Return to Video

Új gondolatok a tőkéről a 21. században

  • 0:01 - 0:03
    Örülök, hogy itt lehetek ma este.
  • 0:03 - 0:07
    A elmúlt 15 évben
    a jövedelem- és vagyonelosztás
  • 0:07 - 0:10
    történetét tanulmányoztam,
  • 0:10 - 0:12
    és az egyik érdekes eredmény
  • 0:14 - 0:16
    a kutatási adatok alapján az, hogy
  • 0:16 - 0:18
    hosszú távon
  • 0:18 - 0:21
    a tőke megtérülési rátája
  • 0:21 - 0:24
    meghaladja a gazdaság növekedési rátáját,
  • 0:24 - 0:27
    és ez nagyfokú vagyoni koncentrációhoz
    vezet.
  • 0:27 - 0:28
    Ez a koncentráció nem vég nélküli,
  • 0:28 - 0:31
    de minél nagyobb a szakadék a ráta
    és a növekedés között,
  • 0:31 - 0:34
    annál nagyobb vagyoni egyenlőtlenség
  • 0:34 - 0:37
    felé tart a társadalom.
  • 0:37 - 0:41
    Ez tehát a kulcstényező,
    amiről beszélek ma este,
  • 0:41 - 0:43
    de hadd mondjam el rögtön,
  • 0:43 - 0:45
    nem ez az egyetlen fontos tényező
  • 0:45 - 0:48
    a jövedelem- és vagyonelosztás
    dinamikájában.
  • 0:48 - 0:50
    Sok más tényező játszik fontos szerepet
  • 0:50 - 0:53
    a jövedelem-és vagyonelosztás
  • 0:53 - 0:54
    hosszú távú dinamikájában.
  • 0:54 - 0:56
    És még sok adatot
  • 0:56 - 0:58
    kell gyűjtenünk.
  • 0:58 - 1:01
    Kicsivel többet tudunk ma,
  • 1:01 - 1:03
    mint korábban,
    de még mindig túl keveset tudunk,
  • 1:03 - 1:06
    és számos folyamatot
  • 1:06 - 1:08
    - gazdasági, társadalmi,
    politikai folyamatot -
  • 1:08 - 1:10
    kell még tanulmányoznunk.
  • 1:10 - 1:13
    Ma tehát erre az egy tényezőre
    fogok koncentrálni,
  • 1:13 - 1:15
    de ez nem jelenti azt, hogy nincsenek
  • 1:15 - 1:16
    más fontos tényezők.
  • 1:16 - 1:18
    A legtöbb adat, amit bemutatok,
  • 1:18 - 1:21
    az interneten elérhető
  • 1:21 - 1:22
    adatbázisból származik:
  • 1:22 - 1:23
    "A világ legmagasabb jövedelmei"
  • 1:23 - 1:25
    Ez a létező legnagyobb adatbázis
  • 1:25 - 1:28
    a jövedelem-egyenlőtlenségről,
  • 1:28 - 1:29
    köszönhetően sok ország
  • 1:29 - 1:33
    több mint 30 tudósa munkájának.
  • 1:33 - 1:36
    Szeretnék bemutatni néhány tényt
  • 1:36 - 1:37
    az adatok alapján,
  • 1:37 - 1:39
    aztán visszatérünk
    a ráták különbségére.
  • 1:39 - 1:42
    Az egyik tény, hogy megváltozott
    a sorrend
  • 1:42 - 1:45
    a jövedelem-egyenlőtlenség tekintetében
  • 1:45 - 1:47
    az Egyesült Államok és Európa között
  • 1:47 - 1:48
    az elmúlt évszázadban.
  • 1:48 - 1:52
    1900 és 1910 környékén
    a jövedelem-egyenlőtlenség
  • 1:52 - 1:54
    Európában magasabb volt,
    mint az Államokban,
  • 1:54 - 1:57
    míg ma sokkal magasabb az USA-ban.
  • 1:57 - 1:59
    Hadd tegyem világossá:
  • 1:59 - 2:02
    ennek fő magyarázata nem a ráták
    különbsége.
  • 2:02 - 2:05
    Inkább az, hogy változik a szakképzettség
    kínálata és kereslete,
  • 2:05 - 2:08
    verseny van az oktatás és technológia,
  • 2:08 - 2:10
    globalizáció között,
    egyenlőtlen a hozzáférés
  • 2:12 - 2:14
    a szakképzettséghez az USA-ban,
  • 2:14 - 2:16
    ahol vannak nagyon jó, elit egyetemek,
  • 2:16 - 2:19
    de az oktatási rendszer alsó szintje
  • 2:19 - 2:20
    nem olyan jó,
  • 2:20 - 2:22
    tehát egyenlőtlen a hozzáférés
    a képzettséghez.
  • 2:22 - 2:24
    Ezen kívül a topmenedzserek
  • 2:24 - 2:27
    fizetésének példátlan növekedése
    az Egyesült Államokban
  • 2:27 - 2:30
    nehezen magyarázható
    csupán az oktatással.
  • 2:30 - 2:32
    Valami többről van tehát szó,
  • 2:32 - 2:34
    de erről ma nem beszélek sokat,
  • 2:34 - 2:37
    mert a vagyoni egyenlőtlenségre
    szeretnék koncentrálni.
  • 2:37 - 2:40
    Nézzünk egy egyszerű mutatót,
  • 2:40 - 2:42
    a jövedelem-egyenlőtlenségről.
