Felismerjük, mikor hazudnak a gyerekek?

Vajon a gyerekek rosszul hazudnak? azt hiszi, könnyen felismeri hazugságaikat? Kang Lee fejlődéskutató azt vizsgálja, mi történik fiziológiailag a gyerekekkel, amikor hazudnak. Gyakran nem mondanak igazat, ez a tulajdonság már kétéves korban kialakul, és nagyon is jól csinálják. Lee kifejti, miért van okunk örülni, amikor a gyerekek megtanulnak hazudni, illetve a kutató új hazugságfeltáró technológiát mutat be, amely egy nap akár a rejtett érzelmeinket is feltárhatja majd.

Jó napot!

Hadd tegyek fel önöknek egy kérdést.

Hazudtak valaha gyermekkorukban?

Tegye fel a kezét, aki igen!

Hűha, ez a legőszintébb közönség,
amellyel valaha találkoztam.

(Nevetés)

Az elmúlt 20 évben azt vizsgáltam,

hogyan tanulnak meg a gyerekek hazudni.

Ma pedig megosztom önökkel

a kutatás néhány eredményét.

De előtte elmesélek
egy történetet Richard Messináról.

Richard a barátom,
általános iskolai igazgató.

Egy nap felhívták telefonon.

A telefonáló azt mondta:

"Messina úr, a fiam, Johnny
nem megy ma iskolába,

mert beteg."

Messina megkérdezte:

"Elnézést, kivel beszélek?"

A hívó azt válaszolta:

"Az apámmal."

(Nevetés)

Ez a történet, tehát...

(Nevetés)

három tévhitet is magába foglal arról,

amit a gyerekek és a hazugság
kapcsolatáról gondolunk.

Egy: a gyerekek csak
általános iskolás korban

kezdenek hazudni.

Kettő: a gyerekek rosszul hazudnak.

Mi, felnőttek könnyen
felismerjük hazugságaikat.

És három: ha a gyerek már
nagyon kicsi korában hazudik,

biztos személyiségzavarokkal küzd,

és élete végéig kóros hazudozóvá válik.

Nos, úgy tűnik,

mindhárom hiedelem téves.

Gyakran teszünk fel találós kérdést

a gyerekeknek világszerte.

Itt egy példa.

A játék lényege,
hogy megkérjük a gyerekeket,

találják ki a kártyán lévő számokat,

és ha sikerül, értékes nyereményt kapnak.

A játék közben azonban

keresünk valami kifogást,
és elhagyjuk a szobát.

Mielőtt kimennénk,

megkérjük őket, hogy
ne lessenek bele a kártyáikba.

Természetesen,

kamerákat rejtettünk el a szobában,

hogy figyeljük minden mozdulatukat.

Mivel nagyon szeretnének nyerni,

a gyerekek több mint 90%-a
megnézi a kártyákat,

amint elhagyjuk a szobát.

(Nevetés)

A legfontosabb kérdés,

amikor a szobába visszatérve
megkérdezzük őket:

csaltak-e vagy sem,

bevallják-e, hogy megnézték a kártyát,

vagy hazudnak a szabályszegésről?

Arra jutottunk, hogy nemtől,
származástól, vallástól függetlenül

kétéves korban

30%-uk hazudik,

70%-uk bevallja, hogy áthágta a szabályt.

Hároméves korban

50%-uk hazudik, és 50%-uk igazat mond.

Négyéves korban

a gyerekek több mint 80%-a hazudik.

Négyéves kor felett pedig

a legtöbb gyerek hazudik.

Amint látják,

a hazugság a fejlődés velejárója.

Néhány gyerek pedig már

kétéves korától fogva füllent.

Vegyük jobban szemügyre a kisgyerekeket!

Miért hazudik néhány gyerek,
míg mások nem?

A főzéshez jó alapanyagok kellenek,

hogy jó ételt készíthessünk.

A jó hazugsághoz
két összetevőre van szükségünk.

Az első fontos elem a tudatelmélet,

vagyis a gondolatolvasó képesség.

Az egyes emberek más-más módon
érzékelik a helyzetet;

a gondolatolvasás az a képesség,

amellyel meg tudjuk különböztetni,

hogy én mit tudok és a másik mit tud.

