Return to Video

Sejt vs. vírus: Harc az egészségért - Shannon Stiles

  • 0:00 - 0:09
    Sorban állunk az élelmiszerboltban,
  • 0:09 - 0:11
    amikor, valaki ránk tüsszent.
  • 0:11 - 0:14
    A hideg vírust belélegezzük a tüdőnkbe,
  • 0:14 - 0:16
    ami ott megtapad
    a légútjaink belsejének egy sejtjén.
  • 0:16 - 0:19
    A Föld minden élőlénye sejtekből épül fel,
  • 0:19 - 0:21
    a legkisebb egysejtű baktériumtól kezdve
  • 0:21 - 0:24
    az óriási kék bálnáig, és mi is. ---
  • 0:24 - 0:27
    Testünk minden sejtjét
    sejthártya veszi körül.
  • 0:27 - 0:30
    Ez egy zsírokból és fehérjékből álló,
    vastag, rugalmas réteg,
  • 0:30 - 0:33
    amely körülveszi és megvédi
    a belső részeket.
  • 0:33 - 0:35
    Féligáteresztő, ami azt jelenti,
  • 0:35 - 0:37
    hogy néhány dolgot enged ki és be járni
  • 0:37 - 0:38
    míg másokat gátol.
  • 0:38 - 0:41
    A sejthártya felületén
    apró nyúlványok vannak, melyeknek
  • 0:41 - 0:43
    funkciójuk van, mint hogy
  • 0:43 - 0:45
    segítenek a sejtnek a szomszédokhoz
  • 0:45 - 0:48
    kapcsolódni, vagy a szükséges
    tápanyagot magához kötni.
  • 0:48 - 0:50
    Az állati és növényi sejteket
    membrán veszi körül.
  • 0:50 - 0:54
    Egyedül a növényi sejteknek van
    merev cellulózból álló sejtfaluk,
  • 0:54 - 0:56
    ami a növénynek tartást biztosít.
  • 0:56 - 0:59
    A tüdőbe belélegzett vírus alattomos.
  • 0:59 - 1:01
    Barátként viselkedik,
  • 1:01 - 1:03
    a sejtmembrán
    egy nyúlványához kapcsolódik,
  • 1:03 - 1:07
    és a sejt a membránján
    keresztül beengedi.
  • 1:07 - 1:08
    Amikor a vírus bejut,
  • 1:08 - 1:10
    a sejt rájön, hibázott.
  • 1:11 - 1:12
    Egy ellenség van bent!
  • 1:12 - 1:14
    Speciális enzimek érkeznek a helyszínre,
  • 1:14 - 1:16
    és felvágják a vírust darabokra.
  • 1:16 - 1:17
    Majd egy darabot
  • 1:17 - 1:19
    a sejtmembránon keresztül visszaküldenek,
  • 1:19 - 1:23
    ezt a sejt bemutatva figyelmezteti
    a szomszédos sejteket a behatolóra.
  • 1:24 - 1:25
    Egy közeli sejt meglátja
  • 1:25 - 1:28
    a figyelmeztetést, és azonnal akcióba lép.
  • 1:28 - 1:29
    Antitestek, fehérjék termelésére
  • 1:29 - 1:31
    van szükség, amelyek megtámadják
  • 1:31 - 1:33
    és elpusztítják a behatoló vírust.
  • 1:33 - 1:36
    Ez a folyamat a sejtmagban kezdődik.
  • 1:36 - 1:38
    A sejtmag tartalmazza DNS-ünket,
  • 1:38 - 1:40
    a lenyomatot, ami irányítja sejtjeinket,
  • 1:40 - 1:43
    hogyan állítsanak elő mindent,
    ami testünk működéséhez kell.
  • 1:43 - 1:46
    A DNS meghatározott része
    tartalmazza az utasításokat,
  • 1:46 - 1:49
    hogyan állítsanak elő sejtjeink
    antitesteket.
  • 1:49 - 1:52
    A sejtmagban található enzimek
    megtalálják a DNS megfelelő részét,
  • 1:52 - 1:54
    és elkészítik az utasítások másolatát,
  • 1:54 - 1:56
    amit messenger RNS-nek nevezzük.
  • 1:56 - 2:00
    A messenger RNS elhagyja a sejtmagot
    és kiviszi a parancsokat.
  • 2:00 - 2:03
    A messenger RNS a riboszómához jut.
  • 2:03 - 2:07