  • 2:42 - 2:45
    A teljes jövedelemnek milyen aránya
  • 2:45 - 2:46
    áramlik a felső 10 %-hoz.
  • 2:46 - 2:49
    Mint látják, egy évszázaddal ezelőtt
  • 2:49 - 2:52
    az arány 40 és 50 % között volt Európában,
  • 2:52 - 2:55
    és kicsivel több, mint 40 % az USA-ban,
  • 2:55 - 2:57
    tehát nagyobb volt az egyenlőtlenség
    Európában.
  • 2:57 - 2:59
    Jelentős visszaesés történt
  • 2:59 - 3:02
    a 20. század első felében,
  • 3:02 - 3:04
    és az elmúlt évtizedben, mint látják
  • 3:04 - 3:08
    az USA-ban nagyobb lett az
    egyenlőtlenség, mint Európában,
  • 3:08 - 3:10
    ez az első tény, amit említettem.
  • 3:10 - 3:14
    A második tény inkább
    a vagyoni egyenlőtlenségről szól,
  • 3:14 - 3:17
    és a tény az, hogy a
    vagyoni egyenlőtlenség
  • 3:17 - 3:20
    mindig jóval nagyobb, mint
    a jövedelem-egyenlőtlenség,
  • 3:20 - 3:22
    továbbá a vagyoni egyenlőtlenség,
  • 3:22 - 3:25
    bár szintén nőtt az elmúlt évtizedekben,
  • 3:25 - 3:27
    nem olyan drámai ma,
  • 3:27 - 3:29
    mint volt egy évszázaddal ezelőtt,
  • 3:29 - 3:31
    még azzal együtt sem, hogy a teljes vagyon
    mennyisége
  • 3:31 - 3:33
    a jövedelemhez viszonyítva kiheverte
  • 3:33 - 3:35
    a nagy csapásokat, amelyeket
  • 3:35 - 3:37
    az első világháború,
    a nagy gazdasági válság,
  • 3:37 - 3:38
    a második világháború okozott.
  • 3:38 - 3:40
    Hadd mutassak két grafikont,
  • 3:40 - 3:43
    amik illusztrálják a második és
    harmadik tényt.
  • 3:43 - 3:47
    Ha megnézik a vagyoni egyenlőtlenség
    szintjét,
  • 3:47 - 3:51
    a teljes vagyonból ez az arány
  • 3:51 - 3:53
    áramlik a tulajdonosok felső 10 %-a felé,
  • 3:53 - 3:56
    tehát ugynazt a fordulatot figyelhetik meg
  • 3:56 - 3:58
    az USA és Európa között, mint az előbb
  • 3:58 - 4:00
    a jövedelmi egyenlőtlenségnél.
  • 4:00 - 4:03
    Tehát a vagyonkoncentráció nagyobb volt
  • 4:03 - 4:06
    Európában, mint az USA-ban
    egy évszázaddal ezelőtt
  • 4:06 - 4:08
    most pedig ennek ellenkezője igaz.
  • 4:08 - 4:10
    Két dolog látható:
  • 4:10 - 4:13
    Az egyik, hogy a vagyoni egyenlőtlenség
    általános szintje
  • 4:13 - 4:16
    mindig nagyobb a
    jövedelmi egyenlőtlenséghez képest.
  • 4:16 - 4:18
    Emlékeznek, a jövedelmi egyenlőtlenségnél
  • 4:18 - 4:21
    a felső 10 % részesedése
  • 4:21 - 4:25
    a teljes jövedelemből 30-50 % volt,
  • 4:25 - 4:28
    míg a vagyoninál ez az arány mindig
  • 4:28 - 4:30
    60 és 90 % között van.
  • 4:30 - 4:31
    Tehát ez az első tény,
  • 4:31 - 4:33
    ennek fontos szerepet van abban, hogy
  • 4:33 - 4:35
    a vagyoni koncentráció mindig
  • 4:35 - 4:37
    lényegesen nagyobb,
    mint a jövedelmi.
  • 4:37 - 4:40
    A második tény, hogy
    a vagyoni egyenlőtlenség
  • 4:40 - 4:43
    növekedése az elmúlt évtizedekben
  • 4:43 - 4:47
    még mindig nem érte el az 1910-es
    mértéket.
  • 4:47 - 4:49
    Tehát nagy a különbség,
  • 4:49 - 4:51
    a vagyoni egyenlőtlenség elég nagy,
  • 4:51 - 4:54
    a teljes vagyon 60-70 %-át birtokolja
    a felső 10 %,
  • 4:54 - 4:56
    de a jó hír, hogy a helyzet valójában
  • 4:56 - 4:58
    ma jobb, mint egy évszázaddal ezelőtt,
  • 4:58 - 5:01
    amikor 90 %-ot birtokolt
    a felső 10 % Európában.
  • 5:01 - 5:03
    Tehát, ami mára kialakult,
  • 5:03 - 5:05
    úgy nevezem, a középső 40 %,
  • 5:05 - 5:07
    azok, akik nincsenek a felső 10 %-ban,
  • 5:07 - 5:09
    és nincsenek az alsó 50 %-ban,
  • 5:09 - 5:11
    ők egy vagyonos középosztálynak
    tekinthetők,
  • 5:11 - 5:15
    akik 20-30 %-át birtokolják
  • 5:15 - 5:16
    a nemzeti összvagyonnak,
  • 5:16 - 5:20
    míg egy évszázaddal ezelőtt
    még szegények voltak,
  • 5:20 - 5:22
    ekkor még nem volt vagyonos középosztály.
