Miért nem véd a bukósisak az agyrázkódástól - és mi az, ami védhetne

Mi az az agyrázkódás? Valószínűleg nem az, amire gondolsz. Ebben az előadásban a legkorszerűbb kutatásból merítve, David Camarillo biomérnök (korábban futballjátékos) bemutatja, mi is történik valójában agyrázkódás közben -- és miért nem véd ez ellen egy szokványos sportsisak. Íme, hogyan előzhető meg a jövőben az agyrázkódás.

Az agyrázkódás szó manapság nagyobb
félelmet vált ki, mint valaha,

és én személyesen is ismerem az érzést.

10 éven át [amerikai] futballoztam,

ezerszer érte ütés a fejemet.

És azt kell mondjam,
néhány biciklis balesetem

még ennél is rosszabb volt, mely során
agyrázkódást szenvedtem.

– a legutóbbi következményeivel
még most is küzdök,

ahogy itt állok ma előttetek.

Az agyrázkódás körül
van egy bizonyos félelem,

ami nem alaptalan.

Egyes információk szerint
a többszörös agyrázkódás,

olyan korai demenciához vezethet,
mint az Alzheimer-kór,

vagy a krónikus traumatikus
enkefalopátia (CTE).

Ez volt a témája Will Smith
"Sérülés" c. filmjének.

Szóval elkezdtek felfigyelni a focira,
és a katonaságnál látottakra,

de talán kevesen tudjátok,

hogy a gyermekek agyrázkódását
általában a biciklizés okozza,

tehát sportolásból fakad az agyrázkódás.

És még valami, amit meg kell
osztanom veletek:

talán nem tudjátok,

de a biciklizés, futball,
és sok más tevékenység

során viselt sisakokat

nem aszerint tervezték vagy tesztelték,

hogy mennyire képesek megvédeni
gyerekeiteket az agyrázkódástól.

Valójában a tervezés
és tesztelés arra irányult,

hogy koponyatörés ellen
nyújtsanak védelmet.

Rengeteg szülő kérdezi tőlem

újra és újra, hogy:

"Engedné saját gyermekét
[amerikai] futballozni?"

Vagy_ "Engedhetem focizni a gyermekemet?"

Úgy gondolom, hogy jelenleg

még nagyon messze állunk attól,
hogy biztos választ adhassunk.

Tehát egy kicsit más
szemszögből tekintek a kérdésre,

és tudni szeretném, miként
előzhetnénk meg az agyrázkódást.

Lehetséges-e egyáltalán?

A legtöbb szakértő úgy véli, nem.

A laboratóriumban végzett munkánk azonban

egyre több részletet tár fel
az agyrázkódás körül,

ami lehetővé teszi, hogy jobban megértsük.

Sisakkal azért tudjuk
megelőzni a koponyatörést,

mert az nagyon egyszerű.
Hiszen tudjuk, hogyan működik.

Az agyrázkódás ezzel ellentétben rejtély.

Szóval, hogy nagyjából megértsétek,
mi történik agyrázkódás során,

egy videót szeretnék nektek mutatni,

amit a Google keresőben
is megtaláltok, ha beírjátok:

"Mi az agyrázkódás?"

Egy CDC-s [kórmegelőző központ]
honlapra kerültök,

ahol a videó lényegében
az egész történetet bemutatja.

Láthatod, ahogy előre bukik a fej,

míg az agy kissé késleltetve

követi a mozdulatot,

és a koponyának ütődik.

Visszapattan a koponyáról,

majd a koponya másik végébe csapódik.

A CDC a videóban külön hangsúlyozza,

– amelyet megjegyzem, az NFL támogatott –

hogy az agy felszínét,

mely feltehetően a koponyának ütődött,

zúzódás, vagy sérülés érte,
tehát az agy felszínét érintette.

Azért választottam ezt a videót,

hogy elmondjam, hogy bár valószínűleg
vannak benne a tudósoknak

az agyrázkódásról alkotott véleményét
tükröző megállapítások,

több benne a téves állítás.

Egy dolog, amivel egyetértek,
a legtöbb kutatóval együtt,

hogy az agynak tényleg
van egy ilyen dinamikája.

Valóban késleltetve ütődik a koponyának,

aminek hatására
előre-hátra mozogva oszcillál.

Ez az, amit igaznak vélünk.

A videóban látható mozgás mértéke azonban

valószínűleg egyáltalán nem helytálló.

A koponyaboltozat alatti
terület igen keskeny,

csupán pár milliméternyi,

és az egészet agy-gerincvelő
folyadék veszi körül,

amely védőrétegként funkcionál.