    Akár 10 millió riboszóma is lehet
    egy emberi sejtben.
  • 2:07 - 2:09
    Ezek egy szalag szerű szerkezet mentén,
  • 2:09 - 2:12
    az endoplazmatikus membránban
    találhatók elszórtan.
  • 2:12 - 2:15
    Ez a riboszóma olvassa el
    a sejtmagból jövő utasításokat.
  • 2:15 - 2:18
    Aminosavakat kapcsol össze egyenként,
  • 2:18 - 2:22
    így készít egy antitestet, amely
    felveszi majd a harcot a vírussal.
  • 2:22 - 2:23
    Ám mielőtt ezt megtudná tenni,
  • 2:23 - 2:26
    az antitestnek el kell hagynia a sejtet.
  • 2:26 - 2:29
    Az antitest a Golgi-készülék
    felé veszi az irányt.
  • 2:29 - 2:32
    Itt becsomagolják
    a sejten kívüli szállításhoz,
  • 2:32 - 2:35
    egy sejtmembránnal megegyező
    anyagból készült buborékba.
  • 2:35 - 2:39
    A Golgi-készülék az irányt is
    megmutatja az antitestnek,
  • 2:39 - 2:41
    megmondja hogyan jut el a sejt széléhez.
  • 2:41 - 2:42
    Amint oda kerül,
  • 2:42 - 2:46
    az antitestet körülvevő buborék
    összeolvad a sejtmembránnal.
  • 2:46 - 2:48
    A sejt kilöveli az antitestet,
  • 2:48 - 2:51
    ami a vírus nyomába ered.
  • 2:51 - 2:52
    A buborék maradékát a sejt lizoszómái
  • 2:52 - 2:54
    bontják le darabokra,
  • 2:54 - 2:57
    és felhasználják részeit újra és újra.
  • 2:57 - 3:00
    Honnan származik
    a sejt energiája mindehhez?
  • 3:00 - 3:02
    Ez a mitokondriumok feladata. Az energia
  • 3:02 - 3:05
    előállításához, a mitokondrium
    oxigént használ.
  • 3:05 - 3:07
    ez az egyetlen ok, amiért belélegezzük.
  • 3:07 - 3:10
    Majd a táplálékunkból származó
    elektronok hozzáadásával
  • 3:10 - 3:11
    vizet állít elő belőle.
  • 3:11 - 3:14
    Ebben a folyamatban
    magas energiatartalmú molekula,
  • 3:14 - 3:18
    ATP is keletkezik, amit a sejt
    a többi részének működtetésére használ.
  • 3:18 - 3:21
    A növényi sejtek más módon
    állítanak elő energiát.
  • 3:21 - 3:22
    Kloroplasztiszaikkal
  • 3:22 - 3:24
    a szén-dioxidból és vízből,
  • 3:24 - 3:26
    a napfény energiáját felhasználva,
  • 3:26 - 3:28
    állítanak elő oxigént és cukrot,
  • 3:28 - 3:30
    egy fajta kémiai energiaforrást.
  • 3:30 - 3:32
    A sejt minden részének
    együtt kell dolgoznia
  • 3:32 - 3:35
    a sejt megfelelő működése érdekében.
  • 3:35 - 3:37
    Testünk minden sejtjének
    együtt kell dolgoznia,
  • 3:37 - 3:39
    megfelelő működésünk érdekében.
  • 3:39 - 3:41
    Ez nagyon sok sejt.
  • 3:41 - 3:44
    Tudósok szerint 37 ezer milliárd van belőlük.
Title:
Sejt vs. vírus: Harc az egészségért - Shannon Stiles
Description:

Minden élőlény sejtekből épül fel. Az emberi testben ezek az egységek többrétegű réteggel védik magukat az ál behatolókkal, például vírusokkal szemben. Shannon Stiles a sejtben utazva bemutatja a mikroszkópikus fegyverek és katonák arzenálját, amelyek részt vesznek az egészségedért folytatott harcban.
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TED-Ed
Duration:
03:59

Hungarian subtitles

Revisions Compare revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.