Return to Video

Subsidies

  • 0:00 - 0:04
    ♪ [zene] ♪
  • 0:09 - 0:12
    - [Alex] Ma a támogatásokkal
    foglalkozunk.
  • 0:12 - 0:14
    Viszonylag gyorsan haladunk,
  • 0:14 - 0:16
    mert ha az adókat értettük,
  • 0:16 - 0:19
    akkor a támogatások témája is
    könnyen követhető lesz.
  • 0:19 - 0:23
    De ha az a rész nem volt érthető,
  • 0:23 - 0:25
    ez az anyag még rejtélyesebb lesz.
  • 0:25 - 0:28
    Tehát mielőtt továbblép a támogatásokra,
  • 0:28 - 0:30
    mindenképpen értse meg
    az adókról szóló részt.
  • 0:30 - 0:31
    Kezdjünk neki.
  • 0:35 - 0:39
    A támogatás valójában negatív,
    vagy fordított adó.
  • 0:39 - 0:42
    Az állam beszedés helyett pénzt ad
  • 0:42 - 0:44
    a fogyasztóknak és termelőknek.
  • 0:44 - 0:48
    Tekintsünk át pár közgázos tényt
    a támogatásokkal kapcsolatban.
  • 0:48 - 0:49
    Hogy ki kapja a támogatást,
  • 0:49 - 0:53
    nem függ attól,
    hogy kinek fizet az állam.
  • 0:53 - 0:56
    A támogatás mint jogi esemény,
  • 0:56 - 0:58
    azaz hogy ki kapja a pénzt,
  • 0:58 - 1:01
    nem ugyanaz, mint a gazdasági esemény.
  • 1:01 - 1:03
    Ennek már ismerősnek kell lennie
  • 1:03 - 1:06
    az adókról szóló videó alapján.
  • 1:06 - 1:09
    Hasonlóan, hogy ki profitál
    a támogatásból,
  • 1:09 - 1:12
    a kereslet és kínálat
  • 1:12 - 1:14
    relatív rugalmasságától függ,
  • 1:14 - 1:16
    akárcsak az adók esetében.
  • 1:16 - 1:20
    Végül, a támogatásokat
    az adófizetőknek kell fizetni,
  • 1:20 - 1:22
    tehát a támogatás az államnak
  • 1:22 - 1:24
    jövedelem helyett költséget jelent,
  • 1:24 - 1:28
    és a forgalom nem hatékony
    növekedését okozza,
  • 1:28 - 1:30
    amit holtteher-veszteségnek hívnak.
  • 1:30 - 1:32
    Nézzük meg ezt részletesebben.
  • 1:32 - 1:34
    Sok mindent bemutat ez a grafikon,
  • 1:34 - 1:35
    úgyhogy koncentráljunk erősen.
  • 1:35 - 1:38
    Szokásos módon a piaccal kezdjük,
    a szabad piaci egyensúllyal.
  • 1:38 - 1:42
    Mondjuk, legyen két dollár az ár
    és ez a mennyiség.
  • 1:42 - 1:45
    Most nem bizonyítjuk,
  • 1:45 - 1:49
    hogy a gazdasági eseményt
    nem befolyásolja
  • 1:49 - 1:53
    a jogi esemény,
    azaz hogy ki kapja a támogatást,
  • 1:53 - 1:55
    hanem rögtön a lényegre térünk,
  • 1:55 - 1:58
    miszerint a támogatás éket ver
  • 1:58 - 2:02
    az eladók által kapott
    és a vevők által fizetett ár közé.
  • 2:02 - 2:05
    Az egyetlen különbség az adóhoz képest,
  • 2:05 - 2:08
    hogy az ár, amit az eladók
    a támogatással kapnak,
  • 2:08 - 2:11
    több lesz, mint amit a vevő fizet.
  • 2:12 - 2:16
    Tehát ugyanazt az ék-elemzést
    tudjuk használni itt is
  • 2:16 - 2:17
    azzal a különbséggel,
  • 2:17 - 2:20
    hogy az ék a grafikonon
    jobbról rajzolódik ki.
  • 2:20 - 2:22
    Most nézzük meg az ék magasságát,
  • 2:22 - 2:24
    mondjuk ez egy dollár,
  • 2:24 - 2:26
    és mozgassuk el a grafikonon,
  • 2:26 - 2:30
    míg nem metszi
    a kínálati és keresleti görbét.
  • 2:30 - 2:32
    Ez mindent elárul, amit tudni szeretnénk.
  • 2:32 - 2:36
    A tetején, a B pontnál láthatjuk az árat
  • 2:36 - 2:38
    amit az eladók kapnak,
