Feltérképezett társadalmi kapcsolatok és elkülönülések

Minden városnak megvannak a maga klikkjei és klubjai, a rejtett vonalak, amelyek elválasztják és összekötik lakóit. Mit tudhatunk meg abból, hogy mit oszatanak meg egymással az emberek az interneten? Dave Troy a saját lakhelyével, Baltimore-ral kezdi annak megjelenítését, hogy a városlakók twitter-bejegyzései mit árulnak el arról, hogy ki hol él, kivel beszél, és kivel nem.

Ha városok
feltérképezéséről van szó,

hajlamosak vagyunk utakra
és épületekre gondolni,

létrejöttük körülményeire,

esetleg egy városépítész
nagyvonalú tervére.

Másként is gondolhatunk
azonban a térképezésre,

és hogy mi célból csinálták.

Ma egy újfajta térképet
mutatok Önöknek.

Ez nem földrajzi térkép.

Ez a térkép az emberi kapcsolatokat
mutatja városomban,

a marylandi Baltimore-ban.

Itt minden pont egy személyt jelöl,

minden vonal egy kapcsolatot
az ilyen személyek között,

és minden szín egy közösséget
a hálózaton belül.

Nos, én itt vagyok a zöld oldalon, lent
a jobb szélen, ahol a kockafejűek vannak,

A TEDx is lent van, a jobb szélen.
(Nevetés)

A hálózat másik oldalán leginkább

afro-amerikai és
latin-amerikai embereket találni,

akiket más dolgok foglalkoztatnak,
mint a kockafejűeket,

de hogy némi fogalmuk legyen,

a hálózat zöld oldalát hívjuk
Smalltimore-nak

magunk között,

mert olyan ott élni, mint egy kisvárosban.

Ugyanazokat az arcokat
látjuk nap mint nap,

de ez azért van, mert nem kutatjuk fel

alaposan és teljes terjedelmében a várost.

A hálózat másik végén vannak azok,

akiket a hip-hop zene és
hasonló dolgok érdekelnek,

és úgy is tekintik magukat, mint akik a
DC/Maryland/Virginia területen túl élnek,

semmint baltimore-i lakosoknak.

De középen, amint látják,

valami összekapcsolja a két közösséget,

és ez a sport.

Van baseball- (Baltimore Orioles) és
focicsapatunk (Baltimore Ravens),

és olimpikonunk (Michael Phelps).

Tudják talán, hogy az
Under Armour baltimore-i sportszergyár.

Ez a sportközösség az egyetlen kapocs

a hálózat két vége között.

Vessünk egy pillantást San Franciscora.

Látjuk, hogy ott kicsit más a helyzet..

Egyrészt ott vannak ezek a gombócok,
a média, politika, újságírás,

amelyek kezdenek megjelenni
Baltimore-ban és más városokban,

ám itt a meghatározó csoport

a kockafejűek és a műszakiak,
akik a hálózat felső részét uralják,

és egy csoport, ami nagyon elkülönül,

ők a Twitter-alkalmazottak, rögtön a

a kockafejűek mellett, a játékosok
és a kockafejűek között,

a hip-hop spektrum másik végén.

Tehát van alapja annak, hogy

San Franciscoban a gazdagok térnyerése

által gerjesztett
feszültségekről beszélnek,

és hogy minden betelepülő innovatív cég

további luxust és új kolóniát
hoz a városba.

Valóban, itt van dokumentálva.

Láthatják, hogy a melegek közössége

nem igazán fér meg a kockafejűekkel,

a művészek, a zenészek közösségével.

És ez vezet az ilyen dolgokhoz.

["Ki innen,Twitter!"]

Néhány hete küldte valaki ezt a fotót.

Ez jól mutatja, hogy mi történik
San Franciscoban,

és azt hiszem, ezt meg lehet
próbálni megérteni,

ha ránézünk az ilyen térképre.

Nézzük Rio de Janeirót.

Az utóbbi néhány héten
adatokat gyűjtöttem Rióról.

Feltűnő,

hogy olyan, mintha minden
össze lenne kutyulva.

Igen heterogén város abban az értelemben,
ahogy Baltimore vagy San Francisco nem az.

Itt is megvannak a gombócok

a kormányzat, a sajtó, a
politika szereplőiből.

A TEDxRio lent van jobb oldalon,
rögtön a bloggerek és az írók mellett.

De ugyanakkor óriási az eltérés abban,

hogy kit milyen zene érdekel.

Még a Justin Bieber-rajongók
is jelen vannak itt.

Más zenekarok, country énekesek,

gospel, funk és rap, stand-up comedy.

Na és teljes a választék a drog
és a humor tekintetében

Ugye milyen klassz?

A Flamengo futballcsapat is
képviselteti magát.

Tehát ugyanúgy betölti a várost

a sport, a polgári élet, a
képzőművészet és a zene,

de egészen más módon jelenik meg,

Azt hiszem, ez meg is felel annak,
ahogyan Riót elképzeljük,

hogy multikulturális, zeneileg
nagyon sokszínű város.

Vannak tehát ezek az adataink.

Hihetetlenül gazdag adathalmazunk
van a városokról,

talán még gazdagabb is, mint amilyenünk
korábban bármikor is volt.

Mit tehetünk ezzel?

Az első, hogy megpróbáljuk megérteni,

hogy a szegregációt a
társadalom hozta létre.

Mi döntöttünk úgy, hogy legyen,
és dönthetnénk úgy, hogy ne legyen.

Ha így gondolunk rá.

akkor adatainkkal egy csillagászati
távcsövet irányítunk a városra

és úgy nézünk rá, mint egy
hatalmas egyetemi büfére.

és látjuk, hogy mindenkinek
megvan a maga helye.

Lehet, hogy ideje lenne egy
kicsit összezavarni az ülésrendet.

A másik, amire rájöttünk,

hogy a rassz valójában rossz
megközelítés a sokszínűségre.

Mindenütt vannak emberek minden rasszból,

a teljes térképen.

Csupán a rassz révén

nem fejlődik ki a sokszínűség.

Tehát, ha megpróbáljuk a
sokszínűséget használni

néhány kényesebb probléma kezelésére,

akkor másképp kell gondoljunk rá.

És végül, képesek vagyunk beavatkozni,

hogy városaink másképp alakuljanak,

Hiszek abban, hogy ha megvan
ehhez a képességünk,

akkor némileg felelősségünk is így tenni.

Tehát mi is egy város?

Néhányan azt mondják talán,

hogy földrajzi terület vagy
utcák és házak gyűjteménye,

de én az egy helyen élők kapcsolatainak

összességeként gondolok rá.

És azt hiszem, hogy ha megfelelően
kezdjük dokumentálni a kapcsolatokat,

akkor talán csakugyan van esélyünk,

hogy olyan városokat alkossunk,
amilyeneket szeretnénk.

Köszönöm.

(Taps)