  • 5:22 - 5:24
    Ez egy fontos változás,
  • 5:24 - 5:29
    és érdekes megfigyelni, hogy a
    vagyoni egyenlőtlenség
  • 5:29 - 5:32
    még nem érte el
    az első világháború előtti szintet,
  • 5:32 - 5:35
    de a teljes vagyon mennyisége már igen.
  • 5:35 - 5:37
    Látják? Ez a teljes vagyon értéke
  • 5:37 - 5:40
    a jövedelemhez viszonyítva,
  • 5:40 - 5:42
    ás láthatják, hogy különösen Európában,
  • 5:42 - 5:45
    már majdnem elértük
    az első világháború előtti szintet.
  • 5:45 - 5:47
    Tehát két külön
  • 5:47 - 5:50
    oldala van a történetnek.
  • 5:50 - 5:51
    Az egyik
  • 5:51 - 5:53
    a teljes vagyon, amit felhalmozunk,
  • 5:53 - 5:55
    és természetesen nincs azzal baj,
  • 5:55 - 5:57
    hogy sok vagyont halmozunk fel,
  • 5:57 - 6:00
    különösen, ha az eloszlik
  • 6:00 - 6:01
    és kevésbé koncentrált.
  • 6:01 - 6:04
    Kutatásunk középpontjában
  • 6:04 - 6:06
    a vagyoni egyenlőtlenség
    hosszú távú növekedése áll,
  • 6:06 - 6:09
    és, hogy mi fog történni a jövőben.
  • 6:09 - 6:11
    Hogyan magyarázható az a tény, hogy
  • 6:11 - 6:14
    az első világháborúig ilyen magas volt
  • 6:14 - 6:17
    a vagyoni egyenlőtlenség
    még ennél is nagyobb lett,
  • 6:17 - 6:21
    és mire számíthatunk a jövőben?
  • 6:21 - 6:25
    Rátérnék néhány magyarázatra
  • 6:25 - 6:27
    és feltevésre a jövővel kapcsolatban.
  • 6:27 - 6:28
    Azzal kezdeném, hogy
  • 6:28 - 6:30
    a legjobb modell annak bemutatására,
  • 6:30 - 6:32
    hogy a vagyon miért jóval
  • 6:32 - 6:35
    koncentráltabb, mint a jövedelem,
  • 6:35 - 6:38
    egy dinamikus, dinasztikus modell,
  • 6:38 - 6:40
    amelyben az egyének hosszú távra
    terveznek,
  • 6:40 - 6:43
    és különböző okok miatt
    vagyont halmoznak fel.
  • 6:43 - 6:46
    Ha az emberek csak az
    életciklus-szemlélet miatt
  • 6:46 - 6:48
    halmoznának fel vagyont,
  • 6:48 - 6:50
    tudják, hogy legyen pénzük fogyasztásra,
  • 6:50 - 6:51
    amikor idősek lesznek,
  • 6:51 - 6:54
    akkor a vagyoni egyenlőtlenség mértéke
  • 6:54 - 6:56
    többé-kevésbé azonos szintű lenne
  • 6:56 - 6:58
    a jövedelmi egyenlőtlenség szintjével.
  • 6:58 - 7:00
    De nagyon nehéz lenne magyarázatot adni
  • 7:00 - 7:02
    a vagyoni egyenlőtlenség jóval nagyobb
    mértékére
  • 7:02 - 7:03
    a jövedelmihez képest
  • 7:03 - 7:05
    csak az életciklus-modellel,
  • 7:05 - 7:07
    kell tehát egy történet,
  • 7:07 - 7:08
    amiben az emberek
  • 7:08 - 7:11
    más okok miatt is törődnek
    a vagyonfelhalmozással.
  • 7:11 - 7:13
    Pédául, jellemző, hogy vagyonukat
  • 7:13 - 7:16
    át akarják örökíteni
    a következő generációra, gyermekeikre,
  • 7:16 - 7:18
    vagy több esetben a vagyonfelhalmozás
  • 7:18 - 7:21
    oka a presztízs, a hatalom,
    ami együtt jár a vagyonnal.
  • 7:21 - 7:22
    Más okai is vannak tehát
  • 7:22 - 7:24
    a vagyonfelhalmozásnak,
    mint az életciklus,
  • 7:24 - 7:27
    amivel magyarázni tudjuk az adatokat.
  • 7:27 - 7:30
    A vagyonfelhalmozás dinamikus modelljeinek
  • 7:30 - 7:32
    nagy részében
  • 7:32 - 7:36
    a vagyonfelhalmozás dinasztikus indítéka
    miatt
  • 7:36 - 7:38
    előfordulhatnak véletlenszerű,
  • 7:38 - 7:40
    multiplikatív kilengések.
  • 7:40 - 7:42
    Például, hogy egy családban
  • 7:42 - 7:43
    nagyon sok a gyermek,
  • 7:43 - 7:45
    és a vagyon többfelé oszlik.
  • 7:45 - 7:47
    Más családban kevesebb a gyermek.
  • 7:47 - 7:49
    A megtérülési ráta is mutathat
    kilengéseket.
  • 7:49 - 7:52
    Egyes családok óriási tőkejövedelemre
    tesznek szert,
  • 7:52 - 7:53
    mások rossz befektetéseket eszközölnek.
  • 7:53 - 7:55
    Tehát mindig lesz mobilitás
  • 7:55 - 7:57
    a vagyonosodási folyamatban.