A gondolatolvasás a hazugság
elengedhetetlen feltétele,

mert a hazugság alapja az,
hogy tudom:

a másik nem tudja,

amit én tudok.

Ezért hazudhatok.

A jó hazugság másik
fontos eleme az önkontroll.

Az a képesség, amellyel szabályozzuk
beszédünket, arckifejezésünket

és testbeszédünket annak érdekében,

hogy meggyőzően hazudjunk.

Arra jutottunk, hogy a kisgyerekek,

akiknek fejlettebb a gondolatolvasó
képességük és az önkontrolljuk,

korábban kezdenek hazudni,

és ügyesebben is hazudnak.

Mint kiderült, e két képességre
mindannyiunknak szükségünk van,

hogy a társadalomban jól boldoguljunk.

Sőt, a gondolatolvasás
és önkontroll hiányosságai

súlyos fejlődési rendellenességekkel
függnek össze,

pl. az ADHD-val és az autizmussal.

Ha azt veszik észre, hogy gyerekük
kétévesen füllentett először,

riadalom helyett

inkább örülniük kellene,

(Nevetés)

mert ez annak jele:

a fejlődés új mérföldkövéhez érkezett.

Rosszul hazudnak-e a gyerekek?

Úgy gondolják, önök könnyen
felismerik, amikor hazudnak?

Ki akarják próbálni?

Igen? Oké.

Lejátszok önöknek két videót.

A videókon

a gyerekek kutató kérdésére
válaszolnak, mely így hangzik:

"Megnézted a kártyát?"

Találják ki,

melyik gyerek hazudik,

és melyik gyerek mond igazat.

Itt az első gyerek.

Készen állnak?

(Videó) Felnőtt: Megnézted?
Gyerek: Nem.

Kang Lee: Jöjjön a második gyerek.

(Videó) Felnőtt: Megnézted?
Gyerek: Nem.

KL: Aki szerint az első gyerek hazudik,

tegye fel a kezét!

Most az tegye fel a kezét,
aki szerint a második gyerek hazudik!

Az a helyzet,

hogy az első gyerek mond igazat,

a második gyerek hazudik.

Úgy tűnik, sokan önök közül
nem ismerték fel a hazugságot.

(Nevetés)

Hasonló játékot játszottunk

sok felnőttel az élet minden területéről.

Számtalan videót mutattunk nekik.

A videók egyik felén hazudtak a gyerekek.

A videók másik felén igazat mondtak.

Nézzük meg, ezek a felnőttek
hogyan szerepeltek!

Mivel ugyanannyian mondanak igazat
mint ahányan hazudnak,

ha csak találgatunk,

50% az esélye, hogy jó a tippünk.

Tehát, ha kb. 50%-ban jól válaszolunk,

azt jelenti, hogy csapnivaló
hazugságfelismerők vagyunk.

Kezdjük egyetemistákkal s
joghallgatókkal,

akiknek általában kevés
tapasztalatuk van gyerekekkel!

Nem ismerik fel a gyerekek hazugságait.

Csak találgatnak.

Mi a helyzet a szociális gondozókkal
és a gyermekvédelmi ügyvédekkel,

akik nap mint nap
gyerekekkel dolgoznak?

Ők felismerik a gyerekek hazugságait?

Nem, ők sem.

(Nevetés)

Mi a helyzet a bírókkal,

a vámtisztviselőkkel,

és a rendőrökkel,

akik naponta dolgoznak hazugokkal?

Ők felismerik, mikor hazudnak a gyerekek?

Nem, ők sem.

Na és a szülők?

Szülők felismerik-e
más gyerekének hazugságát?

Nem, nem tudják.

Felismerik-e saját gyerekük hazugságát?

Nem.

(Nevetés) (Taps)

Feltehetik a kérdést,

gyerekek hazugságát
miért olyan nehéz felismerni?

Hadd mutassam ezt be a fiam,
Nathan példáján keresztül.

Ilyen az arckifejezése,

amikor hazudik.

(Nevetés)

Amikor gyerekek hazudnak,

arckifejezésük általában semleges.

Azonban a semleges arckifejezés mögött

a gyerekek valójában
sokfajta érzelmet élnek át,

pl. félelmet, bűntudatot, szégyent

és talán egy kicsit a hazugság gyönyörét.

