Return to Video

Így fejlődtek az összetett sejtek

  • 0:07 - 0:10
    Mi lenne, ha be tudnánk kebelezni
    egy másik élő szervezetet,
  • 0:10 - 0:11
    és át tudnánk venni a képességeit?
  • 0:12 - 0:14
    Képzeljük el, hogy lenyelünk
    egy kismadarat,
  • 0:14 - 0:17
    és egyszeriben tudunk repülni.
  • 0:17 - 0:19
    Vagy lenyelünk egy kobrát,
  • 0:19 - 0:23
    és fogainkból ártalmas mérget
    tudunk kiválasztani.
  • 0:23 - 0:25
    Az élet történetében –
  • 0:25 - 0:33
    különösen az összetett eukarióta sejtek
    evolúciója során – sokszor történt ilyen.
  • 0:34 - 0:36
    Az egyik szervezet magába
    olvasztotta a másikat,
  • 0:36 - 0:41
    és egyesülésükkel létrejött egy új,
    mindkettő képességeivel bíró organizmus.
  • 0:42 - 0:45
    Körülbelül kétmilliárd évvel ezelőtt
  • 0:45 - 0:49
    a prokarióták voltak
    a Föld egyedüli élő szervezetei,
  • 0:49 - 0:54
    melyek membránhoz kötődő organellum
    nélküli egysejtű organizmusok voltak.
  • 0:55 - 0:57
    Nézzünk meg jobban hármat közülük.
  • 0:57 - 1:00
    Az egyik nagy, egyszerű,
    pacára hasonlító sejt volt,
  • 1:01 - 1:05
    mely be tudott kebelezni más dolgokat úgy,
    hogy sejtmembránjával körbekerítette őket.
  • 1:06 - 1:08
    A másik baktériumsejt volt,
  • 1:08 - 1:13
    mely cukormolekulákká alakította
    a napenergiát fotoszintézis útján.
  • 1:14 - 1:19
    A harmadik oxigéngázt használt
    a cukorhoz hasonló anyagok lebontására,
  • 1:19 - 1:23
    és ezt az energiát életműködéshez
    használható formában szabadította fel.
  • 1:24 - 1:29
    A pacasejtek olykor bekebelezték
    a kis fotoszintetizáló baktériumokat.
  • 1:29 - 1:35
    Ezek a baktériumok aztán a paca belsejében
    éltek és osztódtak, ahogy azelőtt,
  • 1:35 - 1:37
    de most már a pacával összekapcsolódva.
  • 1:38 - 1:40
    Ha belebotlanánk egy ilyen életformába,
  • 1:40 - 1:43
    azt gondolhatnánk,
    egyetlen élő szervezet az egész,
  • 1:43 - 1:47
    hogy a zöld fotoszintetizáló baktériumok
    csak részei a pacának,
  • 1:47 - 1:50
    annak egyik életfunkcióját látják el,
  • 1:50 - 1:52
    mint ahogy nekünk is részünk a szívünk,
  • 1:52 - 1:55
    mely a véráramoltatás funkcióját látja el.
  • 1:56 - 2:01
    A sejtek effajta együttélését
    endoszimbiózisnak nevezzük,
  • 2:01 - 2:04
    melynek során
    az egyik élő szervezet a másikban él.
  • 2:04 - 2:07
    Az endoszimbiózis
    azonban nem fejeződött be itt.
  • 2:07 - 2:10
    Mi történt, amikor a másik
    baktérium is bekerült?
  • 2:11 - 2:14
    Így a faj sejtjei
    rendkívül összetetté váltak.
  • 2:15 - 2:17
    Nagyok lettek,
  • 2:17 - 2:21
    tele kloroplasztisznak és mitokondriumnak
    nevezett bonyolult sejtszervecskékkel.
  • 2:21 - 2:24
    E struktúrák együttműködtek,
    hogy hasznosítsák a napfényt,
  • 2:24 - 2:25
    cukrot készítsenek,
  • 2:25 - 2:28
    és lebontsák ezt a cukrot
    oxigén felhasználásával,
  • 2:28 - 2:32
    mely pont ekkortájt jelent meg
    a Föld légkörében.
  • 2:33 - 2:36
    A más organizmusok bekebelezése
    csak az egyik módszer,
  • 2:36 - 2:38
    mellyel a fajok
  • 2:38 - 2:41
    az őket körülvevő környezet
    változó feltételeihez alkalmazkodtak.
  • 2:41 - 2:46
    Ez a kis történet jól mutatja a biológusok
    endoszimbióta elméletét,
  • 2:46 - 2:50
    mely jelenleg a legjobb magyarázat arra,
    hogyan fejlődtek az összetett sejtek.
