Return to Video

A klasszikus értékparadoxon – Akshita Agarwal

  • 0:07 - 0:11
    Képzeljük el, hogy egy játékkiállításon
    két díj közül választhatunk:
  • 0:11 - 0:12
    egy gyémánt
  • 0:12 - 0:14
    vagy egy palack víz között.
  • 0:14 - 0:16
    Nem nehéz a választás.
  • 0:16 - 0:18
    A gyémánt nyilván értékesebb.
  • 0:18 - 0:21
    De most egy újabb választás előtt állunk,
  • 0:21 - 0:23
    mert ezúttal nem játékkiállításon vagyunk,
  • 0:23 - 0:27
    hanem többnapi sivatagi bolyongás
    utáni kiszáradt állapotban.
  • 0:27 - 0:28
    Másként döntenénk?
  • 0:28 - 0:32
    Miért? Már nem a gyémánt az értékesebb?
  • 0:32 - 0:34
    Ez a klasszikus értékparadoxon,
  • 0:34 - 0:38
    amelyet a klasszikus közgazdaságtan
    alapítója, Adam Smith írt le.
  • 0:38 - 0:43
    Ez arról tanúskodik, hogy az érték
    meghatározása csak látszólag egyszerű.
  • 0:43 - 0:47
    A kiállításon mindenki
    az egyes jószágok csereértékére gondolt,
  • 0:47 - 0:50
    arra, hogy mit vehetne érte később.
  • 0:50 - 0:53
    De vészhelyzetben, pl. a sivatagban,
  • 0:53 - 0:56
    a használati érték sokkal fontosabb,
  • 0:56 - 0:59
    azaz mennyire hasznos
    a jószág bizonyos helyzetben.
  • 0:59 - 1:02
    De csak egy jószágot választhatunk,
  • 1:02 - 1:05
    ezért mérlegelnünk kell
    az alternatív költséget is,
  • 1:05 - 1:08
    azaz azt, hogy mit veszítünk,
    ha nem az alternatívát választjuk.
  • 1:08 - 1:12
    Végtére is lényegtelen,
    mennyiért adhatnánk el a gyémántot,
  • 1:12 - 1:14
    ha úgysem tudnánk
    kihozni a sivatagból.
  • 1:14 - 1:18
    A legtöbb mai közgazdász
    azért foglalkozik az értékparadoxonnal,
  • 1:18 - 1:20
    hogy ezeket a meggondolásokat
  • 1:20 - 1:22
    a hasznosság fogalmában egyesítse,
  • 1:22 - 1:26
    azaz, hogyan elégíti ki a jószág
    valaki igényét vagy szükségletét.
  • 1:26 - 1:29
    A hasznosság bármire vonatkozhat,
    táplálék iránti alapszükséglettől
  • 1:29 - 1:31
    a kedvenc dal hallgatásának öröméig,
  • 1:31 - 1:35
    és természetesen embere
    és helyzete válogatja.
  • 1:35 - 1:39
    A piacgazdaság a hasznosság
    megállapítására egyszerű módszert kínál.
  • 1:39 - 1:41
    Egyszerűen szólva,
    a hasznosság mindenkinél attól függ,
  • 1:41 - 1:44
    mennyit hajlandó a jószágért fizetni.
  • 1:44 - 1:47
    Térjünk vissza a sivatagba,
    de most ötpercenként
  • 1:47 - 1:50
    egy-egy újabb gyémánt
    vagy palack víz között
  • 1:50 - 1:52
    választhatunk.
  • 1:52 - 1:56
    Az átlagember először a vizet választja,
    hogy kitartson az út végéig,
  • 1:56 - 1:59
    de később annyi gyémántot,
    amennyit csak elbír.
  • 1:59 - 2:01
    Ezt hívjuk határhaszonnak.
  • 2:01 - 2:04
    Amikor választunk
    a gyémánt és a víz között,
  • 2:04 - 2:07
    összevetjük az egy-egy újabb
    palack vízből elérhető hasznot
  • 2:07 - 2:10
    az egy-egy újabb gyémántból elérhetőével.
  • 2:10 - 2:13
    Minden döntési helyzetben így teszünk.