(Nevetés)

Sajnos ezek az érzelmek
vagy átmenetiek vagy rejtettek.

Ezáltal számunkra szinte láthatatlanok.

Az elmúlt öt évben

próbáltuk megtalálni e
rejtett érzelmek feltárásának módját.

Aztán tettünk egy felfedezést.

Tudjuk, hogy az arcbőrünk alatt

gazdag véredényhálózat van.

Amikor különböző érzelmeket élünk át,

az arc véráramlása kissé megváltozik.

Ezeket a változásokat
az autonóm idegrendszer szabályozza,

amelyet nem tudatosan irányítunk.

Az arc véráramlásának
változását vizsgálva,

felfedhetjük az emberek rejtett érzelmeit.

Sajnos, az arc érzelemmel kapcsolatos
véráramlás változásai

szabad szemmel észrevehetetlenek.

Az emberi arc érzelmeinek felfedéséhez

új képalkotó technológiát
fejlesztettünk ki,

melyet transzdermális optikai
képalkotásnak nevezünk.

Ehhez hagyományos videókamerával
vesszük fel az embereket,

miközben különböző
rejtett érzelmeket élnek át.

Majd a képalkotó technológiánkat használva

az arc véráramlásának változásairól
ragadhatunk ki bőrön keresztüli képeket.

A bőrön keresztüli videóképeken

egyértelműen látszik

az arc véráramlásának változása
a különböző rejtett érzelmek hatására.

Ezzel a technológiával

a hazugsággal kapcsolatos
rejtett érzelmeket is felfedhetjük,

tehát megállapíthatjuk,
mikor hazudik valaki.

Megtehetjük fizikai beavatkozás nélkül,

távolról, olcsón

85%-os pontossággal,

amely a találgatásnál
sokkal eredményesebb

Sőt, felfedeztük a Pinocchio-hatást is.

Nem, nem ezt a Pinocchio-hatást.

(Nevetés)

Ez az igazi Pinocchio-hatás.

Amikor hazudunk,

a véráramlás az arcon csökken,

az orron pedig nő.

Természetesen nem csak hazugság során

kerülnek elő rejtett érzelmeink.

Így feltettük magunknak a kérdést,

a hazugság leleplezése mellett

mire használható még a technológiánk?

Alkalmazható egyrészt az oktatásban.

Ezzel a technológiával pl. a matektanár

azonosíthatja azt a diákot az osztályban,

akiből a tananyag erős szorongást vált ki,

hogy segíthessen neki.

Alkalmazható még az egészségügyben is.

Mindennap beszélek Skype-on a szüleimmel,

akik több ezer mérföldnyire laknak tőlem.

Ezzel a technológiával

nemcsak a mindennapi életüket
ismerhetem meg,

hanem egyidejűleg ellenőrizhetem
pulzusukat, stressz-szintjüket,

hangulatukat és hogy vannak-e fájdalmaik.

Talán a jövőben szívinfarktus

vagy magas vérnyomás kockázatát is.

Felmerülhet a kérdés,

hogy politikusok érzelmeinek
feltárására is alkalmazhatjuk-e?

(Nevetés)

Vita közben, például.

Nos, a válasz igen.

tévéfelvételeken

kimutatható a politikusok pulzusa,

hangulata, stressz-szintje,

és a jövőben talán az is,
hogy hazudnak-e nekünk.

Használhatjuk piackutatásban is,

hogy felmérjük például,

az emberek mennyire szeretnek
egy adott fogyasztási cikket.

Még ismerkedéskor is hasznos lehet.

Tehát, ha a randin

a partnered rád mosolyog,

ez a technológia segíthet megállapítani,

hogy tényleg tetszel-e a lánynak,

vagy csak kedves próbál lenni.

Ebben az esetben,

a lány csak kedveskedni próbál.

(Nevetés)

A transzdermális optikai
képalkotás technológiája

még gyermekcipőben jár.

Sok új alkalmazás lát még napvilágot majd,
melyeket ma nem is ismerünk.

De egy dologban biztos vagyok,

a hazugság már soha nem lesz ugyanaz.

Köszönöm szépen.

(Kínaiul) Köszönöm.

(Taps)