Mindennapi vezetés
-
0:00 - 0:03Bevezetésül egy kérdést
tennék fel önöknek: -
0:03 - 0:05Önök közül hányan neveznék magukat
-
0:05 - 0:08nyugodt szívvel vezetőnek?
-
0:08 - 0:10Látják, ezt a kérdést
országszerte feltettem, -
0:10 - 0:12és mindegy, hogy hol voltam,
-
0:12 - 0:15a közönség nagy része nem igazán tette fel a kezét.
-
0:15 - 0:17Így arra a következtetésre jutottam,
-
0:17 - 0:19hogy többre tartjuk a vezetést, mint magunkat.
-
0:19 - 0:20Olyasvalaminek, ami felettünk áll.
-
0:20 - 0:22Ami a világ megváltoztatásáról szól.
-
0:22 - 0:24Úgy tekintünk a vezetői szerepre,
-
0:24 - 0:27mint amit majd egy nap kiérdemlünk.
-
0:27 - 0:29Ám ha most magunkra öltenénk,
-
0:29 - 0:32az zavarba ejtő önteltség és pimaszság lenne, amiben nem éreznénk jól magunkat.
-
0:32 - 0:35Aggaszt néha, hogy annyi időt töltünk
-
0:35 - 0:38olyan elképesztő dolgok ünneplésével, amit szinte senki sem tud megtenni,
-
0:38 - 0:39hogy meggyőzzük magunkat arról,
-
0:39 - 0:41hogy csak azok a dolgok érdemesek az ünneplésre,
-
0:41 - 0:43ezzel leértékeljük azokat a dolgokat, amiket nap mint nap megteszünk,
-
0:43 - 0:46lassan nem érezzük jogosnak az elismerést azokban a pillanatokban,
-
0:46 - 0:48amikor igazi vezetőként viselkedünk,
-
0:48 - 0:50és nem engedjük meg magunknak, hogy jóérezésünk legyen ettől.
-
0:50 - 0:51Az elmúlt 10 év során szerencsésnek mondhatom magam,
-
0:51 - 0:53mert olyan bámulatos emberekkel dolgozhattam együtt,
-
0:53 - 0:55akik segítettek új értelmet adni a vezetésnek,
-
0:55 - 0:56és úgy gondolom, ez boldogabbá tett.
-
0:56 - 0:59Ma, ebben a rövidke időben, ezt az egy történetet szeretném megosztani,
-
0:59 - 1:03ami valószínűleg a leginkább felelős azért, hogy újraértelmeztem a vezetést.
-
1:03 - 1:05Egy kis egyetemre jártam,
-
1:05 - 1:08a Mount Allison Egyetemre Sackvillben, New Brunswick megyében.
-
1:08 - 1:10és az utolsó napomon egy lány lépett oda hozzám,
-
1:10 - 1:13és azt mondta: „Emlékszem az első napra, amikor találkoztam veled."
-
1:13 - 1:15és elmondott egy történetet, ami négy évvel korábban történt.
-
1:15 - 1:18Azt mondta: „Az iskolakezdés előtti napon,
-
1:18 - 1:20egy hotelszobában voltam édesanyámmal és édesapámmal,
-
1:20 - 1:23és meg voltam rémülve. Annyira meg voltam győződve arról, hogy nem tudom végigcsinálni,
-
1:23 - 1:26és nem vagyok kész az egyetemre, hogy zokogni kezdtem.
-
1:26 - 1:28Anyu és apu bámulatosak voltak. Azt mondták:
-
1:28 - 1:31"Nézd. Tudjuk, hogy félsz, de azért menjünk el holnap.
-
1:31 - 1:33Menjünk el az első napra és ha bármikor úgy érzed,
-
1:33 - 1:35hogy nem tudod végigcsinálni, semmi gond, csak szólj,
-
1:35 - 1:38és hazaviszünk. Szeretünk bármi is történjen."
-
1:38 - 1:39A lány így folytatta: "Így elmentem másnap,
-
1:39 - 1:41és amikor a sorban állva, a beiratkozásra készülődtünk,
-
1:41 - 1:43körülnéztem, és egyszerűen tudtam, hogy nem leszek képes rá.
-
1:43 - 1:46Tudtam, nem vagyok kész erre. Tudtam, hogy fel kell adnom."
-
1:46 - 1:47Majd így folytatta: "Meghoztam a döntést, és abban a pillanatban
-
1:47 - 1:50hihetetlen nyugalom vett erőt rajtam.
-
1:50 - 1:52Anyámhoz és apámhoz fordultam és azt mondtam,
-
1:52 - 1:54hogy haza kell mennünk, majd ugyanabban a pillanatban
-
1:54 - 1:56kiléptél a Hallgatói Egyesület épületéből
-
1:56 - 1:59a legidétlenebb kalapot viselve, amit valaha láttam." (Nevetés)
-
1:59 - 2:01„Őrületes volt!