  • 2:38 - 2:39
    mondjuk 2,40 $-t.
  • 2:39 - 2:43
    Az alján, a D pontnál láthatjuk az árat,
  • 2:43 - 2:45
    amit a vevők fizettek, 1,40 $.
  • 2:45 - 2:48
    Az eladó által kapott összeg
  • 2:48 - 2:51
    egy dollárral magasabb kell hogy legyen,
  • 2:51 - 2:53
    mint a vevő által fizetett összeg,
  • 2:53 - 2:56
    és ez a támogatásból jön.
  • 2:56 - 2:59
    Láthatjuk az alapgondolatunkat is:
  • 2:59 - 3:02
    nem számít, hogy az államtól
  • 3:02 - 3:05
    az eladók vagy a vevők
  • 3:05 - 3:09
    kapják-e meg támogatást.
  • 3:09 - 3:12
    Végül, a levonások után
  • 3:12 - 3:15
    az eladó 2,40-et kap egységenként,
  • 3:15 - 3:19
    a vevő pedig 1,40-et fizet egységenként.
  • 3:19 - 3:21
    Összehasonlítva a szabad piaci árral
  • 3:21 - 3:26
    láthatjuk, ki részesedik a támogatás
    relatív nyereségéből.
  • 3:26 - 3:28
    Ebben az esetben mind az eladó,
  • 3:28 - 3:30
    mind a vevő kap a nyereségből.
  • 3:30 - 3:34
    Az eladók eredetileg 2 dollárt kaptak,
  • 3:34 - 3:38
    most 2,40-et, a nyereség 40%-át kapják.
  • 3:38 - 3:40
    A vevők 2 dollárt fizettek,
  • 3:40 - 3:45
    most 1,40-et, tehát ők kapják
    a nyereség 60%-át kapják.
  • 3:45 - 3:48
    Az, hogy ki kapja a nyereséget,
  • 3:48 - 3:49
    a kereslet és kínálat
  • 3:49 - 3:51
    relatív rugalmasságától függ.
  • 3:51 - 3:53
    Bizonyosodjunk meg erről úgy,
  • 3:53 - 3:55
    hogy rajzolunk még pár hasonló grafikont,
  • 3:55 - 3:59
    de rugalmatlan kínálati görbével,
    és nézzük meg, mi történik.
  • 3:59 - 4:03
    Majd rajzoljunk rugalmasabb
    kínálati görbét,
  • 4:03 - 4:04
    úgy, hogy rugalmasabb legyen,
  • 4:04 - 4:05
    mint a keresleti görbe.
  • 4:05 - 4:09
    Nézzük meg, ekkor mi történik.
    Vizsgáljunk különböző lehetőségeket.
  • 4:10 - 4:13
    Az adó jövedelmet termel az állam számára,
  • 4:13 - 4:16
    a támogatás pedig költséget.
  • 4:16 - 4:18
    Mi is ez a költség?
  • 4:18 - 4:22
    Figyeljük meg, hogy a támogatás
    egységenként 1 dollár
  • 4:22 - 4:26
    - ezt a grafikonon látható ék
    magassága adja.
  • 4:26 - 4:28
    Melyik a támogatott mennyiség?
  • 4:28 - 4:30
    Ez az a mennyiség.
  • 4:30 - 4:32
    Tehát a támogatás teljes költsége
  • 4:32 - 4:35
    1 dollár szorozva a mennyiséggel,
  • 4:35 - 4:39
    vagy a támogatás szorozva a mennyiséggel,
  • 4:39 - 4:43
    azaz a kékkel jelölt terület.
  • 4:43 - 4:45
    Végül, még sok van hátra,
  • 4:45 - 4:48
    de ezek után már világos lesz.
  • 4:48 - 4:52
    Figyeljük meg, hogy a támogatás
    másik hatása
  • 4:52 - 4:54
    nem meglepő módon az,
  • 4:54 - 4:55
    hogy megnöveli az eladott mennyiséget.
  • 4:55 - 4:57
    Tehát a mennyiség
  • 4:57 - 5:01
    a nem támogatottról
    a támogatottra növekszik.
  • 5:01 - 5:02
    Figyeljük meg, mit árul el
  • 5:02 - 5:07
    a keresleti és kínálati görbe
    az eladott többletről.
  • 5:07 - 5:10
    Azt, hogy a többlet esetében
  • 5:10 - 5:16
    az eladó költségei meghaladják
  • 5:16 - 5:20
    azt az értéket, amit a többlet
    a vásárló számára jelent.
  • 5:20 - 5:25
    Tehát ez a plusz mennyiség
    felesleget hoz létre.
  • 5:25 - 5:29