  • 2:51 - 2:53
    Nagyon sok bizonyíték
    támasztja alá ezt az elméletet.
  • 2:53 - 2:55
    Nézzük meg ezekből a három legfontosabbat!
  • 2:56 - 3:01
    Először is, sejtjeink kloroplasztiszai
    és mitokondriumai ugyanúgy sokszorozódnak,
  • 3:01 - 3:03
    mint az ősi baktériumok,
  • 3:03 - 3:05
    melyek egyébként még mindig léteznek.
  • 3:05 - 3:10
    Valójában ha elpusztítjuk e sejtrészeket,
    nem jelennek meg újak.
  • 3:10 - 3:12
    A sejtek nem tudják őket előállítani.
  • 3:12 - 3:14
    Csak ők képesek többet
    előállítani magukból.
  • 3:15 - 3:16
    Második bizonyíték.
  • 3:17 - 3:22
    A kloroplasztiszok és a mitokondriumok is
    tartalmaznak saját DNS-t és riboszómát.
  • 3:23 - 3:25
    A DNS-ük körkörös szerkezetű,
  • 3:25 - 3:28
    mely feltűnően hasonlít
    az ősi baktériumok DNS-ére,
  • 3:29 - 3:31
    és sok hasonló gént is tartalmaz.
  • 3:32 - 3:37
    A kloroplasztiszok és mitokondriumok
    riboszómái vagy fehérjeösszeállító részei
  • 3:37 - 3:41
    szintén ugyanolyan felépítésűek,
    mint az ősi baktériumok riboszómái,
  • 3:41 - 3:45
    de különböznek az eukarióta sejt
    többi részén fellelhető riboszómáktól.
  • 3:46 - 3:50
    Végül nézzük meg az összeolvadás
    folyamatában érintett membránokat.
  • 3:51 - 3:56
    A kloroplasztiszokat és a mitokondriumokat
    két membrán veszi körül,
  • 3:56 - 3:58
    egy belső és egy külső membrán.
  • 3:58 - 4:02
    Belső membránjuk bizonyos lipideket
    és fehérjéket tartalmaz,
  • 4:02 - 4:05
    amelyek nincsenek jelen
    a külső membránban.
  • 4:05 - 4:06
    Ez miért fontos?
  • 4:06 - 4:10
    Mert külső membránjuk
    régen a pacasejthez tartozott.
  • 4:10 - 4:13
    Amikor elnyelték őket
    az endoszimbiózis során,
  • 4:13 - 4:18
    becsomagolódtak abba a membránba,
    és sajátjukat belsőként tartották meg.
  • 4:18 - 4:21
    Ugyanezek a lipidek és fehérjék
  • 4:21 - 4:25
    megtalálhatók
    az ősi baktériumok membránján.
  • 4:25 - 4:28
    A biológusok
    ezzel az elmélettel magyarázzák
  • 4:28 - 4:32
    az eukarióta szervezetek
    sokféleségének eredetét.
  • 4:32 - 4:36
    Vegyük az úszómedencék falain
    növekvő zöld algákat.
  • 4:37 - 4:41
    Egy nagyobb, forgó farokszerkezettel
    vagy ostorral rendelkező eukarióta sejt
  • 4:42 - 4:44
    bekebelezett ilyen algákat,
  • 4:44 - 4:47
    így jött létre az,
    amit ma szemesostorosként ismerünk.
  • 4:48 - 4:50
    A szemesostoros képes fotoszintetizálni,
  • 4:50 - 4:52
    cukrot lebontani oxigén felhasználásával,
  • 4:52 - 4:54
    és úszkálni a tó vízében.
  • 4:54 - 4:56
    És ahogy az elmélet megjósolja,
  • 4:56 - 5:00
    a szemesostoros kloroplasztiszainak
    három membránja van,
  • 5:00 - 5:03
    mivel bekebelezés előtt kettő volt.
  • 5:04 - 5:08
    Az endoszimbióta elmélet szerint
    a bekebelező folyamat lehetővé tette,
  • 5:08 - 5:10
    hogy az organizmusok
    erős képességeket egyesítsenek,
  • 5:10 - 5:13
    és ezáltal jobban alkalmazkodjanak
    a földi léthez.
  • 5:13 - 5:16
    Az így létrejött fajok
    sokkal többre képesek,
  • 5:16 - 5:18
    mint amikor külön élő szervezetek voltak,
  • 5:18 - 5:22
    és ez az evolúciós ugrás vezetett
    a mikroorganizmusokhoz,
  • 5:22 - 5:26
    a növényekhez és az állatokhoz,
    melyeket ma a bolygón találunk.
Title:
Így fejlődtek az összetett sejtek
Description:

