♪ [zene] ♪
- [Alex] Ma a támogatásokkal
foglalkozunk.
Viszonylag gyorsan haladunk,
mert ha az adókat értettük,
akkor a támogatások témája is
könnyen követhető lesz.
De ha az a rész nem volt érthető,
ez az anyag még rejtélyesebb lesz.
Tehát mielőtt továbblép a támogatásokra,
mindenképpen értse meg
az adókról szóló részt.
Kezdjünk neki.
A támogatás valójában negatív,
vagy fordított adó.
Az állam beszedés helyett pénzt ad
a fogyasztóknak és termelőknek.
Tekintsünk át pár közgázos tényt
a támogatásokkal kapcsolatban.
Hogy ki kapja a támogatást,
nem függ attól,
hogy kinek fizet az állam.
A támogatás mint jogi esemény,
azaz hogy ki kapja a pénzt,
nem ugyanaz, mint a gazdasági esemény.
Ennek már ismerősnek kell lennie
az adókról szóló videó alapján.
Hasonlóan, hogy ki profitál
a támogatásból,
a kereslet és kínálat
relatív rugalmasságától függ,
akárcsak az adók esetében.
Végül, a támogatásokat
az adófizetőknek kell fizetni,
tehát a támogatás az államnak
jövedelem helyett költséget jelent,
és a forgalom nem hatékony
növekedését okozza,
amit holtteher-veszteségnek hívnak.
Nézzük meg ezt részletesebben.
Sok mindent bemutat ez a grafikon,
úgyhogy koncentráljunk erősen.
Szokásos módon a piaccal kezdjük,
a szabad piaci egyensúllyal.
Mondjuk, legyen két dollár az ár
és ez a mennyiség.
Most nem bizonyítjuk,
hogy a gazdasági eseményt
nem befolyásolja
a jogi esemény,
azaz hogy ki kapja a támogatást,
hanem rögtön a lényegre térünk,
miszerint a támogatás éket ver
az eladók által kapott
és a vevők által fizetett ár közé.
Az egyetlen különbség az adóhoz képest,
hogy az ár, amit az eladók
a támogatással kapnak,
több lesz, mint amit a vevő fizet.
Tehát ugyanazt az ék-elemzést
tudjuk használni itt is
azzal a különbséggel,
hogy az ék a grafikonon
jobbról rajzolódik ki.
Most nézzük meg az ék magasságát,
mondjuk ez egy dollár,
és mozgassuk el a grafikonon,
míg nem metszi
a kínálati és keresleti görbét.
Ez mindent elárul, amit tudni szeretnénk.
A tetején, a B pontnál láthatjuk az árat
amit az eladók kapnak,
mondjuk 2,40 $-t.
Az alján, a D pontnál láthatjuk az árat,
amit a vevők fizettek, 1,40 $.
Az eladó által kapott összeg
egy dollárral magasabb kell hogy legyen,
mint a vevő által fizetett összeg,
és ez a támogatásból jön.
Láthatjuk az alapgondolatunkat is:
nem számít, hogy az államtól
az eladók vagy a vevők
kapják-e meg támogatást.
Végül, a levonások után
az eladó 2,40-et kap egységenként,
a vevő pedig 1,40-et fizet egységenként.
Összehasonlítva a szabad piaci árral
láthatjuk, ki részesedik a támogatás
relatív nyereségéből.
Ebben az esetben mind az eladó,
mind a vevő kap a nyereségből.
Az eladók eredetileg 2 dollárt kaptak,
most 2,40-et, a nyereség 40%-át kapják.
A vevők 2 dollárt fizettek,
most 1,40-et, tehát ők kapják
a nyereség 60%-át kapják.
Az, hogy ki kapja a nyereséget,
a kereslet és kínálat
relatív rugalmasságától függ.
Bizonyosodjunk meg erről úgy,
hogy rajzolunk még pár hasonló grafikont,
de rugalmatlan kínálati görbével,
és nézzük meg, mi történik.
Majd rajzoljunk rugalmasabb
kínálati görbét,
úgy, hogy rugalmasabb legyen,
mint a keresleti görbe.
