Elveszi-e az automatizálás a munkánkat?
-
0:01 - 0:03Meghökkentő tény:
-
0:03 - 0:07az ATM-ek 45 évvel ezelőtti bevezetése óta
-
0:07 - 0:10– ezek a pénzkiadó automaták –
-
0:10 - 0:13az USA-ban dolgozó bankpénztárosok száma
-
0:13 - 0:14durván megkétszereződött.
-
0:14 - 0:17Kb. negyedmillióról félmillióra nőtt.
-
0:18 - 0:21Az 1970-es negyedmillióról
napjaink félmilliójára; -
0:21 - 0:25számuk 2000 óta százezerrel nőtt.
-
0:25 - 0:27E tények, amelyeket James Bessen,
-
0:27 - 0:30a Bostoni Egyetem közgazdásza
tárt föl könyvében, -
0:30 - 0:33izgalmas kérdést vetnek föl:
-
0:33 - 0:35mi e bankpénztárosok dolga,
-
0:35 - 0:39és miért nem szüntette meg
munkájukat az automatizálás? -
0:39 - 0:40Ha belegondolunk,
-
0:40 - 0:43az utóbbi 200 év nagy újításai
-
0:43 - 0:46az emberi munka kiváltását célozták.
-
0:47 - 0:48A traktorokat azért fejlesztették ki,
-
0:49 - 0:53hogy az ember testi erejét
gépi erővel helyettesítsék. -
0:53 - 0:55A futószalagokat arra tervezték,
-
0:55 - 0:59hogy a nem egységes kézművességet
-
0:59 - 1:01a gépek tökéletességével helyettesítsék.
-
1:01 - 1:04A számítógépeket arra
programozták, hogy fölváltsák -
1:04 - 1:06a hibára hajlamos,
tökéletlen emberi számolást -
1:06 - 1:08a digitális tökéletességgel.
-
1:09 - 1:11E találmányok beváltak.
-
1:11 - 1:13Többé már nem kézzel ássuk az árkot,
-
1:13 - 1:15kovácsoljuk vasból a szerszámainkat,
-
1:15 - 1:17és nem könyvekbe körmölve könyvelünk.
-
1:18 - 1:23Ennek ellenére, több az USA-ban
a felnőtt foglalkoztatott most, -
1:23 - 1:262016-ban,
-
1:26 - 1:29mint 125 évvel ezelőtt, 1890-ben volt,
-
1:29 - 1:32és a közbenső 125 év minden évtizedében
-
1:32 - 1:34számuk folyamatosan nőtt.
-
1:35 - 1:36A kép paradox.
-
1:37 - 1:40Gépeink helyettünk dolgoznak.
-
1:40 - 1:44Miért nem válik ettől munkánk
nélkülözhetővé és szaktudásunk fölössé? -
1:44 - 1:48Miért van még mindig ennyi munkahely?
-
1:48 - 1:49(Nevetés)
-
1:49 - 1:52Ma este igyekszem megválaszolni a kérdést,
-
1:52 - 1:56s egyben elmondom, mit jelent
ez a munka jövőjére nézve, -
1:56 - 2:00meg azt is, hogy az automatizálás
miben hat és miben nem -
2:00 - 2:01a társadalmunkra.
-
2:03 - 2:04Miért van ennyi munkahely?
-
2:06 - 2:09Két alapvető gazdasági elv forog kockán.
-
2:09 - 2:12Az egyik az emberi tehetség
-
2:12 - 2:13és alkotókészség.
-
2:13 - 2:16A másik az emberi telhetetlenséggel,
vagy másként -
2:16 - 2:18a kapzsisággal kapcsolatos.
-
2:18 - 2:20Az elsőt O-gyűrű elvnek fogom hívni,
-
2:20 - 2:23s ez eldönti az általunk
végzett munka típusát. -
2:23 - 2:25A második elvet nevezzük
sohasem elég elvnek, -
2:25 - 2:29amely azt határozza meg,
hogy épp hány munkahely van. -
2:29 - 2:32Kezdjük az O-gyűrűvel!