    Az eladó költsége meghaladja
    azt az értéket,
  • 5:29 - 5:31
    amit ezen egységek
    a vásárlónak jelentenek.
  • 5:31 - 5:35
    Azaz a támogatás
    holtteher-veszteséget okoz.
  • 5:35 - 5:37
    Túl sok kereskedés zajlik,
  • 5:37 - 5:39
    fordítva, mint az adónál.
  • 5:39 - 5:42
    Míg az adó csökkenti
    az előnyös kereskedést,
  • 5:42 - 5:46
    a támogatás növeli a pazarló kereskedést.
  • 5:48 - 5:50
    Tanulmányozzuk alaposan ezt a grafikont.
  • 5:50 - 5:52
    Értük meg minden elemét.
  • 5:52 - 5:55
    Most megnézzünk néhány
    gyakorlati alkalmazását
  • 5:55 - 5:58
    és további elemzési szempontokat.
  • 5:58 - 5:59
    De valójában ennyi a lényeg,
  • 5:59 - 6:02
    minden itt van ezen a grafikonon.
  • 6:02 - 6:06
    Emlékszünk a megérzésünkre,
    hogy ki viseli valójában az adó terhét?
  • 6:06 - 6:09
    A rugalmasságban a megúszás lehetősége.
  • 6:09 - 6:13
    Minél rugalmasabb a keresleti görbe,
    a vásárló annál inkább
  • 6:13 - 6:15
    meg tudja úszni az adózást.
  • 6:15 - 6:18
    Minél rugalmasabb a kínálati görbe
    a keresleti görbéhez képest,
  • 6:18 - 6:22
    az eladó annál inkább
    meg tudja úszni az adózást.
  • 6:22 - 6:25
    Egy hasonló megérzésről is beszélhetünk,
  • 6:25 - 6:28
    ami segít megérteni a támogatások hatását.
  • 6:29 - 6:32
    Ha nincs rugalmasság,
  • 6:32 - 6:35
    vagy rugalmatlan a görbe,
  • 6:35 - 6:37
    akkor nincs belépés.
  • 6:37 - 6:40
    Nincs rugalmatlanság = nincs belépés.
  • 6:40 - 6:41
    És ha nincs belépés,
  • 6:41 - 6:45
    akkor mi kapjuk
    a támogatásból származó hasznot.
  • 6:45 - 6:48
    Ha senki sem tud belépni
    és elvinni a támogatást,
  • 6:48 - 6:50
    miénk a nyereség.
  • 6:50 - 6:53
    Tehát, ha nincs rugalmasság,
    nincs belépés,
  • 6:53 - 6:56
    mi kapjuk a támogatásból származó
    hasznot.
  • 6:56 - 6:57
    Figyeljük meg.
  • 6:57 - 6:59
    Csináljuk meg újra az adóelemzést.
  • 6:59 - 7:02
    Feltételezzük, hogy van
    egy eléggé rugalmas keresleti görbénk
  • 7:02 - 7:04
    és egy eléggé rugalmatlan
    kínálati görbénk,
  • 7:04 - 7:07
    és itt van az adó-ék,
  • 7:07 - 7:09
    berajzoljuk a grafikonba és azt látjuk,
  • 7:09 - 7:13
    hogy az eladónak többet kell
    az adóteherből viselni,
  • 7:13 - 7:16
    ami azt jelenti, hogy esnek az árak is.
  • 7:16 - 7:18
    Ők fizetik az adó oroszlánrészét,
  • 7:18 - 7:21
    mert nem tudnak máshova menni.
  • 7:21 - 7:24
    Az adott áru előállításához használt
    erőforrásaikat,
  • 7:24 - 7:27
    nem tudják más termékek előállítására
    használni.
  • 7:27 - 7:30
    A kínálat viszonylag állandó,
  • 7:30 - 7:34
    az erőforrások leginkább az adott termék
    előállítására használhatók,
  • 7:34 - 7:37
    tehát az eladó nem tud elmenekülni.
  • 7:38 - 7:41
    Ugyanezért az eladó részesül leginkább
  • 7:41 - 7:43
    a támogatás nyújtotta nyereségből.
  • 7:43 - 7:45
    Nézzük a támogatás-éket.
  • 7:45 - 7:47
    Berajzoljuk a grafikonba.
  • 7:47 - 7:50
    Leolvashatjuk a grafikonról,
    hogy az eladó által fizetett ár
  • 7:50 - 7:56
    sokkal jobban nő,
    mint ahogy a vevő ára csökken,
  • 7:56 - 7:58
    a piaci árhoz képest.
