Return to Video

The Great Economic Problem

  • 0:10 - 0:12
    ♪ [zene] ♪
  • 0:12 - 0:13
    - [Alex] Az árrendszerre vonatkozó első beszélgetésünkben
  • 0:13 - 0:14
    azt vizsgáltuk, hogyan kapcsolják össze a piacok a világot,
  • 0:14 - 0:16
    hogyan kapcsolódnak a piacok a térben, földrajzilag.
  • 0:16 - 0:18
    Ma meg fogjuk nézni, hogyan
  • 0:18 - 0:20
    kapcsolódnak a különböző piacok egymáshoz,
  • 0:20 - 0:22
    és ez jó betekintést fog adni abba, hogyan
  • 0:22 - 0:26
    oldják meg a piacok a nagy gazdasági problémát.
  • 0:31 - 0:35
    Korábban megvizsgáltuk, hogyan hat az olaj ára a rózsák piacára.
  • 0:36 - 0:38
    Íme egy másik példa.
  • 0:38 - 0:39
    Hogyan befolyásolja az olaj ára az édességeket?
  • 0:39 - 0:41
    Van egy nyilvánvaló módja annak, hogyan kapcsolódnak ezek.
  • 0:41 - 0:45
    Az olaj magasabb ára magasabb szállítási költségekhez vezet,
  • 0:45 - 0:49
    ezért bármi, amit szállítunk,
  • 0:49 - 0:51
    kicsit drágább lesz.
  • 0:51 - 0:53
    De ami az eszemben van, az tulajdonképpen sokkal finomabb
  • 0:53 - 0:54
    és fontosabb kapcsolat.
  • 0:55 - 0:58
    Ki tudja találni a képről, hogy mi lehet ez?
  • 0:58 - 1:01
    A magasabb olajárak növelik az olyan helyettesítők keresletét,
  • 1:01 - 1:04
    mint az etanol.
  • 1:04 - 1:07
    Az Egyesült Államokban az etanolt többnyire kukoricából állítják elő.
  • 1:07 - 1:12
    De a világ legtöbb részén, beleértve Brazíliát,
  • 1:12 - 1:15
    cukornádból készül.
  • 1:15 - 1:18
    A magasabb olajárak azt jelentik, hogy a cukornádtermés nagyobb részét
  • 1:19 - 1:21
    fogják az etanolgyártás felé terelni,
  • 1:21 - 1:24
    és kevesebbet fognak cukor előállítására felhasználni.
  • 1:24 - 1:28
    Ez csökkenő cukorkínálatot jelent.
  • 1:28 - 1:31
    Ez növekedést jelent a cukor árában,
  • 1:31 - 1:36
    és ez növeli az édességek gyártásának költségét.
  • 1:37 - 1:42
    Ki gondolta volna, hogy úgy is lehet igazodni
  • 1:43 - 1:46
    a magasabb olajárhoz, hogy kevesebb édességet eszünk?
  • 1:46 - 1:48
    Mégis pontosan így működik az árrendszer.
  • 1:48 - 1:49
    Egy erőforrás árának változása átterjed
  • 1:50 - 1:55
    az egész világgazdaságra, megváltoztatva sok-sok
  • 1:55 - 1:57
    különböző áru fogyasztási szokásait
  • 1:57 - 1:59
    első-, másod- és harmadsorban.
  • 2:00 - 2:01
    Mindezt annak érdekében, hogy megpróbálja megtalálni a legjobb módját, hogyan reagáljon
  • 2:01 - 2:07
    az erő forrás lecsökkent mértékére.
  • 2:07 - 2:09
    Hogyan igazodunk a kevesebbhez?
  • 2:10 - 2:16
    Igazítunk sok-sok különböző kulcson,
  • 2:16 - 2:18
    amelyek mind az árrendszeren keresztül működnek.
  • 2:18 - 2:20
    Itt egy másik példa, hogyan terjed egy árváltozás
  • 2:20 - 2:21
    egy piacról át az egész világgazdaságra,
  • 2:21 - 2:25
    megváltoztatva az árakat, fogyasztási és termelési döntéseket,
  • 2:26 - 2:30
    ösztönzőket és választásokat az egész világon.
  • 2:30 - 2:34
    Megmutatjuk, hogy az olaj ára befolyásolja azt,
  • 2:34 - 2:36
    hogyan építik az utakat.
  • 2:37 - 2:39
    Egy hordó olajból benzint finomítanak,
  • 2:39 - 2:41
    de sok más terméket is,
  • 2:42 - 2:45
    mint például repülőgép-üzemanyagot, kenőanyagokat és aszfaltot is.
  • 2:45 - 2:48
    Az aszfalt valójában az, ami megmarad,
  • 2:48 - 2:51
    miután a többi terméket kivonták.
  • 2:51 - 2:53
    Bizonyos határokon belül a finomítók megválaszthatják, mennyit vonnak ki az egyes termékekből.
  • 2:53 - 2:58
    A magasabb benzinár azt okozza, hogy a finomítók rendkívül keményen dolgoznak,
  • 2:59 - 3:03
    hogy több benzint vonjanak ki egy adott hordóból,
  • 3:03 - 3:06
    mint egyébként.
  • 3:07 - 3:12
    Ez azt jelenti, hogy ahogy több benzint vonnak ki, kevesebb
