Return to Video

Az invazív fajok veszélye - Jennifer Klos

  • 0:00 - 0:11
    Az Egyesült Államok déli részét
    borító, 30 m magasra szökő,
  • 0:11 - 0:17
    fákat kiszakító és épületeket
    elnyelő hatalmas indák.
  • 0:17 - 0:21
    Egy falánk kígyó,
    mely egy aligátort is képes felfalni.
  • 0:21 - 0:25
    Nyúl populációk, melyek annyit esznek,
    hogy végül éhen halnak.
  • 0:25 - 0:27
    Ezek nem horrorfilm-ötletek.
  • 0:27 - 0:29
    Valódi történetek,
  • 0:29 - 0:32
    de hogyan létezhetnek
    ilyen helyzetek a természetben?
  • 0:32 - 0:36
    Az előbbi három példa invazív fajra:
  • 0:36 - 0:39
    nem önmagukban káros organizmusok,
  • 0:39 - 0:42
    hanem amiatt, ahol éppen vannak.
  • 0:42 - 0:43
    A kudzu nyílgyökér például
  • 0:43 - 0:48
    megfelelően növekedett
    Kelet-Ázsiában, ahol őshonos,
  • 0:48 - 0:50
    és sokféle rovar lakmározott belőle,
    telente pedig elszáradt.
  • 0:50 - 0:52
    De fordult szerencséje,
  • 0:52 - 0:55
    mikor bekerült az Egyesült
    Államok délkeleti részére,
  • 0:55 - 0:59
    ahol tornácot díszítettek vele,
    és állatoknak szolgált eledelül.
  • 0:59 - 1:03
    A kormány még támogatta is termesztését
    a talajerózió elleni küzdelem jegyében.
  • 1:03 - 1:06
    Új otthonában a napsütötte mezők,
    az enyhe időjárás
  • 1:06 - 1:10
    és a természetes ellenség hiánya miatt
    a nyílgyökér féktelenül nőtt,
  • 1:10 - 1:15
    mígnem már csak úgy emlegették:
    a növény, mely megette a déli területeket.
  • 1:15 - 1:19
    Eközben a floridai Everglades
    területén a szalagos tigrispiton –,
  • 1:19 - 1:22
    melyet feltehetőleg gazdái
    engedtek szabadon –,
  • 1:22 - 1:26
    okozzák az organizmuspopulációk
    számának csökkenését.
  • 1:26 - 1:29
    Sikeresen felülkerekednek
    a legnagyobb ragadozókon,
  • 1:29 - 1:31
    például aligátorokon és párducokon,
  • 1:31 - 1:34
    mivel jelentősen csökkentik
    azok táplálékforrását.
  • 1:34 - 1:38
    Ázsiai hazájukban nem okoznak gondot,
    mert a betegségek, a paraziták
  • 1:38 - 1:42
    és a ragadozók kordában tartják
    populációjuk méretét.
  • 1:42 - 1:46
    Ausztráliában az üregi nyulak
    olyan sok növényt fogyasztanak,
  • 1:46 - 1:50
    hogy kiirtják az élelemforrást saját
    maguk és más növényevők elől.
  • 1:50 - 1:52
    Nemrég kerültek oda,
  • 1:52 - 1:59
    valaki szándékosan betelepítette őket,
    mert szeretett vadászni rájuk.
  • 1:59 - 2:01
    A szalagos tigrispitonhoz hasonlóan,
  • 2:01 - 2:05
    természetes élőhelyükön több tényező
    tartja kordában számukat.
  • 2:05 - 2:07
    Ausztráliában
    a természetes ellenség hiánya
  • 2:07 - 2:11
    és az egész éves szaporodáshoz
    tökéletes időjárás miatt
  • 2:11 - 2:14
    populációjuk az egekbe szökik.
  • 2:14 - 2:16
    De miért történnek ezek?
  • 2:16 - 2:18
    A világ legtöbb ökoszisztémája
  • 2:18 - 2:22
    organizmusok több évezredes
    együttélésének eredménye,
  • 2:22 - 2:25
    melyek élőhelyükhöz
    és egymáshoz alkalmazkodtak,
  • 2:25 - 2:28
    míg egyensúlyba kerültek.
  • 2:28 - 2:32
    Az egészséges ökoszisztémák korlátozó
    tényezőkkel tartják fenn az egyensúlyt:
  • 2:32 - 2:37
    olyan környezeti körülményekkel,
    melyek határt szabnak a fajok számának.
