Return to Video

Alapvető tények a vagyonról

  • 0:00 - 0:04
    ♪ [zene] ♪
  • 0:14 - 0:17
    AlexAlex Tabarrok: Tudjuk jól:
    vannak gazdag és szegény országok.
  • 0:17 - 0:19
    De mi a helyzet az USA-val?
  • 0:19 - 0:21
    A világ egyik leggazdagabb országa,
  • 0:21 - 0:23
    az egyik legmagasabb életszínvonallal.
  • 0:23 - 0:24
    A Közép-afrikai Köztársaság
  • 0:24 - 0:27
    a világ egyik legszegényebb országa.
  • 0:27 - 0:30
    Mexikó? Valahol a kettő között.
  • 0:30 - 0:33
    De vajon mekkorák a különbségek
  • 0:33 - 0:35
    a gazdag és szegény országok között?
  • 0:35 - 0:37
    Vajon hogyan mérhetők a különbségek?
  • 0:38 - 0:40
    Az életszínvonalak közötti eltéréseket
  • 0:40 - 0:43
    az egy főre jutó reál GDP által mérhetjük.
  • 0:43 - 0:45
    Egy ország összes bruttó hazai terméke
  • 0:45 - 0:47
    osztva a népesség számával.
  • 0:47 - 0:49
    Az egy főre jutó reál GDP,
  • 0:49 - 0:53
    az átlagember áru-
    és szolgáltatásfogyasztása,
  • 0:53 - 0:55
    vagyis a vásárlóereje.
  • 0:55 - 0:58
    Más szóval élve, mennyi javat –
  • 0:58 - 1:01
    amelyet egy kosár élelmiszerrel
    szemléltetünk –
  • 1:01 - 1:04
    tud egy átlagember megvenni
    évente?
  • 1:04 - 1:07
    Tehát kezdjük
    a Közép-afrikai Köztársasággal.
  • 1:07 - 1:09
    Ez tengerektől elzárt kis afrikai ország.
  • 1:10 - 1:12
    Jelenleg polgárháborútól szenved.
  • 1:12 - 1:15
    Feltehetően a világ legszegényebb országa.
  • 1:16 - 1:18
    Itt egy átlagember
  • 1:18 - 1:22
    csak hat kosár élelmiszert
    tud venni évente.
  • 1:22 - 1:24
    Most térjünk át Mexikóra,
  • 1:24 - 1:26
    az országra, amelyről már hallhattunk.
  • 1:26 - 1:28
    Ha a Közép-afrikai Köztársaságban
  • 1:28 - 1:30
    hat kosár terméket
    tud venni egy átlagember,
  • 1:30 - 1:32
    vajon hány kosár élelmiszert
  • 1:32 - 1:34
    tud egy átlagmexikói venni?
  • 1:35 - 1:38
    Szánjuk rá az időt,
    tippeljük meg, és jegyezzük fel.
  • 1:38 - 1:40
    Még visszatérünk rá.
  • 1:40 - 1:43
    Most nézzük meg
    a fejlett országok legnagyobbikát,
  • 1:43 - 1:44
    az Egyesült Államokat.
  • 1:44 - 1:46
    Hány kosár élelmiszert tud
  • 1:46 - 1:49
    egy átlagamerikai venni évente?
  • 1:50 - 1:51
    Megvannak a tippjeik?
  • 1:52 - 1:54
    A válaszok a következők.
  • 1:54 - 1:56
    Az ábránk szerint minden kosár
  • 1:56 - 1:59
    100 dollár vásárlóerőt jelent évente.
  • 2:00 - 2:03
    A Nemzetközi Valutaalap adatait
    felhasználva
  • 2:03 - 2:07
    az egy főre eső reál GDP
    a Közép-afrikai Köztársaságban
  • 2:07 - 2:10
    körülbelül évi 600 dollár.
  • 2:10 - 2:13
    Csak hat kosár.
  • 2:14 - 2:21
    Viszont Mexikó egy főre eső
    reál GDP-je évi 17 800 dollár,
  • 2:21 - 2:24
    vagyis 178 kosár.
  • 2:25 - 2:26
    Mindkét szám
  • 2:26 - 2:30
    USA-dollárra lett átszámolva,
  • 2:30 - 2:32
    figyelembe véve az országok árkülönbségét.
  • 2:32 - 2:36
    Ez az ún. vásárlóerő-paritás,
  • 2:36 - 2:38
    a legpontosabb módja,
  • 2:38 - 2:41
    hogy összevessük
    az országok életszínvonalát.
  • 2:42 - 2:45
    Most térjünk vissza Mexikóra
    és a Közép-afrikai Köztársaságra.
  • 2:45 - 2:47
    Egy átlagember Mexikóban
  • 2:48 - 2:54
    29-szer több élelmiszert
    tud vásárolni egy év alatt,
  • 2:54 - 2:58
    mint egy közép-afrikai átlagember.
  • 2:58 - 3:00
    Mi a helyzet egy átlagamerikaival?
  • 3:01 - 3:04
    Egy átlagamerikai
  • 3:04 - 3:07
    545 kosár élelmiszert tud megvenni.
  • 3:07 - 3:11
    Háromszor annyit, mint egy mexikói,
  • 3:11 - 3:14
    és 90-szer többet,
  • 3:14 - 3:16
    mint egy közép-afrikai átlagember.
  • 3:16 - 3:20
    Amikor országok közötti
    vagyonbeli eltérésekről beszélünk,
  • 3:20 - 3:22
    nem kis különbségekről van szó,
  • 3:22 - 3:23
    de általában
  • 3:23 - 3:30
    10-, 20-, 50 , sőt 100-szoros
    eltéréseket is láthatunk.
  • 3:30 - 3:32
    Néhány ország,
    amelyeket szegényebbként
  • 3:32 - 3:37
    egy kalap alá veszünk, pl. Mexikót
    és a Közép-afrikai Köztársaságot,
  • 3:37 - 3:39
    közel sincs hasonló helyzetben.
  • 3:39 - 3:41
    A jólét Mexikóban
  • 3:41 - 3:43
    sokkal közelebb áll az amerikaihoz,
  • 3:43 - 3:48
    az igazán nincstelenek országokhoz képest,
    mint a Közép-afrikai Köztársaság.
  • 3:49 - 3:53
    Mindig is léteztek
    e nagy vagyoni különbségek?
  • 3:53 - 3:55
    A közöttük fennálló szakadék
    csökken vagy növekszik?
  • 3:56 - 3:57
    Romlik vagy javul a helyzet?
  • 3:57 - 3:59
    Sikerül néhányuknak felzárkóznia?
  • 3:59 - 4:02
    Mindezekre
    a következő videónkban fény derül,
  • 4:02 - 4:04
    készüljenek fel!
  • 4:05 - 4:06
    Bemondó: A maguk ellenőrzésére
  • 4:06 - 4:08
    kattintsanak a Gyakorlatokra!
  • 4:08 - 4:10
    Vagy ha tovább akar lépni,
  • 4:10 - 4:12
    kattintson a következő videóra.
  • 4:15 - 4:18
    Fölkeresheti a MRUniversity.com honlapot,
  • 4:18 - 4:20
    ahol böngészhet a teljes videó-
    és erőforráskönyvtárban.
  • 4:21 - 4:24
    ♪ [zene] ♪
Title:
Alapvető tények a vagyonról
Description:

Tudjuk, hogy vannak gazdag és szegény országok, valamint olyanok is, amelyek valahová a kettő közé esnek. Gazdaságilag Japán nem egyenlő Dániával, és Dánia sem egyenlő Madagaszkárral, Madagaszkár pedig Argentínával. Mindegyik ország különböző.

De miben mutatkozik meg a különbség?

Erre a kérdésre az egy főre jutó reál GPD ad választ, amit úgy kapunk meg, hogy egy ország összes bruttó hazai termékét elosztjuk a népesség számával.

Az előző videóinkban,az egy főre eső reál GDP-t gyors számításként használtuk egy ország életszínvonalának kiszámításához, de az egy főre eső reál GDP az átlagemberáru- és szolgáltatásfogyasztását is számításba veszi. Egy hasznos referenciaérték az átlagember vásárlóerejének méréséhez, ami azt fejezi ki, mennyit tud évente vásárolni. A különböző országokban a vásárlóerő eltér.

Mégis mennyire eltérő? A videó ezt a kérdést is megválaszolja.

A Marginal Revolution University-nél, A makroökonómia Alapelvei kurzusán, megtudhatja, milyen meglepő gazdasági különbségek vannak három ország, a Közép-afrikai Köztársaság, Mexikó és Amerika esetében.

Megérthetjük, hogy az egy főre eső reál GDP eltérései miért lehetnek 10-, 50-, vagy 100-szorosan eltérők. Azt is megtudhatják, hogy a hagyományosan gazdagnak vagy szegénynek tartott országok, néha miért nem sorolhatók egyikhez sem.

Mi a lényege? Sokat megtudhatunk egy ország jólétéről és életszínvonaláról az egy főre eső reál GDP segítségével.

De még mielőtt túl sokat elárulnánk, nézzék meg a videót, amely az első a Nemzetek Jóléte és Gazdasági Növekedése sorozatunkban.

Macroökonómia Tanfolyam: http://www.mruniversity.com/courses/p...

Kérdések a videóval kapcsolatban: http://www.mruniversity.com/courses/p...
more » « less
Video Language:
English
Team:
Marginal Revolution University
Project:
Macro
Duration:
04:28

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.