  • 7:57 - 7:59
    Néhányan feljebb jutnak,
    néhányan lejjebb csúsznak.
  • 7:59 - 8:01
    A lényeg, hogy
  • 8:01 - 8:02
    minden ilyen modellben,
  • 8:02 - 8:05
    az ilyen hatások egy adott eltéréséhez
  • 8:05 - 8:07
    a vagyoni egyenlőtlenség
    egyensúlyi szintje
  • 8:07 - 8:11
    a ráták különbségének meredek
    függvényeként alakul.
  • 8:11 - 8:14
    És értelemszerűen, azért fontos a
    különbség
  • 8:14 - 8:16
    a vagyoni megtérülési ráta
  • 8:16 - 8:18
    és a növekedési ráta között,
  • 8:18 - 8:20
    mert a kezdeti vagyoni egyenlőtlenségek
  • 8:20 - 8:23
    nagyobb ütemben fokozódnak,
  • 8:23 - 8:25
    ha a ráták közötti különbség nagyobb.
  • 8:25 - 8:26
    Vegyünk egy egyszerű példát,
  • 8:26 - 8:30
    amelyben a ráta 5 %, a növekedés 1 %,
  • 8:30 - 8:32
    így a vagyontulajdonosoknak csak
  • 8:32 - 8:35
    tőkejövedelmük egyötödét
    kell befektetniük,
  • 8:35 - 8:37
    hogy vagyonuk olyan mértékben nőjön,
  • 8:37 - 8:39
    mint a gazdaság mérete.
  • 8:39 - 8:40
    Így könnyebb
  • 8:40 - 8:42
    felépíteni és átörökíteni nagy vagyonokat,
  • 8:42 - 8:44
    mert négyötödöt fogyasztásra költhetnek,
  • 8:44 - 8:46
    feltéve, hogy nincs adó,
  • 8:46 - 8:48
    és csak egyötödöt kell befektetni.
  • 8:48 - 8:50
    Természetesen vannak családok,
    akik többet költenek,
  • 8:50 - 8:52
    és vannak, akik kevesebbet, tehát
  • 8:52 - 8:54
    mindig lesz mobilitás az elosztásban,
  • 8:54 - 8:57
    de átlagosan csak egyötödöt kell
    befektetni,
  • 8:57 - 9:00
    és ez lehetővé teszi a nagy vagyoni
    egyenlőtlenségek fennmaradását.
  • 9:00 - 9:03
    Nos, nem meglepő az állítás, hogy
  • 9:03 - 9:07
    a ráta örökké nagyobb lehet
    a növekedésnél,
  • 9:07 - 9:09
    mert lényegében így volt
  • 9:09 - 9:10
    az emberiség története során.
  • 9:10 - 9:14
    És ez mindenki számára nyilvánvaló,
  • 9:14 - 9:15
    annál az oknál fogva, hogy a növekedés
  • 9:15 - 9:18
    többnyire közel volt a 0 %-hoz
  • 9:18 - 9:19
    az emberiség története során.
  • 9:19 - 9:23
    Volt 0,1; 0,2; 03 %,
  • 9:23 - 9:25
    míg a népesség és az egy főre eső output
  • 9:25 - 9:27
    igen lassan növekedett,
  • 9:27 - 9:29
    mindeközben a tőke megtérülési rátája
  • 9:29 - 9:30
    természetesen nem 0 % volt.
  • 9:30 - 9:32
    A földtulajdonok esetében - ami
  • 9:32 - 9:34
    az iparosodás előtti társadalmakban
  • 9:34 - 9:37
    a tulajdon hagyományos formája volt -
  • 9:37 - 9:38
    általában 5 % volt.
  • 9:38 - 9:42
    Aki olvasott Jane Austentől, tudja ezt.
  • 9:42 - 9:45
    Évi 1.000 font jövedelemhez
  • 9:45 - 9:47
    20.000 font tőkére
  • 9:47 - 9:49
    van szükség, mivel hogy,
  • 9:49 - 9:51
    20.000 5 %-a 1.000.
  • 9:51 - 9:53
    Ez bizonyos módon segített
  • 9:53 - 9:55
    megszervezni a társadalmat,
  • 9:55 - 9:58
    mert a növekedésnél nagyobb ráta
  • 9:58 - 10:02
    lehetővé tette, hogy a
    vagyonosok
  • 10:02 - 10:05
    megélhessenek a tőkejövedelmükből
  • 10:05 - 10:07
    és mással is foglalkozhassanak,
  • 10:07 - 10:11
    mint a megélhetésükkel.
  • 10:11 - 10:13
    A történeti kutatásom
  • 10:13 - 10:15
    egyik fontos megállapítása, hogy
  • 10:15 - 10:18
    a modern ipari növekedés
    nem változtatta meg
  • 10:18 - 10:20
    az alapvető tényt, mint ahogy az
    várható lett volna.
  • 10:20 - 10:22
    Természetesen a növekedési ráta
  • 10:22 - 10:24
    az ipari forradalom után
  • 10:24 - 10:28
    növekedett, jellemzően 0-ról 1-2 %-ra,
  • 10:28 - 10:30
    de egyidejűleg a tőke megtérülési rátája
  • 10:30 - 10:32
    is növekedett,
  • 10:32 - 10:34
    így a rés közöttük
  • 10:34 - 10:36
    nem változott.
  • 10:36 - 10:38
    A 20. század során
  • 10:38 - 10:41
    a legkülönfélébb fejlemények
    történtek.