  • 2:37 - 2:40
    Ilyen példádul a természetes
    környezet vagy klíma,
  • 2:40 - 2:41
    az élelem elérhetősége,
  • 2:41 - 2:45
    vagy a természetes ellenségek
    jelenléte vagy hiánya.
  • 2:45 - 2:49
    A növények fejlődése például a napsütéstől
    és a talaj tápanyagtartalmától függ.
  • 2:49 - 2:53
    Az ehető növények mennyisége hatással
    van a növényevők populációjára,
  • 2:53 - 2:56
    mely pedig hat a velük
    táplálkozó húsevőkére.
  • 2:56 - 3:01
    A húsevők megfelelő populációja
    kordában tartja a növényevők számát,
  • 3:01 - 3:04
    hogy azok ne falják fel az összes növényt.
  • 3:04 - 3:08
    Még egyetlen tényező apró változása is
    felboríthatja ezt az egyensúlyt,
  • 3:08 - 3:11
    a nem őshonos élőlények
    hirtelen betelepítése pedig
  • 3:11 - 3:13
    igen jelentős változást hozhat.
  • 3:13 - 3:17
    Másik élőhelyhez alkalmazkodott faj
  • 3:17 - 3:19
    más korlátozó tényezőkre érzékeny,
  • 3:19 - 3:21
    mások természetes ellenségei,
  • 3:21 - 3:23
    mások energiaszükségletei
  • 3:23 - 3:24
    és más időjáráshoz szokott.
  • 3:24 - 3:29
    Ha az új élőhely korlátozó tényezői
    nem tudják korlátozni a faj szaporodását,
  • 3:29 - 3:31
    akkor csak terjed,
  • 3:31 - 3:33
    elveszi az erőforrásokat
    az őshonos élőlényektől,
  • 3:33 - 3:37
    és felborítja az egész ökoszisztémát.
  • 3:37 - 3:39
    Néha természetes tényezők,
  • 3:39 - 3:40
    pl. viharok,
  • 3:40 - 3:42
    óceáni áramlatok,
  • 3:42 - 3:45
    vagy klímaváltozás telepítik be
    új élőhelyekre a fajokat.
  • 3:45 - 3:50
    Az invazív fajok többségét
    azonban emberek telepítik be.
  • 3:50 - 3:52
    Ez sokszor nem szándékosan történik,
  • 3:52 - 3:57
    pl. mikor a vándorkagylókat véletlenül
    elvitték teherhajókkal az Erie-tóhoz.
  • 3:57 - 4:00
    De ahogy az emberek
    vándorolnak a világban
  • 4:00 - 4:04
    szándékosan magukkal hozzák
    növényeiket és állataikat,
  • 4:04 - 4:07
    ritkán gondolnak a következményekre.
  • 4:07 - 4:08
    Ahogy egyre többet tudunk
  • 4:08 - 4:11
    az invazív fajok ökoszisztémákra
    gyakorolt hatásáról,
  • 4:11 - 4:16
    sok kormány szigorúan ellenőrzi
    a növények és állatok szállítását,
  • 4:16 - 4:19
    és megtiltja bizonyos
    organizmusok behozatalát.
  • 4:19 - 4:22
    Lehetséges, hogy a legdrasztikusabb
    környezeti hatással bíró faj
  • 4:22 - 4:27
    egy csapat emberszabású, mely Afrikából
    indult és az egész világon jelen van?
  • 4:27 - 4:30
    Az ember is invazív faj?
Title:
Az invazív fajok veszélye - Jennifer Klos
Description:

A teljes lecke angol nyelven itt található: http://ed.ted.com/lessons/the-threat-of-invasive-species-jennifer-klos

Az Egyesült Államok déli részét borító magasra szökő, fákat kiszakító és épületeket elnyelő hatalmas indák. Egy falánk kígyó, mely egy aligátort is képes felfalni. Nyúl populációk, melyek annyit esznek, hogy végül éhen halnak. Ezek nem horrorfilm ötletek - valódi történetek. De hogyan létezhetnek ilyen helyzetek a természetben? Jennifer Klos elmondja mit kell tudni az invazív fajokról.

Lecke: Jennifer Klos
Animáció: Globizco
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TED-Ed
Duration:
04:46

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.