Why Do Governments Enact Price Controls?

If price controls have negative consequences, why do governments enact them? Let’s revisit our example of President Nixon’s wage and price controls in the 1970s. These price controls were popular, as is demonstrated by Nixon being re-elected after they went into effect. The public didn’t think that the price controls were to blame for things such as long lines at the fuel pump. Without knowledge of the economics behind price controls, the public blamed foreign oil cartels and oil companies for the shortages.
In this video we’ll also address questions such as: do price controls — like rent controlled apartments and the minimum wage — help the poor? Are there better ways to help the poor? If so, what are they? Let’s find out.
Microeconomics Course: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics

Ask a question about the video:http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/government-price-control-definition-rent-control-minimum-wage#QandA

Next video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/price-controls-communism-planned-economy

- Eddig megvizsgáltuk az árellenőrzés néhány következményét, mind a küszöb, mind

a plafonárat. A következmények többsége, pedig, nem kimondottan jó.

Miért vezetnek be a kormányok árellenőrzést? Itt most nem tudjuk majd az összes

okot megvizsgálni, de nézzünk meg néhányat a nagyobbak közül.

Emlékeztek, hogyan kezdtük ennek a sorozatnak előadásait? Richard Nixon elnökkel, aki

bér- és árellenőrzést vezetett be augusztusban szerte az AEÁ gazdaságában

1971-ben. Most, ismételten, ez volt az egyik valaha volt legnagyobb békebeli beavatkozás a

gazdaságban. Egy erőteljes politika volt, sok szigorú és komoly

következménnyel, de még nem mondtam el a történet többi részét.

Itt a történet többi része.

1972 novemberén Nixon nagy fölénnyel országszerte megnyerte az újraválasztást. Tehát a bér- és ár

szabályozások közkedveltek voltak. Nixon más, egyéb politikák mellett ezzel a politikával

lett újraválasztva. Nos, ez hogy lehetséges? Úgy gondolom, sok esetben, az esetek többségében,

a nyilvánosság nem kötötte a bér- és árkorlátozásokat azok következményeihez.

A keresést és a hiányt, a hosszú várakozó sorokat a benzinért... nem

mondták, hogy mindez az árszabályozás eredménye.

Mit gondoltok, mi volt az oka? Nos, ha belenéznek az akkori felmérésekbe,

mi volt a hiány oka? Nos, az emberek azt mondanák az OPEC, az

arabok, a külföldiek, a kapzsi olajvállalatok. Ők okozzák

a hiányt. Valóban, tudjuk, hogy bár ezek bizonyos értelemben jó

magyarázatok lennének a magas árakra, de bizonyára nem jó

magyarázatok a hiányra.

Egy szabadpiacon sosem tapasztalnánk hiányt. A hiány okozója az

ár korlátozása, de a köznép nem látta ezt. A nyilvánosság nem részesült a

közgazdaságtan oktatásának előnyeiből, ahogyan ti most. Továbbá,

ez nem csak az amerikai köznépre igaz, de az emberekre szerte a világon.

Vegyünk egy másik példát.

Itt egy másik példa az olaj árának korlátozására. 2003-ban Irak rögzítette az üzemanyag

árát az országban 5 centre gallononként. Klassz, klassz, olcsó benzin,

igaz? Hát nem, természetesen, hiány volt, és hosszú sorok, pont úgy, mint az

Egyesült Államokban az 1970-es évek alatt. Valóban, ez a kép úgy néz ki, mintha az

Egyesült Államokban készült volna 1970-ben, kivéve talán, ezt a fickót itt hátul. Valójában,

ez a kép Irakban készült.

Most kit is hibáztattak az irakiak? Az árszabályozást? Nem. Valóban csak, akár

az amerikaiak 1970-ben, a külföldieket hibáztatták. Kivéve, hogy ezúttal az

amerikaiakat hibáztatták. Azt mondták, hogy az amerikaiak kiszállítják az összes olajat az országból.

Természetesen, a valódi oka a hiánynak, a benzin árának 5cent/gallon-ra

való korlátozása volt.