-
2:32 - 2:35Az ATM-eknek kettős
– kiegyenlítő – hatásuk volt -
2:35 - 2:38a bankpénztárosok alkalmazására.
-
2:38 - 2:41Nem csoda, hogy sokat átvettek
a pénztárosi munkából. -
2:41 - 2:44A fiókokban lévő pénztárosok száma
kb. harmadával csökkent. -
2:44 - 2:48De a bankok hamar rájöttek,
hogy olcsóbb új fiókokat nyitni, -
2:48 - 2:51és a bankfiókok száma kb. 40%-kal nőtt
-
2:51 - 2:53ugyanebben az időszakban.
-
2:53 - 2:57A végeredmény: mind a fiókok,
mind a pénztárosok száma nőtt. -
2:57 - 3:01Ám azok a pénztárosok már mást csináltak.
-
3:01 - 3:05A hagyományos pénzkifizető
munkájuk visszaszorult, -
3:05 - 3:07kevésbé pénztárosok,
-
3:07 - 3:09hanem inkább értékesítők lettek,
-
3:09 - 3:11s feladatuk az ügyfélkapcsolatok
alakítása, -
3:11 - 3:12a problémamegoldás
-
3:12 - 3:16és új termékek, pl. a hitelkártyák,
hitelek ismertetése lett. -
3:16 - 3:20Egyre több pénztáros végez
szaktudást igénylő munkát. -
3:21 - 3:22Megfigyelhető egy általános elv.
-
3:23 - 3:25Az általunk végzett munka
-
3:25 - 3:28többféle készséget igényel:
-
3:29 - 3:32szellemi és fizikai erőkifejtést,
-
3:32 - 3:36műszaki szakértelmet
és találékonyságot. -
3:36 - 3:39Thomas Edisonnal szólva:
izzadást és ihletet. -
3:39 - 3:43Általában véve, a feladatok
részhalmazának automatizálása -
3:43 - 3:45nem teszi feleslegessé a megmaradókat.
-
3:45 - 3:48Fontosabbá teszi őket.
-
3:49 - 3:51Növeli gazdasági értéküket.
-
3:51 - 3:53Mondok egy jellemző példát rá.
-
3:53 - 3:571986-ban a Challenger űrsikló
-
3:57 - 3:59alig két perccel a felszállás után
-
3:59 - 4:01fölrobbant, és visszahullott a Földre.
-
4:02 - 4:05Kiderült, hogy a balesetet
-
4:05 - 4:08a gyorsítórakéta
egy filléres O-gyűrűje okozta, -
4:08 - 4:11amely előző éjszaka
elfagyott a kilövőálláson, -
4:11 - 4:15és indítás után
nem tudta ellátni feladatát. -
4:15 - 4:17Abban a több milliárd dolláros cégben
-
4:18 - 4:19egy egyszerű gumi O-gyűrű döntött
-
4:19 - 4:22a program sikere
-
4:22 - 4:25és hét űrhajós szörnyű halála között.
-
4:26 - 4:29A szellemes metafora
erre a tragikus helyzetre -
4:29 - 4:32az O-gyűrű gyártási funkciója;
-
4:32 - 4:34Michael Kremer, a Harvard
közgazdásza nevezte így el -
4:34 - 4:36a Challenger balesete után.
-
4:36 - 4:39Az O-gyűrű gyártási funkciója
-
4:39 - 4:41egymáshoz kapcsolódó
lépések sorozatát jelenti, -
4:41 - 4:42ezek végül lánccá állnak össze.
-
4:42 - 4:46Minden láncszemnek hozzá kell
járulnia a feladat sikeréhez. -
4:46 - 4:48Ha bármelyik hibás,
-
4:48 - 4:52a feladat, a termék vagy a szolgáltatás
-
4:52 - 4:53kudarcot szenved.