  • 10:41 - 10:43
    Először is, igen alacsony
    megtérülési ráta
  • 10:43 - 10:46
    az 1914-es és 1945-ös háború hatása miatt,
  • 10:46 - 10:48
    a vagyon megsemmisülése, infláció,
  • 10:48 - 10:50
    csőd a nagy gazdasági világválság alatt,
  • 10:50 - 10:52
    mindez szokatlanul alacsony szintre
  • 10:52 - 10:53
    csökentette a privát vagyon
  • 10:53 - 10:55
    megtérülési rátáját
  • 10:55 - 10:57
    1914 és 1945 között.
  • 10:57 - 10:59
    Aztán, a háború utáni időszakban
  • 10:59 - 11:03
    szokatlanul magas volt a növekedési ráta,
  • 11:03 - 11:05
    részben az újjáépítésnek köszönhetően.
  • 11:05 - 11:07
    Németországban, Franciaországban, Japánban
  • 11:07 - 11:08
    5 % volt a növekedési ráta
  • 11:08 - 11:12
    1950 és 1980 között,
  • 11:12 - 11:13
    nagyrészt az újjáépítésnek,
  • 11:13 - 11:16
    valamint a jelentős demográfiai
    növekedésnek,
  • 11:16 - 11:18
    a Baby Boom kohorszhatásának köszönhetően.
  • 11:18 - 11:20
    A jelek szerint ez nem fog sokáig tartani,
  • 11:20 - 11:22
    legalábbis a népesség növekedése
  • 11:22 - 11:25
    várhatóan alábbhagy a jövőben,
  • 11:25 - 11:28
    és számításaink szerint
    a legjobb esetben is
  • 11:28 - 11:30
    a hosszú távú növekedés közelebb lesz
  • 11:30 - 11:31
    az 1 vagy 2 %-hoz,
  • 11:31 - 11:33
    mint a 4 vagy 5 %-hoz.
  • 11:33 - 11:36
    Ha ezt megnézik
  • 11:36 - 11:38
    - ezek a legjobb becsléseink
  • 11:38 - 11:40
    a világ GDP növekedéséről
  • 11:40 - 11:42
    és a tőkemegtérülési rátáról,
  • 11:42 - 11:44
    az átlagos tőkemegtérülési rátáról -
  • 11:44 - 11:45
    láthatják, hogy a
  • 11:46 - 11:47
    történelemben
  • 11:47 - 11:49
    a növekedési ráta igen alacsony volt,
  • 11:49 - 11:50
    jóval alacsonyabb a megtérülési rátánál,
  • 11:50 - 11:53
    majd a 20. század alatt,
  • 11:53 - 11:55
    a népességi növekedés volt
  • 11:55 - 11:57
    igen jelentős a háború utáni időszakban,
  • 11:57 - 11:59
    és az újjáépítési folyamattal
  • 11:59 - 12:00
    a növekedés és a megtérülési ráta
  • 12:00 - 12:03
    között kisebb lett a rés.
  • 12:03 - 12:07
    Itt az ENSZ népességi becslésével
    kalkuláltam,
  • 12:07 - 12:09
    ami természetesen bizonytalan.
  • 12:09 - 12:11
    Elképzelhető, hogy újra
  • 12:11 - 12:13
    sok gyermek születik a jövőben,
  • 12:13 - 12:16
    és, hogy a növekedési ráták
    magasabbak lesznek
  • 12:16 - 12:17
    de egyelőre,
  • 12:17 - 12:20
    ezek a legoptimistább becslések,
  • 12:20 - 12:22
    és ezek szerint a globális növekedés
  • 12:22 - 12:24
    csökken, és a rés a ráták között
  • 12:24 - 12:26
    nagyobb lesz.
  • 12:26 - 12:29
    Nos, a másik szokatlan fejlemény
  • 12:29 - 12:31
    a 20. század során,
  • 12:31 - 12:32
    mint mondtam,
  • 12:32 - 12:35
    a tőke vesztesége, megadóztatása volt,
  • 12:35 - 12:37
    ez az adózás előtti megtérülési ráta,
  • 12:37 - 12:40
    ez pedig az adózás utáni
    megtérülési ráta,
  • 12:40 - 12:42
    és a tőkeveszteség után
  • 12:42 - 12:44
    ez az, ami lecsökkentette
  • 12:44 - 12:45
    az átlagos megtérülési rátát,
  • 12:45 - 12:47
    adózás után, tőkeveszteség után
  • 12:47 - 12:50
    a növekedési ráta alá hosszú időn át.
  • 12:50 - 12:51
    De tőkeveszteség nélkül,
  • 12:51 - 12:54
    adózás nélkül, ez nem történt volna meg.
  • 12:54 - 12:57
    Ami azt illeti, az egyensúly
  • 12:57 - 12:59
    a tőkemegtérülés és a növekedés között
  • 12:59 - 13:01
    sok különböző tényezőn múlik,
  • 13:01 - 13:03
    amiket nehéz előrevetíteni:
  • 13:03 - 13:05
    technológia és a tőkeintenzív
  • 13:05 - 13:08
    technológiák fejlődése.
  • 13:08 - 13:11
    Jelenleg a leginkább tőkeintenzív ágazatok
  • 13:11 - 13:14
    a gazdaságban az ingatlanszektor,
    a lakásépítés,
  • 13:14 - 13:17
    az energiaszektor, de lehet, hogy
    a jövőben
  • 13:17 - 13:21
    elterjednek a robotok több ágazatban,
  • 13:21 - 13:23
    és ezeknek nagyobb lesz az aránya
  • 13:23 - 13:25
    a teljes tőkeállományon belül, mint ma.
