Return to Video

Mi az Alzheimer-kór?

  • 0:07 - 0:08
    Négy másodpercenként
  • 0:08 - 0:10
    diagnosztizálnak valakit
  • 0:10 - 0:11
    Alzheimer-kórral.
  • 0:12 - 0:13
    Ez a demencia leggyakoribb oka,
  • 0:14 - 0:16
    amely 40 milliónál is több embert
    érint világszerte.
  • 0:17 - 0:19
    A tudósoknak mégsem sikerült
  • 0:19 - 0:21
    napjainkig gyógymódot találni rá.
  • 0:22 - 0:25
    Dr. Alois Alzheimer német pszichiáter
  • 0:25 - 0:28
    1901-ben elsőként írta le a tüneteket,
  • 0:28 - 0:30
    amikor egy kórházi betegnél
  • 0:30 - 0:32
    néhány furcsa problémát észlelt,
  • 0:32 - 0:34
    mint amilyen a rossz alvás,
  • 0:34 - 0:37
    a memóriazavar,
    a drasztikus hangulatváltozások,
  • 0:37 - 0:39
    és az egyre fokozódó zavartság.
  • 0:40 - 0:41
    Amikor a beteg elhunyt,
  • 0:42 - 0:44
    Alzheimer boncolást végzett,
  • 0:44 - 0:45
    és megvizsgálta elméletét,
  • 0:45 - 0:47
    mely szerint a tüneteket
  • 0:47 - 0:50
    az agy szerkezeti elváltozásai okozták.
  • 0:50 - 0:52
    Mikroszkópja alatt
  • 0:52 - 0:54
    látható agyszöveti elváltozásokra lelt
  • 0:54 - 0:57
    kóros fehérje-feltekeredés,
  • 0:57 - 0:58
    ún. plakkok
  • 0:58 - 1:00
    és neurofibrilláris kötegek formájában.
  • 1:00 - 1:02
    Ezek a plakkok és kötegek
  • 1:02 - 1:05
    együttesen építik le az agy szerkezetét.
  • 1:05 - 1:06
    Plakk akkor keletkezik,
  • 1:06 - 1:08
    ha egy bizonyos enzim
  • 1:08 - 1:12
    az idegsejtek körüli zsírmembránban
    felhasít egy másik fehérjét,
  • 1:12 - 1:15
    béta-amiloid fehérjét hozva létre,
  • 1:15 - 1:16
    mely oldhatatlan,
  • 1:16 - 1:18
    és hajlamos felhalmozódni.
  • 1:18 - 1:20
    Ez a felhalmozódás hozza létre azt,
  • 1:20 - 1:22
    amit plakkokként ismerünk.
  • 1:23 - 1:24
    Ezek gátolják a jeltovábbítást,
  • 1:24 - 1:27
    a sejtközi kommunikációt,
  • 1:27 - 1:29
    valamint immunreakciókat váltanak ki,
  • 1:29 - 1:31
    melyek a károsodott idegsejtek
  • 1:31 - 1:33
    leépülését okozzák.
  • 1:33 - 1:36
    Az Alzheimer-kórban
    a neurofibrilláris kötegek
  • 1:36 - 1:38
    a tau nevű fehérjéből alakulnak ki.
  • 1:39 - 1:41
    Az agy idegsejtjeiben csőhálózat van,
  • 1:41 - 1:43
    amelyben egyebek mellett
  • 1:43 - 1:45
    tápanyag-molekulák közlekednek.
  • 1:45 - 1:47
    Rendszerint a tau-fehérje biztosítja,
  • 1:47 - 1:49
    hogy ez a hálózat
  • 1:49 - 1:51
    jól járható legyen a molekulák számára.
  • 1:52 - 1:53
    Azonban Alzheimer-kór esetén
  • 1:54 - 1:57
    ez a fehérje eltorzult szálakká
    és kötegekké változik,
  • 1:57 - 1:59
    így a csőhálózat szétesik,
  • 1:59 - 2:02
    ami gátolja, hogy a tápanyagok
    eljussanak az idegsejtekhez,
  • 2:02 - 2:03
    és ez sejtpusztuláshoz vezet.
  • 2:04 - 2:06
    A plakkok és kötegek rombolása
  • 2:06 - 2:09
    a hippocampus nevű agyterületen kezdődik,