Tehát az agy valószínűleg nagyon
keveset mozog a koponyán belül.

A másik probléma ezzel a videóval,

hogy az agyat úgy mutatja be,

mint egy mozgó merev testet,

ami szintén nem igaz.

Az agyunk az egyik leglágyabb
anyag a testünkben,

leginkább zseléként lehet elképzelni.

Tehát ahogy a fejed előre és hátra mozog,

az agyad csavarodik, forog és torzul,

a szövet pedig megnyúlik.

Úgy gondolom, a legtöbb
szakértő egyetért azzal,

hogy az agyrázkódás nem olyasvalami,

ami az agy felszínén történik,

hanem inkább valahol sokkal mélyebben,

az agy középpontja körül.

Nos, mi úgy próbáljuk
megoldani a problémát,,

megérteni az agyrázkódás mechanizmusát,

és megtalálni a megelőzés módját,

hogy egy ilyen szerkezetet használunk.

Ez egy fogvédő.

Érzékelők vannak benne,
melyek lényegében ugyanolyanok,

mint a mobiltelefonban lévők:

gyorsulásmérők, giroszkópok.

És ha valaki beütötte a fejét,

meg tudja mutatni, miként mozgott a fej,

másodpercenként ezer minta alapján.

A fogvédő működési elve a következő:

illeszkedik a fogakra.

A fog az egyik legkeményebb
anyag a szervezetünkben.

Tehát szilárdan illeszkedik
a koponyánkhoz,

és a lehető legpontosabb
méréseket képes szolgáltatni

a koponya mozgásáról.

Vannak, akik más
módon próbálkoztak: sisakokkal.

Mi másféle, bőrre illeszkedő
érzékelőket is kipróbáltunk,

de ezek egyszerűen túl sokat mozognak,

így rájöttünk, hogy ez az
egyetlen megbízható módja

a pontos méréseknek.

Szóval most, hogy van ez a szerkezetünk,
nemcsak holttesteket tanulmányozhatunk.

Ugyanis jelenleg ez az egyetlen módja

az agyrázkódás vizsgálatának.

De mi élő embereket szerettünk
volna tanulmányozni.

Merre találhatnánk egy csapat önkéntest,

akik hajlandók lennének folyton
egymásnak ütni a fejüket,

agyrázkódás céljából?

Nos, én voltam az egyik közülük,

ők pedig a barátságos
standfordi focicsapat.

Tehát ez a mi laboratóriumunk,

és szeretném bemutatni nektek

az eszközzel mért első agyrázkódást.

Felhívnám a figyelmet,
hogy a szerkezetben lévő giroszkóp

lehetővé teszi a fej
elfordulásának mérését.

A legtöbb szakértő szerint
ugyanis ez a kritikus tényező,

amely megmutathatja,
mi történik agyrázkódáskor.

Kérlek, tekintsétek meg a videót.

Közvetítő: "A Pumák később küldenek
be új embert, de Luck-nak van ideje,

és Winslow-nak ütközése volt.

Remélem, rendben van."

(A közönség ordít)

A képernyő tetején látható,

ahogy post route-ot fut,

szépen leválik, jön a safety.

Itt van valós sebességgel.
Hallani fogjátok.

Az ütközést okozta --

David Camarillo: Elnézést,
talán harmadjára kicsit túlzás,

de most már értitek.

Ha csak ezt a filmet nézitek,

szinte csak az látható, hogy nagyon
erősen megütötték és lesérült.

De ha megnézzük a fogvédője

által gyűjtött adatokat,

sokkal több részlethez,
sokkal több információhoz jutunk.

Az egyik dolog, amit észrevettünk,

hogy az ütés az arcvédője
bal alsó felében érte.

Ez volt az első dolog, ami a józan
észnek ellent mondott.

A feje ugyanis nem mozdult el jobbra.

Valójában először balra fordult.

Aztán, ahogy összenyomódott a nyaka,

a lökés ereje rántotta vissza jobbra.

Szóval ez a bal-jobb irányú mozgás
egy ostorhoz hasonló jelenség volt,

és valószínűleg ez vezetett
az agysérüléshez.

Nos, a szerkezet korlátozott abban,
hogy csak a koponyamozgást méri.

De mi azt akartuk megtudni,
hogy mi történik az agy belsejében.

Ezért bevontuk a svéd
Svein Kleiven csoportot.

Ők fejlesztettek egy végeselem-modellt
az agy működésére.