Nézzük meg, ekkor mi történik.
Vizsgáljunk különböző lehetőségeket.
Az adó jövedelmet termel az állam számára,
a támogatás pedig költséget.
Mi is ez a költség?
Figyeljük meg, hogy a támogatás
egységenként 1 dollár
- ezt a grafikonon látható ék
magassága adja.
Melyik a támogatott mennyiség?
Ez az a mennyiség.
Tehát a támogatás teljes költsége
1 dollár szorozva a mennyiséggel,
vagy a támogatás szorozva a mennyiséggel,
azaz a kékkel jelölt terület.
Végül, még sok van hátra,
de ezek után már világos lesz.
Figyeljük meg, hogy a támogatás
másik hatása
nem meglepő módon az,
hogy megnöveli az eladott mennyiséget.
Tehát a mennyiség
a nem támogatottról
a támogatottra növekszik.
Figyeljük meg, mit árul el
a keresleti és kínálati görbe
az eladott többletről.
Azt, hogy a többlet esetében
az eladó költségei meghaladják
azt az értéket, amit a többlet
a vásárló számára jelent.
Tehát ez a plusz mennyiség
felesleget hoz létre.
Az eladó költsége meghaladja
azt az értéket,
amit ezen egységek
a vásárlónak jelentenek.
Azaz a támogatás
holtteher-veszteséget okoz.
Túl sok kereskedés zajlik,
fordítva, mint az adónál.
Míg az adó csökkenti
az előnyös kereskedést,
a támogatás növeli a pazarló kereskedést.
Tanulmányozzuk alaposan ezt a grafikont.
Értük meg minden elemét.
Most megnézzünk néhány
gyakorlati alkalmazását
és további elemzési szempontokat.
De valójában ennyi a lényeg,
minden itt van ezen a grafikonon.
Emlékszünk a megérzésünkre,
hogy ki viseli valójában az adó terhét?
A rugalmasságban a megúszás lehetősége.
Minél rugalmasabb a keresleti görbe,
a vásárló annál inkább
meg tudja úszni az adózást.
Minél rugalmasabb a kínálati görbe
a keresleti görbéhez képest,
az eladó annál inkább
meg tudja úszni az adózást.
Egy hasonló megérzésről is beszélhetünk,
ami segít megérteni a támogatások hatását.
Ha nincs rugalmasság,
vagy rugalmatlan a görbe,
akkor nincs belépés.
Nincs rugalmatlanság = nincs belépés.
És ha nincs belépés,
akkor mi kapjuk
a támogatásból származó hasznot.
Ha senki sem tud belépni
és elvinni a támogatást,
miénk a nyereség.
Tehát, ha nincs rugalmasság,
nincs belépés,
mi kapjuk a támogatásból származó
hasznot.
Figyeljük meg.
Csináljuk meg újra az adóelemzést.
Feltételezzük, hogy van
egy eléggé rugalmas keresleti görbénk
és egy eléggé rugalmatlan
kínálati görbénk,
és itt van az adó-ék,
berajzoljuk a grafikonba és azt látjuk,
hogy az eladónak többet kell
az adóteherből viselni,
ami azt jelenti, hogy esnek az árak is.
Ők fizetik az adó oroszlánrészét,
mert nem tudnak máshova menni.
Az adott áru előállításához használt
erőforrásaikat,
nem tudják más termékek előállítására
használni.
A kínálat viszonylag állandó,
az erőforrások leginkább az adott termék
előállítására használhatók,
tehát az eladó nem tud elmenekülni.
Ugyanezért az eladó részesül leginkább
a támogatás nyújtotta nyereségből.
Nézzük a támogatás-éket.
Berajzoljuk a grafikonba.
Leolvashatjuk a grafikonról,
hogy az eladó által fizetett ár
sokkal jobban nő,
mint ahogy a vevő ára csökken,
a piaci árhoz képest.
Mi is történik?
Van itt ez a támogatás,
de mivel a kínálati görbe rugalmatlan,
nem igazán van más erőforrás,
ami a gazdaság más részeiről jönne,
hogy felvehessük vele a támogatást.