  • 13:25 - 13:27
    Persze ettől még messze vagyunk,
  • 13:27 - 13:28
    és egyelőre sokkal fontosabb az,
  • 13:28 - 13:30
    ami az ingatlan-és energiaszektorban
  • 13:30 - 13:32
    történik a teljes tőkeállomány és
  • 13:32 - 13:34
    tőkerészesedés szempontjából.
  • 13:34 - 13:36
    A másik fontos kérdés
  • 13:36 - 13:38
    a nagyságrend szerepe
    a portfóliókezelésben
  • 13:38 - 13:40
    a pénzügyi komplexitással,
  • 13:40 - 13:42
    pénzügyi deregulációval együtt,
  • 13:42 - 13:44
    ami által könnyebb magasabb
    megtérülési rátát elérni
  • 13:44 - 13:46
    nagyobb portfólió esetében,
  • 13:46 - 13:49
    és ez különösen erős
  • 13:49 - 13:51
    a milliárdosok, tőkealapítványok esetében.
  • 13:51 - 13:53
    Csak hogy egy példát mutassak,
  • 13:53 - 13:56
    ez a Forbes magazin rangsora
    a milliárdosokról
  • 13:56 - 14:00
    1987-2013 között,
  • 14:00 - 14:02
    és láthatják, a legvagyonosabbak
  • 14:02 - 14:05
    évente hat-hét százalékkal gyarapodtak
  • 14:05 - 14:08
    reálértéken, infláció feletti mértéken,
  • 14:08 - 14:10
    miközben a világon az átlagjövedelem,
  • 14:10 - 14:12
    az átlagvagyon
  • 14:12 - 14:15
    évi 2 %-kal nőtt.
  • 14:15 - 14:17
    Ugyanez látható a nagy egyetemi
  • 14:17 - 14:18
    alapítványok esetében is -
  • 14:18 - 14:20
    minél nagyobb az indulótőke,
  • 14:20 - 14:22
    annál nagyobb a megtérülési ráta.
  • 14:22 - 14:24
    Mit lehet tenni?
  • 14:24 - 14:26
    Az első dolog, úgy gondolom,
    hogy szükség van
  • 14:26 - 14:28
    nagyobb pénzügyi átláthatóságra.
  • 14:28 - 14:32
    Túl keveset tudunk a globális vagyon
    dinamikájáról,
  • 14:32 - 14:34
    szükség van tehát a banki információk
  • 14:34 - 14:35
    kiadására.
  • 14:35 - 14:38
    Szükség van a pénzügyi eszközök
    globális regisztrációjára,
  • 14:38 - 14:41
    a vagyon adóztatásának
    nagyobb összehangolására,
  • 14:41 - 14:44
    és még egy alacsony kulcsú vagyonadó is
  • 14:44 - 14:46
    információt szolgáltathatna ahhoz,
  • 14:46 - 14:49
    hogy politikánkat a megfigyeléseinkhez
  • 14:49 - 14:51
    a megállapításainkhoz.tudjuk igazítani.
  • 14:51 - 14:52
    És bizonyos mértékig, a harc
  • 14:52 - 14:54
    az adóparadicsomok ellen,
  • 14:54 - 14:56
    az információk automatikus kiadása
  • 14:56 - 14:57
    ebbe az irányba visz minket.
  • 14:57 - 15:00
    Van más módja is a vagyon
    újraelosztásának,
  • 15:00 - 15:03
    aminek alkalmazása vonzó lehet.
  • 15:03 - 15:04
    Az infláció:
  • 15:04 - 15:06
    sokkal könnyebb pénzt nyomtatni,
  • 15:06 - 15:08
    mint adótörvényt írni, ez tehát vonzó,
  • 15:08 - 15:10
    de néha meg nem tudjuk, mit kezdjünk
    a pénzzel.
  • 15:10 - 15:12
    Ez probléma.
  • 15:12 - 15:14
    A kisajátítás nagyon vonzó.
  • 15:14 - 15:16
    Amikor úgy éreznénk, hogy egyesek már túl
    gazdagok,
  • 15:16 - 15:17
    kisajátítást végeznénk.
  • 15:17 - 15:19
    De ez nem túl hatékony módszer
  • 15:19 - 15:22
    a vagyon dinamikájának szabályozására.
  • 15:22 - 15:24
    A háború még kevésbé hatékony,
  • 15:24 - 15:27
    úgyhogy én a progressszív adózásra
    szavazok,
  • 15:27 - 15:29
    de természetesen, a történelem
    - (nevetés) -
  • 15:29 - 15:31
    a történelem mindig kitermeli a
    legjobb módszert,
  • 15:31 - 15:33
    és ez valószínűleg ötvözni fogja
  • 15:33 - 15:34
    az említett gondolatokat.
  • 15:34 - 15:36
    Köszönöm.
  • 15:36 - 15:38
    (Taps)
  • 15:38 - 15:43
    Bruno Giussani: Thomas Piketty. Köszönöm.
