Hogyan hatnak egészségünkre a szénhidrátok?

A teljes lecke angol nyelven itt található: http://ed.ted.com/lessons/how-do-carbohydrates-impact-your-health-richard-j-wood

Amit napról napra megeszünk és megiszunk, nagy hatással lehet egészségünkre. A túl sok szénhidrát például inzulinrezisztenciához vezethet, mely jelentősen hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségekhez és a 2-es típusú cukorbetegséghez. De mik is pontosan a szénhidrátok? És milyen hatással vannak testünkre? Richard J. Wood elmagyarázza.

Lecke: Richard J. Wood
Animáció: Qa'ed Mai

A következők melyikében van
a legkevesebb szénhidrát?

Ebben a zsemlében?

Ebben a tál rizsben?

Vagy ebben a doboz üdítőben?

Ez beugratós kérdés.

Bár eltérő mértékben tartalmaznak
zsírt, vitaminokat, és tápértékük is más,

szénhidráttartalom szempontjából
szinte egyformák.

De mit is jelent ez pontosan
étrendünkre nézve?

Először is, a szénhidrát-
tápanyagkategória a cukrokat

és azon molekulákat tartalmazza,
melyekből a testünk cukrokat állít elő.

A szénhidrátok szerkezetük alapján
lehetnek egyszerűek vagy összetettek.

Ez egy egyszerű szénhidrát
avagy monoszacharid.

A glükóz, a fruktóz és a galaktóz
mind egyszerű cukrok.

Ha összekötünk belőlük kettőt,
diszacharidot kapunk:

laktózt, maltózt vagy szacharózt.

Az összetett szénhidrátokban pedig

három vagy több cukor
kapcsolódik egymáshoz.

A háromtól tíz cukorból álló
összetett szénhidrátokat

oligoszacharidoknak nevezzük.

A több mint tízből állók
pedig a poliszacharidok.

Az emésztés során

testünk lebontja ezeket
az összetett szénhidrátokat

monoszacharid alkotóelemeikre,

melyeket testünk
energiaforrásként használ.

Így ha bármilyen szénhidrátdús
ételt fogyasztunk,

a vérünk cukorszintje, ami általában
úgy egy teáskanálnyi, megemelkedik.

De emésztőrendszerünk nem ugyanúgy
reagál minden szénhidrátra.

Nézzük pl. a keményítőt és a rostot:

mindkettő poliszacharid,

mindkettő növényi eredetű,

mindkettő több száz vagy ezer egymáshoz
kapcsolódó monoszacharidból áll,

de különbözőképpen épülnek fel,

ezért nem ugyanúgy hatnak testünkre.

A keményítőkben, melyeket a legtöbb növény
a gyökérben és magokban energiáért tárol,

a glükózmolekulák alfa-glikozidos
kötéssel kapcsolódnak egymáshoz.

Ezek nagy részét emésztőrendszerünk
enzimjei fel tudják bontani.

A rostban a monoszacharidok
között béta kötések vannak,

melyeket testünk nem tud felbontani.

Egyes rostokban keményítő is lehet,
mely így nem bomlik le.

Ezt rezisztens keményítőnek nevezzük.

Tehát a keményítőben gazdag ételeket,
például a kekszet és a fehér kenyeret

könnyű megemészteni,

és gyorsan juttatnak
jó adag glükózt a vérbe,

pont mintha meginnánk valamit,
amiben sok a glükóz, pl. egy üdítőt.

Ezen élelmiszereknek
magas a glikémiás indexe,

vagyis az a szám, mely azt mutatja,
mennyire emelik meg a vércukorszintet.

Az üdítőnek és a fehér kenyérnek
hasonló a glikémiás indexe,

mivel a vércukorra gyakorolt
hatásuk hasonló.

De ha magas rosttartalmú ételeket eszünk –
zöldséget, gyümölcsöt,

teljes kiőrlésű gabonát – a béta kötések
lassítják a glükóz bekerülését a vérbe.

Az ilyen ételek
glikémiás indexe alacsonyabb;

az olyanoké pedig, mint a tojás, a sajt
és a hús pedig a legalacsonyabb.

Mikor a cukor
az emésztőrendszerből a vérbe kerül,

testünk működésbe lép,
és eljuttatja azt sejtjeinkhez,

ahol felszívódik, és energia lesz belőle.

A hasnyálmirigyben termelt
inzulin nevű hormon

fontos a test
cukortartalmának szabályozásában.

Mikor evés közben
a vércukorszintünk emelkedik,

inzulin kerül a vérbe.

Arra készteti izom- és zsírsejtjeinket,
hogy felvegyék a glükózt,

és ezzel ad egy lökést a cukor
energiává alakításához.

Az, hogy milyen mértékben csökkenti
a vércukorszintet egy adag inzulin,

segíthet megértenünk
az úgynevezett inzulinérzékenységet.

Minél jobban csökkenti
a vércukorszintet egy adag inzulin,

annál érzékenyebbek vagyunk az inzulinra.

Ha az inzulinérzékenység csökken,
kialakul az inzulinrezisztencia.

A hasnyálmirigy továbbra is
bocsát ki inzulint,

de a sejtek, főként az izomsejtek,
egyre kevésbé reagálnak rá,

így a vércukorszint nem csökken,

és a vér inzulinszintje tovább növekszik.

A szénhidrátok túlzott fogyasztása

inzulinrezisztenciához vezethet,

és sok tudós véleménye szerint
az inzulinrezisztencia miatt alakul ki

egy másik súlyos betegség,
a metabolikus szindróma.

Ez a betegség sok tünet
együttállását jelenti,

beleértve a magas vércukorszintet,

a megnövekedett csípőkerületet

és a magas vérnyomást.

Megnöveli más betegségek,
pl. szív- és érrendszeri betegségek

és a 2-es típusú cukorbetegség

kialakulásának kockázatát.

Előfordulása világszerte
gyors ütemben növekszik.

Az Egyesült Államok lakosságának
32%-a szenved metabolikus szindrómában.

Most térjünk vissza az étrendhez.

Akár édes az étel, akár nem,
a cukor, az cukor,

és a túl sok szénhidrát
problémát jelenthet.

Így lehet, hogy jobb, ha kihagyjuk

azt a tészta-szusi-zsömle-pita-burrito-
fánk-hamburger-szendvicset.