Így fejlődtek az összetett sejtek
-
0:07 - 0:10Mi lenne, ha be tudnánk kebelezni
egy másik élő szervezetet, -
0:10 - 0:11és át tudnánk venni a képességeit?
-
0:12 - 0:14Képzeljük el, hogy lenyelünk
egy kismadarat, -
0:14 - 0:17és egyszeriben tudunk repülni.
-
0:17 - 0:19Vagy lenyelünk egy kobrát,
-
0:19 - 0:23és fogainkból ártalmas mérget
tudunk kiválasztani. -
0:23 - 0:25Az élet történetében –
-
0:25 - 0:33különösen az összetett eukarióta sejtek
evolúciója során – sokszor történt ilyen. -
0:34 - 0:36Az egyik szervezet magába
olvasztotta a másikat, -
0:36 - 0:41és egyesülésükkel létrejött egy új,
mindkettő képességeivel bíró organizmus. -
0:42 - 0:45Körülbelül kétmilliárd évvel ezelőtt
-
0:45 - 0:49a prokarióták voltak
a Föld egyedüli élő szervezetei, -
0:49 - 0:54melyek membránhoz kötődő organellum
nélküli egysejtű organizmusok voltak. -
0:55 - 0:57Nézzünk meg jobban hármat közülük.
-
0:57 - 1:00Az egyik nagy, egyszerű,
pacára hasonlító sejt volt, -
1:01 - 1:05mely be tudott kebelezni más dolgokat úgy,
hogy sejtmembránjával körbekerítette őket. -
1:06 - 1:08A másik baktériumsejt volt,
-
1:08 - 1:13mely cukormolekulákká alakította
a napenergiát fotoszintézis útján. -
1:14 - 1:19A harmadik oxigéngázt használt
a cukorhoz hasonló anyagok lebontására, -
1:19 - 1:23és ezt az energiát életműködéshez
használható formában szabadította fel. -
1:24 - 1:29A pacasejtek olykor bekebelezték
a kis fotoszintetizáló baktériumokat. -
1:29 - 1:35Ezek a baktériumok aztán a paca belsejében
éltek és osztódtak, ahogy azelőtt, -
1:35 - 1:37de most már a pacával összekapcsolódva.
-
1:38 - 1:40Ha belebotlanánk egy ilyen életformába,
-
1:40 - 1:43azt gondolhatnánk,
egyetlen élő szervezet az egész, -
1:43 - 1:47hogy a zöld fotoszintetizáló baktériumok
csak részei a pacának, -
1:47 - 1:50annak egyik életfunkcióját látják el,
-
1:50 - 1:52mint ahogy nekünk is részünk a szívünk,
-
1:52 - 1:55mely a véráramoltatás funkcióját látja el.
-
1:56 - 2:01A sejtek effajta együttélését
endoszimbiózisnak nevezzük, -
2:01 - 2:04melynek során
az egyik élő szervezet a másikban él. -
2:04 - 2:07Az endoszimbiózis
azonban nem fejeződött be itt. -
2:07 - 2:10Mi történt, amikor a másik
baktérium is bekerült? -
2:11 - 2:14Így a faj sejtjei
rendkívül összetetté váltak. -
2:15 - 2:17Nagyok lettek,
-
2:17 - 2:21tele kloroplasztisznak és mitokondriumnak
nevezett bonyolult sejtszervecskékkel. -
2:21 - 2:24E struktúrák együttműködtek,
hogy hasznosítsák a napfényt, -
2:24 - 2:25cukrot készítsenek,
-
2:25 - 2:28és lebontsák ezt a cukrot
oxigén felhasználásával, -
2:28 - 2:32mely pont ekkortájt jelent meg
a Föld légkörében. -
2:33 - 2:36A más organizmusok bekebelezése
csak az egyik módszer, -
2:36 - 2:38mellyel a fajok
-
2:38 - 2:41az őket körülvevő környezet
változó feltételeihez alkalmazkodtak. -
2:41 - 2:46Ez a kis történet jól mutatja a biológusok
endoszimbióta elméletét, -
2:46 - 2:50mely jelenleg a legjobb magyarázat arra,
hogyan fejlődtek az összetett sejtek. -
2:51 - 2:53Nagyon sok bizonyíték
támasztja alá ezt az elméletet. -
2:53 - 2:55Nézzük meg ezekből a három legfontosabbat!