Tehát ez itt egy szimuláció,

amely a fogvédő által a bemutatott
sérülésből nyert adatokra épül.

Itt látható az agy,

– ez egy keresztmetszet szemből nézve –,

amint csavarodik és elfordul,
ahogy azt már említettem.

Jól látható, hogy közel sem
hasonlít a CDC-videóhoz.

Na most a videón látható színek,

az agyszövet nyúlását mutatják.

A piros 50%-ot jelent.

Eszerint az agy 50%-kal megnyúlt
az eredeti hosszához képest,

a szövet az érintett területen.

És amire leginkább szeretném
felhívni a figyelmet, az a piros folt.

Ez a piros folt nagyon közel van
az agy központjához,

és viszonyításképpen:

a külső felszínen nem látható
hasonló elszíneződés,

ahogy azt a CDC-videón láthattátok.

Részletesebben kifejtve,

hogy szerintünk mi történik
agyrázkódás közben,

megemlíteném,

saját és mások megfigyeléseit,
mely szerint az agyrázkódás során,

amikor beütöd a fejed, a fej
ebbe az irányba mozdul el.

Ez gyakoribb az olyan
sportoknál, mint a futball,

de ez veszélyesebbnek tűnik.
Szóval mi történik itt pontosan?

Nos, az emberi agyról elmondható,

hogy eltér a többi állat agyától,

a két nagyméretű lebenynek köszönhetően.

Van egy jobb és egy bal agyféltekénk.

Az ábrán szereplő kulcstényező,

a jobb és a bal agyfélteke
központja alatt lévő

hatalmas hasadék,
amely mélyen az agyba nyúlik.

És ebben a hasadékban,
ami a képen most nem látható,

kénytelenek vagytok hinni nekem,

van egy rostos szövetréteg.

Agysarlónak hívják,

és a fej elülső részétől fut
végig a koponya hátsó részéig,

és meglehetősen merev.

Ebből az következik, hogy ha ütés ér,

és elfordul a fejed
ebbe a bal-jobb irányba,

az erő azonnal az agy
központjába áramlik.

És vajon mi található a hasadék alján?

Az agy idegsejtjeinek hálózata,

tulajdonképpen ez a
vörös köteg a hasadék alján,

a legnagyobb rostköteg,

ami a jobb és a bal agyfélteke közötti
összekapcsolásért felelős.

A neve kérgestest.

Szerintünk ez lehet

az agyrázkódás mögötti
leggyakoribb mechanizmus:

ahogy az erőhatások lefelé haladnak,
elérik a kérgestestet,

és zavart okoznak a jobb
és a bal félteke között,

ami megmagyarázza
az agyrázkódás egyes tüneteit.

Ez a megfigyelés a korábban
említett agysérülésnél,

a krónikus traumatikus
enkefalopátiánál is fennáll.

Ez itt egy középkorú, volt profi
futballjátékos agyának képe.

Szeretnék rámutatni arra,
hogy ha a kérgestestet figyelitek,

és visszamegyek ide, ahol a
kérgestest normál méretű,

látszik, hogy a krónikus traumatikus
enkefalopátiás személyé

jelentős mértékben elsorvadt.

És ugyanez igaz a kamrák
közötti összes helyre is.

Ezek a kamrák sokkal nagyobbak.

A központ közelében lévő szövetek

elhaltak az idővel.

Tehát az eredmények következetesek.

Nos, van néhány jó hírem is,

és remélem, hogy az előadás végén
reménnyel szolgálhatok.

Az egyik dolog, amit megfigyeltünk

a sérülés mechanizmusát illetően,

hogy bár az erőkifejtés
gyorsan eléri a hasadékot,

egy bizonyos időbe azért mégis beletelik.

Úgy véljük, ha kellően
le tudnánk lassítani a fejet,

hogy az agy ne késleltetve reagáljon,

hanem együtt mozogjon a koponyával,

talán képesek lennénk megelőzni
az agyrázkódás bekövetkezését.

Szóval hogyan lassítható le a fej?

(Nevetés)

Egy gigantikus bukósisakkal.

Ha nagyobb a hely, több idő marad,

és talán picit vicces,
de néhányan már láthattatok ilyet.

Ez egy buborékfocista,
és ez egy valódi sport.

Nemrég láttam is pár fiatal felnőttet,

amint a házam előtt űzték ezt a sportot,

és tudomásom szerint
nem jelentettek agyrázkódást.

(Nevetés)

De komolyra fordítva a szót,
az alapelképzelés bevált,

csak kicsit el van túlozva.