Mostmár, akad, aki egyet tud érteni az általunk eddig elmondottakkal, de még mindig

olyan érzése van, hogy az árkorlátozás talán a szegényeket segíti, és néhány szegényre ez

valószínűleg igaz is. Például a bérletidíj korlátozások segítenek azoknak, akik bérkorlátozott

albérletben élnek, de ezek megnehezítik egy lakás megszerzését. Itt egy

igazi átváltás van. Továbbá sok olyan ember él bérkorlátozott,

lakásban, aki nem szegény.

New York-ban sok gazdag embernek bérkorlátozott lakása van,

és nem mondanak le róluk, mert nagyon kedvező a számukra. Tehát a bérkorlátozás nem

egy kimondottan jó megközelítés a szegények megsegítésére. Hasonlóan igaz ez a

minimálbérekre is. A minimálbérek segítenek a munkásoknak megtartani a

magasabban bérezett állásukat, de nem segítenek azoknak,

akik nem tudnak munkát találni, vagy jól fizető állásukból váltak munkanélkülivé.

Ismét, itt is egy átváltás van. Esetleg, figyelembe véve az átváltást, a munkások

továbbra is örülnének a minimálbérnek, de nem mindenkinek származna előnye belőle. Továbbá,

sok, a minimálbéren dolgozó ember nem igazán szegény: például, az egyetemisták és

fiatalok, akik sok esetben otthon élnek, részidőben dolgoznak és hasonlók.

Ezzel nem azt mondom, hogy nem törődünk az egyetemistákkal és fiatalokkal. Csak

egyszerűen azt, hogy a minimálbér nem feltétlenül eléggé megcélzott. Nem a szegényeket célozza meg.

Azokat az embereket célozza meg, akiknek minimálbérben fizetett munkájuk van, és ezek nem mindegyike

szegény. Néhányuk csak fiatal és most került ki a munkaerőpiacra.

Továbbá, a válasz a minimálbérekre és bérletszabályozásokra nem feltétlenül az,

hogy ne tegyünk semmit, hanem inkább az, hogy vannak más

módok a szegények megsegítésére.

Például a lakhatási utalványok, melyek célzottan szegények számára vannak,

és lehetővé teszi számukra, hogy magasabb bérleti díjat fizessenek, illetve

hogy bármilyen lakást vásároljanak bárhol, de ezzel hozzáadnak a szegények vásárlási

lakásbérlési erejéhez. Az Egyesült Államokban egy széleskörű lakhatási-utalvány

program van, és sikeresnek bizonyult.

Hasonlóképpen a bértámogatás is talán egy jobb módja a szegénység segítésének, mint

a minimálbér. Korábban vetettünk már rá egy pillantást. Most pedig röviden nézzük

meg a bértámogatások vs. minimálbér helyzetét. Jusson eszetekbe, hogyan elemeztünk a

bértámogatást azzal, hogy a támogatást belerajzoltuk a diagramba és láttuk, hogy a bértámogatás

megnöveli a munkások által kapott munkabért, és azzal egyidejűleg csökkenti a

cégek által fizetett bért. A különbséget a támogatás összege fedezi.

Egy dolog a bértámogatással kapcsolatban az, természetesen, hogy az adófizetők pénzébe kerül,

míg a minimálbér nem. Azonban figyeljük meg, hogy a

bértámogatás növeli a foglalkoztatottságot QS-re. Másrészt, a

minimálbér ugyanannál a 12 dolláros bérnél, ahogyan a

bértámogatásnál is történik, valójában csökkenti a foglalkoztatottságot QD-re.

Tehát lehetnek jobb módok a szegények segítésére, mint az árkorlátozások. Közgazdászok

nem úgy gondolják, hogy nem kell segíteni a szegényeken, de inkább úgy vélik, hogy

80
00:06:25,740 --> 00:06:30,810
olyan módon kell tenni, ami illeszkedik a piacokhoz, azokkal együtt halad,

nem pedig megpróbálja azokat felülírni, áthidalni, ami sokszor

nem szándékos és negatív következményekhez vezet.

Ha szeretnéd tudásod próbára tenni kattints a kvízkérdésekre.

vagy ha készen állsz a folytatásra, kattints a következő videóra.
Felirat: amara.org közösség
Fordította: Gál Zoltán
Ellenőrizte: Gacsó Tímea Ágnes
Lektorálta: Mandel Kinga Magdolna