-
4:54 - 4:58E bizonytalan helyzetnek meglepő módon
pozitív következményei vannak: -
4:59 - 5:00ezek a fejlesztések,
-
5:00 - 5:03amelyek valamelyik láncszem
megbízhatóságát érintik, -
5:03 - 5:07növelik a többi láncszem
javulásának értékét. -
5:07 - 5:12Ha a legtöbb láncszem
rideg és törésre hajlamos, -
5:12 - 5:15akkor a kérdéses alkatrész
megbízhatatlansága -
5:15 - 5:16nem különösebben fontos.
-
5:16 - 5:18Lehet, hogy valami úgyis eltörik.
-
5:18 - 5:22De mivel a többi alkatrész
masszív és megbízható lesz, -
5:22 - 5:26alkatrészünk fontossága nő:
-
5:26 - 5:28végül minden tőle függ.
-
5:29 - 5:32Azért volt a Challenger szempontjából
döntő jelentőségű az O-gyűrű, -
5:32 - 5:35mert minden más tökéletesen működött.
-
5:35 - 5:38Ha a Challenger olyan lett volna,
-
5:38 - 5:41mint a Microsoft Windows 2000...
-
5:41 - 5:43(Nevetés)
-
5:43 - 5:45az O-gyűrű megbízhatósága
mellékes lett volna, -
5:45 - 5:47mert a szerkentyű úgyis lezuhant volna.
-
5:47 - 5:49(Nevetés)
-
5:50 - 5:52Tágabb értelemben,
-
5:52 - 5:55a legtöbb munkánkban
mi vagyunk az O-gyűrűk. -
5:55 - 5:59Noha az ATM-ek
egyes pénzkiadó feladatokban -
5:59 - 6:02gyorsabbak és jobbak a pénztárosoknál,
-
6:02 - 6:04de ettől a pénztáros
nem válik fölöslegessé. -
6:04 - 6:07Ez megnövelte a problémamegoldó
készségük -
6:07 - 6:10és az ügyféllel való
kapcsolatuk fontosságát. -
6:10 - 6:13Ugyanezek az elvek érvényesek,
ha házat építünk, -
6:13 - 6:16ha beteget diagnosztizálunk és kezelünk,
-
6:16 - 6:19vagy ha órát tartunk
-
6:19 - 6:22egy teremnyi középiskolásnak.
-
6:22 - 6:24Szerszámaink tökéletesedésével
-
6:24 - 6:26a technológia kiemeli eszközeink szerepét,
-
6:26 - 6:30és növeli hozzáértésünk, ítélőképességünk
-
6:30 - 6:32és alkotókészségünk fontosságát.
-
6:33 - 6:35Elértünk a második elvhez:
-
6:36 - 6:37a sosem elég elvéhez.
-
6:38 - 6:41Talán azt gondolják: az O-gyűrű esete
-
6:41 - 6:44az emberi munka fontosságára utal.
-
6:44 - 6:47Nem végezhetik gépek,
de valakinek csak el kell végeznie. -
6:47 - 6:49Ám ez nem ad választ rá,
hány munkahelyre van szükség. -
6:49 - 6:52Nem magától értetődő,
-
6:52 - 6:55hogy amikor valamiben már
igen termelékenyek vagyunk, -
6:55 - 6:57akkor feleslegessé tettünk munkahelyeket?
-
6:57 - 7:001900-ban az USA-ban
foglalkoztatottak 40%-a -
7:00 - 7:01tanyán élt.
-
7:01 - 7:03Ma ez nem éri el a 2%-ot.
-
7:03 - 7:05Miért van most ilyen kevés gazda?
-
7:05 - 7:07Nem azért, mintha kevesebbet ennénk.
-
7:07 - 7:10(Nevetés)
-
7:10 - 7:13A mezőgazdasági termelékenység
évszázados növekedése miatt -
7:13 - 7:15egy pár millió gazda
-
7:15 - 7:18320 milliós országot képes táplálni.
-
7:18 - 7:19Elképesztő fejlődés!