Az erőforrások a gazdaság többi részében
nem jók ennek az árunak a gyártásához,
így csak azok az erőforrások jók,
amelyek már ezen a piacon vannak,
a rögzített erőforrások,
csak ezek kaphatják meg a támogatást.
Az árak fel fognak menni,
mivel nincs túl sok, a gazdaság
más részérő származó erőforrásunk,
hogy előállítsuk ezt az árut.
Gondoljuk végig a vevő szempontjából is.
Mikor a kereslet viszonylag rugalmas,
elkerülhetik az adózást.
Viszont mikor a kereslet rugalmas,
megjelennek a gazdaság
más területeiről jövő vásárlók
a helyettesítő áruikkal
és felveszik a támogatást.
Magasan tartják az árakat,
mert a vásárlók nem veszik meg
a helyettesítő árukat,
hanem inkább átmennek erre a piacra
és megveszik ezt az árut.
És mivel jönnek vásárlók
a gazdaság más részéről,
hogy megvegyék ezt az árut,
az ár nem csökken túlságosan.
Most is folytassuk tovább,
rajzoljunk további
keresleti és kínálati görbéket
rajzoljunk be adó-éket, támogatás-éket
míg nem megy ösztönösen.
És emlékezzünk, hogy a támogatás esetében
a nem rugalmas vagy kevésbé rugalmas
kevesebb belépést jelent,
kevesebb belépés nagyobb részesedés,
azaz több haszon a támogatásból.
Nézzük ezt a gyakorlatban.
A kaliforniai Központi-völgy farmerei
nagy víz-támogatást kapnak.
Általában 20-30 $-t fizetnek
egységenként azért a vízért,
aminek 200-500 $ az előállítása.
Ki profitál a legtöbbet ebből a támogatásból?
A kaliforniai gyapottermelő
vagy a vásárló?
Gondolkozzunk így.
A kaliforniai gyapot vásárlójának
milyen helyettesítő áruja van?
Rugalmas vagy rugalmatlan-e a kereslet?
A kaliforniai gyapot
vásárlójának kereslete
nagyon rugalmas,
mert a kaliforniai gyapotot
helyettesítheti grúz,
pakisztáni,
indiai,
és sok más országból származó gyapottal.
Valójában a gyapot árát
a világpiac határozza meg.
Tehát ha a kaliforniai gyapot-termelők
támogatást kapnak,
az a világban nem sokat fog
csökkenteni a gyapot árán.
Csak néhány vevő fog emiatt
több kaliforniai gyapotot venni
és kevesebb pakisztánit vagy indiait.
Ezzel szemben a kaliforniai gyapottermelő
kínálati görbéje eléggé rugalmatlan.
Eleve nem túl sok a termőföld,
azokon csak mezőgazdasági
termelés folytatható,
és leginkább gyapottermesztésre alkalmas.
Tehát a kaliforniai gyapottermelő
részesül leginkább a támogatás hasznából.
Ettől nem fog csökkenni
a nadrágok ára a Gapnél,
hanem a gyapottermelők zsebébe megy.
Nem meglepő, hogy a kaliforniai farmerek
lobbiznak leginkább
ezért a támogatásért
és nem a gyapot fogyasztói.
Amint láttuk, a támogatások
sokszor pazarlók.
A támogatások használatának egyik oka
a politika,
a különböző speciális
érdekcsoportoknak ereje a lobbizásban,
és így tovább.
Erre majd még visszatérünk.
A támogatások hasznosak is lehetnek,
különösen, ha oka van,
hogy miért alacsonyabb
a kereslet egy termék iránt,
mint az áru valódi értéke.
Rengeteg példát nézünk majd erre,
amikor az externáliákról fogunk beszélni,
de előbb szeretnék mutatni még egy példát,
amivel ez jól szemléltethető,
és ez a bér-támogatás.
A következő leckében megnézzük
a képzetlen vagy
alacsonyan képzett munkások
bér-támogatásait
és összehasonlítjuk a minimálbérrel.
Köszönöm.
[Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni,
kattintson a kérdésekre.
Ha pedig készen áll a folytatásra,
kattintson a következő videóra.