-
2:56 - 3:01Először is, sejtjeink kloroplasztiszai
és mitokondriumai ugyanúgy sokszorozódnak, -
3:01 - 3:03mint az ősi baktériumok,
-
3:03 - 3:05melyek egyébként még mindig léteznek.
-
3:05 - 3:10Valójában ha elpusztítjuk e sejtrészeket,
nem jelennek meg újak. -
3:10 - 3:12A sejtek nem tudják őket előállítani.
-
3:12 - 3:14Csak ők képesek többet
előállítani magukból. -
3:15 - 3:16Második bizonyíték.
-
3:17 - 3:22A kloroplasztiszok és a mitokondriumok is
tartalmaznak saját DNS-t és riboszómát. -
3:23 - 3:25A DNS-ük körkörös szerkezetű,
-
3:25 - 3:28mely feltűnően hasonlít
az ősi baktériumok DNS-ére, -
3:29 - 3:31és sok hasonló gént is tartalmaz.
-
3:32 - 3:37A kloroplasztiszok és mitokondriumok
riboszómái vagy fehérjeösszeállító részei -
3:37 - 3:41szintén ugyanolyan felépítésűek,
mint az ősi baktériumok riboszómái, -
3:41 - 3:45de különböznek az eukarióta sejt
többi részén fellelhető riboszómáktól. -
3:46 - 3:50Végül nézzük meg az összeolvadás
folyamatában érintett membránokat. -
3:51 - 3:56A kloroplasztiszokat és a mitokondriumokat
két membrán veszi körül, -
3:56 - 3:58egy belső és egy külső membrán.
-
3:58 - 4:02Belső membránjuk bizonyos lipideket
és fehérjéket tartalmaz, -
4:02 - 4:05amelyek nincsenek jelen
a külső membránban. -
4:05 - 4:06Ez miért fontos?
-
4:06 - 4:10Mert külső membránjuk
régen a pacasejthez tartozott. -
4:10 - 4:13Amikor elnyelték őket
az endoszimbiózis során, -
4:13 - 4:18becsomagolódtak abba a membránba,
és sajátjukat belsőként tartották meg. -
4:18 - 4:21Ugyanezek a lipidek és fehérjék
-
4:21 - 4:25megtalálhatók
az ősi baktériumok membránján. -
4:25 - 4:28A biológusok
ezzel az elmélettel magyarázzák -
4:28 - 4:32az eukarióta szervezetek
sokféleségének eredetét. -
4:32 - 4:36Vegyük az úszómedencék falain
növekvő zöld algákat. -
4:37 - 4:41Egy nagyobb, forgó farokszerkezettel
vagy ostorral rendelkező eukarióta sejt -
4:42 - 4:44bekebelezett ilyen algákat,
-
4:44 - 4:47így jött létre az,
amit ma szemesostorosként ismerünk. -
4:48 - 4:50A szemesostoros képes fotoszintetizálni,
-
4:50 - 4:52cukrot lebontani oxigén felhasználásával,
-
4:52 - 4:54és úszkálni a tó vízében.
-
4:54 - 4:56És ahogy az elmélet megjósolja,
-
4:56 - 5:00a szemesostoros kloroplasztiszainak
három membránja van, -
5:00 - 5:03mivel bekebelezés előtt kettő volt.
-
5:04 - 5:08Az endoszimbióta elmélet szerint
a bekebelező folyamat lehetővé tette, -
5:08 - 5:10hogy az organizmusok
erős képességeket egyesítsenek, -
5:10 - 5:13és ezáltal jobban alkalmazkodjanak
a földi léthez. -
5:13 - 5:16Az így létrejött fajok
sokkal többre képesek, -
5:16 - 5:18mint amikor külön élő szervezetek voltak,
-
5:18 - 5:22és ez az evolúciós ugrás vezetett
a mikroorganizmusokhoz, -
5:22 - 5:26a növényekhez és az állatokhoz,
melyeket ma a bolygón találunk.