  • 3:12 - 3:15
    aszfalt képződik, és ez magasabb aszfaltárat jelent.
  • 3:15 - 3:17
    Így amikor valaki azon gondolkodik, hogyan burkolja a felhajtóját,
  • 3:17 - 3:19
    látni fogja az aszfalt magasabb árát.
  • 3:19 - 3:22
    Helyette betont, macskakövet vagy téglát fognak használni,
  • 3:22 - 3:29
    az egyik helyettesítőt.
  • 3:29 - 3:32
    Ki gondolta volna, hogy a beton helyettesítője az olajnak?
  • 3:32 - 3:35
    Igen, valójában az.
  • 3:36 - 3:38
    Ezt teszi a piaci rendszer.
  • 3:38 - 3:41
    Arra késztet minket, hogy átrendezzük a lehetőségeinket annak érdekében,
  • 3:42 - 3:44
    hogy a legtöbb értéket nyerjük ki az erőforrásainkból, és ebbe belefér
  • 3:44 - 3:46
    az olaj helyettesítését betonnal.
  • 3:46 - 3:53
    Tehát itt a nagy kép.
  • 3:53 - 3:56
    A nagy gazdasági probléma az, hogyan rendezzük
  • 3:56 - 3:58
    a korlátozott erőforrásainkat úgy, hogy a lehető legtöbb szükségletünket kielégítsük.
  • 3:58 - 4:00
    Az erőforrások nem ugyanolyan értékesek minden felhasználásban,
  • 4:00 - 4:07
    ezért el kell döntenünk, hova helyezzük ki erőforrásainkat annak érdekében,
  • 4:07 - 4:13
    hogy a legtöbb értéket hozzuk ki ezekből az erőforrásokból.
  • 4:13 - 4:16
    Ha az olajkínálat csökken, az olajat szeretnénk
  • 4:16 - 4:19
    nagyobb értékű felhasználásokra áthelyezni, de melyekre?
  • 4:20 - 4:25
    Hogyan fogjuk kiválasztani, hol használjunk kevesebb olajat?
  • 4:25 - 4:29
    Kevesebb olajat kell valahol használnunk, de hol?
  • 4:29 - 4:32
    És hogyan fogjuk meghozni ezeket a döntéseket?
  • 4:33 - 4:34
    Van néhány lehetséges módszer.
  • 4:34 - 4:36
    Használhatnánk egy központi tervezőt,
    vagy használhatnánk az árrendszert.
  • 4:36 - 4:39
    A nagy gazdasági probléma megoldásának egyik módja
  • 4:41 - 4:43
    a központi tervezés.
  • 4:43 - 4:45
    Tegyünk egyetlen hivatalnokot, egy cárt vagy egy bürokráciát felelőssé
  • 4:45 - 4:50
    a korlátozott erőforrásaink kihelyezéséért minden különböző felhasználásra.
  • 4:50 - 4:56
    Ezt a megközelítést alkalmazták a kommunista országok,
  • 4:56 - 4:59
    a központilag tervezett gazdaságok.
  • 4:59 - 5:01
    Működik? Nagy, nagy problémái vannak:
  • 5:02 - 5:07
    az információ és az ösztönzők problémája.
  • 5:07 - 5:10
    Nézzük először az információkat.
  • 5:10 - 5:12
    Gondoljunk az olaj minden különböző felhasználására.
  • 5:13 - 5:18
    Az olajat használják acél előállítására és zöldségtermesztésre is.
  • 5:18 - 5:21
    Ha kevesebb olajunk van, melyikből vegyünk vissza leginkább:
  • 5:21 - 5:22
    az acélból vagy a zöldségből?
  • 5:22 - 5:24
    Azt gondolhatja, hogy ez könnyű,
  • 5:24 - 5:26
    hiszen az acél talán többet ér, mint a zöldség.
  • 5:26 - 5:29
    Lehet, de még ha ez igaz is,
  • 5:29 - 5:34
    lehet, hogy nagyon jó helyettesítők léteznek
  • 5:34 - 5:37
    az olajra az acélgyártási felhasználásban,
  • 5:37 - 5:39
    de nincs jó helyettesítője a növénytermesztési felhasználásban.
  • 5:39 - 5:45
    Ebben az esetben az acélból szeretnénk visszavenni,
  • 5:45 - 5:47
    és továbbra is olajat használni a zöldségekhez.
  • 5:48 - 5:50
    Gondoljunk az összes különböző reakcióra, amit
  • 5:50 - 5:51
    az olajár növekedésére láthattunk.
  • 5:51 - 5:54
    Az emberek kevesebb cukrot használnak, kevesebb édességet esznek, lemondanak
  • 5:54 - 5:57
    az aszfaltról, és az utcák és felhajtók burkolásánál
  • 5:57 - 6:01
    betonra és téglára váltanak.
  • 6:01 - 6:07
    Képes bármilyen bürokrácia, akár egy hatalmas bürokrácia
  • 6:07 - 6:10
    hatalmas számítási kapacitással, képes ismerni
  • 6:10 - 6:11
    az olaj sok-sok felhasználását és minden helyettesítőjét azokban?
  • 6:11 - 6:12
    És a helyettesítők helyettesítőit?