Képzeljük el, hogy lenyelünk egy kismadarat, és egyszeriben tudunk repülni... Vagy megeszünk egy kobrát, és fogainkból ártalmas mérget tudunk kiválasztani. Az élet történetében (különösen az összetett eukarióta sejtek
evolúciója során) sokszor történt ilyen. Adam Jacobson elmagyarázza, mi az endoszimbiózis, a szimbiózis azon típusa, amelyiknél az egyik élő szervezet a másikban él.

Lecke: Adam Jacobson
Animáció: Camilla Gunborg Pedersen

A teljes lecke angol nyelven itt található: http://ed.ted.com/lessons/how-we-think-complex-cells-evolved-adam-jacobson
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TED-Ed
Duration:
05:42

  • Csaba Lóki

    Sziasztok!
    Tudom, hogy a a wikipédia az isten, de nekem gyanús, hogy az "endosymbiotic" magyar megfelelője inkább "endoszimbióta". Esetleg van szakmai hátteretek, aki ezt erősíteni/cáfolni tudja, vagy csak google?

  • Zsuzsa Viola

    Szakmai hátterem nincs.
    Itt elírtad, az endoszimibóta max. az endoszimbiózis folyamat egyik eleme, résztvevője lehetne, endoszimbionta folyamatra gondoltál, amit két helyen át is írtál a szövegben. Az endoszimbiózis fogalom nemcsak a wikiben szerepel, hanem jópár helyen, pl. a sulinetnél is, lehet írni, hogy endoszimbionta elmélet, de mivel a szimbiózis rövidebb, itt mindenképpen célszerű, valamint fontos az egységesség, úgyhogy csak arra kérlek, vagy az egyik, vagy a másik, és jópár helyen szerepel, szóval mire mindenhol beírod a hosszabbat, beleőszülsz. Van ilyen, hogy endoszimbiózis, de valóban érdemes nálam megvizsgálni a szakkifejezéseket, fenntartom magamnak a jogot, hogy tévedjek, bár mindig utánanézek, ezért egyre kisebb erre az esély. :)
    https://www.google.com/search?q=endoszimbi%C3%B3zis&oq=endoszimbi%C3%B3zis&aqs=chrome.0.69i59j0i19j0i19i30.4602j0j15&sourceid=chrome&ie=UTF-8

  • Zsuzsa Viola

    3:12 szerintem ez szorosan egybetartozik, nem kell vessző, nézd meg kérlek, még egyszer, a "hat generációra visszamenőleg" az nem kiegészítő információ, hanem az ős főnév utólag közölt tulajdonsága. Esetleg átfogalmazhatod, hogy előtte legyen.
    5:11 nem volt gyanús, ezért nem néztem utána, de te sem írtad jól, helyesen Neander-völgyi ez alapján: https://e-nyelv.hu/2013-10-07/neander-volgyi-ember/
    És keress rá, mert egy csomó helyen van a szövegben
    Köszönöm szépen. (Lehet, hogy jobb, ha mégse nézek át jövőre.)

  • Csaba Lóki

    Pontosítok:
    A kérdés így szól: "Biztos, hogy a helyes magyar kifejezés az "endoszinbioNta", és nem az "endoszimbiÓta"?

  • Csaba Lóki

    3:12 ??? Nem nyúltam hozzá. Mi a baj?
    5:11 A Neander-völgyi nem ebben a videóban van. Beírnád ezt inkább oda?

    Lehet,hogy mindkettő másik videóra vonatkozik?

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.