-
7:19 - 7:24De azt is jelenti, hogy csak ennyi
O-gyűrű típusú munkahely maradt meg. -
7:24 - 7:27Világos, hogy a technológia
munkahelyeket szüntethet meg. -
7:27 - 7:28A mezőgazdaság csak kiragadott példa.
-
7:28 - 7:30Sok hasonló van.
-
7:31 - 7:36De ami igaz egy termékre,
szolgáltatásra vagy iparágra, -
7:36 - 7:38sohasem állt a gazdaság egészére.
-
7:38 - 7:41A mai ipar nagy része,
-
7:41 - 7:43pl. az egészségügy,
-
7:43 - 7:45pénzügy és biztosítás,
-
7:45 - 7:47elektronika és számítástechnika,
-
7:48 - 7:50100 éve csak nyomokban léteztek.
-
7:50 - 7:53Számos termék, amelyre ma sokat költünk:
-
7:53 - 7:55légkondicionálók, utcai terepjárók,
-
7:55 - 7:57számítógépek és mobilok
-
7:57 - 7:59elérhetetlenül drágák voltak,
-
7:59 - 8:01vagy 100 éve még föl sem találták őket.
-
8:02 - 8:07Ahogy az automatizálás révén több
a szabadidőnk, lehetőségeink bővülnek, -
8:07 - 8:10új termékeket, új ötleteket,
új szolgáltatásokat találunk ki, -
8:10 - 8:12amelyek fölkeltik figyelmünket,
-
8:12 - 8:13lefoglalják az időnket,
-
8:13 - 8:15és ösztönzik a fogyasztást.
-
8:16 - 8:19Egyes dolgokról azt gondolhatjuk,
hogy haszontalanok: -
8:19 - 8:22extrém jóga, kalandturizmus,
-
8:22 - 8:23Pokémon GO...
-
8:23 - 8:24még egyet is érthetnénk.
-
8:25 - 8:28De az ember vágyik ezekre, s a kedvükért
hajlandó a szorgos munkára. -
8:28 - 8:312015-ben az átlagos munkásnak,
-
8:31 - 8:35hogy az 1915-ös életszínvonalon éljen,
-
8:35 - 8:38csak évi 17 hétig kellene dolgoznia:
-
8:38 - 8:40az év egyharmadában.
-
8:40 - 8:42De sokan nem ezt választják.
-
8:42 - 8:44Ők szorgosan akarnak dolgozni,
-
8:44 - 8:48hogy learassák a technológia adományát.
-
8:48 - 8:53Az anyagi bőség nem szüntette
meg az érzékelhető ínséget. -
8:53 - 8:55Thorstein Veblen közgazdász
így fogalmazza ezt meg: -
8:55 - 8:58a fölfedezés a szükség szülőanyja.
-
9:00 - 9:01Na mármost...
-
9:01 - 9:03Ha elfogadjuk e két elvet,
-
9:03 - 9:06az O-gyűrű elvét és a soha nem elég elvét,
-
9:06 - 9:08akkor egyetértünk azzal,
-
9:08 - 9:09hogy lesznek munkahelyek.
-
9:10 - 9:12Tehát nincs miért idegeskednünk?
-
9:12 - 9:15Automatizálás, foglalkoztatottság,
robotok és álláshelyek... -
9:15 - 9:17ezek majd gondoskodnak magukról?
-
9:17 - 9:18Nem.
-
9:18 - 9:20Én ezt nem mondom.
-
9:20 - 9:23Az automatizálás gazdagságot teremt,
-
9:23 - 9:26mert több munkát végezhetünk
rövidebb idő alatt. -
9:26 - 9:27Nincs arra gazdasági törvény,
-
9:27 - 9:30miszerint jóra használjuk a gazdagságot,
-
9:30 - 9:32és megéri miatta idegeskednünk.
-
9:33 - 9:35Vessük össze Norvégiát
-
9:35 - 9:37és Szaúd-Arábiát.
-
9:37 - 9:38Mindkét ország olajban gazdag.