  • 6:12 - 6:16
    Meg tudná hozni mindezeket a finom döntéseket,
  • 6:16 - 6:19
    amiket láttunk, hogy a piac meghoz?
  • 6:20 - 6:23
    Nagyon valószínűtlen.
  • 6:23 - 6:26
    Az információs problémát nagyon nehéz
  • 6:26 - 6:30
    megoldani még hatalmas számítási kapacitással is.
  • 6:30 - 6:33
    Ráadásul, még ha össze is tudnánk gyűjteni mindezeket az információkat,
  • 6:34 - 6:36
    ezeket a szétszórt információkat
  • 6:36 - 6:37
    emberek milliói és milliói számára, és még ha ki is tudnánk
  • 6:37 - 6:42
    számítani a helyes cselekedetet ezekkel az információkkal,
  • 6:42 - 6:46
    ösztönözve lenne bárki is, hogy helyesen cselekedjen?
  • 6:46 - 6:52
    Meglenne az emberekben a megfelelő ösztönzés,
  • 6:52 - 6:54
    hogy az igazat válaszolják a bürokráciának?
  • 6:54 - 6:56
    Nem, mindenki azt fogja mondani: "Az én felhasználásom igazán értékes.
  • 6:56 - 6:57
    Ez a legértékesebb felhasználás.
  • 6:57 - 7:02
    Nincsenek jó helyettesítők az olajra az én felhasználásomban."
  • 7:02 - 7:07
    Akkor is, ha éppen arra használják hogy az úszómedencéjüket fűtik.
  • 7:07 - 7:09
    Láthattuk tulajdonképpen, hogy mi történt az Egyesült Államokban,
  • 7:09 - 7:11
    amikor az Energiaügyi Minisztérium megpróbálta központilag tervezni
  • 7:11 - 7:17
    az olaj elosztását a '70-es években.
  • 7:17 - 7:19
    Voltak olajfúró szigeteink Kalifornia partjainál, amelyek még a
  • 7:19 - 7:21
    saját működtetésükhöz sem tudtak elegendő olajat termelni.
  • 7:22 - 7:28
    Más szóval a központilag tervezett olajelosztás ideje alatt
  • 7:28 - 7:30
    nagyon alacsony volt a hatékonyság, és az erőforrások rosszul voltak kihelyezve.
  • 7:30 - 7:33
    Az erőforrásoknak pontosan ugyanezt a rossz kihelyezését láthattuk
  • 7:33 - 7:38
    nagyobb mértékben a tervutasításos gazdaságokban, mint például a Szovjetunió
  • 7:39 - 7:44
    vagy Kína a kommunizmus idején.
  • 7:44 - 7:46
    A központi tervezés nem jó megoldás
  • 7:46 - 7:48
    a nagy gazdasági problémára,
  • 7:49 - 7:51
    az információk és az ösztönzők problémája miatt.
  • 7:51 - 7:53
    Jobb megközelítésre van szükségünk.
  • 7:59 - 8:03
    - [Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni,
    kattintson a kérdésekre.
  • 8:03 - 8:07
    Ha pedig készen áll a folytatásra,
    kattintson a következő videóra.
  • Not Synced
    ♪ [zene] ♪
Title:
The Great Economic Problem
Description:

In this video, we discuss how different markets are linked to one another. How does the price of oil affect the price of candy bars? When the price of oil increases, it is of course more expensive to transport goods, like candy bars. But there are other, more subtle ways these two markets are connected. For instance, an increase in the price of oil leads to an increase in demand for oil substitutes, like ethanol. And when the supply of oil falls, oil should shift to higher-valued uses. But, which uses? How do we decide where to use less oil?

This brings us to the great economic problem: how to most effectively arrange our limited resources to satisfy our needs and wants. Which approach — central planning or the price system — is better at solving this problem? Join us as we explore this question further.

Microeconomics Course: http://mruniversity.com/courses/princ...

Ask a question about the video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/economic-problem-central-planning-70s-oil-crisis#QandA

Next video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/information-problem-economics-hayek
more » « less
Video Language:
English
Team:
Marginal Revolution University
Project:
Micro
Duration:
08:13

Hungarian subtitles

Revisions Compare revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.