszonylag jó vagy? Amiért megfizetik
-
a munkádat, ez elmondja neked. A versenyelőny a fő erő, ami arra hajt minket,
-
hogy használjuk tehetségünket azokban a munkakörökben, amelyekben a legjobbak vagyunk. Ezért van az, hogy akik jók
-
matekban, hajlamosak mérnökké válni, és azok, akik jó grafikai érzékkel rendelkeznek, hajlamosak
-
művészekké válni. A szakosodás és a kereskedelem kulcsszerepet játszanak az elmozdulásban a szegénységtől
-
a jólétbe. Szörnyen szegények lennénk nélkülük, de ez önmagában nem magyarázza meg
-
jólétünk teljes mértékét. A modern világ másik fontos vonása az
-
innováció. Társadalmunkban tobzódnak az innovációk. Ez az innovácionizmus
-
lehetetlen lenne specializáció és kereskedelem nélkül, ugyanakkor a specializáció és a kereskedelem
-
nem garantálja az innovaciókat. Ez a témája a következő videónak.