-
2:01 - 2:03Volt nálad egy nagy tábla, ami Shinerama-t reklámozta,
-
2:03 - 2:04ami egy cistás fibrózis ellen küzdő hallgatói szervezet."
-
2:04 - 2:05- a jótékonysági szervezet, aminél évekig dolgoztam -
-
2:05 - 2:07Volt nálad egy vödör, tele nyalókával.
-
2:07 - 2:10Körbejártál, nyalókát osztogattál a sorban állóknak
-
2:10 - 2:12és a Shineramáról beszéltél.
-
2:12 - 2:16Aztán odaértél hozzám, és megálltál előttem,
-
2:16 - 2:19rám bámultál. Hátborzongató volt." (Nevetés)
-
2:19 - 2:22- Ez a lány pontosan tudja miről beszélek. (Nevetés) -
-
2:22 - 2:24„Aztán a mellettem álló srácra néztél,
-
2:24 - 2:26és mosolyogva belenyúltál a vödörbe és kivettél egy nyalókát,
-
2:26 - 2:28majd odanyújtottad neki és azt mondtad:
-
2:28 - 2:32„Ezt a nyalókát a melletted álló csodaszép hölgynek kell adnod."
-
2:32 - 2:36A lány hozzátette: „Én még soha életemben nem láttam senkit olyan gyorsan, annyira zavarba jönni.
-
2:36 - 2:38Répavörös lett, és rám sem mert nézni.
-
2:38 - 2:42Valahogy így felém nyújtotta a nyalókát." (Nevetés)
-
2:42 - 2:44"Annyira rosszul éreztem magam emiatt, hogy elvettem a nyalókát,
-
2:44 - 2:47és ahogy ezt tettem, zord kifejezés ült az arcodra,
-
2:47 - 2:48és a szüleimre pillantva azt mondtad:
-
2:48 - 2:51"Most nézzék meg! Nézzék meg!
-
2:51 - 2:54Első nap távol az otthonától és már édességet fogad
-
2:54 - 2:57el egy idegentől!" (Nevetés)
-
2:57 - 2:59Majd így folytatta: "Mindenki feloldódott.
-
2:59 - 3:015 méteres körben mindenki hahotázott.
-
3:01 - 3:04Tudom, hogy ez ciki, és nem tudom miért mondom el ezt neked,
-
3:04 - 3:05de abban a pillanatban, amikor mindenki nevetett,
-
3:05 - 3:07tudtam, hogy nem adhatom fel.
-
3:07 - 3:09Tudtam, hogy pont ott vagyok, ahol lennem kell,
-
3:09 - 3:12ahol otthon vagyok. Azután a nap után
-
3:12 - 3:14a következő négy évben nem beszéltünk egyszer sem,
-
3:14 - 3:15azonban hallottam, hogy elmész
-
3:15 - 3:17és el kellett jönnöm, hogy elmondjam,
-
3:17 - 3:21rendkívül fontos ember vagy az életemben és hiányozni fogsz. Sok szerencsét!"
-
3:21 - 3:23majd elsétált, én meg padlót fogtam.
-
3:23 - 3:26Pár lépés után megfordult és mosolyogva azt mondta:
-
3:26 - 3:28„Lenne itt még valami, amiről tudnod kéne.
-
3:28 - 3:31Még mindig azzal a sráccal járok négy évvel ezelőttről." (Nevetés)
-
3:31 - 3:34Másfél évvel azután, hogy Torontóba költöztem,
-
3:34 - 3:37meghívót kaptam az esküvőjükre.
-
3:37 - 3:40Ami megdöbbent, az az, hogy nem is emlékszem rá.
-
3:40 - 3:41Semmilyen emlékem nincs arról a pillanatról.
-
3:41 - 3:43Átkutattam emlékezetem, mert vicces,
-
3:43 - 3:46és emlékeznem kéne rá, de nem megy,
-
3:46 - 3:48pedig megrendítő az a gondolat,
-
3:48 - 3:51hogy az a pillanat, amikor talán a legnagyobb hatással voltam valaki életére,
-
3:51 - 3:53annyira naggyal, ami egy nőt arra késztet,
-
3:53 - 3:55hogy négy év után,egy idegenhez lépve azt mondja:
-
3:55 - 3:57„Elképesztően fontos ember vagy az életemben.",
-
3:57 - 4:00az egy olyan pillanat, amire egyáltalán nem emlékszem.
-
4:00 - 4:01Önök közül hányan éltek át egy ilyen „nyalókás" élményt?
-
4:01 - 4:03Egy pillanatot, amikor valaki mondott vagy tett valamit,
-
4:03 - 4:06ami alapvetően megváltoztatta az életüket?
-
4:06 - 4:10Rendben. Hányan mondták meg annak az embernek, hogy mit tett?
-
4:10 - 4:12Látják? Miért nem? A születésnapokat megünnepeljük,
-
4:12 - 4:17amiért csak annyit kell tenni, hogy nem halunk meg 365 napon keresztül. (Nevetés)
-
4:17 - 4:19Mégis hagyunk tudatlanul elmenni olyanokat,
-
4:19 - 4:20akik jobbá tették az életünket.