  • 2:09 - 2:11
    amely az emlékek kialakulásáért felelős.
  • 2:11 - 2:13
    Ezért az Alzheimer-kór első tünete
  • 2:13 - 2:15
    rendszerint a rövid távú emlékezetkiesés.
  • 2:16 - 2:17
    A fehérjék ezután fokozatosan
  • 2:17 - 2:19
    az agy más részeire is behatolnak,
  • 2:19 - 2:21
    egyedi változásokat hoznak létre,
  • 2:21 - 2:23
    melyek a betegség
    különböző szakaszait jelzik.
  • 2:23 - 2:25
    Az agy elülső részén
  • 2:25 - 2:28
    a fehérje lerombolja a logikus gondolkodás
    folyamatának képességét.
  • 2:28 - 2:31
    Ezután következik
    az érzelmeket szabályozó terület,
  • 2:31 - 2:34
    ennek következménye
    a kiszámíthatatlan hangulatváltozás.
  • 2:34 - 2:35
    Az agy felső részén
  • 2:35 - 2:37
    üldözési mániát és hallucinációkat okoz,
  • 2:37 - 2:39
    és ha egyszer elérik az agy hátsó részét,
  • 2:39 - 2:41
    a plakkok és kötegek együtt törlik ki
  • 2:41 - 2:43
    az elme legmélyebb emlékeit is.
  • 2:43 - 2:45
    Végül az irányítóközpontot győzik le,
  • 2:45 - 2:48
    amely a szívritmust
    és légzést szabályozza,
  • 2:48 - 2:49
    és ez halálhoz vezet.
  • 2:50 - 2:52
    E betegség igen romboló természete
  • 2:52 - 2:55
    sok kutatót ösztönzött
    gyógymód keresésére,
  • 2:55 - 2:58
    de napjainkban kibontakozásának lassítása
    áll figyelmük középpontjában.
  • 2:59 - 3:00
    Egy átmeneti kezelés
  • 3:00 - 3:03
    lassítja az acetilkolin lebomlását,
  • 3:03 - 3:05
    amely fontos kémiai közvetítő az agyban,
  • 3:05 - 3:07
    és Alzheimer-betegeknél
  • 3:07 - 3:11
    az azt előállító idegsejtek
    pusztulása miatt szintje alacsony.
  • 3:11 - 3:13
    Egy másik lehetséges megoldás
    egy védőoltás,
  • 3:13 - 3:16
    amely a test immunrendszerét
    támadásra ösztökéli
  • 3:16 - 3:19
    a béta-amiloid plakkok ellen,
    mielőtt kötegekké formálódnának.
  • 3:19 - 3:22
    De a valódi gyógymódot
    még keresnünk kell.
  • 3:22 - 3:23
    Az Alzheimer-kórt
  • 3:23 - 3:25
    már több mint egy évszázada felfedeztük,
  • 3:25 - 3:28
    de még mindig nem értjük igazán.
  • 3:28 - 3:30
    Talán egy nap megismerjük
  • 3:30 - 3:33
    a betegség mögött rejlő pontos folyamatot,
  • 3:33 - 3:35
    és a megoldás napvilágot lát.
Title:
Mi az Alzheimer-kór?
Description:

A teljes lecke angol nyelven itt található:
http://ed.ted.com/lessons/what-is-alzheimer-s-disease-ivan-seah-yu-jun

Az Alzheimer-kór a demencia legáltalánosabb oka. Világszerte 40 millió embernél is többet érint. Habár több mint száz éve felfedezték, a tudósok még kutatják a gyógymódot.
Ivan Seah Yu Jun bemutatja, hogyan hat az Alzheimer-kór az agyra, és fényt derít ennek a bonyolult, pusztító betegségnek különböző szakaszaira.

Lecke: Ivan Seah Yu Jun
Animáció: STK Films
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TED-Ed
Duration:
03:50

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.