  • 7:58 - 8:00
    Mi is történik?
  • 8:00 - 8:03
    Van itt ez a támogatás,
  • 8:03 - 8:06
    de mivel a kínálati görbe rugalmatlan,
  • 8:06 - 8:09
    nem igazán van más erőforrás,
  • 8:09 - 8:12
    ami a gazdaság más részeiről jönne,
  • 8:12 - 8:16
    hogy felvehessük vele a támogatást.
  • 8:16 - 8:18
    Az erőforrások a gazdaság többi részében
  • 8:18 - 8:21
    nem jók ennek az árunak a gyártásához,
  • 8:21 - 8:24
    így csak azok az erőforrások jók,
  • 8:24 - 8:27
    amelyek már ezen a piacon vannak,
    a rögzített erőforrások,
  • 8:27 - 8:30
    csak ezek kaphatják meg a támogatást.
  • 8:30 - 8:33
    Az árak fel fognak menni,
  • 8:33 - 8:37
    mivel nincs túl sok, a gazdaság
    más részérő származó erőforrásunk,
  • 8:37 - 8:39
    hogy előállítsuk ezt az árut.
  • 8:39 - 8:42
    Gondoljuk végig a vevő szempontjából is.
  • 8:42 - 8:45
    Mikor a kereslet viszonylag rugalmas,
  • 8:45 - 8:47
    elkerülhetik az adózást.
  • 8:47 - 8:51
    Viszont mikor a kereslet rugalmas,
  • 8:51 - 8:54
    megjelennek a gazdaság
    más területeiről jövő vásárlók
  • 8:54 - 8:55
    a helyettesítő áruikkal
  • 8:55 - 8:58
    és felveszik a támogatást.
  • 8:58 - 8:59
    Magasan tartják az árakat,
  • 8:59 - 9:04
    mert a vásárlók nem veszik meg
    a helyettesítő árukat,
  • 9:04 - 9:07
    hanem inkább átmennek erre a piacra
  • 9:07 - 9:09
    és megveszik ezt az árut.
  • 9:09 - 9:13
    És mivel jönnek vásárlók
    a gazdaság más részéről,
  • 9:13 - 9:15
    hogy megvegyék ezt az árut,
  • 9:15 - 9:18
    az ár nem csökken túlságosan.
  • 9:20 - 9:22
    Most is folytassuk tovább,
  • 9:22 - 9:24
    rajzoljunk további
    keresleti és kínálati görbéket
  • 9:24 - 9:27
    rajzoljunk be adó-éket, támogatás-éket
  • 9:27 - 9:29
    míg nem megy ösztönösen.
  • 9:29 - 9:32
    És emlékezzünk, hogy a támogatás esetében
  • 9:32 - 9:35
    a nem rugalmas vagy kevésbé rugalmas
    kevesebb belépést jelent,
  • 9:35 - 9:38
    kevesebb belépés nagyobb részesedés,
  • 9:38 - 9:42
    azaz több haszon a támogatásból.
  • 9:42 - 9:44
    Nézzük ezt a gyakorlatban.
  • 9:44 - 9:47
    A kaliforniai Központi-völgy farmerei
  • 9:47 - 9:49
    nagy víz-támogatást kapnak.
  • 9:49 - 9:53
    Általában 20-30 $-t fizetnek
    egységenként azért a vízért,
  • 9:53 - 9:56
    aminek 200-500 $ az előállítása.
  • 9:56 - 9:59
    Ki profitál a legtöbbet ebből a támogatásból?
  • 9:59 - 10:01
    A kaliforniai gyapottermelő
  • 10:01 - 10:04
    vagy a vásárló?
  • 10:04 - 10:07
    Gondolkozzunk így.
  • 10:07 - 10:11
    A kaliforniai gyapot vásárlójának
    milyen helyettesítő áruja van?
  • 10:11 - 10:16
    Rugalmas vagy rugalmatlan-e a kereslet?
  • 10:16 - 10:19
    A kaliforniai gyapot
    vásárlójának kereslete
  • 10:19 - 10:22
    nagyon rugalmas,
    mert a kaliforniai gyapotot
  • 10:22 - 10:24
    helyettesítheti grúz,
  • 10:24 - 10:27
    pakisztáni,
  • 10:27 - 10:28
    indiai,
  • 10:28 - 10:30
    és sok más országból származó gyapottal.
  • 10:30 - 10:33
    Valójában a gyapot árát
    a világpiac határozza meg.
  • 10:33 - 10:38
    Tehát ha a kaliforniai gyapot-termelők
    támogatást kapnak,