-
9:38 - 9:42Úgy néz ki, mintha a földből
lövellne ki a pénzük. -
9:42 - 9:44(Nevetés)
-
9:44 - 9:49De nem egyformán jól
használják a gazdagságot -
9:49 - 9:50az emberi jólét előmozdítására.
-
9:50 - 9:53Norvégia viruló demokrácia.
-
9:53 - 9:57Mindent összevéve, polgárai jól
dolgoznak és szórakoznak közösen. -
9:57 - 10:00Az ország a boldogsági indexét
tekintve -
10:00 - 10:03a rangsorban az első négy hely
valamelyikén áll. -
10:03 - 10:05Szaúd-Arábia abszolút monarchia,
-
10:05 - 10:09amelyben sok polgár előtt
nem áll nyitva az egyéni boldogulás útja. -
10:09 - 10:12Az ország a boldogsági indexét
tekintve általában a 35. helyen áll. -
10:13 - 10:15A gazdagságát tekintve ez alacsony.
-
10:15 - 10:16Összehasonlításképpen,
-
10:16 - 10:19az USA-t általában
a 12-13. helyre sorolják. -
10:19 - 10:21A két ország közötti különbség
-
10:22 - 10:23nem a gazdagságukban
-
10:23 - 10:25vagy a technológiájukban rejlik,
-
10:25 - 10:26hanem az intézményrendszerükben.
-
10:27 - 10:30Norvégia a lehetőségek
és gazdasági mobilitás társadalmának -
10:30 - 10:33létrehozásába fektetett be.
-
10:33 - 10:35Szaúd-Arábia úgy növelte
az életszínvonalat, -
10:35 - 10:39hogy eközben korlátozott
más emberi törekvéseket. -
10:39 - 10:41Két ország, kétféle gazdagság,
-
10:41 - 10:43eltérő jólét.
-
10:44 - 10:48S ez elvezet napjaink kihívásához,
-
10:48 - 10:50amelyet az automatizálás teremt.
-
10:50 - 10:53Nem arról van szó,
hogy elfogynak az állások. -
10:53 - 10:55Az USA-ban 14 millió új állás jött létre
-
10:55 - 10:57a nagy világgazdasági válság
mélypontjához képest. -
10:57 - 11:00Az a baj, hogy a munkahelyek közül
-
11:00 - 11:01sok a nem jó munkahely,
-
11:01 - 11:03és sokan nem alkalmasak
-
11:03 - 11:05a létrejövő jó állásokra.
-
11:06 - 11:09Az USA és jórészt a fejlett országok
foglalkoztatottságának növekedése -
11:09 - 11:11olyan, mint egy kézi súlyzó,
-
11:11 - 11:14amelynek mindkét vége
egyre inkább terhelődik. -
11:14 - 11:16Egyrészt van felsőoktatásunk,
-
11:16 - 11:18jól fizetett állásaink,
-
11:18 - 11:22pl. orvosoké, nővéreké,
programozóké és mérnököké, -
11:22 - 11:24marketing- és értékesítési vezetőké.
-
11:24 - 11:27Ezekben a szilárd munkakörökben
a foglalkoztatottság nő. -
11:27 - 11:31A foglalkoztatottság szintén nő
az alacsony képzettséget igénylőkben, -
11:31 - 11:34pl. a vendéglátóiparban,
-
11:34 - 11:36a takarításban, a biztonsági szakmában,
-
11:36 - 11:37az otthoni ápolás terén.
-
11:38 - 11:41A foglalkoztatottság csökken
-
11:41 - 11:45sok középfokú képzettséget igénylő,
közepesen fizetett középosztály-állásban, -
11:45 - 11:49pl. a termelőmunka fizikai dolgozói
-
11:49 - 11:52és az irodisták és az értékesítők körében.
-
11:52 - 11:54Hogy középtájon az állások csökkenését
-
11:54 - 11:56mi okozza, nem rejtélyes.