  • 15:43 - 15:46
    Thomas, szeretnék feltenni
    két-három kérdést,
  • 15:46 - 15:50
    mert természetesen lenyűgöző,
    ahogy az adatokat ismeri,
  • 15:50 - 15:53
    de alapvetően azt állítja,
  • 15:53 - 15:55
    a vagyoni koncentráció erősödése
  • 15:55 - 15:57
    a kapitalizmus természetes folyamata,
  • 15:57 - 16:00
    és hogy ha nem avatkozunk be,
  • 16:00 - 16:03
    akkor az egész rendszer veszélybe
    kerülhet,
  • 16:03 - 16:04
    ezért intézkedések bevezetését
  • 16:04 - 16:07
    javasolja a vagyon újraelosztására,
  • 16:07 - 16:09
    köztük néhányat láthattunk:
  • 16:09 - 16:11
    pl. a progresszív adózást.
  • 16:11 - 16:13
    A jelenlegi politikai környezetben,
  • 16:13 - 16:15
    mennyire reálisak ezek?
  • 16:15 - 16:17
    Mit gondol, mi a valószínűsége,
  • 16:17 - 16:18
    hogy ezeket bevezetik?
  • 16:18 - 16:20
    Thomas Piketty: Azt gondolom,
  • 16:20 - 16:21
    ha visszatekintünk,
  • 16:21 - 16:24
    a jövedelem, a vagyon és az adózás
    története
  • 16:24 - 16:26
    tele van meglepetéssel.
  • 16:26 - 16:28
    Úgyhogy nem nyűgöz le,
  • 16:28 - 16:30
    ha valaki előre tudja,
  • 16:30 - 16:31
    hogy mi fog történni vagy mi nem.
  • 16:31 - 16:33
    Azt gondolom, egy évszázaddal ezelőtt
  • 16:33 - 16:35
    sokan azt mondták volna,
  • 16:35 - 16:37
    hogy a progresszív adózás nem fog
    megvalósulni,
  • 16:37 - 16:38
    aztán megvalósult.
  • 16:38 - 16:40
    Sőt, öt évvel ezelőtt
  • 16:40 - 16:43
    sokan azt mondták volna, hogy a banktitok
  • 16:43 - 16:45
    örökre Svájcban marad,
  • 16:45 - 16:46
    hogy Svájcnak túl nagy hatalma
  • 16:46 - 16:48
    van a világban,
  • 16:48 - 16:51
    aztán hirtelen néhány USA-szankció
  • 16:51 - 16:53
    Svájc ellen nagy változást hozott,
  • 16:53 - 16:55
    és most már úton vagyunk
  • 16:55 - 16:57
    a pénzügyi átláthatóság felé.
  • 16:57 - 17:01
    Úgy gondolom, nem olyan nehéz
  • 17:01 - 17:04
    politikailag jobban együttműködni.
  • 17:04 - 17:06
    Lesz majd egy egyezményünk,
  • 17:06 - 17:09
    a tárgyalóasztalnál a világ GDP-jének
    felét produkáló
  • 17:09 - 17:11
    USA-val és Európával,
  • 17:11 - 17:13
    és ha világ GDP-jének fele sem elég,
  • 17:13 - 17:16
    hogy előbbre jussunk a
    pénzügyi átláthatóság
  • 17:16 - 17:20
    és multinacionális cégek profitjának
    minimális megadóztatása tekintetében,
  • 17:20 - 17:21
    akkor mi kell még?
  • 17:21 - 17:25
    Úgy gondolom, nem technikai akadályokról
    van szó.
  • 17:25 - 17:27
    Előbbre juthatunk,
  • 17:27 - 17:29
    ha pragmatikusabban közelítünk
    e kérdésekhez
  • 17:29 - 17:31
    és megfelelő szankciót alkalmazunk
  • 17:31 - 17:34
    azokra, akik hasznot húznak
    a pénzügyi átláthatatlanságból .
  • 17:34 - 17:36
    BG: Az egyik érv
  • 17:36 - 17:37
    az Ön álláspontjával szemben,
  • 17:37 - 17:39
    hogy a gazdasági egyenlőtlenség
  • 17:39 - 17:42
    nemcsak természete a kapitalizmusnak,
    hanem az egyik hajtóereje.
  • 17:42 - 17:45
    Tehát, ha intézkedésekkel csökkentjük
    az egyenlőtlenséget,
  • 17:45 - 17:48
    akkor potenciálisan csökkentjük
    a növekedést is.
  • 17:48 - 17:49
    Hogyan válaszol ezekre?
  • 17:49 - 17:51
    TP: Úgy gondolom, az egyenlőtlenség
  • 17:51 - 17:53
    önmagában nem probléma.
  • 17:53 - 17:55
    Az egyenlőtlenség egy adott pontig
  • 17:55 - 17:58
    elősegítheti az innovációt és a
    növekedést.
  • 17:58 - 18:00
    A probléma a mérték.
  • 18:00 - 18:02
    Amikor az egyenlőtlenség túlzott mértékű,
  • 18:02 - 18:05
    már nem segíti a növekedést,
  • 18:05 - 18:07
    sőt károssá válik,
  • 18:07 - 18:10
    mert azt eredményezi, hogy állandósul
  • 18:10 - 18:11
    az egyenlőtlenség
  • 18:11 - 18:13
    és alacsony lesz a mobilitás.
  • 18:13 - 18:16
    Például, az a fajta vagyoni koncentráció,
  • 18:16 - 18:19
    ami a 19. században végbement
  • 18:19 - 18:21
    nagyjából az első világháborúig
  • 18:21 - 18:23
    az európai országokban,
  • 18:23 - 18:25
    nem segítette elő a növekedést.