  • 2:13 - 2:16
    Az első palack víz értékesebb
    nekünk, mint a gyémánt,
  • 2:16 - 2:19
    de végül megelégeljük a vizet.
  • 2:19 - 2:22
    Idővel az újabb palack víz csak teher.
  • 2:22 - 2:25
    Ekkor kezdjük a gyémántot
    választani a víz helyett.
  • 2:25 - 2:28
    Nemcsak a vízhez hasonló
    életszükségletekkel van így.
  • 2:28 - 2:30
    A legtöbbjükre igaz,
    hogy minél több jut belőlük,
  • 2:30 - 2:34
    a plusz annál kevésbé
    hasznos vagy élvezetes.
  • 2:34 - 2:37
    Ez a csökkenő határhaszon törvénye.
  • 2:37 - 2:41
    Lehet, hogy kétszer vagy háromszor
    veszel kedvenc ételedből,
  • 2:41 - 2:43
    de a negyedik adag már émelygést okoz,
  • 2:43 - 2:46
    és a századik undort váltana ki,
    mielőtt még hozzájutnánk.
  • 2:46 - 2:49
    Vagy annyiszor nézhetünk meg egy filmet,
    amíg halálra nem unjuk magunkat tőle,
  • 2:49 - 2:51
    vagy el nem fogy a pénzünk.
  • 2:51 - 2:53
    Mindkét esetben elérünk egy pontot,
  • 2:53 - 2:57
    ahol egy újabb mozijegy vételének
    határhaszna nulla lesz.
  • 2:57 - 3:01
    A hasznosság nemcsak javak vételére,
    hanem minden döntésünkre vonatkozik.
  • 3:01 - 3:05
    A maximalizálás és a csökkenő hozam
    elkerülésének ösztönös módszere:
  • 3:05 - 3:09
    kombináljuk az időtöltést
    és a források fölhasználását!
  • 3:09 - 3:11
    Ha már kielégítettük alapszükségleteinket,
  • 3:11 - 3:13
    elvileg eldöntjük: csak odáig
    áldozunk a lehetőségekre,
  • 3:13 - 3:16
    ameddig hasznos vagy élvezetes.
  • 3:16 - 3:20
    Más kérdés persze, hogy az életben
    ki-ki mennyire hatékonyan képes
  • 3:20 - 3:21
    maximalizálni a hasznosságot.
  • 3:21 - 3:25
    Ám ez segít észben tartani, hogy az érték
    végső forrása belőlünk származik.
  • 3:25 - 3:27
    Ugyanígy közös szükségletünk,
  • 3:27 - 3:28
    s az is, ami örömet szerez
  • 3:28 - 3:30
    és meghozott döntésünk is.
Title:
A klasszikus értékparadoxon – Akshita Agarwal
Speaker:
Akshita Agarwal
Description:

A teljes leckét lásd: http://ed.ted.com/lessons/the-paradox-of-value-akshita-agarwal

Képzeljük el, hogy egy játékkiállításon két díj közül választhatunk: gyémánt vagy egy palack víz között. Nem nehéz a választás. A gyémánt nyilván értékesebb. De ha most ismét választanunk kellene többnapi sivatagi bolyongás utáni kiszáradt állapotban, másként döntenénk? Miért? Már nem a gyémánt az értékesebb? Akshita Agarwal elmagyarázza a klasszikus értékparadoxont.

Lecke: Akshita Agarwal, animáció: Qa'ed Mai.
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TED-Ed
Duration:
03:46
Csaba Lóki approved Hungarian subtitles for The paradox of value
Csaba Lóki edited Hungarian subtitles for The paradox of value
Zsuzsanna Lőrincz accepted Hungarian subtitles for The paradox of value
Zsuzsanna Lőrincz edited Hungarian subtitles for The paradox of value
Péter Pallós edited Hungarian subtitles for The paradox of value

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.