-
11:56 - 11:58A közepes készséget igénylő munkák zöme
-
11:58 - 12:00egyszerű szabályokon s eljárásokon alapul,
-
12:00 - 12:03amelyek egyre inkább
szoftverbe kódolhatók, -
12:03 - 12:06és számítógéppel végrehajtathatók.
-
12:06 - 12:09Az a gond, hogy a jelenség,
-
12:09 - 12:12foglalkoztatottsági polarizálódást okoz,
-
12:12 - 12:15ti. kirúgja a gazdasági létra fokait,
-
12:15 - 12:17elapasztja a középosztályt,
-
12:17 - 12:20és a társadalom további
rétegződésével fenyeget. -
12:20 - 12:24Egyrészt, a jól fizetett,
jól képzett értelmiségiek -
12:24 - 12:25érdekes munkát végeznek,
-
12:25 - 12:29másrészt, ott vannak a rengeteg rosszul
fizetett munkakörben dolgozók, -
12:29 - 12:34az ő fő feladatuk a dúskálók komfortjának
és egészségének megőrzése. -
12:34 - 12:37Nem így képzelem a haladást,
-
12:37 - 12:39és kétlem, hogy önök így képzelnék.
-
12:39 - 12:41De van némi lelkesítő hírem.
-
12:41 - 12:46A múltban jelentős gazdasági
átalakulásban volt részünk, -
12:46 - 12:49és sikeresen túljutottunk rajtuk.
-
12:49 - 12:55A XIX. szd. végén, a XX. szd. elején,
amikor az automatizálás -
12:55 - 12:59
megszüntetett egy sor mezőgazdasági munkát -
12:59 - 13:01– emlékszünk a traktorra? –,
-
13:01 - 13:04az agrárországokat tömeges
munkanélküliség fenyegette, -
13:04 - 13:07a fiatalokra a tanyákon
már nem volt szükség, -
13:08 - 13:09de az iparhoz nem voltak képzettek.
-
13:10 - 13:12Megbirkózva a helyzettel
-
13:12 - 13:13radikális lépést tettek,
-
13:13 - 13:16amely kötelezte az egész ifjú népességet
-
13:16 - 13:19a továbbtanulásra
-
13:19 - 13:21egészen 16 éves érett korukig.
-
13:22 - 13:24Ez hívták középiskolai mozgalomnak.
-
13:24 - 13:26Igen drága mulatság volt.
-
13:26 - 13:29Nemcsak be kellett ruházni az iskolákba,
-
13:29 - 13:31hanem azok a gyerekek
hiányoztak a munkából is. -
13:31 - 13:35Kiderült, hogy ez volt
-
13:35 - 13:37az USA XX. századi
egyik legjobb beruházása. -
13:37 - 13:39Ettől lett nálunk
a világ legszakképzettebb, -
13:39 - 13:42legrugalmasabb
és legtermelékenyebb munkaereje. -
13:42 - 13:47Hogy értsük, miről van szó,
képzeljük el az 1899-es munkaerőt -
13:47 - 13:49a jelen körülmények között.
-
13:49 - 13:52Igaz, hogy a munkások erősek
és jellemesek voltak, -
13:52 - 13:56de sokan nem tudtak
sem írni-olvasni, sem számolni, -
13:56 - 13:59és csak az alja melóra voltak alkalmasak.
-
13:59 - 14:01Zömük munkanélküli lenne.
-
14:02 - 14:06A példa rávilágít intézményeink
elsődleges szerepére, -
14:06 - 14:07leginkább az iskolákéra:
-
14:07 - 14:09milyen nagy jelentőségűek,
-
14:09 - 14:12hogy élvezhessük
a technológiai haladás gyümölcseit. -
14:12 - 14:15Ostobaság azt állítani,
hogy nincs mitől tartanunk. -
14:15 - 14:17De értsük ezt jól.
