Miért viszketünk? - Emma Bryce

A teljes lecke angol nyelven itt található: http://ed.ted.com/lessons/why-do-we-itch-emma-bryce

Egy átlagos ember tucatszám tapasztal viszketést minden nap. Mind bosszankodtunk már egy kellemetlen viszketés miatt - de elgondlokodtál már valaha azon, hogy miért is viszketünk egyáltalán? Van a viszketésnek
valójában evolúciós célja vagy csak azért van, hogy idegesítsen minket? Emma Bryce a bőr mélyére hatol, hogy kiderítse.

Lecke: Emma Bryce
Animáció: Sashko Danylenko

Tettre készen állsz a kapuban,

mikor hirtelen erős viszketést
érzel a tarkódon.

Mind bosszankodtunk már
kellemetlen viszketés miatt,

de elgondolkodtál-e valaha azon,
hogy miért is viszketünk egyáltalán?

Egy átlagos ember tucatszám
tapasztal viszketést minden nap.

Sok minden válthat ki viszketést,

mint mondjuk az allergiás reakció,

a bőrszárazság,

vagy akár betegség is.

És vannak rejtélyes fajták,
melyek ok nélkül, csak úgy felbukkannak,

vagy azért jönnek elő,
mert szó esik a viszketésről.

Éppen a fejedet vakarod, ugye?

Akárhogy is, lássuk az egyik
leggyakoribb kiváltó okot, a rovarcsípést.

Amikor egy szúnyog megcsíp,

egy antikoagulásnak nevezett
vegyületet juttat a szervezetedbe,

ami megakadályozza,
hogy a véred megalvadjon.

Ez a vegyület, amire mi
enyhén allergiásak vagyunk,

hisztamint szabadít fel a szervezetben,

ami kitágítja a hajszálereket.

Ettől fokozódik a véráramlás,

ami segít felgyorsítani
a test immunreakcióját

a vélt fenyegetéssel szemben.

Ez megmagyarázza a duzzanatot,

és emiatt szoktak a szemeink
is bedagadni a pollentől.

A hisztamin bekapcsolja
a viszketésben részt vevő idegeket is,

ezért vakarózunk, ha valami megcsíp.

De magát a viszketést
még nem értjük pontosan.

Tudásunk nagy része valójában

az egerek viszketésének
tanulmányozásából származik.

A tudósok rájöttek,
hogy az egereknél a viszketés jeleit

a fájdalomért felelős idegek
egyik alcsoportja továbbítja.

Ezek az idegek egy nátriuretikus
polipeptid B nevezetű molekulát termelnek,

amely egy olyan jelet közvetít,
ami a gerincvelőn át eljut az agyba,

és ott létrehozza a viszketés érzetét.

Mikor vakarózunk,
a körmök mozgása a bőrünkön

gyenge fájdalomjelzést hoz létre,
ami felülírja a viszkető érzést.

Ez olyan, mint a figyelemelterelés,
ami enyhülést hoz.

De van a viszketésnek
bármilyen evolúciós célja?

Vagy csak azért van,
hogy idegesítsen minket?

Egy uralkodó elmélet szerint a bőrünk
azért különösen érzékeny az érintésre,

hogy segítsen elhárítani
a külvilág veszélyeit.

Gondolj csak bele.

Automatikus vakarózó reakciónk
eltávolít mindent,

ami a bőrünkön keresztül árthat nekünk,

mint egy ártalmas szúrás,

egy rovarcsípés

vagy egy mérgező növény indái.

Ez megmagyarázhatja azt is, hogy
miért nem érzünk viszketést a testünkben,

mondjuk a beleinkben,

amiket ezek a külső veszélyek
nem fenyegetnek.

De képzeld el, milyen őrjítő lenne!

Néhány embernél hibás a folyamat,

és túlzott viszketést eredményez,
ami veszélyt jelent az egészségükre.

Egy kirívó példa a téveszmés parazitózis
nevű pszichés betegség,

amikor valaki azt gondolja,
hogy a testét atkák vagy bolhák borítják,

amik a bőrén és a bőre alatt rohangálnak,

és emiatt folyton úgy érzi, viszket.

Egy másik a fantomviszketés,

ami amputáláson átesett
betegeknél fordul elő.

Mivel a sérülés súlyosan
károsította az idegrendszert,

az összekeveri a test
normál idegjelzéseit,

és olyan végtagokban hoz létre
érzetet, amik már nincsenek.

Az orvosok új gyógymódokat keresnek
ezen viszketéses anomáliák kezelésére.

Az amputáltaknál tükrözik
a megmaradt végtagot,

amit a beteg megvakar.

Az így létrehozott illúzióval
becsapják az agyat,

ami azt gondolja, hogy a képzeletbeli
viszketést kielégítették.

Furcsa, de ez valóban működik.

A kutatók a viszketésben részt vevő
géneket is vizsgálják,

és olyan kezeléseket fejlesztenek ki,
melyek néhány súlyos esetben

megállítják magát a viszketést.

Ha úgy érzed a megvakarhatatlan
viszketés maga a pokol,

Dante egyetért veled.

Az olasz költő írásában,
a Pokol egyik részében

az embereket azzal büntették,
hogy örök viszketés gyötörje őket.