-
4:20 - 4:23Mindannyiuk. Mindannyiuk
-
4:23 - 4:24létrehozott már egy "nyalókás" pillanatot.
-
4:24 - 4:26Valaki életét jobbá tette, valamivel,
-
4:26 - 4:28amit mondott vagy tett. Ha úgy gondolják, hogy nem,
-
4:28 - 4:31gondoljanak azokra, akik most nem jelentkeztek másodszorra is.
-
4:31 - 4:33Lehet, hogy Ön csak egy azok közül, akinek nem mondták meg.
-
4:33 - 4:36Ijesztő a gondolat, hogy ennyire befolyásosak lehetünk.
-
4:36 - 4:38Rémisztő arra gondolni, hogy annyira számítunk másoknak,
-
4:38 - 4:41mert amíg a vezetői szerepet felmagasztaljuk,
-
4:41 - 4:43amíg mások vezetése felettünk áll,
-
4:43 - 4:45amíg úgy gondoljuk, hogy a világ megváltoztatásáról szól,
-
4:45 - 4:47kifogást keresünk arra, hogy miért nem várjuk el
-
4:47 - 4:50magunktól és másoktól minden egyes nap.
-
4:50 - 4:52Marianne Williamson azt mondta: „A legmélyebb félelmünk nem az, hogy nem vagyunk megfelelőek.
-
4:52 - 4:55A legmélyebb félelmünk az, hogy határtalanul erősek vagyunk.
-
4:55 - 4:58A fényünk az, ami megrémiszt minket, nem a sötétségünk."
-
4:58 - 5:00Ma arra kérek mindenkit, hogy lépjünk át ezen.
-
5:00 - 5:02Túl kell jutnunk azon félelmünkön,
-
5:02 - 5:04hogy rendkívüli hatással lehetünk egymás életére.
-
5:04 - 5:06Le kell győznünk, hogy továbbléphessünk,
-
5:06 - 5:09és a kistestvéreink és a gyermekeink egy nap,
-
5:09 - 5:11vagy már most, ezt látva, értékelni kezdjék
-
5:11 - 5:13egymás életére kifejtett hatásukat,
-
5:13 - 5:17hogy többre tartsák mint a pénzt, hatalmat, beosztást vagy befolyást.
-
5:17 - 5:19Újra kell értelmeznünk a vezetést, hogy azokról a "nyalókás" pillanatokról szóljon.
-
5:19 - 5:22Arról, hogy hányat teremtünk, és hányat ismerünk fel közülük,
-
5:22 - 5:26hányat adunk tovább, és hányat köszönünk meg.
-
5:26 - 5:28Mert mások vezetése nekünk a világ megváltoztatásáról szól,
-
5:28 - 5:31de nincs olyan, hogy világ. Hatmilliárd értelmezése van annak, hogy mi a világ.
-
5:31 - 5:33Ha egy ember véleményét megváltoztatjuk,
-
5:33 - 5:35arról, hogy mire képes,
-
5:35 - 5:38arról, hogy hányan törődnek vele,
-
5:38 - 5:40arról, hogy milyen változást tud létrehozni
-
5:40 - 5:44ebben a világban, mindent megváltoztattunk.
-
5:44 - 5:47Ha így értelmezzük a vezetést,
-
5:47 - 5:49ha így új jelentést adunk neki,
-
5:49 - 5:51úgy gondolom, mindent megváltoztathatunk.
-
5:51 - 5:54Ez egy egyszerű gondolat, de nem hiszem, hogy jelentéktelen.
-
5:54 - 5:57Mindenkinek nagyon köszönöm, hogy ezt ma megoszthattam itt Önökkel.
- Title:
- Mindennapi vezetés
- Speaker:
- Drew Dudley
- Description:
-
Mi mindannyian megváltoztattuk már valaki életét -- általában anélkül, hogy észrevennénk. Ebben a vicces előadásban Drew Dudley arra kér minket, hogy úgy tekintsünk a vezetésre, mint hétköznapi eseményre, melynek során jobbá tesszük egymás életét. (A felvétel a TEDxToronto-n készült.)
- Video Language:
- English
- Team:
- closed TED
- Project:
- TEDTalks
- Duration:
- 06:14
Csaba Lóki edited Hungarian subtitles for Everyday leadership | ||
TED edited Hungarian subtitles for Everyday leadership | ||
TED edited Hungarian subtitles for Everyday leadership | ||
Anna Patai approved Hungarian subtitles for Everyday leadership | ||
Anna Patai edited Hungarian subtitles for Everyday leadership | ||
Laszlo Kereszturi accepted Hungarian subtitles for Everyday leadership | ||
Laszlo Kereszturi edited Hungarian subtitles for Everyday leadership | ||
István Szirtes edited Hungarian subtitles for Everyday leadership |