-
14:18 - 14:21Ha az USA nem ruházott volna be
az iskoláiba és a szakképzésébe -
14:21 - 14:23egy évszázada a középiskolai mozgalommal,
-
14:23 - 14:25kevésbé viruló, kevésbé mobil
-
14:25 - 14:29és valószínűleg kevésbé
elégedett társadalom lennénk. -
14:29 - 14:32De azt is ostobaság állítani,
hogy sorsunk meg van pecsételve. -
14:32 - 14:33Nem a gépek döntik el.
-
14:33 - 14:35Nem is a piac.
-
14:35 - 14:38Mi döntünk róla és az intézményeink.
-
14:38 - 14:41Egy paradoxonnal kezdtem előadásomat.
-
14:41 - 14:44A gépek egyre inkább helyettünk dolgoznak.
-
14:44 - 14:45Miért nem válik ettől
munkánk fölössé, -
14:45 - 14:47vagy szakértelmünk szükségtelenné?
-
14:47 - 14:51Nem kézenfekvő, hogy a gazdasági
és társadalmi pokolba vezető út -
14:51 - 14:53nagy találmányainkkal van kikövezve?
-
14:54 - 14:58A történelem sokszor kínált
választ e paradoxonra. -
14:58 - 15:02A válasz első része: a technológia
kiemeli eszközeink szerepét, -
15:02 - 15:04és növeli a szaktudásunkból,
ítélőképességünkből -
15:05 - 15:08és alkotókészségünkből származó
hozzáadott érték jelentőségét. -
15:08 - 15:09Ez az O-gyűrű.
-
15:10 - 15:13A válasz másik fele:
határtalan újítókészségünk -
15:13 - 15:14és mérhetetlen vágyunk okozza,
-
15:14 - 15:16hogy telhetetlenek vagyunk.
-
15:16 - 15:19Mindig találunk új teendőt.
-
15:20 - 15:23A technológiai változások
gyors üteméhez alkalmazkodva -
15:23 - 15:25új s új feladatokat tűzünk ki,
-
15:25 - 15:28ezt a polarizált munkaerőpiac mutatja,
-
15:28 - 15:30ami a gazdasági mobilitást fenyegeti.
-
15:31 - 15:34E feladathoz fölnőni nem megy magától.
-
15:34 - 15:36Pénzbe kerül.
-
15:36 - 15:37Nem egyszerű.
-
15:37 - 15:39De megvalósítható.
-
15:39 - 15:41Van némi lelkesítő hírem.
-
15:41 - 15:43Az elképesztő termelékenységünk miatt
-
15:43 - 15:44gazdagok vagyunk.
-
15:44 - 15:48Megtehetjük, hogy beruházzunk
magunkba és gyermekeinkbe, -
15:48 - 15:51mint 100 éve a középiskolai
mozgalommal történt. -
15:51 - 15:53Olyan nincs, hogy ne tegyük meg.
-
15:54 - 15:56Azt hihetik,
-
15:56 - 15:59hogy Autor professzor
szívmelengető történetet mesélt -
15:59 - 16:01a régmúltról,
-
16:01 - 16:02a közelmúltról,
-
16:02 - 16:05esetleg a jelenről, de nem a jövőről.
-
16:05 - 16:09Mert azt mindenki tudja,
hogy most más időket élünk. -
16:09 - 16:12Ugye, hogy más időket?
-
16:12 - 16:14Ez nyilvánvaló.
-
16:14 - 16:16Nincs két egyforma időszak.
-
16:16 - 16:19Az utóbbi 200 évben a tudósok
és az aktivisták -
16:19 - 16:22számos esetben félreverték a harangot,
-
16:22 - 16:26miszerint elfogynak a munkahelyek,
fölöslegessé válunk, -
16:26 - 16:30pl. ilyenek voltak
a XIX. szd. elején a ludditák, -
16:30 - 16:33az 1920-as években James Davis,
-
16:33 - 16:36az USA munkaügyi minisztere;
-
16:36 - 16:411982-ben a Nobel-díjas Wassily Leontief;
-
16:41 - 16:44és persze manapság sok-sok tudós,
-
16:44 - 16:46guru, technológus
-
16:46 - 16:48és médiaszemélyiség.