  • 18:25 - 18:27
    Ezt megsemmisítették
  • 18:27 - 18:30
    a tragikus események és a szabályok
    megváltozása,
  • 18:30 - 18:32
    de nem akadályozták meg a növekedést.
  • 18:32 - 18:35
    Ezenkívül a nagyfokú egyenlőtlenség
    káros lehet
  • 18:35 - 18:37
    a demokratikus intézmények számára,
  • 18:37 - 18:40
    ha egyenlőtlen hozzáférést eredményez
    a politikához,
  • 18:40 - 18:42
    és a privát pénzek befolyása
  • 18:42 - 18:44
    az USA politikájában, azt gondolom,
  • 18:44 - 18:46
    manapság aggodalomra ad okot.
  • 18:46 - 18:49
    Nem akarhatunk visszatérni
  • 18:49 - 18:51
    az első világháború előtti
    egyenlőtlenséghez.
  • 18:51 - 18:55
    Ha a középosztály tisztes vagyonnal
    rendelkezik,
  • 18:55 - 18:58
    az nem tesz rosszat a növekedésnek.
  • 18:58 - 19:00
    Valójában előnyös
  • 19:00 - 19:03
    mind a tőke, mind a hatékonyság
    szempontjából.
  • 19:03 - 19:05
    BG: Mint említettem
  • 19:05 - 19:07
    a könyvét kritikával illették.
  • 19:07 - 19:08
    Bíráltak néhány adatot.
  • 19:08 - 19:10
    Bírálták, ahogy az adathalmazokat
    kiválasztotta.
  • 19:10 - 19:13
    Vádolták, hogy szemezget az adatokból,
  • 19:13 - 19:15
    hogy elméletét alátámassza.
    Mit válaszol erre?
  • 19:15 - 19:17
    TP: Az a válaszom, hogy örülök,
  • 19:17 - 19:19
    hogy ez a könyv vitára ösztönöz.
  • 19:19 - 19:22
    Részben ez volt a szándék.
  • 19:22 - 19:25
    Azért tettem fel az adatokat az internetre
  • 19:25 - 19:27
    részletes számításokkal,
  • 19:27 - 19:29
    nyílt és átlátható vitát folytassunk
  • 19:29 - 19:31
    erről a kérdésről.
  • 19:31 - 19:33
    Pontról pontra megválaszoltam
  • 19:33 - 19:35
    minden aggodalmat.
  • 19:35 - 19:38
    Hadd mondjam el, ha ma újra kellene
    írnom a könyvet
  • 19:38 - 19:39
    belevenném, hogy
  • 19:39 - 19:41
    a vagyoni egyenlőtlenség növekedése,
  • 19:41 - 19:43
    különösen az Egyesült Államokban,
  • 19:43 - 19:46
    tulajdonképpen nagyobb,
    mint a könyvben írtam.
  • 19:46 - 19:49
    Van egy új tanulmány Saez és Zucman
    kutatóktól,
  • 19:49 - 19:51
    ami azt utatja új adatokkal,
  • 19:51 - 19:52
    amik még nem voltak a könyv írásakor,
  • 19:52 - 19:55
    hogy a vagyoni koncentráció az USA-ban
  • 19:55 - 19:57
    nagyobb mértékű, mint írtam.
  • 19:57 - 19:59
    És lesznek majd további adatok a jövőben.
  • 19:59 - 20:01
    Néhány adat más irányba fog mutatni.
  • 20:01 - 20:05
    Nézze, majdnem minden héten
  • 20:05 - 20:08
    új, naprakész adatokat teszünk fel
    ebbe az adatbázisba
  • 20:08 - 20:10
    és ezt folytatjuk a jövőben is,
  • 20:10 - 20:12
    különösen a feltörekvő országokban,
  • 20:12 - 20:15
    és örömmel veszem, ha mások is
    csatlakoznak
  • 20:15 - 20:17
    ehhez az adatgyűjtő folyamathoz.
  • 20:17 - 20:20
    Természetesen egyetértek,
  • 20:20 - 20:22
    hogy nem eléggé átlátható
  • 20:22 - 20:24
    a vagyon dinamikája,
  • 20:24 - 20:26
    és ahhoz, hogy jobb adataink legyenek,
  • 20:26 - 20:28
    jó megoldás lenne a vagyonadó,
  • 20:28 - 20:29
    kezdetben egy alacsony kulccsal.
  • 20:29 - 20:31
    Mindannyian egyetérthetünk
  • 20:31 - 20:33
    ebben a fontos előrelépésben,
  • 20:33 - 20:36
    és a politikánknak a megállapításokhoz
    történő igazításában.
  • 20:36 - 20:38
    Az adózás a tudás forrása,
  • 20:38 - 20:41
    és erre van most leginkább szükségünk.
  • 20:41 - 20:43
    BG: Thomas Piketty, merci beaucoup.
  • 20:43 - 20:47
    Köszönöm.
    TP: Köszönöm. (Taps)
Title:
Új gondolatok a tőkéről a 21. században
Speaker:
Thomas Piketty
Description:

Thomas Piketty, francia közgazdász nagy port kavart 2014 elején megjelent könyvével, benne egy egyszerű, kegyetlen képlettel: r > g (azaz a tőkemegtérülési ráta általában nagyobb, mint a gazdasági növekedés). Előadásában adatok széles körét vonultatja fel, amelyek alapján a következő megállapításra jutott: a gazdasági egyenlőtlenség nem újkeletű, viszont egyre súlyosabb, és radikális hatásai lehetnek.

more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TEDTalks
Duration:
21:00

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.