Compensating Differentials

Firms have an incentive to increase job safety, because then they can lower wages. In this video, we explore this surprising claim in much greater depth. Bear in mind that wages adjust until jobs requiring a similar level of skill have similar compensation practices. Why do riskier jobs often pay more? Why has job safety increased over the years? How does a firm’s profit motive play a role?

Microeconomics Course:http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomic

Ask a question about the video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/compensating-differentials-wages#QandA

Next video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/do-labor-unions-raise-wages-workers

♪ [zene] ♪

- [Alex] Ebben a rövid leckében

egy meglepő kijelentést
szeretnék feldolgozni,

az előző videó végén hangzott el.

Nevezetesen azt, hogy a cégek ösztönözve
vannak a munkabiztonság növelésére,

mert így csökkenthetik a béreket.

Emlékezzünk, hogy a különbségek
kompenzálásának fő elgondolása

az, hogy a bérek addig igazodnak, amíg a
hasonló szintű szakértelmet igénylő

állások hasonló kompenzációs
csomagot nyújtanak.

Ez azt jelenti, hogy azok a munkák,
amelyek kevésbé szórakoztatóak,

nagyobb bért kell nyújtsanak,

összehasonlítva a hasonló munkákkal,
amelyek több szórakozással,

ezért kisebb bérrel járnak.

Ugyanez vonatkozik a biztonságra.

Tehát kicseréljük a szórakozást
a biztonságra,

a kevés biztonságot adó munkák
nagyobb bérrel járnak,

összehasonlítva a magas szintű
biztonságot nyújtó munkákkal,

amelyek kisebb fizetéssel járnak.

Nézzük ezt egy másik diagramban.

Vegyünk két halászati munkát.

Az egyik a Mexikói-öbölben
alacsony kockázatú,

a másik a hideg, változékony
sarkvidéki vizeken

nagy kockázatú.

Ha a munkák egyenlő képzettségi
szintet igényelnek,

akkor a nagy kockázatú állás
munkaerő-kínálata

alacsonyabb lesz,

ezért a bérezése nagyobb lesz.

Valójában a bérek kiegyenlítődnek,
míg a bérkülönbség

kompenzálja a kockázatot.

Másképpen nézve.

Ha a cégek képesek az alaszkai munkát

olyan biztonságossá tenni,,
mint a mexikóit,

akkor csökkenthetnék a béreket.

Ez tehát azt jelenti, hogy
a cégek számára ösztönző,

hogy a biztonságba fektessenek bármikor,
amikor a beruházás költsége

kisebb, mint az extra bérek,
amit a cégnek fizetni kell,

hogy kompenzálja a dolgozókat
a kockázatért.

Ezenfelül minél több bért

várnak el a dolgozók kockázatvállalásért,

annál nagyobb a cég ösztönzése arra,
hogy befektessen a biztonságba.

Ezt az elvet észben tartva

nézzük meg ezt a fejlett országok
történelme mentén.

A munkabiztonság ma sokkal nagyobb
a gazdag országokban,

mint a szegény országokban,

és sokkal nagyobb ma, mint a múltban,

amikor a gazdag országok
szegényebbek voltak.

Sok ember gondolja úgy, hogy
a munkabiztonság növekedése

az állami szabályozásoknak és
a szakszervezetknek köszönhető,

de valójában ezek a tényezők
csak kis szerepet játszottak.

A munkabiztonság növekedésének fő oka

a jólét és a profitabilitás növekedése.

Ahogy a dolgozók vagyonosabbá váltak,

nagyobb bért kértek a kockázatvállalásért,

és ez a maga során növelte
a cégek ösztönzését,

hogy biztonságosabbá tegyék
a munkahelyeket,

mert így a cégek kisebb bért fizethetnek
a biztonságosabb állásokért.

Más szóval a gazdag dolgozók
több plazmatévét vesznek,

és több munkahelyi biztonságot is.

A nyereségindíték az oka annak, hogy
a dolgozókat plazmatévékkel lássák el,

és biztonságosabb állásokat
biztosítsanak a dolgozóknak.

Van azonban két képesítés.

Vessünk egy pillantást ezekre.

A nyereségindíték arra ösztönzi a cégeket,

hogy a dolgozókat olyan árukkal lássák el,
mint a plazmatévék

és a munkahelyi biztonság.

Ez a folyamat azonban csak akkor működik,

ha a dolgozók tisztában vannak
a kockázatokkal.

A dolgozók nem fogadják el a kisebb
fizetést az olyan kockázatok

csökkentéséért, amelyekről nem tudnak.

Szerencsére a dolgozók javadalmazása,

a kormányzat által megkövetelt
biztosítási rendszer,

a tapasztalatok alapján beárazott.

A cégek, melyeknél több
a baleset, többet fizetnek.

Tehát a cégek ösztönözve vannak, hogy
figyelembe vegyék a rejtett kockázatokat,

amennyiben ezek munkavégzés
közben fordulnak elő.

Rejtett kockázatok, amelyek nem
munkavégzés közben fordulnak elő,

olyan dolgok, mint azbeszt, rák kockázata,

sugárveszély, stb.,

ezeket nem nagyon kezeli jól
a piaci folyamat

vagy a munkások javadalmazása.

Sajnos egyetlen rendszer sem
működik annyira jól

a rejtett hosszú távú kockázatok esetén,

de a kártalanítási rendszer
és a kormányzati szabályozás

szerepet játszanak ezen rejtett
hosszú távú kockázatok kezelésében.

Oké, tehát ennyit a munkabiztonságról
és az eltérések kompenzálásáról.

Találkozunk legközelebb.

- [Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni,

kattintson a kérdésekre.

Ha pedig készen áll a folytatásra,
kattintson a következő videóra.

♪ [zene] ♪