-
16:50 - 16:53A jóslataik ugyancsak önteltek.
-
16:54 - 16:56Ezek az önjelölt orákulumok
azt mondják: -
16:57 - 17:00"Ha én nem találom ki, mi lesz
az emberek munkája a jövőben, -
17:00 - 17:03akkor sem te, sem én, sem gyerekeink
-
17:03 - 17:05nem fognak ezen gondolkodni."
-
17:06 - 17:08Nincs ínyemre
-
17:08 - 17:11az emberi leleményesség
ilyen lebecsülése. -
17:11 - 17:14Nézzék, azt nem tudom megmondani,
mi lesz az emberek munkája -
17:14 - 17:16100 év múlva.
-
17:16 - 17:18De a jövő nem az én képzeletemtől függ.
-
17:19 - 17:23Ha iowai gazda lennék 1800-ból,
-
17:23 - 17:27és egy XXI. századi közgazdászt
teleportálnának a földemre, -
17:27 - 17:29s az így szólna:
"Hé, Autor gazda, tudod mit, -
17:30 - 17:32a következő 100 évben
-
17:32 - 17:35a mezőgazdaságban foglalkoztatottak
aránya 40%-ról -
17:35 - 17:372%-ra csökken,
-
17:37 - 17:39csak a termelékenység növekedésének hála.
-
17:39 - 17:43Szerinted a többi 38% mit fog csinálni?"
-
17:43 - 17:46Nem ezt mondanám neki: "Hát, ez van.
-
17:46 - 17:49Majd fejlesztjük az alkalmazásokat,
a radiológiai orvoslást, -
17:49 - 17:52a jógaoktatást és a bitmodzsikat.
-
17:52 - 17:54(Nevetés)
-
17:54 - 17:55Zavarban lennék.
-
17:56 - 17:58De annyi bölcsesség szorulna belém,
hogy ezt mondjam: -
17:58 - 18:02"Hűha, az agrárgazdaságban
95%-kal kevesebb emberrel -
18:02 - 18:05sincs élelmiszerhiány!
-
18:05 - 18:07Ez hihetetlen haladás.
-
18:07 - 18:10Remélem, hogy az emberiség
-
18:10 - 18:12jól fog sáfárkodni azzal a jóléttel."
-
18:13 - 18:16Mindent összevéve, azt mondhatom,
hogy jól sáfárkodnak. -
18:18 - 18:19Köszönöm szépen.
-
18:19 - 18:24(Taps)
- Title:
- Elveszi-e az automatizálás a munkánkat?
- Speaker:
- David Autor
- Description:
-
Létezik egy paradoxon, amely ritkán kerül szóba: noha egy évszázada hozunk létre gépeket, amelyek helyettünk dolgoznak, az USA-ban az állásban lévő felnőttek aránya folyamatosan nő az utóbbi 125 évben. Miért nem vált az emberi munka fölöslegessé és szakértelmünk elavulttá? A munka jövőjéről szóló előadásában David Autor közgazdász azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy miért van még mindig ennyi álláshely, majd meglepő, egyben reményteli választ ad a kérdésre.
- Video Language:
- English
- Team:
- closed TED
- Project:
- TEDTalks
- Duration:
- 18:37
Csaba Lóki approved Hungarian subtitles for Why are there still so many jobs? | ||
Csaba Lóki edited Hungarian subtitles for Why are there still so many jobs? | ||
Zsuzsanna Lőrincz accepted Hungarian subtitles for Why are there still so many jobs? | ||
Zsuzsanna Lőrincz edited Hungarian subtitles for Why are there still so many jobs? | ||
Zsuzsanna Lőrincz edited Hungarian subtitles for Why are there still so many jobs? | ||
Péter Pallós edited Hungarian subtitles for Why are there still so many jobs? | ||
Péter Pallós edited Hungarian subtitles for Why are there still so many jobs? | ||
Péter Pallós edited Hungarian subtitles for Why are there still so many jobs? |