Juan Enriquez: Az on-line életed nyomai ugyanúgy letörölhetetlenek, mint a tetoválások

Mi van akkor, ha Andy Warhol tévedett? Ha ahelyett, hogy a jövőben mindenki híres lesz 15 percre, az igazság az, hogy mindenki csak 15 percig maradhat ismeretlen? Juan Ennriquez rövid beszédében bemutatja, hogy internetes életünk részleteinek megosztásával meglepően tartósan befolyásoljuk saját privát szféránkat is, és a görög mítoszok tanulságainak ismertetésével segít abban, hogyan bánjunk saját „elektronikus tetoválásainkkal”.

Akkor hát nézzünk meg

négy olyan témát, amelyek nyilvánvalóan összetartoznak:

a Big Data, a tetoválások, a halhatatlanság és a görögök.

Rendben?

Nos, a tetoválások

szavak nélkül beszélnek, szinte ránk kiáltanak.

Gyönyörű

Kihívó

Így nem is kell sokat mondani.

Hűség

Nagyon bensőséges

Nagy hibák

(Nevetés)

A tetoválások sok mindenről mesélnek.

Ha feltehetek egy indiszkrét kérdést,

közületek kinek van tetoválása?

Néhányatoknak, de a többségnek nincs.

Mi történik, ha egy nap a Facebook, a Google, a Twitter,

a mobiltelefonok, a GPS, a Foursquare, a Yelp, a Travel Advisor,

mindezek a szolgáltatások, amit nap mint nap használtok,

elektronikus tetoválásnak bizonyulnak?

Ha éppen annyi mindent elárulnak arról,

hogy ki és mi vagy, mint egy tetoválás?

Az utóbbi néhány évtizedben ugyanis az történt,

hogy az a fajta ismertség, ami egy államfő,

vagy egy híresség osztályrésze volt,

most már téged is elért,

a twitterezők, blogolók és a követőid révén,

akik még a hitel minősítésedet is megnézik, és azt is, hogy mit csinálsz.

Az elektronikus tetoválások szintén világgá kürtölnek sok mindent.

Következésképpen

nagyon nehéz lesz elbújni, többek között

azért, mert nem csak az elektronikus tetoválások,

de az arcfelismerés is egyre jobb lesz.

Például csinálsz az iPhonoddal egy képet, akkor kiírja a neveket,

bár néha azért hibák is előfordulnak. ( Nevetés)

Ám ez azt is jelenti, hogy ha csinálsz egy képet egy bárban,

mondjuk arról a srácról ott,

megtudod a nevét és letöltöd az összes adatot róla,

mielőtt egy szót is beszéltél volna vele.

Kiderül, hogy mindenkit teljesen beborítanak

az elektronikus tetoválások.

Vannak olyan cégek, mint például a face.com,

amelyek mintegy 18 milliárd on-line arcképpel rendelkeznek.

És mi történt ezzel a céggel?

Eladták a Facebooknak, 2012. június 18-án.

Vannak más cégek is, amelyek kihelyeznek egy kamerát

-- a Facebooktól teljesen függetlenül --

felvesznek, majd a közösségi médiához illesztve a képet,

megállapítják például, hogy igencsak kedveled a fekete ruhákat.

Egy nap talán a ruhabolti eladó rögtön így szólít meg:

"Szia, van öt fekete ruhánk,

biztos nagyon jól állnának neked."

Mi van akkor, ha Andy tévedett?

Andy szerint:

"A jövőben mindenki híres lesz 15 percre."

És ha megfordítanánk a mondást?

Mi lesz, ha a jövőben csak 15 percig leszel ismeretlen? (Nevetés)

Akkor az elektronikus tetoválások miatt,

talán mindannyian nagyon közel jutunk a halhatatlansághoz.

Ezek az elektronikus tetoválások ugyanis

sokkal tovább élnek, mint mi.

Ha ez igaz, akkor nézzük meg,

mit talnulhatunk négy görög

és egy latin- amerikai történetből.

Miért éppen a görögök?

Nos, a görögök elgondolkodtak azon, mi történik,

ha az istenek, az emberek és a halhatatlanság egymás mellett léteznek.

Az első tanulságos történet Sziszifusz mítosza.

Rémlik valami? Sziszifusz egy nagy bűnt követett el,

ezért örökre arra ítélték, hogy egy olyan sziklát görgessen fel egy hegyre,

ami mindig újra és újra visszagurult.

Ez egy kicsit olyan, mint a jó híred.

Ha egyszer rád kerül egy elektronikus tetoválás,

azt nagyon hosszú ideig fogod ide-oda hordozni magadon.

Ha tehát ilyen helyzetbe kerülsz,

légy óvatos, mit posztolsz ki.

A második mítosz Orfeusz története.

A csodálatos, elbűvölő férfi, a kitűnő énekes,

elveszíti szerelmét, de bűbája utat nyit neki az alvilágba.

Ő az egyetlen, aki el tudja bűvölni az alvilág lakóit,

még az alvilág isteneit is,

akik végül egy feltétellel visszaadják neki a kedvesét:

Orfeusz nem vethet rá egy pillantást sem, amíg el nem hagyták az alvilágot.

Orfeusz csak megy és megy,

és egyszerűen nem tudja megállni. Ránéz a kedvesére, és ezzel örökre elveszíti őt.

Hiába érhető el rengeteg információ, talán nekünk is jobb,

ha nem kutatunk túl mélyen szeretteink múltjában.

A harmadik történet Atalanta,

a legyőzhetetlen futó története, aki bárki ellen kiállt versenyre.

Aki legyőzte, annak odaígérte a kezét,

de ha ő győzött, a vesztes az életével fizetett.

Hogyan győzte le Hippomenes Atalantát?

Volt neki néhány gyönyörű kis aranyalmája,

és ha Atalanta megelőzte, elédobott egy aranyalmát.

Ha Atalanta megint megelőzte, Hippomenes csak odagurított neki még egy almát,

ami állandóan elvonta a figyelmét a versenyről, így végül Hippomenes nyert.

Emlékezz majd vissza, mire is szolgáltak az aranyalmák, és ne engedd elterelni a figyelmed,

ha feltűnnek, megragadnak és máris posztolni akarsz róluk,

vagy twitterezni, esetleg egy éjszaki üzenetet közzétenni.

Végül pedig itt van Nárcisz története.

Az itt jelenlévőkről természetesen még fel sem merülhet, hogy hasonlíthatnának rá.

(Nevetés)

Ha felidézitek Nárcisz történetét, ez óvjon attól,

hogy beleszeressetek a saját tükörképetekbe.

Az utolsó lecke, Latin- Amerikából:

Ez itt a híres költő Jorge Luis Borges.

Amikor megfenyegették

az argentin katonai junta pribékjei,

ő csak annyit mondott: "Ugyan már,

mi mással lehet fenyegetőzni, mint a halállal?"

Érdekes és szokatlan lenne viszont

valakit a halhatatlansággal fenyegetni.

Azonban éppen ez az, ami mindannyiunkat

fenyeget, az elektronikus tetoválások miatt.

Köszönöm.

(Taps)