Miért olyan nagy ügy a glutén? - William D. Chey

A teljes lecke angol nyelven itt található: http://ed.ted.com/lessons/what-s-the-big-deal-with-gluten-william-d-chey

Ha jártál étteremben az elmúlt években, láthattad a gluténmentes kifejezést valahol az étlapon. De mi is pontosan a glutén, és miért nem tudják néhányan megemészteni? És miért csak mostanában okoz problémát? William D. Chey néhány tényt tár elénk a cöliákiáról, a búzaallergiáról és a nem-cöliákiás gluténérzékenységről.

Lecke: William D. Chey
Animáció: Stretch Films, Inc.

Láthattad mostanság a "gluténmentes"
feliratot élelmiszercsomagolásokon,

elviteles étlapokon, samponokon,
lakáshirdetésekben, az inged címkéjén,

egy kalapácson, valaki hátára tetoválva
vagy egy barátod önéletrajzában.

Legközelebb, ha valaki mesélni kezdi,
hogyan szabadult meg nemrég a gluténtól,

felteheted neki ezt a pár kérdést,

melyekre barátod, mivel értelmes lény,
aki megfontoltan választ étrendet,

és semmiképp sem csak
a legújabb divatdiétát követi,

a következőket válaszolja majd:

– Mi a glutén?

– A glutén egy vízben nem
oldódó összetett fehérje,

mely két fehérjéből, a gliadinból
és a gluteninből épül fel.

– Hol találkozhatsz gluténnel?

– A glutén megtalálható gabonafélékben,
főként a búzában, a rozsban és az árpában.

– Mit csinált a glutén az emberiség
eddigi teljes történelme alatt,

és most hirtelen miért érdekel minket?

– A gluténtől nyújtható a tészta,

és rágós a búzalisztből készült étel,

például a kenyér vagy a tészta.

Pár embernél ezek az ételek
problémát okoznak,

például búzaallergiát, cöliákiát
és nem-cöliákiás gluténérzékenységet.

A búzaallergia egy ritka betegség,

melynek során az egyén immunrendszere

allergiás választ indít
a búzafehérje ellen;

ez enyhe problémákhoz
és néhány ritka esetben

ún. anafilaxiás reakcióhoz vezet,
mely veszélyes is lehet.

A cöliákia örökletes betegség,

melyben a gluténtartalmú
ételek fogyasztása

gyulladást és sérülést okoz
a vékonybél nyálkahártyáján.

Ez zavart okoz a bélműködésben,

és olyan problémákhoz vezet,
mint a hasfájás, puffadás, hasmenés,

súlyvesztés, bőrkiütések,
csontproblémák – például csontritkulás –,

vashiány, alacsony termet, meddőség,
fáradtság vagy depresszió.

Kezelés nélkül a cöliákia növeli

bizonyos ráktípusok
kialakulásának kockázatát.

Az Egyesült Államokban minden
100-200 emberből egy cöliákiában szenved.

Ha a vérvétel cöliákiára utal,

a diagnózist biopsziával támasztják alá.

A leghatásosabb kezelés
a gluténmentes étrend,

mely segít helyreállítani a bélkárosodást,
és enyhíti a tüneteket.

Vannak, akiknek annak ellenére, hogy nincs
sem cöliákiájuk, sem búzaallergiájuk,

panaszokat okoz
a gluténtartalmú ételek fogyasztása.

Nekik ún. nem-cöliákiás
gluténérzékenységük van.

Fájdalmas hasi tüneteket tapasztalnak,

és fáradtságtól, ködös elmétől, ízületi
fájdalmaktól és bőrkiütésektől szenvednek.

A gluténmentes étrend
általában enyhíti a tüneteket.

Valójában hány embert érint
a szóban forgó gluténérzékenység?

A nem-cöliákiás gluténérzékenység
előfordulása nem egyértelmű,

de valószínűleg sokkal gyakoribb,
mint a búzaallergia vagy a cöliákia.

A diagnózist a tünetek kialakulása,

a búzaallergia és a cöliákia kizárása,

és a gluténmentes étrend utáni
javulás alapján állítják fel.

Nincs megbízható vér-
vagy szövetvizsgálat,

részben azért, mert
a nem-cöliákiás gluténérzékenység

nem különálló betegség,
és több lehetséges kiváltó oka van.

Például lehet,

hogy a gluténtől működésbe lép
az immunrendszer a vékonybélben,

vagy kilyukadhat a vékonybél.

Máskor az állítólag nem-cöliákiás
gluténérzékenységben szenvedők

valójában nem a búzafehérjére érzékenyek,

hanem a búzában és más ételekben
található fruktánnak nevezett cukrokra.

Az ember vékonybele nem képes
a fruktánokat megemészteni,

így azok a vastagbélbe kerülnek,

ahol a baktériumok megerjesztik azokat,

melynek során rövidláncú zsírsavak
és gázok képződnek.

Ez kellemetlen tünetekhez vezet
az emésztési problémákkal küzdőknél.

A nem-cöliákiás gluténérzékenység másik
lehetséges magyarázata a nocebo hatás.

Akkor fordul elő, ha valaki azt gondolja,
hogy valami problémát fog okozni,

és mivel ezt hiszi, így is lesz.

Ez a jobban ismert, de sokkal esetlegesebb
placebo hatás ellentéte.

Tekintve, hogy mennyi rossz
sajtót kap a glutén a médiában,

a nocebo hatás szerepet játszhat abban,

hogy néhányan azt gondolják,
gluténérzékenyek.

Mindezek miatt világos,
hogy azok a problémák,

melyeket valaki búza és más gabonák
fogyasztásakor észlel,

nem kizárólag a glutén miatt vannak.

Így a nem-cöliákiás gluténérzékenységet

jobb lenne búzaintoleranciának nevezni.

Így ha ahelyett, hogy azt mondjuk,
gluténmentesen táplálkozunk,

azt mondanánk inkább,
hogy búzaintoleranciánk van,

vajon ugyanolyan gyakran hallanánk-e
a problémáról, mint ma?

Lehet, hogy gluténérzékenység-
érzékenységünket

felváltaná a búzaintolerancia-
intolerancia.