  • 10:38 - 10:41
    az a világban nem sokat fog
    csökkenteni a gyapot árán.
  • 10:41 - 10:47
    Csak néhány vevő fog emiatt
    több kaliforniai gyapotot venni
  • 10:47 - 10:51
    és kevesebb pakisztánit vagy indiait.
  • 10:51 - 10:55
    Ezzel szemben a kaliforniai gyapottermelő
  • 10:55 - 10:57
    kínálati görbéje eléggé rugalmatlan.
  • 10:57 - 11:00
    Eleve nem túl sok a termőföld,
  • 11:00 - 11:03
    azokon csak mezőgazdasági
    termelés folytatható,
  • 11:03 - 11:06
    és leginkább gyapottermesztésre alkalmas.
  • 11:06 - 11:09
    Tehát a kaliforniai gyapottermelő
  • 11:09 - 11:14
    részesül leginkább a támogatás hasznából.
  • 11:14 - 11:18
    Ettől nem fog csökkenni
    a nadrágok ára a Gapnél,
  • 11:18 - 11:23
    hanem a gyapottermelők zsebébe megy.
  • 11:23 - 11:27
    Nem meglepő, hogy a kaliforniai farmerek
    lobbiznak leginkább
  • 11:28 - 11:33
    ezért a támogatásért
    és nem a gyapot fogyasztói.
  • 11:33 - 11:36
    Amint láttuk, a támogatások
    sokszor pazarlók.
  • 11:36 - 11:39
    A támogatások használatának egyik oka
    a politika,
  • 11:39 - 11:42
    a különböző speciális
    érdekcsoportoknak ereje a lobbizásban,
  • 11:42 - 11:42
    és így tovább.
  • 11:42 - 11:45
    Erre majd még visszatérünk.
  • 11:45 - 11:47
    A támogatások hasznosak is lehetnek,
  • 11:47 - 11:51
    különösen, ha oka van,
  • 11:51 - 11:54
    hogy miért alacsonyabb
    a kereslet egy termék iránt,
  • 11:54 - 11:56
    mint az áru valódi értéke.
  • 11:56 - 11:58
    Rengeteg példát nézünk majd erre,
  • 11:58 - 12:01
    amikor az externáliákról fogunk beszélni,
  • 12:01 - 12:04
    de előbb szeretnék mutatni még egy példát,
  • 12:04 - 12:07
    amivel ez jól szemléltethető,
  • 12:07 - 12:09
    és ez a bér-támogatás.
  • 12:09 - 12:11
    A következő leckében megnézzük
  • 12:11 - 12:13
    a képzetlen vagy
    alacsonyan képzett munkások
  • 12:13 - 12:15
    bér-támogatásait
  • 12:15 - 12:17
    és összehasonlítjuk a minimálbérrel.
  • 12:17 - 12:18
    Köszönöm.
  • 12:19 - 12:23
    [Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni,
    kattintson a kérdésekre.
  • 12:23 - 12:27
    Ha pedig készen áll a folytatásra,
    kattintson a következő videóra.
Title:
Subsidies
Description:

What is a subsidy? A subsidy is really just a negative or reverse tax. Instead of collecting money in the form of a tax, the government gives money to consumer or producers. In this video, we look at the subsidy wedge and who benefits the most from different subsidies.

Microeconomics Course: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics

Ask a question about the video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/subsidies-definition-subsidy-wedge#QandA

Next video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/wage-subsidies-minimum-wage-earned-income-tax-credit

more » « less
Video Language:
English
Team:
Marginal Revolution University
Project:
Micro
Duration:
12:32
Katalin Chikán edited Hungarian subtitles for Subsidies
Fran Ontanaya edited Hungarian subtitles for Subsidies
Fran Ontanaya edited Hungarian subtitles for Subsidies

Hungarian subtitles

Revisions Compare revisions