Ez nem valami praktikus
biciklizéshez, vagy futballhoz.

Tehát elkezdtünk együttműködni
a svéd Hövding céggel.

Néhányan talán már
találkoztatok a munkáikkal,

ők ugyanazt az elvet használják
térnyerésre, csak levegővel,

az agyrázkódás megelőzésére.

Gyerekek, ezt ne próbáljátok ki otthon.

Ez a kaszkadőr nem visel bukósisakot.

Helyette van egy nyakpárnája,

amiben érzékelők vannak,

ugyanolyanok, mint az
érzékelős fogvédőben.

Az esést képes előre észlelni.

Van benne egy légzsák, ami kinyílik,

lényegében ugyanúgy, ahogy az autóban.

A szerkezettel végzett
laborkísérletek során azt láttuk,

hogy remekül csökkenti az agyrázkódás
kockázatát bizonyos esetekben,

egy normál biciklis sisakhoz képest.

Ez egy igen izgalmas fejlesztés.

De hogy valóban megvalósítsuk
a technológia előnyeit,

amely megelőzheti az agyrázkódást,

szabványosításra van szükség.

Ez a realitás.

Ezt a szerkezetet Európában forgalmazzák,

de az USA-ban nem, és valószínűleg
nem is fogják a közeljövőben.

Szeretném elmondani, hogy miért.

Van néhány jó oka és néhány kevésbé jó.

A biciklis sisakokra szövetségi
szabályozás érvényes.

Az Egyesült Államok Fogyasztói
Termékbiztonsági Bizottsága jogosult

bármely sisak forgalomba
helyezését engedélyezni,

és ez a teszt, amit használnak.

Ez megint az, amit az elején mondtam
nektek a koponyatörésről.

Ez az, amire ez a teszt szolgál.

Ez egy fontos dolog.

Megmentheti az életedet,
de nem mondanám elegendőnek.

Például egy dolog,
amit a teszt nem értékel:

nem mutatja meg,
hogy az a légzsák el fog sülni

a megfelelő időben és helyen,
de nem fog, ha nem szükséges.

Ehhez hasonlóan nem mutatja meg,

hogy ez a sisak megelőzi-e
az agyrázkódást, vagy nem?

A futballsisakoknak viszont,
melyekre nincs szabályozás,

még mindig nagyon hasonló tesztjük van.

Nincs rájuk vonatkozóan
állami szabályozás.

Van egy ipari testületük,
ahogy legtöbb iparágnak.

De ez a testület, meg kell mondjam,
meglehetősen ellenálló

a szabványok frissítésével szemben.

Szóval a laboromban nemcsak
az agyrázkódás folyamatán dolgozunk,

hanem azt is szereznénk megérteni,
hogyan alkothatunk jobb szabványokat.

Reméljük, hogy a kormány használni
tudja az ilyen jellegű információkat

az újítások elősegítésére,

a fogyasztók tájékoztatásával,

hogy mennyire védettek egy adott sisakkal.

Végül szeretnék visszatérni
az eredeti kérdéshez:

hogy nyugalommal hagynám-e
a gyermekemet focizni,

vagy biciklizni.

Talán csak a saját
traumám következménye,

de meglehetősen nyugtalan vagyok,
amikor a lányom Rose biciklizik.

Ő másfél éves,

és már nagyon száguldozna
San Fransisco utcáin.

Ez az egyik ilyen utca alján készült.

Az én személyes célom
– és hiszem, hogy elérhető –

továbbfejleszteni
ezeket a technológiákat.

Főleg ezen dolgozunk a laboromban:

hogy optimálisan kihasználjuk a sisakot.

Biztos vagyok benne,
hogy megtaláljuk a megoldást,

és még mielőtt a lányom
kétkerekezni kezd,

elérhető lesz,

és valóban csökkenti majd
az agyrázkódás kockázatát,

és a szabályozótestületek is jóváhagyják.

Szeretném

– és tudom, hogy ez néhányotoknak
sürgetőbb volna,

nekem még van pár évem –

hogy azt mondhassam a szülőknek
és nagyszülőknek, akik kérdeztek,

hogy biztonságos és egészséges a
gyerekeiknek e tevékenységeket űzni.

Szerencsés vagyok, hogy egy
csodálatos csapatom van a Standfordon,

akik keményen dolgoznak ezen.

Remélem, hogy néhány év múlva
a végső történettel jövök vissza.

Egyelőre azonban csak annyit mondok:

Ne féljetek, ha az agyrázkódás
szót halljátok!

Van remény.

Köszönöm.

(Taps)