- Title:
- Így fejlődtek az összetett sejtek
- Description:
-
Képzeljük el, hogy lenyelünk egy kismadarat, és egyszeriben tudunk repülni... Vagy megeszünk egy kobrát, és fogainkból ártalmas mérget tudunk kiválasztani. Az élet történetében (különösen az összetett eukarióta sejtek
evolúciója során) sokszor történt ilyen. Adam Jacobson elmagyarázza, mi az endoszimbiózis, a szimbiózis azon típusa, amelyiknél az egyik élő szervezet a másikban él.Lecke: Adam Jacobson
Animáció: Camilla Gunborg PedersenA teljes lecke angol nyelven itt található: http://ed.ted.com/lessons/how-we-think-complex-cells-evolved-adam-jacobson
- Video Language:
- English
- Team:
- closed TED
- Project:
- TED-Ed
- Duration:
- 05:42
Csaba Lóki approved Hungarian subtitles for How we think complex cells evolved - Adam Jacobson | ||
Csaba Lóki edited Hungarian subtitles for How we think complex cells evolved - Adam Jacobson | ||
Csaba Lóki commented on Hungarian subtitles for How we think complex cells evolved - Adam Jacobson | ||
Csaba Lóki commented on Hungarian subtitles for How we think complex cells evolved - Adam Jacobson | ||
Zsuzsa Viola commented on Hungarian subtitles for How we think complex cells evolved - Adam Jacobson | ||
Zsuzsa Viola commented on Hungarian subtitles for How we think complex cells evolved - Adam Jacobson | ||
Csaba Lóki edited Hungarian subtitles for How we think complex cells evolved - Adam Jacobson | ||
Csaba Lóki commented on Hungarian subtitles for How we think complex cells evolved - Adam Jacobson |
Csaba Lóki
Sziasztok!
Tudom, hogy a a wikipédia az isten, de nekem gyanús, hogy az "endosymbiotic" magyar megfelelője inkább "endoszimbióta". Esetleg van szakmai hátteretek, aki ezt erősíteni/cáfolni tudja, vagy csak google?
Zsuzsa Viola
Szakmai hátterem nincs.
Itt elírtad, az endoszimibóta max. az endoszimbiózis folyamat egyik eleme, résztvevője lehetne, endoszimbionta folyamatra gondoltál, amit két helyen át is írtál a szövegben. Az endoszimbiózis fogalom nemcsak a wikiben szerepel, hanem jópár helyen, pl. a sulinetnél is, lehet írni, hogy endoszimbionta elmélet, de mivel a szimbiózis rövidebb, itt mindenképpen célszerű, valamint fontos az egységesség, úgyhogy csak arra kérlek, vagy az egyik, vagy a másik, és jópár helyen szerepel, szóval mire mindenhol beírod a hosszabbat, beleőszülsz. Van ilyen, hogy endoszimbiózis, de valóban érdemes nálam megvizsgálni a szakkifejezéseket, fenntartom magamnak a jogot, hogy tévedjek, bár mindig utánanézek, ezért egyre kisebb erre az esély. :)
https://www.google.com/search?q=endoszimbi%C3%B3zis&oq=endoszimbi%C3%B3zis&aqs=chrome.0.69i59j0i19j0i19i30.4602j0j15&sourceid=chrome&ie=UTF-8
Zsuzsa Viola
3:12 szerintem ez szorosan egybetartozik, nem kell vessző, nézd meg kérlek, még egyszer, a "hat generációra visszamenőleg" az nem kiegészítő információ, hanem az ős főnév utólag közölt tulajdonsága. Esetleg átfogalmazhatod, hogy előtte legyen.
5:11 nem volt gyanús, ezért nem néztem utána, de te sem írtad jól, helyesen Neander-völgyi ez alapján: https://e-nyelv.hu/2013-10-07/neander-volgyi-ember/
És keress rá, mert egy csomó helyen van a szövegben
Köszönöm szépen. (Lehet, hogy jobb, ha mégse nézek át jövőre.)
Csaba Lóki
Pontosítok:
A kérdés így szól: "Biztos, hogy a helyes magyar kifejezés az "endoszinbioNta", és nem az "endoszimbiÓta"?
Csaba Lóki
3:12 ??? Nem nyúltam hozzá. Mi a baj?
5:11 A Neander-völgyi nem ebben a videóban van. Beírnád ezt inkább oda?
Lehet,hogy mindkettő másik videóra vonatkozik?